Népújság, 1993. július (45. évfolyam, 127-149. szám)
1993-07-01 / 127. szám
ISsHiszMWS l^j .: f /, - - 11 me w maKsmasri§*g N^dw&sar4seh* M Mi,„,„, XM MAROSVÁSÁRHELY NYITOTT KAPUI Mint ahogy az ország kapui a határátlépő állomások, azonképpen a város kapui a vasút- és autóbuszállomások, itt találja szemben magát első ízben az idegen a várossal, itt alakul ki benne az első — és általában maradandó — kép a településről, az itt élő emberekről, a civilizáció fokáról. Későbbi barangolásai során óhatatlanul visszatér gondolataiba a KAPU képe. Függetlenül attól, hogy a kaput minek nevezik, Ó- és újdemokratikus rongyrázással pályaudvarnak, állomásnak, vagy csak hivatalosan és mindközönségesen megállónak, mint ahogyan az a hivatalos okiratokban szerepel. Alkalmi vasutas ismerősüm világosított fel egyszer, hogy pályaudvar egyedül a fővárosban van, az összes többi megálló, jobb esetben állomás (stație, illetve gară). Visszatérve a rongyrázásra — lássuk, milyen port ráznak a szemünkbe Marosvásárhelyen? (Ankétünk a 3. oldalon.' Alapítvány Marosvásárhelyért szóltunk már lapunkban arról a 1 5 millió, lej értékű ajándékra amelyet" a Marosvásárhelyért Alpítvány a városi tanácsnak, a polgármesteri hivatalnak adomnyozott, és amelyet a tanács ótlan meglepődéssel fogadott, z ajándék egy seprőgépből és íjszerű irodatechnikád felszerelőkből áll: számítógép lézer ronutatóval, Panasonic Qzenetgzítő, négy elektromos írógép. Mivel eddig keveset hallottunk alapítványról, Fülöp G. Dés református lelkipásztori keretük létrejöttéről, céljairól. Ezt az ajándékot egy ellenes hangulatú világban a becsség gesztusának szántuk, észt reméltük, hogy mindenkinek romot okoz. Marosvásárhely régi tudományos, kulturális, történelmi és vallásos hagyományokkal rendelkező település, amelyben európai értékek épültek, s lakói között a teljes etnikai türelem nyilvánult meg. E türelmi szellemet szeretnénk fenntartani alábbiakban is. 1989 decemberi események uta Ihetőség nyílt Marosvásáron is arra, hogy egy démotikusan választott önkormázat az etnikumközi széthúzás az erők megosztása, szembetása helyett pártoktól független törődjön a lakosság helyzeti, naponként számbavegye Elmerülő problémákat, és korsi adatkezeléssel, európai mn> tárgyilagos információkra alapozottan vezesse a várost. Az ország és e város szellemilelki,erkölcsi-gazdasági egységének helyreállítása egy hiteles információ-adatbázisra épülhet. Mert ebben az országban fél évszázada — a napi politikai ígéretektől a gazdasági tervek és mutatók „nesze semmi fogd meg jól“ — kínálatáig minden főleg a hazugságra épült. A világméretű intézményrendszerek is megtervezik egy olyan adatbankrendszer létrehozását, amely kimutatja egy tájegység szegénységét (adatszerűen feltárható mutatóival) s az elfekvő és mozgósítható anyagi és szellemi erőket egynránt. Ez a világterv feltétele , hogy a helyi önkormányzatok tudományos módszerek igénybe vételével elkészítsék a település helyzetével kapcsolatos információs adatbázist, mely családokra és személyekre lebontottan nyújt tükörképet a gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, közigazgatási helyzetről és aktuális tennivalókról Ez ma a városi tanács működésének és hatóerejének létkérdése, enélkül csak egy tudománytalan ügyködés és hiteltelen üresjárat áldozata mind a polgármesteri hivatal, mind a tanács. — A korszerű adminisztráció megteremtésében szeretné tehát segíteni a várost az alapítvány. (bodolai) (Folytatás a 2. oldalon) Román—magyei kapcsolat Nem kirakat-diplomáciára van szükség A magyar fél nem utasítja el a szakértői szintű tárgyalásokat és a csúcstalálkozókat Romániával Ugyanakkor úgy véli, hogy mindkét félnek hasznosak azon politikai kontaktusok, amelyek kézzelfogható eredményekkel járnának a két ország polgárai számára — jelentette ki Herman János magyar külügyi szóvivő. Magyarország nem a kirakatdiplomáciában, hanem a gyakorlati együttműködésben érdekelt, hangsúlyozta a magyar diplomata. Sajnálatosnak minősítette, hogy a román fél nem veszt el egyetlen alkalmat sem, hogy kifejezze tárgyalási készségét, viszont következetesen elutasítja a szakértői szintű tanácskozásokra vonatkozó összes magyar javaslatokat. A román vezetőség úgy véli, hogy a kétoldalú kapcsolatok kulcskérdése az államközi alapszerződés megkötése, s ennek keretében az úgynevezett területi záradék megfogalmazását támogatja — írja az MTI, a szóvivőt idézve. Ez csak a szerződés egy része, amelyet egységes rendszerben kell elképzelni, más, nem kisebb jelentőségű előírásokat is magába foglalva. A magyar fél szerint — mondotta Herman János — a két ország közötti kapcsolatrendszer — s ezen belül az alapszerződés — egyik kulcsfontosságú eleme a kisebbségvédelmi együttműködés időtálló alapokra helyezése. Egy ilyen együttműködés tette lehetővé a magyar—ukrán alapszerződés parlamenti ratifikálását is — mondotta a magyar diplomata. A hadsereg tagadja a terroristaképző központok létezését A hadsereg sajtóhivatala közli, hogy a hadsereghez vagy más állami militarizált intézményhez tartozó egyetlen hazai katonai egységben sem képeznek ki idegeneket terrorista célokra. Cáfolatot nyernek ilyképpen azok a sajtóinesztelések, miszerint Fogarason terrorista kiképző központ működne, továbbá, hogy hazánk támogatja Irakot vegyi fegyvereinek rejtegetésében. A Romániának ártó hasonló helyzetek jövőbeli elkerüléséért a hadsereg sajtóhivatala szigorúan szükségesnek véli, hogy az újságírók a forrásnál ellenőrizzék közlésre szánt információikat. Egyei árnyalatok (4.) A fitok máshol »elődnek A tegnapi részletek miatt, Ha művelődj Mert a „másik diszkóban" li i* lehet, itt ugye, nem. A fal most felkínált egy csomó olyan t azt, ami az önművelődési vb legalább csak találkozási-csotosulási vágyai nullára csapol Most van parabola-antenna, i Duna-tévé, van egy rakat, bár5 igen, ott van, köhajkasnyzra _ Marosvásárhely Ott van ^hár, van diszkós, na01' sinden egyéb efféle Zolinak. Mert ettől a aztán kiderül, hogy nen* Va, miként fogadhatna 68Y '/Társulatot, egy táncegyütt^igek (sajnos most is ér ., csalifogásai az f8y-P?háarpából való meg Idnálásnak ér tovább Nem biztos, hogy , bálja nem biztos, hogy r<! Ami viszont s emekj a fiatalembernek n £en ki a hóna alá (vagy ha megpróbálta, elutasította a büszke legény), hiszen az ilyenekből Ernya nemzeti bajnokságot nyerhetne — energiájuk okos felhasználásával. Az IKE művelődési központhoz jut? Bizonyítható tény: a volt felekezeti iskola az egyház (a református egyház) tulajdona. Ott volt régebb a néptanács, aztán valamilyen furcsa „párt“ kívánt tanyát ütni benne, most csak a takarékpénztár helyi kirendeltsége működik ott. Tehát az épület — mihelyt a törvényes visszaszolgáltatás megtörténhet — visszakerül az egyház kebelébe. — Mire tudnák használni? kérdezzük az egyházközösség agilis lelkipásztorát, Komáromi Istvánt — Nemrégen mértük föl lehetőségeinket. Ha már ilyen mostohán kezeli az állam s annak költségvetése a művelődést itt lehetőség nyílna külországi hitsorsosaink jelentős segítségével, egy ifjúsági keresztyén házat, konferenciaépületet-központot, annak minden járulékával együtt tető alá hozni. Tehát a terv egyelőre, természetesen az egyházközség döntése a mérvadó, a presbitérium hozzáállása és a hívek megértő beleegyezése, hogy FALUJÁRÁS Ernya ifjúsága rendelkezhessék egy európai hírű ifjúsági keresztyén művelődési központtal, melynek révén mi, a falu lakossága , főleg a fiatalok, bekapcsolódhassanak egy kicsit a művelt Nyugat - Európa művelődési életébe, ugyanakkor minél több barátság, szeretetkötelék köttessék minden fiatal között, felekezettől függetlenül, s hogy a falu visszanyerje azt az egykori jó hírét is, amelyet például Makkai Sándor szép regénye, a Mi, elnyelek szerzett meg hajdan a számára. Jóindulatban nincs hiány Világos, hogy mindenki javát akarja szülőföldjének, falujának. Errtye viszonylatában is erősen árnyalni kell, nehogy azok, akiknek a neve itt szóba jött, megsértődjenek és duzzogva félreálljanak a közösségi munkától. A fiataloknak arra kell törekedniük, hogy intenzívebben „szóljanak bele” az öregek dolgába, mutassanak elöljáró példát, ha kell (márpedig mindig is kellett) abban, hogy merészebben lépnek fel (nem hübelebalázs módjára, fejjel a falnak) a gondok orvoslása érdekében. (Apropó, orvoslás: azon a csütörtöki délutánon nem találtuk nyitva az egészségügyi rendelő ajtaját. Udvara tele jóféle tűzifával, de teremtett lélek nem volt ott! Igaz, a falusi ember nyáridőben nem ér rá betegnek lenni, de azért mégis furcsa, hogy négy vagy öt orvos jár ki Ernyébe, egyik sem lakik ott, azt beszélik, délidőben rend BHIHMI DOMOKOS (Folytatás a 2. oldalon) Hol vannak ? A térképek A titok: Az ’50-es évek elején nagyrészt már készen voltak a kataszteri térképek. A szántóföldek, stb., egyszóval művelésre alkalmas mezőgazdasági területek nevekre szóló térképei. Közvetlen a kollektivizálás előtti időszakban azt is tudta mindenki, hogy ezen térképek négy példányban készültek. Egyet a földnyilvántartási hivatal kapott, egyet az akkori helybeli néptanács, a harmadik példány később eljutott a kollektív gazdaságokhoz, a negyedik pedig bekerült a megyei levéltárba. Nagyon sok faluban azonban egyszerűen nyomuk veszett ezeknek a térképeknek S hogy léteztek valóban, erre egyetlen bizonyíték elegendő. Tollas Jenő csittszentiváni nyugdíjas matematikatanár szolgáltatta a „bizonyítékot": Malomfalván ..valamiképpen“ előkerült a térkép A földet annak rendje-módja szerint kimérték. Nincs veszekedés, nincs acsarkodás, ha problémásan is, de Malomfalván — úgy néz ki — alkalmazták a Földtörvényt. Miért? Mert a térképen található egy sánc, egy híd — egy fix pont —, ahonnan a mérnöki urak elkezdhették a mérést, így senki sem tolhatta odébb a cöveket. Azonnal tisztázódtak a kollektív által végzett föld „komeszálások“, földcserék stb. A földtörvény egyik alapvető hibája, hogy nem törvényesítette ezen térképek használatát. Ám ezt kiküszöbölendő, a helyi hivatalosságok használhatták volna a térképeket — nem használták, mert nem találják azokat. De nagyon valószínű, hogy van, ahol nem is akarják megtalálni ezeket. Olyan híresztelések U szájra kaptak, hogy szándékosan elégették őket. Példa erre a felső Maros menti falu, ahol nemcsak holmi papírokat, hanem munkakönyveket égettek el, és ma már nem tudnak nyugdíjat számítani. S, ha nem égették el? Kik és hol rejtegetik a térképeket, hiszen azok segítenének abban, hogy végső soron, a földtulajdonosok minél gyorsabban megkapják a birtokleveleiket. Vajon, a dologban illetékes szervek nem tudnának-e válaszolni a kérdésre? Talán elősegíthetnék a földtörvény alkalmazásának gyorsítását megyénkben. KILYÉN ATTILA