Népújság, 1995. október (47. évfolyam, 193-213. szám)

1995-10-03 / 193. szám

Ne siessünk, legyűrne együtt okosabbak (Pulzfalás m ! oldalról) talmazó (pl. falusi) személy ré­széről kell a felhatalmazó ok­irat (procura) és a személyazo­nossági igazolványok másolata.­­ Arról volt szó, hogy az RMDSZ gazdasági szakemberei esetleg kialakítanak valamilyen egységes szempontot, felvállal­ják a tanácsadás szerepét a szel­vények optimális befektetésével, kapcsolatban.­­ A legfontosabb szempont, hogy nem kell elsietni. Nincs jelentősége annak, hogy mikor igényel valaki részvényt. Mint tudjuk, három féle megoldás van. Az egyik tart december 31-ig, addig a több mint 3000 vállalattól részvényt igényelhe­tünk a kijelölt központokban. Ez egyéni opció. 1996. január 1. és március 31. között az öt Ma­gántulajdon Alapnál lehet rész­vényeket előjegyeztetni, ami azt jelenti, hogy egy szerződést köt az illető egy magánalappal, mely úgy fog működni, mint egy be­ruházó magántársaság. Az helye­zi majd el az illető részvényt, ez hároméves szerződés lesz, s az alap úgy működik, mint egy brókercég. A harmadik , amely cégek nincsenek ezen a listán és a privatizálás bizonyos fázi­sában vannak, ezeknél hagyo­mányosan részvényt lehet majd igényelni. Az RMDSZ álláspont­ja: több szakembert megpróbál­tunk bevonni ebbe a folyamatba. Az utolsó tanácskozást Gyergyó­­sz­entmiklóson ejtettük meg, a­­mikor minden megyéből jelen volt egy-két szakember. Körül­belül két héten belül a megyék­ből összegyűjtött adatok alapján konkrétabb tanácsok is lesznek. Garanciát az RMDSZ sem tud adni arra, hogy valaki kap-e majd osztalékot vagy nem. Ez egy csomó tényezőtől függ. Osz­talékról leghamarabb 1996-ban lehet szó. A Capitol folyóirat felmérései alapján a legjobban menő vállalatoknál is egy évben nem lehet nagyobb az osztalék, mint 400—500 ezer lej. De ez az ideális helyzet lenne, ami szinte soha nem valósul meg. A lényeg az, hogy igényel­ek részvényt, majd mindenki figyelje az új­ságot, a rádiót. Az RMDSZ fog­ja közölni azoknak a vállalatok­nak a listáját, melyeket a leg­­előnyösebbnek tart. Ezt nem­csak a listán megjelenő adatok, hanem más mutatók szerint pró­báltuk összeállítani. Tudjuk jól, hogy a profitot titkolni is le­het, egyes vállalatok nem adták le a kedvező adatokat, mert ne­­kik már megvan az elképzelé­sük a vállalat jövőjét illetően. A másik lényeges dolog az, hogy a tömegprivatizáció során a vál­lalati tőkének csak kevés részét osztják ki, és nagyon­­ fontos, hogy a többi vagyonrésszel mi fog történni- Ha jön el­k kül­földi vagy tőkeerős hazai befek­tető aki terrrvelésátütemezést végez, s ez megváltoztatta a struktúrát s az jólmenő vállalat lesz, akkor oda érdemes befek­tetni még akkor is, ha most nem rózsás a cég helyzete. De ez már egy következő lépés. Az RMDSZ elképzelései szerint ma­jd, ha már kezünkben lesznek a részvén­yek akkor lehet szó ezek összpontosításáról. A jelen­legi helyzetben minden személy egyénileg kell döntsön. Több csa­lád összeállhat, s felhatalmazhat valakit. Hargita és Kovászna megyében könnyebben jutunk adatokh­oz, s sejteni lehet a vál­lalatok jövőjét- Ezt fogja az RMDSZ a következő hetekben nyomon követni. Ezenkívül az RMDSZ beindít egy brókercéget, s akkor lehet szó közös célok megvalósításáról, például egy magyar egyetem vagy más el­­képzelés támogatásáról. Maros­­vásárhelyen keddtől, október 3- tól az én képviselői irodámban, a polgármesteri iroda bal oldali bejáratánál mindennap tanács­adást indítunk be ezzel kapcso­latban, ugyanebben az irodában Elek Barna képviselőhöz is le­het fordulni — a falusi kérdés­körrel, az Aeromec-ekkel, más társaságokkal kapcsolatban, ahol más törvényes utasítások van­nak. Az irodavezetők segítségé­vel a" fogadóórákon tájékozta­tást adunk hétfőn, kedden és szerdán 9 és 13, csütörtökön délután 14 és 19, pén­te­ken 9 és 14 óra között. Pénteken legtöbb­ször mi, képviselők is jelen le­szünk. Még egyszer hangsúlyo­zom: az emberek túl sok re­ményt ehhez ne fűzzenek, u­­gyanakkor fontos hogy ebben a privatizációs folyamatban min­denki részt vesvén- Nem kell semmit elsietni figyelték a tö­megkommunikációs eszközök közleményeit. MU EU- n­,yitatkozat A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal figye­li a bukaresti Parlamentben zajló törvényhozási folyamatot, amely korántsem a jogállamiság és a civil társadalom, kibontako­zását szolgálta hanem a dik­tatúrára teh­­ető megfélemlítő és elrettentő intézkedések tör­vényes alapjait kívánja megte­remteni. Az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó tör­vény ,jelen formája, az újságí­rókra kiróható többletbüntetés bevezetése súlyosan veszélyez­teti a szabad véleménynyilvání­tás, a sokoldalú tájékoztatás és egészében a demokrácia ügyét. Csatlakozva román kollégáink állásfoglalásához, a MORE több száz fős tagsága nevében tilta­kozunk újságírói jogaink meg­sértése ellen , amit egyes in­tézményekben még külön, ma­gyar újságírókat sújtó diszkri­minatív határozatokkal tetéznek. Amikor Románia elnöke Wa­shingtonban román—magyar tör­ténelmi megbékélésről nyilat­kozik, s az ország állítólag az európai államok közössége és a NATO felé akar elindulni, az i­­lyen törvények és ilyen intézke­dések egyenesen az abszurd ka­tegóriájába sorolandók. Perrel fenyegetőzi!*: G. V. Tudor Heves nyilatkozattal reagált C. Vadim Tudor, a M­agy-Románia Párt vezetője — és potenciális .jelöltje az államfői posztra — Iliescu elnök megjegyzésére, a­­m­ely az Egyesült Államokban hangzott el arról, hogy ő és­­ Gheorghe Funar az RNEP elnö­­­­ke „Zsirinovszkij román megfe­­j­leltjinek tekintendők“. Mint arról a hét végi fővárosi lapok beszámoltak, Corneliu Va­dim Tudor kijelentette: Funar­­ral együtt perbe fogja az állam­főt ki­j­zentéséért, ha az nem kér nyilvánosan bocsánatot. ..Iliescu felelős Románia 1990 utáni ka­tasztrófájáért“ — fejtegette C. V. Tudor, mert­­ gyenge az el­­­­lenséggel és veszélyes a baráttal­­ szemben“. A kormánytöbbség részét képező, szélsőségesen na­cionalista és idegengyűlölő párt vezetője kijelentette, hogy a jö­vőben visszautasít mindenfajta találkozót az elnökkel, akit­­az oroszok fabrikáltak és küldtek a­­ románok nyakára hogy megbün­tessék őket 1968-as bátorságu­kért" (amikor Ceausescu elitélte Csehszlovákia megszállását — a tud­ megy­). A Nagy-Románia Párt vezetője kijelentette, hogy ,,búcsút mond Iliescunak“, aki­nek neve Románia történelmé­nek utolsó lapján a "hibaigazí­tások" alatt fog csak szerepelni. A hét végén Gheorghe Funar­­ról is érdekes hír jelent meg. A Románia liberó számolt be ar­ról hogy­ a Belgiumban több terrorakcióért felelős Harcoló Kommunista Sejtek­ (CCC) le­vélben üdvözölte a pártvezért 46. születésnapja alkalmából, és leszögezte: hasznosnak tartja az együttműködést Dániával, mert az ,­a CCC-hez hasonlóan harcol a földrész erőszakos gyarmato­­sítása ellen amelyet a Washing­ton védnöksége alatt működő NATO hajt végigel. A lap által fénymásolatban közölt francia nyelvű levél szerint a CCC egy — Funar által megjelölt — di­­loni bankárral tárgyal arról, mi­ként segítheti az RNEP-t, és kész megosztani vele tapasztalatait. TKT-ülés 1996. október 9-én, hétfő dél­után 3 órára az RMDSZ Maros megyei szervezete székházába összehívja a Területi Képviselők Tanácsának soros ülését. Az ülés dokumentációját a­­képviselők október 3-tól (kedd) kezdődően vehetik át a 1­­egyei szervezet titkárságán­ Székelyföldi kezdeményezés Az RMDSZ legfőbb döntésho­zó szervének, a Szövetségi Kép­viselők Tanácsának (SZKT) 45 tagja támogatja azt a székelyföl­di kezdeményezést, hogy hívják össze a testület rendkívüli ülé­sét a ..romániai magyar nemzeti közmisség személyi elvű autonó­mia statútumának­ megvitatá­sára­ Ezt az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) — keresz­­tény nemzeti jellegű — platform­­ja jelentette be, a S­zékelyudvar- Ütemrea szombaton megtartott üléséről kiadott közleményében. Mivel 45 SZKT-tag támogatása ehhez elesendő, az EMK novem­ber utolsó hetében kész Székely­­udvarhelyen megszervezni a ta­nácskozást. A rendkívüli tanács­­kozásra vonatkozó székelyföldi kezdeményezést az SZKT leg­utóbbi ülésén a vezetőszervek elé utalta, de azok eddig nem nyilatkoztak ilyen ülés összehí­vásáról. Az EMK tiltakozott a ..magyar többségű vidékek, elsősorban a Székelyföld militarizálása, a ro­mán katonaság és karhatalmi erők fölös számban történő, in­dokolatlan betelepítése­ ellen. Let­eítséget kért továbbá a románi­ai magyarság anyanyelvű okta­tásáért folytatott küzdelemhez. Különösen fontosnak tartja a platform, hogy a magyar kor­mányzat ,.minden alkalommal az RMDSZ-szel összhangban fog­laljon állást“ a romániai ma­gyarságot érő jogsérelmekkel kapcsolatban- 1395 október 3. A nap hitei S. OLDAL - NÉPÚJSÁG A romániai befektetők listavezetője — Korea A külföldi beruházók száma 1. év szeptember 20-án 47 871 volt, a befektetett tőke összege pedig 1479,1 millió dollár — közli a Román Fejlesztési Ügy­nökség. A befektetett tőke szempontjából Korea vezet 158 millió dollárral. Utána következik Németország 138,7 millió dollárral és Olaszorszg 129,1 millió dol­lárral. * .__._ 1995-ben az ipar 12 százaléka tartozott a magán­szektorhoz az 1994-es kilenc százalékhoz képest, a külkereskedelemben a tavalyi 41,2 százalékról 39,3 százalékra csökkent a magáncégek hozzájárulása — közli az országos statisztikai bizottság. A kimutatások szerint enyhén növekedik a ma­gánszektor részvétele a gazdasági tevékenységben, főképp az áruszállítás, a kiskereskedelmi árueladás és a turizmus terén. Évente húszezer illegális bevándorlót toloncolnak ki Franciaországból. Ekként kívánják kedvét szegni az egyre sokasodó tömegnek: körülbelül ötvenezren próbálnak otthont keresni francia földön évente. Júniustól kezdve négy repülőnyi román, két gépnyi afrikai állampolgárt vittek haza a franciák A legutóbbi román „szállítmány“ pénteken ért földet — 53 személyt kapott vissza az ország. Jövő évben 1,14 millió lej lesz a honatyák bruttó keresete. Idén a képviselőhöz költ­ségvetése 100,8 milliárd lej volt. 1996-ra 121,8 mil­­liárdra tervezik. A növekedést a pénz romlásával indokolják. A bérek 23,7 milliárd lejre rúgnak összesen. Nem emelik a szállás- és utazói költsége­ket a külföldre. Ellenben egymilliárd lejjel többet irányoztak elő a választási körzetekbe való kiszál­lásokra, mint tavaly. Dinu Patricia „aranymondása“ Vajdahunyadi sajtóértekezletén, többek között ilyen mondat hagyta el a PS '93 liberális párt ve­zérének az ajkát: „Az én véleményem szerint Tőkés László őszentsége (sic!), ikertestvére Gheorghe Funar­­nak.“ Negatív választási ..töke“ is létezik tehát... Eladják az útlevelüket újabban a szerb határon a notórius határátlépők. A trükk a következő: kilépnek rendben lévő, érvényes papírokkal, aztán pedig mindenféle lehetséges rej­tettben meghúzódva próbálnak hazajönni. Nemrég három ilyen, Iasi megyei „utast“ kaptak el a határ­őrök. Az atyafiak azt hazudják, hogy elveszítették az útlevelüket, holott világos, hogy márkáért eladták. Az ilyen kis trükkért harminc napi előzetes letar­tóztatás jár, első menetre. Le a listáról, föl a listára!­ ­ 93 vállalat lekerült a privatizálható cégek jegy­zékéről, köztük három cukorgyár (Fundulea, Oltemfa, Calafat) és három baromfitelep (Titu, Nagybányai, Szatmárnémeti). 58 jövedelmezőnek nevezett cég ke­rült rá, közöttük a brassói Norvea, a Roman gépko­csigyár, a galaci hajóépítő vállalat, a chitilai sör­gyár, a foc­aniai borászati üzem. A Hivatalos Közlöny 300 példányát már megküldték a prefektusi hivata­loknak a pót­jegyzékekkel. Új forgalmi rend Vasárnap 0 órától új forgalmi rend lépett élet­be Hegyeshalomnál a személyforgalomban. Négy forgalmi sávban léphetik át mostantól az utasok a magyar—osztrák határt. Az egyikben azok közlekedhetnek, akik az Európai Unió, illetve az európai gazdasági térség tagállamaiból valók. A má­sik forgalmi sáv a magyar, illetve azon állampolgá­roké, akiknek egyetlen EU-országba sem kell vízumot váltaniuk. A következő forgalmi sávban a vízumkö­telesek haladhatnak, tehát a román polgárok is. A személyforgalmat bonyolító autóbuszok is a számukra kijelölt külön sávban hagyhatják el az országot. Ugyancsak október 1-jétől a „túloldalon“ az osztrák csendőrök is részt vesznek az útlevélkezelés­­ben. illetve a gépjárművek biztonsági ellenőrzésé­ben. Hírszerkesztő: HOLUM DOMOKOS

Next