Népújság, 1993. szeptember (45. évfolyam, 171-192. szám)
1993-09-01 / 171. szám
ISSNRE1220-3475 P^ ^ad eladásban: 40 lej | T. tggg ng faf^jfgjjîgFfjgggfffjgjgfjf4gg^g^gj^|gjf előfizetőknek: 25 lej Politikai felhangokkal telítődött a korrupciós botrány vitája A két parlamenti kamara állandó bíróinak ülésén létrejött megállapodások értelmében a keddi parlamenti ülésen a pártok képviselői ismertették álláspontjukat. Dan Martian, az MSZDP képviselője úgy vélte, hogy a korrupció és az ez elleni harc kérdése országos szintű prioritás kell hogy legyen, amely közvetlenül tükröződjön a politikai életben is. A jelenség súlyossága határozott és állandó beavatkozást követel, hogy kiirtsák a román társadalomból az ország haladásának fékezéjét Adrian Vilău DP(NMF)-képviselő felszólalásában rámutatott, hogy a parlamenti többség az ülésen megpróbálta eltéríteni a vitát eredeti céljától , a korrupció kiirtásától. Viorel Sălăgean RNEP-szenátor diverziónak vélte a korrupcióra vonatkozó jelenlegi parlamenti vitát, célszerűtlennek, hatástalannak minősítve a korrupció elleni bizottság tevékenységét. A korrupció kérdése drámai hangsúlyt kap, a kormány pedig nem tekinthet el ettől — vélte Ion Diaconescu KDNPP képviselő felszólalásában. Kérte, hogy e rendkívüli ülésszak végén a parlament fogadjon el határozatot, amelyben szólítsa fel a kormányt: határolja el magát a parlamenti bizottság előzetes jelentésében megnevezett tisztségviselőktől, illetve bocsássa el azokat. < n Vida Gyula RMDSZ-képviselőt úgy értékelte, hogy a korrupciót kivizsgáló parlamenti bizottság a jelenség hatásaiból és nem annak okaiból indult ki. Kérte a parlamenttől, hogy határozottan foglaljon állást e jelenség ellen. A közvélemény a korrupció leküzdéséért konkrét intézkedéseket, határozott politikai akaratot és nem hangzatos kijelentéseket óhajt a parlamenti pártokból. A korrupciós eseteket kivizsgáló bizottság tevékenységében egység nem létezett és nem is lesz — mondta Ion Muresan RMP-képviselő és javasolta, hogy az szüntesse be tevékenységét. Az ellenzéki felszólalásokat a kormány tevékenységének megakadályozását célzóknak minősítette. Nicolae Manolescu PSZP-képviselő kijelentette, hogy a kormányt támogató parlamenti többség bebizonyította, nem hajlandó elfogadni a korrupció nyilvánvalóságát az általa köztisztségekbe juttatott tisztségviselők sorában. "Rámutatott, hogy a parlament jelenlegi rendkívüli ülésszakán semmilyen indoklással sem kell bűnrészesnek mutatkozzon az adminisztrációban észlelt korrupcióval kapcsolatosan. Varujan Vosganian képviselő kidomborította, hogy a magasrangú állami tisztségviselők által elkövetett korrupciós tettek világosan bizonyítják, hogy a hatalom korrumpál. A korrupció lépcsőzetes, s nem mindenki, aki nem kerül börtönbe, megfelelő a román kormányban — jelentette ki Alexandru Popovici szenátor, felhívást intézve a korrupciót kivizsgáló bizottság elnökéhez, vonuljon vissza tisztségéből, mivel az események meghaladják képességeit. Adrian Păunescu SZMP-szenátor kijelentette, hogy azok, akik csupán a Florica tábornok jelezte korrupciós eseteket kívánják megvitatni, tulajdonképpen el akarják kerülni a Roman és Stolojan kormányok korrupciós cselekedeteinek megvitatását, amelyeket a nemzet megsemmisítési remekművének titulált. Lapzártakor még zajlott a vita Catherine Lartimlére Meg kell Ráutalnunk együtt élni A romániai nemzeti kisebbségek, helyzete és ennek következményei országunk ET-csatlakozása szempontjából — ez volt a témaköre Catherine Lartimlére asszony sajtóértekezletének. Mint rámutatott, messzemenő figyelmet szentel a magyar kisebbség képviselőivel való találkozóinak Brassó és Kovászna megyében. Ismerni akarom a valóságot, az egyik és másik fél problémáit és követeléseit, hogy az ET a dolgok ismeretében ajánljon kiegyensúlyozott megoldásokat, ha szükséges lesz. Az emberi jogok, a kulturális identitás és az európai béke védelme képezi az alapját bármilyen ET-kezdeményezésnek. Tétovázunk valamelyest, mert tudnunk kell, meddig terjedhetünk a kisebbségi jogok megadásában, s ezért meg kell találnunk az egyensúlypontot aközött, amit a kisebbség akar, illetve a többség elfogadhat, az ország destabilizálása nélkül. Az Európa Tanács főtitkára elismerte, hogy a nyugati országok bizonyos tekintetben olyan tökéletességet követelnek a kelettől, amilyennel ők maguk sem rendelkeznek. Ez nem jelenti azt, hogy az ET kettős mércét alkalmaz Románia csatlakozása tekintetében. Nincs szó semmilyen diszkriminációról, tiszta szívből akarjuk, hogy Románia mielőbb velünk legyen fűzte hozzá. ) Salumiére asszony szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanács megalakítása jó dolog volt, csakhogy korai egyelőre következtetéseket levonni. A román kormánynak és parlamentnek szem előtt kell tartania a tanács javaslatait. Az ET és tagjai nagyon odafigyelnek majd a tanács munkájára és arra, miként valósulnak meg javaslatai. Meg kell tanulnunk együtt élni — jelentette ki Catherine Laluritiére ET_főtitkár „A másik keresésével — az etnikumközi toleranciához és kooperációhoz vezető hitet's kommunikáció révén“ témakörrel az etnikai és a társadalmi kommunikációs problémákat tanulmányozó európai központtal szervezett szimpózium • keretében a tudósok házában elhangzott pénteki szónoklatában. Ez alkalommal utalt az 1989 utáni Európára, a tanács elképzelésére az európai építésről, s a nemzeti kisebbségeknek a békés, harmónia és békeszerető Európa megvalósításában betöltött szerepére. Egy választmányi ülés okán Markó Bélának mérhetetlen gondja közepette is jól megy dolga. A Maros megyei RMDSZ korábbi elnökségi gyűlésének vezetése után a múlt szombati választmányi gyűlés levezetését is reá bízták. Ezek, mondhatni, jó alkalmak számára, amelyen „in vivo“ kísérletekre, a felkészülésre, a jó egyensúly- és taktikai érzéket igénylő majdani Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésére. Ott persze — ha lesz egyáltalán ilyen SZKT!? — a különböző irányzatok sokkal élesebb ütközése várható. A Maros megyei elnökség és a választmány (RMDSZ legerősebb helyi szervezetek) ülései nem annyira az elszámoltatás, mint inkább a kialakult helyzetből való kilábalás kínos keresése jegyében zajlottak. Ez érthető, ha arra gondolunk, hogy a Tőkés László A hatalom uszályában című vádirata és Borbély—Frunda Lármafák égetése válaszcikke rövidre zárta a vitát. Ennek ellenére, a választmány ülésén, vagy naivitásból, vagy tendenciózus szándékból újra fel-feltűntek a „Neptun-ügy“ csip-csup részleteit firtató hangok. Az effajta „figyelem“ már kezd nagyon hasonlatos lenni ahhoz a vizsgálóbírói gyakorlathoz, amikor a vádlottal tucatszor leíratják a vallomását, s aztán azt szőrözik, hogy melyik ponton van ellentmondás. Ebben az esetben ezt az újságcikkek, rádió- és tévényilatkozatok összevetése egészítik ki. Meglehetősen rosszízű és méltatlan próbálkozásoknak tűnnek akkor, amikor mindenki számára nyilvánvaló, hogy régen nem a „Neptun-ügy“-ről van szó. Mint ahogy soha nem is arról volt igazán szó, hanem az RMDSZ tisztségviselői hatalommal való érintkezéséből egyet kiragadni! A felszólalók többsége jó érzékkel, az RMDSZ egységének féltéséből kiindulva, főleg a válság feloldásának lehetőségével próbált megbirkózni. Sikertelenül, így abban maradtak, hogy nincs okuk a Borbély László és Frunda György iránti bizalmatlanságra. A szervezet egységének megőrzése érdekében az „ügyben“ érdekeltek üljenek össze és találjanak megoldást, mert Tőkés Lászlóra és a szóban forgó parlamenti tagokra egyaránt szüksége van a romániai magyarságnak. Ezzel az üdvös felhívással görgették át Markó Béla házatájára a gubancot. Vagyis oda, ahova kell, hiszen — megmaradok eddigi vélekedésemnél — valójában a vezetés válságáról van itt szó. Nem kétséges számomra, hogy semmiféle „Neptun-ügy" nem MARKAI JÁNOS (Folytatás a 3. oldalon) txiai jut eszembe Mindenki boldog, mindenki elégedett. Az új miniszterek, államtitkárok, helyettesek is, a leváltottak, átirányítottak, tartalékba helyezettek is. Idilli egyöntetűség. Töretlenül optimisták az urak. Ők tudják miért. Nekem valahogy nem fekszik ennyire a derűlátás mostanában. Legfennebb slágerszinten bólinthatnék rá: a boldogságtól ordítani tudnék. Lehet hogy ön is, kedves olvasó. De ne beszéljek mások nevében. Megeshet, hogy ugyanarról a dologról másnak más jut az eszébe. Nem valószínű például, hogy a kormányátalakításról mindenki úgy vélekedik, hogy sok hűhó semmiért. Nem tehetek róla, nálam ilyesmi ugrott be a gépezetbe. Mert hogyan hihetném, hogy valami attól a néhány helycserétől alapvetően megváltozik, s ezután minden jóra fordul? A csapat nagy része, amely eddig úgy játszott, ahogy játszott, s olyan eredményt ért el, amilyet elért, maradt. Ugyanaz a kapitány, sőt a taktikát kid igazi vezetőedző is. Hát akkor miként következhetne be gyökeres fordulat? Ilyen garnitúrával és felfogással, bizony, továbbra is ott kulloghatunk majd az európai, eurázsiai, euraniikai stb. sereghajtók között. Mondom, van aki másképp látja. A hivatalos nyilatkozók termelésnövekedésről, a munkanélküli ráta csökkenéséről beszélnek. Miközben mi, közönséges halandók valutában nincstelenek és mindenféle kincstelenek mintha másképpen tapasztalnánk. Szüntelenül árdrágításba, létbizonytalanságba, csődhelyzetbe ütközünk. Lehetséges volna, hogy csupán rosszhiszeműek vagyunk? Könnyen ránk mondhatják. Manapság egy-kettőre mindennek lehordják, kinevezik az embert. NAGY MIKLÓS KUND í Fal ital as a 3. oldalin Statisztikán innen, statisztikán túl Csökken az export • Szomorú, de igaz: továbbra sem lehetnek vérmes reményeink a román gazdaság fellendülését illetően. Évről évre egyre nehezebben megy minden. Vérszegénnyé váltak külkereskedelmi kapcsolataink. Legalábbis ezt bizonyítják a statisztikai adatok. Hiszen — hogy a legfrissebbeknél maradjunk —, a júliusi felmérések szerint 14,1 százalékkal exportáltunk kevesebbet az előző hónaphoz képest, 11,5 százalékkal a múlt esztendő hasonlóan forró hónapjához viszonyítva. No persze, mondhatnánk, hogy egyetlen hónap eredményeinek összehasonl Ugatásai még mindig nem képez(het)nek különösebb okot aggodalomra. De az mégis, hogy hónapról hónapra sokasod(hat)nak ilyenszerű aggodalmaink. Mert a statisztika, a maga száraz nyelvén azt bizonyítja, hogy az idei termelés sem lendült fel külkereskedelmi szempontból. Sőt ... Az eltelt hét hónap alatt mintegy 8,7 százalékkal termelt kevesebbet az ország külföldi megrendelőinek, mint tavaly ugyanebben az időszakban. S ennek (is) eredményeként az év elejétől július végéig sikerült „összehozni“ egy 654,3 millió dollár értékű deficitet az ország kereskedelmi mérlegében. Miközben ezen morfondírozgatok, olvasom, hogy a háború utáni időben csak azok az országok voltak képesek felfejlődni, megerősödni gazdaságilag, amelyek olyan stratégiát követtek, amely az exportra irányult. Példaként Hong Kong szerepel, amely nem egészen másfél évtized alatt a 27. helyről a 10-re „tornászta fel“ magát a világkereskedelemben. (szilveszter) Kulcseresők Úgy hírlik, hogy a politikai küzdelmek asztaltársasága elveszítette a Kulcsot. „Hiszen az asztalon Volt“, mondják azok, akik a megoldások közelebbi reményében élnek , mert a politikában is szerepet kap a lelki alkat kérdése, éppen úgy, mint az évszázados tapasztalat, van aki állítja a borúlátók közül, „nem is láttuk itt még a kulcsot“ — csak hókuszpókuszoltak velünk. . — Türelem uraim — mondta valaki az asztal vége felől — egy enyhén cinikus örökmosolygó úr. — Önök türelmetlen emberek — folytatta, mikor már néhányszor sarokba is szorították. — A kulcs meg fog érkezni, elveszett, de meglesz. Uraim. Várjanak csak. Volt kulcs, nincs kulcs, eladták, elvesztették, dugják? •— Nincs, vagy nem is volt? — Talán. Aki kisebbségi létformában születik, örökös kulcskereső az. Nos, Donella Meadows ismertté lett a hasonlat nyomán. Az elveszett kulcsot kétféleképpen kereshetjük: — vagy sötétben tapogatózva, vagy a fényforrást odavisszük veszteségünk színhelyére. Harmadik alternatívaként még az sem vehető tekintetbe, hogy sírunk-e vagy fütyörészünk. Bár kétségtelenül nem hagyható figyelmen kívül, hogy az európai kertkapun belül nekünk ezeréves kis házikónk van. Hozzátok közelebb a szíveteket fényforrásul, hogy látva lássunk a keresésben. F. G D.