Népújság, 1995. március (47. évfolyam, 41-63. szám)

1995-03-01 / 41. szám

fixel fut e&mentre (Folytatás az 1. oldaltól) jönnek. Szándékosan nem hasz­náltam a drámai „éhezés“ kife­jezést, bár nem egy esetben így is lehetne mondani. És az újabb dráguláshullámról, amivel rövide­sen, számolhatunk (a telefondíj­­emelés ennek csak egy bátorta­lan jele!), nem is szóltam. Ért­hető hát, miért érik egymást or­szágszerte a sztrájkok. Vajon földinduláshoz vezetnek valami­kor? A nagy földrengést már sokfelé előre jelzik. Vajon március lesz a megrázkódtatás? Valószí­nűleg ezt próbálják majd elkerül­ni az említett szerepjátszással és valóságtól elrugaszkodó szín­játékkal azok, akiket egy ilyen erőteljesebb megmozdulás vég­zetesen megrendíthetne bomba­biztosnak vélt pozíciójukban. Az illetékes elvtársak, vagy politikus urak egyébként a ne­vetségességig mindent kitalálnak kiváltságaik megőrzéséért. Egy legújabb ilyen eredeti találmány a képtelen ötletekből ki nem fo­gyó nemzeti egységpárti szená­torok sorából, Valér Susantól származik. Azt javasolta, iktas­sák törvénybe, hogy sújtsák há­rom évig terjedő többletbünte­téssel mindazokat, akik vala­miképpen bántják a honatyák közelebbi rokonait. Igaz is, miért mind szidják a nénikéjüket? Nem szép, uraim. De azért mé­gis! Ez legyen egyes szenátorok, képviselők legégetőbb gondja! Azon törvények elfogadását pe­dig, melyek az elevenbe maró, lényegbevágó problémákat sza­bályozzák, évről évre, hónapról hónapra halogatják. Azokra nincs idejük. Millió az egyéb elfoglaltság. Például az ország orcájának csábosra sminkelése. Lehetőleg külföldön. Olvasom, hogy az idei tervek szerint 367 parlamenti küldött­séget menesztenek a világ min­den sarkába. Napjára jut majd egy delegáció. Persze nem egy napig tartózkodnak Amerikában, Ausztráliában (Antarktiszra nem akadt jelentkező). Mindenki ön­feláldozóan vállalja az utazások­kal járó fáradalmakat, meghoz­za a nagy hazafias áldozatot. És ha kell, rajtuk igazán ne múl­jon, fontos dokumentumokat is aláírnak majd. Lehet egy egyezménnyel több? — tehetjük fel hát joggal a kér­dést. Lehet, hogyne lehetne. A papír az papír. Mifelénk soha­sem becsülték sokra. Azé a di­csőség, aki minél ügyesebben megszegi adott szavát. Ezt mi, akik itt élünk, igen jól tudjuk. Mások kevéssé feltételeznek i­­lyesmiket. Pedig e­x­ontinensren­­dező, egyezségkötő időkben ez­zel is jó tisztában lenni, erről se szabad megfeledkezni egy pilla­natig se. Laktanya-vita Sepsiszentgyörgyön A Kovászna megyei tanács el­utasította a helyi csendőralaku­latnak azt a kérését, hogy a vá­ros belterületére, a legnagyobb lakótelepre 600—650 főnyi csend­­őrkatona, a tisztikar és család­tagjaik számára laktanyát és nyolcvan lakást telepítsenek. A pénteki tanácsülésen a fel­szólalók úgy vélekedtek, hogy a komplexum túlméretezett egy Sepsiszentgyörgy nagyságú tele­pülés számára. Egyes felszólalók az etnikai egyensúly megbontá­sára irányuló szándékot is kiol­vastak a laktanyaépítési tervből. Két éve folyik a huzavona az új laktanya körül, a városi ta­nács által eddig felajánlott tel­keket az illetékesek különböző okokból elvetették. A tanács vi­szont ragaszkodik ahhoz, hogy a térség maradjon — mint az ed­digi évtizedekben — zöldövezet, park, sportlétesítmények gazdája. RMDSZ állásfoglalások Amint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, az SZKT múlt hét végi marosvásárhelyi ülésén fontos állásfoglalásokat is megfogalmaztak, jóváhagytak a jelenlevők. Az alábbiakban ezek közül a két legjelentősebbet hozzuk nyilvánosságra. Nyilatkozat Az RMDSZ a romániai­­ma­gyarság érdekvédelmét szolgál­ja, ezenközben célja az egész társadalom javát szolgáló tényle­ges demokrácia kialakítása. Tekintettel a kisebbségi kér­désnek a nemzeti kisebbségek és a nemzeti többség számára való fontosságára, valamint az ország belső stabilitására s Románia európai integrációjára, ezt a kérdéskört nem szabad szűk pártérdekek hatásának kitenni. Az RMDSZ ugyanakkor tudatá­ban van annak, mennyire fontos a politikai tényezők közötti e­­gy­üttműködés. Szövetségünk ál­láspontja szerint a fenti célok megvalósítása feltételezi a jelen­legi ellenzék demokratikus párt­jainak együttműködését, amire szövetségünk kész. Ugyanakkor kész a Társadalmi Demokrácia Pártjával (PDSR) való építő dia­lógusra is. Az RMDSZ-t az utóbbi időben a Demokratikus Konvenció egyes pártjai részéről támadások érték. Ez az aggasztó jelenség annak tulajdonítható, hogy a DK-nak a működési zavarok és a sikerek elmaradása miatt, bűnbakra van szüksége. Az a felszólítás, hogy az RMDSZ Románia Alkot­mánya egyes előírásaival kapcsolatos véleményét vál­toztassa meg, antidemok­ratikus. Szövetségünk több alka­lommal kijelentette, hogy tiszte­letben tartja az alkotmányt, u­­gyanakkor az alkotmányos sza­badság jegyében nem fogad­hatja el, hogy egy politikai erő­nek bárki is megtiltsa, hogy tör­vényes, parlamenti úton kezde­ményezze törvényes előírások megváltoztatását. Hangsúlyozzuk, hogy a demokratikus ellenzék szövetségében megjelent ellenté­tek forrása, a fentiek fényében nem az RMDSZ. Szövetségünk hű marad a Demokratikus Konvenció megala­kításakor megfogalmazott elvek­hez, amelyek a Gyulafehérvári Nyilatkozat felvállalását is tar­talmazzák. Ugyanakkor a módo­sított protokollum, illetve a Végrehajtó Bizottságban nélkü­lünk hozott határozatok és a DK vezetőin­ek nyilatkozatai o­­lyan új helyzetet teremtettek, mely gyakorlatilag az RMDSZ- nek és néhány más ellenzéki szervezetnek is a DK-ról való leválasztását eredményezik. Az RMDSZ továbbra is kész a régi protokollum alapelveinek értelmében a DK-val együttmű­ködni, de új feltételeket és nél­külünk megszavazott változtatá­sokat nem fogadhatunk el. Ha a Demokratikus Konvención belü­li együttműködésnek ezek a fel­tételei, együttműködési igényün­ket fenntartjuk ugyan, de ennek új formáját, a partneri viszonyt ajánljuk az átalakult DK-nak, és minden más demokratikus politikai erinek, amely erre kész­séget mutat. Határozat a román—magyar alapszerződés kérdésében A romániai magyarság legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezete, az RMDSZ fokozottt figyelemmel kíséri a román-ma­gyar alapszerződés előkészítését, hiszen ez az alapszerződés a Ro­mániában kisebbségben élő ma­gyar nemzeti közösség jövőjének alakulása szempontjából megha­tározó fontosságú. Az RMDSZ Szövetségi Képvi­selők Tanácsa megerősíti koráb­bi, erre vonatkozó dokumentu­maiban kifejtett álláspontját, mely szerint: — az alapszerződésnek integ­­­rálnia kell a két országban élő, közvetlenül érintett kisebbségek legitim képviselőinek vélemé­nyét; — az alapszerződésnek részlete­sen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaz­nia, amely — vonatkozásunkban —, tekintetbe véve az őshonos magyar nemzeti közösség sajá­tosságait, garantálja eme közös­ség autonómia-jogát nemzeti iden­titása megőrzésére, fejlesztésére és átörökítésére szülőföldjén; — az alapszerződésnek meg kell jelölnie a fentebb felsorol­tak megvalósításához szükséges jogi, közigazgatási, intézményi és anyagi feltételeket, és tartal­maznia kell az aláíró felek köte­lezettségvállalását ezek biztosítá­sára. Önazonosságunk megőrzésének és fejlesztésének garanciáját meg­győződésünk szerint a belső ön­­rendelkezésen alapuló megfelelő autonómiaformák gyakorlása je­lenti. Ehhez mindenekelőtt meg­felelő politikai akaratra van szükség, hiszen ezt egyébként le­hetővé teszi a Gyulafehérvári Nyilatkozat, az elfogadott nem­zetközi dokumentumok, és műkö­dőképességét igazolja számos eu­rópai állam példa értékű gyakor­lata. Az alapszerződés kiemelkedő fontosságú dokumentum, sarok­köve lehet a térség stabilitásá­nak, és tartalma nem rendelhető alá egyéb aktuálpolitikai szem­pontoknak. A térség stabilitását csakis valamennyi kérdés — így a kisebbségi kérdésnek is — megnyugtató rendezése biztosít­hatja. Mindezek nélkül nem épül­het ezekben az államokban tel­jes értékű demokrácia és nem valósulhat meg igazi integráció­juk az európai struktúrákba. A fertőző betegségekkel foglalkoznak a román egészségpolitikusok A közép-európai régió orszá­gainak egészségügyi helyzetét, illetve az egyes államok egész­ségügyének problémáit­­tekintet­ték át hétfői budapesti tárgya­lásukon a térséget alkotó kilenc ország illetékes minisztériumai­nak képviselői. A megbeszélést követő saj­tótájékoztatón Kovács Pál magyar népjóléti miniszter elmondta: Horvátország, Szlo­vénia, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Cseh­ország, Ukrajna és Ma­gyarország egészségügyi delegá­ciója megállapodott három szak­értői team létrehozásában. A munkacsoportok feladata a­ fer­tőző és nem fertőző betegségek, illetve a kábítószerezés elleni közös fellépés, valamint a kör­nyezetegészségügyi programok összehangolása A különböző fertőző vagy krónikus betegsé­gek terjedésének tendenciáit vizsgáló munkacsoport koordiná­lását a román delegáció vállal­ta fel, míg a magyar egészség­politikusok a környezetegészség­ügyi teendők harmonizálásának lehetőségeivel foglalkoznak. Az osztrák szakemberek koordinál­ják annak a munkacsoportnak a tevékenységét, amely egyebek között a kábítószerezéssel kap­csolatos jogszabályok harmoni­zálásának lehetőségét keresi. A sajtótájékoztatón a romániai AIDS-helyzettel kapcsolatban Iulian Mincu igyekezett meg­győzni az újságírókat arról, hogy 1990 óta az országban nem for­dult elő vér vagy fertőzött fecs­kendő okozta HIV-fertőzés. A 2 587 HIV-pozitív­ gyermek még 1985 és 1988 között fertőződött meg, míg a 147 felnőtt AIDS-es mindegyike szexuális úton kap­ta meg a betegséget — nyilat. 1995. március 1. ~~ A nap hívei Nemzetközi fórumokhoz fordulnak a szakszervezetek Kevéssel azután, hogy a Krassó-Szörény megyei törvényszék ítélőtanácsa elutasította a Resica 1771 Szakszervezet fellebbezését, amely támadta a bírósági döntést, miszerint az általános sztrájk illegális, Ad­rian Ciofu szakszervezeti vezető így nyilatkozott a sajtónak: Miután a döntés írott formában a kezembe kerül, olyan módszerek után fogok kutatni, amelyek­kel ezt támadhatom, s amennyiben ez legálisan az országnak nem sikerül, nemzetközi bírósághoz for­dulok. A Resica 1771 szakszervezeti tagok jószántuk­ból hagyták abba az általános sztrájkot még az ítélet kihirdetése előtt, s hétfő reggel már munkába álltak. A megoldatlan renvendikációk miatt a munkakonflik­­tus tovább tart, de a szakszervezet kész felújítani a tárgyalásokat a jelenlegi igazgató tanáccsal.­­ A Jog Általi Demokrácia Európai Bizottságában való részvételről szavazott a hét elején a szenátus, és elfogadta Románia részvételét e bizottságban az ezzel járó évi pénzbeli hozzájárulással. A bizottsá­got az Európa Tanács keretében 1990-ben hozták lét­re az új közép-kelet-európai demokráciák támogatá­­­sáért, a jogállam demokratikus intézményeinek kié­pítésében és működésében. Romániát illetően a bizott­ság jelentősen hozzájárult az új alkotmány kidolgozá­sához s kedvező véleményezéséhez, s ennek az Eu­rópa Tanács előtti, valamint nemzetközi bemutatásá­hoz. A bizottság továbbra is támogatni fogja Romá­niát, akárcsak a régió más országait a demokratikus intézmények működésében és a jogállam konszolidá­lásában. Ébresztő Miatyánkkal Az aradi börtönben kísérleti jelleggel a múlt hé­ten a Miatyánk egy feldolgozásának dallamára éb­redtek a rabok. Mivel a szokásos berregéstől inge­rült foglyok ébresztőkor mindig durván káromkod­tak, a börtön adminisztrációja azt reméli, hogy jó hatással lesz a közérzetükre, ha vallásos áhítattal kez­dik a napot. A kísérlet eredménye még nem ismert, de már olyan javaslat is elhangzott, nem ártana, ha takarodókor is ezt hallanák a rabok. Az Ausztria Bank cáfolja a román kormányfőt Románia pénzügyi szempontból gyakorlatilag blo­­kálódo­tt, vélik a nyugati bankszervek. A választási kampány idején a jelenlegi kormány 70 százalékos inflációt „ígért" az első évre, ami aztán 300 százalé­kos lett — mondják a hivatalos statisztikák. Az Auszt­ria Bank viszont úgy értékeli, hogy 400 százalékos volt az infláció. A második kormányzati évről szóló jelentésben szereplő 293,5 % az AB szerint 350 szá­zalék. A kampány idején egymillió új munkahelyet is ígértek, ennek ellenére a munkanélküliségi ráta 11 százalékot ért el. Országos Kőolajipari Vállalat létrehozását tervezi a kormány, amely a tervek sze­rint 51 százalékos állami és 49 százalékos magántő­kével fog működni. A kormányszóvivő szerint, azért van szükség erre a lépésre, mert az ágazat erősen szétdarabolódott. Enn­ek következtében a kőolajtáro­­lók egy céghez, azok akik ezekben tárolják a kőola­jat máshoz tartoztak és bért fizettek a raktározásért Ugyanakkor — mondta Ioan Rosen szóvivő — min­den civilizált országban országos kőolajipari vállalatok vannak. Már a zöldséget is Ha továbbra is így halad a mezőgazdasági fej­lesztés, néhány év alatt oda jutunk, hogy Románia lesz az egyik legjelentősebb zöldségimportáló ország — jelentette ki Gheorghe Giaman, az UNISE­M ve­zérigazgatója. A vezérigazgató szerint az idén hiány­cikk lesz a piacokon a peszternák, mivel két évvel ezelőtt elfogytak a dugványok. Három darab uborkamag — 450 lej A tavalyi statisztikák szerint Marosvásári k­iser, voltak a legmagasabbak a piaci árak. A jelek szerint Temesvár nem akar lemaradni. A vetőmag szaküzle­tek szegényesebbek mint valaha. A keresked­ők sze­rint a szerbek zsákszámra vásárolták fel a vetőma­got és vitték el a Dunán, így aztán a piacon kis ko­cs­kokban árusítják a vetőmagvakat, de garanciát „ter­mészetesen­ nem vállalnak érte. Az árak a csillagos égig érnek. 3 szem uborkamag 450 lejbe került Hírszerkesztő: SVEJDES EDITH 8 »r.DAfc — Nr.Ért.ISAQ

Next