Népújság, 1996. szeptember (48. évfolyam, 173-191. szám)

1996-09-03 / 173. szám

J_996 i^ze£temj)e£^.j J^£(^ POLITIKA Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról (Tervezet) A Magyar Köztársaság és Románia,­­ meggyőződve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a köl­csönös tisztelet és együttműködés megfelel Ma­gyarország és Románia alapvető érdekeinek; — megerősítve az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a demok­rácia, a humanizmus és a jogállami­ság iránti elkötelezettségüket és kife­jezve azon meggyőződésüket, hogy azok érvényesítése és tartalmi gazda­gítása a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi, l­áthatva attól a közös törekvés­től, hogy Európa valamennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együttműködés egységes konti­nensévé váljon és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért tevékenykedjenek, melyek lehetővé teszik e célok megvalósítását, f­elismerve, hogy a nemzeti ki­sebbségek azon állam társadalmá­nak integráns részét képezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzetkö­zi védelmének részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés tárgya, valamint hogy az ezen a te­rületen való együttműködésük nor­malizálása fontos hozzájárulást je­lent a stabilitáshoz és megértéshez Európában, valamint a demokrácia országaiban való erősítéséhez, és az európai és euro-atlanti struktúrákba való integrálódásukhoz, —megerősítve elkötelezettségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Alapok­mányában, a Helsinki Záróokmány­ban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában, valamint az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet egyéb dokumentumaiban foglalt cé­lok és elvek megvalósításáért tevé­kenykednek;­­meggyőződve arról, hogy az Eu­rópában és a két országban bekövet­kezett visszafordíthatatlan változá­sok új távlatokat nyitnak kétoldalú kapcsolataikban, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk (1) A Magyar Köztársaság és Ro­mánia (a továbbiakban: "a Szerződő Felek") kapcsolataikat a bizalomra, az együttműködésre és a kölcsönös tisz­teletre alapozzák. (2) A Szerződő Felek kölcsönös kapcsolataikban, ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják az Egyesült Nem­zetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet más dokumentumaiban foglalt el­veket, illetőleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott elveit és normáit. 2. cikk (1) A Szerződő Felek azon munkál­kodnak, hogy Európa egésze békés, az államok demokratikus és a jog fel­­sőbbségén alapuló közösségévé váljon és hozzájárulnak e térség biztonságá­nak megőrzéséhez és megszilárdításá­hoz, az együttműködésen alapuló bé­ke és biztonság garantálásához, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet keretében vállalt köte­lezettségeknek megfelelően. (2) A Szerződő Felek az európai béke és biztonság megszilárdítása ér­dekében támogatják az európai fegy­veres erők és fegyverzetek korlátozá­sát és csökkentését célzó folyamatok továbbvitelét a védelmi szükségletek­nek megfelelő szintig. Támogatják to­vábbá új bizalomerősítő és biztonság­­növelő intézkedések kidolgozását és arra törekednek, hogy kétoldalú kap­csolataik keretében is hasonló jellegű lépéseket tegyenek. 3. cikk (1) A Szerződő F­elek megerősítik, hogy kölcsönös kapcsolatukban tar­tózkodnak a másik Szerződő Fél te­rületi integritása vagy politikai függet­lensége ellen irányuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy annak alkalmazá­sától, valamint bármely más, az Egye­sült Nemzetek céljaival és a Helsinki Záróokmány elveivel összeegyeztethe­tetlen cselekedektől. Úgyszintén tar­tózkodnak az ilyen akciók támogatá­sától és harmadik fél számára sem te­szik lehetővé, hogy területüket a má­sik Szerződő Fél elleni hasonló cselek­mények elkövetésére felhasználja. (2) A Szerződő Felek a közöttük felmerülő vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg. 4. cikk A Szerződő Felek, a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a Helsinki Záróokmány alapelveivel összhangban megerősítik, hogy tiszte­letben tartják közös határuk sérthe­­► tétlenségét és a másik Fél területi in­tegritását. Úgyszintén megerősítik, hogy egymással szemben területi kö­vetelésük nincsen és ilyet a jövőben sem támasztanak. 5. cikk (1) A Szerződő Felek e Szerződés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklődésre számot tartó minden területen megteremtik az együttműködés megfelelő kereteit. (2) A Szerződő Felek e Szerződés végrehajtásában kiemelt helyet bizto­sítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttműködésének és kap­csolatai bővítésének. (3) Különböző szinteken rendszeres eszmecseréket folytatnak annak érde­kében, hogy biztosítsák kétoldalú kap­csolataik további fejlesztését és elmé­lyítését, valamint a nemzetközi kérdé­sekre vonatkozó nézetek kölcsönös megismerését. Ennek során évente legalább egyszer sor kerül a miniszter­elnökök találkozójára, és a külügymi­niszterek is évente legalább egy alka­lommal áttekintik e Szerződés végre­hajtását. (4) A különböző egyéb minisztéri­umok és központi szervek vezetőinek rendszeres találkozójáról a közöttük kötendő megállapodások rendelkez­nek. 6. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják az európai együttműködési mechaniz­musok továbbfejlesztését és követke­zetes alkalmazását annak érdekében, hogy a térség békéjének és bizton­ságának megőrzéséhez és megszi­lárdításához ezzel is aktívan hozzá­járuljanak. (2) Ha a Szerződő Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet állna elő, amely veszélyeztetheti a nemzet­közi békét és biztonságot, avagy saját legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerződő Fél javasolhatja a má­sik Szerződő Félnek, hogy közösen vizsgálják meg a feszültség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendő lépéseket, figye­lembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az európai együttműködés keretében rendelkezésre álló elveket és mecha­nizmusokat. (3) A Szerződő Felek különböző szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről. Bármelyikük kérésére tá­jékoztatják egymást a biztonságra és leszerelésre vonatkozó azon nem­zetközi kötelezettségeik teljesítésé­ről, amelyek­ olyan dokumentumo­kon alapulnak, melyeknek mindkét fél részese. (4) A két Szerződő Fél katonai in­tézményei közötti együttműködés kü­lön megállapodás alapján valósul meg. 7. cikk (1) A Szerződő Felek bővítik kap­csolataikat és együttműködésüket a nemzetközi szervezetekben, beleértve a regionális és szubregionális szerve­zeteket. Kölcsönösen támogatják egy­más integrációs erőfeszítéseit az Eu­rópai Unióba, a NATO-ba és a Nyu­­gat-európai Unióba. (2) A Szerződő Felek más érdekelt európai országokkal egyetértésben együttműködnek regionális és szubre­gionális projektek és egyéb együttmű­ködési formák megvalósításában, hogy elősegítsék a gazdasági, ipari, mezőgazdasági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklődés­re számot tartó területeken az azok­ban résztvevő országok fejlődésének gyorsítását. Bátorítják a közvetlenül érdekeltek részvételét ezen együttmű­ködési formák és projektek megvaló­sításában, összhangban a Szerződő Felek belső jogszabályaival. 8. cikk (1) A Szerződő f­elek a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat és normák alapján fejlesztik gazdasági együttmű­ködésüket és kölcsönösen előnyös ke­reskedelmüket a gazdasági élet min­den területén. (2) Fj célból belső jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeik­kel összhangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együttműködést, va­lamint azon munkálkodnak, hogy e­­lőnyös feltételeket biztosítsanak mind­két Szerződő Fél természetes és jogi személyei számára, hogy a másik Szerződő Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és más gazdasági tevé­kenységet fejthessenek ki. (3) A Szerződő Felek ugyancsak bátorítják és elősegítik a kölcsönös tő­kebefektetéseket és szavatolják azok védelmét. (4) A Szerződő Felek kiemelt fi­gyelmet fordítanak az országos és egymáshoz kapcsolódó infrastuktúrá­­ik, beleértve az energiarendszereik, közlekedési és távközlési hálózataik összehangolt, a nemzetközi szabvá­nyoknak megfelelő fejlesztésében való együttműködésre. 9. cikk (1) A Szerződő Felek támogatják a kölcsönösen előnyös és hatékony együttműködést az alap- és alkalma­zott kutatások területén, különös te­kintettel a modern technikára és tech­nológiára. (2) A Szerződő Felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kez­deményezéseit, a tudományos kutató­­intézetek, valamint az ezen a terüle­ten működő könyvtárak és más intéz­mények együttműködését. 10. cikk (1) A Szerződő Felek kétoldalú, szubregionális vagy regionális szinten együttműködnek a területüket érintő szennyezés megelőzése, csökkentése és kiküszöbölése, valamint ökológiai biztonságuk feltételeinek javítása ér­dekében. (2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következményekkel fenyegető baleset vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetről és a foganatosított rendkívüli intézkedésekről a Szerződő Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást. (Folytatás a 4. oldalon) NÉPÚJSÁG 3 ­A Snap híreit November 20-án kerül forgalomba November 20-án hozzák forgalomba az 50 000 lejes bankjegyet, az eddigi legmagasabb címletű papírpénzt — közölte Dan Flo­­rescu, a Román Nemzeti Bank emissziós osztályának vezetője, amikor szombaton Bukarestben bemutatta az új bankót. A min­tegy 17 dollárt érő papírpénz egyik oldalán George Enescu ze­neszerzőt ábrázolja virágmotívumok és hangjegyek társaságábart, másik oldalán pedig a Bucsecs-hegységben lévő szfinxet zenei szimbólumokkal. A Rompres hírügynökség szerint ez­ az első dombornyomásos bankjegy Romániában: a feliratokat, a számo­kat, a képmást a vakok is könnyen kitapinthatják. A bankjegyet korszerű megoldásokkal látták el a hamisítás ellen, így Enescu arcképét beleszőlték a papírba, s megtalálható a pénzben egy biz­tonsági fémszál is. Az új papírpénz 155 x 70 milliméteres, vagyis valamivel kisebb, mint az 5 és a 10 ezer tejes bankjegy. UNICEF-támogatás A múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Carol Bellamy asszonyt, az ENSZ­ Gyermekalapjának (UNICEF) ügyvezető igazgatóját, aki Teodor Melescanu külügyminiszter meghívására, az UNICEF nevelési és egészségügyi programjainak lebonyolí­tásával kapcsolatos tényfeltáró látogatáson tartózkodik Románi­ában. Bellamy asszony látogatást tett a Bukaresti Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászai Klinikáján, valamint az UNICEF tá­mogatásával létrehozott egészségügyi tájékoztatási és nevelési központnál, majd sajtóértekezletet tartott. Ezen elhangzott, hogy az UNICEF tavaly 3,6 millió dollár pénzügyi segítséget nyújtott Romániának, 1995 és 1999 között pedig 2,11 millió dollárt utal ki egészségügyi programokra. Román munkásokra lőttek rá Izraelben Ciszjordániában szombaton két romániai származású vendég­­munkásra lőttek rá, tudósított a Radio Kohl izraeli román rá­dióadás. Stefan Tutu és Tudor Buhulea több más társával együtt biciklivel közelítette meg az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó "zöld sávot". A palesztin nemzetiségű támadó pisztollyal sebesí­­tette meg őket. Egyikük könnyebb, a másik komolyabb sérülé­seket szenvedett. A palesztin agresszor eltűnt a tett helyszínéről. A t­el Aviv-i román követség jelentése szerint a két férfi nincs életveszélyes állapotban. Autópályadíj-ellenőrzés a szlovák utakon Több mint ötszáz olyan gépkocsit állítottak meg a rendőrök a két szlovákiai autópályán, amely nem rendelkezett az autópályadíj be­fizetését igazoló matricával. A szlovák sajtóiroda jelentése szerint a Csehországba vezető D-1 autópályán a szabálysértők 80 százaléka volt külföldi, míg a Nagyszombatba vezető D-2 szakaszon csak 45 százalékuk. Az autópályadíjat a szlovák közlekedési és távközlési tár­ca az idén tavasszal vezette be, az évi 2(X) korona befizetését igazoló matricát a csehországi gyakorlathoz hasonlóan az első szélvédőn kell elhelyezni. A jelenlegi szabályozás szerint a pályadíj befizetését mel­lőző gépkocsivezetők nem bírságolhatók, de az ellenőrök a helyszínen lehetővé teszik a matrica megvásárlását. Mit láthatunk a Régiók­ban? A Duna IV Régiók című műsorának szeptember negyediki adá­sában a következőket láthatják: Erdélyi és magyarországi véle­mények a román—magyar alapszerződésről; Volt egyszer egy komáromi Jókai Színház; A Duna IV Homoródremetén; A ma­gyar szó nyomában Selmecbányán; Emlékmű a száz éve született Márton Áron püspöknek, Csangósors Kacsikán és­­ Pusztinán. Jó állapotban van a Feszty-körkép Az egyéves garanciaidő letelte után a Feszty-körkép restaurálását felügyelő nemzetközi szakértő bizottság a múlt héten megvizs­gálta a körképet, és úgy értékelte, hogy a Magyarok bejövetele című monumentális alkotás jó állapotban van. Egyúttal a bizottság tagjai elismerésüket fejezték ki a felújítást végző lengyel Ars An­tiqua restaurátor csoportnak. A múlt, év augusztusa óta eddig mintegy 330 ezren tekintették meg az Ópusztaszeri Nemzeti Tör­téneti Emlékparkban a hatalmas alkotást. Időközben a szellőző­berendezés elhasználódott, és az emlékparkot működtető bizottság ígéretet tett annak kicserélésre. A bizottság javasolta, hogy javítsanak a körkép megvilágításán. Nálunk is arat a pedofília Huzauban, egy tömbháznegyedben derült fény arra, hogy a 67 éves Nicolae Barsnescu a közelében lakó 8-11 éves kislányokat rendszeresen napraforgómaggal csalogatta fel lakására, és ott le­vetkőztette őket, majd maga is meztelenül jelent meg előttük. Arról még nem szól a fáma, hogy szexuálisan bántalmazta-e ál­dozatait. A férfi egyelőre egy neuropszichiátriai klinikán várja a verdiktumot, hogy ideggyógyászati kezelést kap-e vagy pedig tör­vényszék elé kerül tettéért. Kiosztották a MEDIAFEST ‘96 díjait A tengerparton megrendezett, versennyel egybekötött tévés fesztivál díjai a következők: nagydíj — Zürichi krónika — Radu Igazság és Alexandru Solomon filmje; a Rázvan Teodorescu által vezetett zsűri speciális díjat adott az "Apocalipsa dupa Cioran" című alkotásnak, melyet Gabriel Liiceanu és Sorin Iliesu készített a Társadalmi Dia­lógus Csoport stúdiójában. Díjat kaptak még a PRO­­IV szerkesztői, alkotói: Florin Jepan, Mihai Talulici és Ruxandra Sárám. Tüntetni készülnek a bérlők Az államosított házakban bérlőként élő lakók egyesülete szeptember ötödikére engedélyt kért arra, hogy tüntetést szervezzen a bukaresti polgármesteri hivatal épülete előtt. A bérlők ezáltal arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a kormány semmilyen formában nem sza­bályozta azt, hogy azok a bérlők, akiknek nincs anyagi lehetősége a lakások megvételére, hosszú lejáratú hitelt vehessenek fel, hogy megvásárolhassák a lakásokat, melyekben évtizedek óta benne élnek. Rekordot akar dönteni a parlament Az őszi parlamenti és elnökválasztás előtt utolsó törvényhozó idő­szakát kezdte meg a jelenlegi parlament. Adrian Nastase kép­viselőházi elnök szerint a két kamara saját rekordja megdöntésére készül, hiszen nagyon sok, életbevágóan fontos törvényt kellene jóváhagyjanak, mint például az állami tőkével működő egyes ban­kok privatizálásának törvényét; a Magántulajdon Alapok beru­házó társaságokká való átváltoztatásának szabályzatát stb. Hírszerkesztő: Mattié Éva

Next