Népújság, 1998. május (50. évfolyam, 84-104. szám)

1998-05-02 / 84. szám

1998. május 2., szombat____________________________________POLI­TIKA-KÖZÉLE­T Az ENSZ 1991 őszén nyilvánította május 3-át a Nemzetközi Sajtó­­szabadság Napjává annak emlékére, hogy 1991-ben ezen a napon tették közzé az úgynevezett Windhoek­­nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a pluralista és független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. E napon világszerte megemlékeznek a munkájuk során megölt, vagy munkájukban akadályozott, és a be­börtönzött újságírókról. 1987 óta legalább ötszázan pusztultak el hivatá­suk gyakorlása közben. Több nemzetközi újságíró­szervezet — köztük a francia Ri­porterek Határok Nélkül (RSF), az amerikai Bizottság az Újságírók Védelmére (CPI), továbbá a nemzetközi sajtó kiemelkedő szemé­lyiségeit tömörítő Nemzetközi Sajtó­intézet (IPI) egybehangzó jelentése szerint tavaly 14 országban 26 újságíró vesztette életét munkája során és megtorló akciók, illetve terrorcselekmények következtében. Ez a szám ugyancsak egybehangzó értékelések szerint talán óvatos derűlátásra ad okot, mivel ala­csonyabb az előző években megölt újságírók számánál: 1996-ban 50 újságíró vesztette életét. 1997-ben Európában egy (Ukrajnában), Afrikában kettő (Sierra Leonéban és Ruandában), Ázsiában 13 (közülük a legtöbb, 7 Indiában) halt meg munkája során. Ám a sajtó munkásait nem kizárólag az életveszély fenyegeti, hanem számos országban a cenzúra és az üldöztetés, szabadságvesztés is. A sajtó szabadsága ma min­denekelőtt Afrikában és Ázsiában van veszélyben. Jelenleg a nemzetközi újságíró-szervezetek tu­domása szerint legalább 138 újságíró sínylődik börtönben. A legtöbb újságírót Törökországban tartják fogva, de Etiópiában 24, Kínában 15, Nigériában úgyszintén 15 újságíró van rács mögött. Eu­rópában egyedül Oroszországban tartanak börtönben két újságírót. A párizsi székhelyű Újságok Nemzetközi Szövetsége (WAN) a napokban dokumentumot közölt, amelyben nem csupán a 26 újságíró halálának körülményeit, a be­­börtönzöttek életútját, s az ellenük felhozott vádakat ismertette, de néhány börtönben­ lévő újságíróval készült interjút is közreadott. Egyben felszólította az olvasókat arra, hogy levelekben követeljék a börtönben lévő újságírók szabadon bocsátását, s ehhez megadta az érintett országok állam-, illetve kormányfőinek pontos nevét, címét is, ahová a tiltakozó leveleket intézni kell. A szervezet már csak azért is joggal számít az olvasók szolidari­tására, mert mindenekelőtt az ő érdekük, hogy a sajtó szabad legyen, s a valós információkat akadálytalanul eljuttathassa a közönséghez. * A Nemzetközi Sajtószabadság Napja Hajsza a szökött rabok után (Folytatás a: I. oldalról) magánvagyon kárára elkövetett lopásért. A szökevények kézrekerítésére közel 80 rendőrt, csendőrt és börtönőrt mozgósítot­tak, akik nyomkereső kutyával eredtek utánuk. Leghamarabb (három órán belül) T. Árpád került kézre. Kozák Stefánt csütörtökön reggel találták meg a marosszentkirályi katolikus temetőben, közel a lakásához. A szászkézdi illetőségű Negrea Iliét továbbra is keresik. Tegnap délután három óráig még nem akadtak nyo­mára. A szökevény ismertetőjelei: 1,77 méter magas, barna szemű és hajú, mellén tetoválás látható, a bal lábát pedig egy virág díszíti. A büntetőtörvénykönyv vonatkozó cikke­lye értelmében szökésért további nyolc év szabadságvesztésre ítélhetik a három rabot. Az amerikai szenátus jóváhagyta a NATO-bővítést (Folytatás az 1. oldalról) sőhát elutasította — méghozzá ötvenkilenc ellenszavazattal — John Warner virginiai szenátor javaslatát, amely az első fordulót követően három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot. A bővítést támogató demokrata és republikánus párti szenátorok a vitában kifejtették, hogy a kiszélesítés egyaránt szolgálja az Egyesült Államok és Európa alapvető fontosságú biztonsági érdekeit, mert csökkenti a régi és új veszélyeket, a szürke zóna felszámolásával korlátozza a bizonytalansági tényezőket, kiterjeszti a demokrácia és a szabadság határait. A bővítés stratégiai indokai közül kiemelték, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásával az észak-atlanti szövetség erősebbé válik, a földrészen pedig szélesedik a stabilitás övezete, hiszen már a csatlakozás kilátása is arra ösztönözte a térség országait, hogy egymás között békés úton oldják meg etnikai és határvitáikat.­­ Meggyőződésük szerint a NATO-ba való bekerülés véget vethet a felesleges versengésnek, garantálhatja a jólét megteremtéséhez és a gazdasági növekedéshez szükséges biztonsági környezetet a kontinens keleti felében, akárcsak Nyugat-Európa számára az elmúlt fél évszázadban. Kísérlet a megye vállalkozóinak összefogására Egyelőre kezdeményező csoport alakult Április utolsó napján a megye 24 vállalatának vezetője illetve magáncégek, vegyes tőkéjű társasá­gok képviselői tartottak találkozót,, hogy meghallgassák a fővárosi vendéget, Steli­an Dorobantut, a Romániai Iparosok Országos Szövet­ségének (RIOSZ, román betűszóval UGIR) vezérigazgatóját. (A szervezet elnöke a volt miniszter, a parasztpárti Ulm Spineanu közgazdász.) A vendég azért jött Marosvásárhelyre, hogy 41 megyei szervezet létrejötte után nálunk is szorgalmazza a helyi kirendeltség létrehozását. A RIOSZ a munkáltatók 23 száza­lékát képviseli, és lényegében az iparosok érdekvédelmi szövetsége kíván lenni. 1991-től országunkban sok vita, pereskedés folyt a RIOSZ- szal kapcsolatban, Doroban­t és a híres Paunescu testvérek harcoltak a vezetésért. A Spineanu—Dorobanța­­vonal kerekedett felül, s a RIOSZ-t hivatalosan bejegyezték. Egy 1997- es jogerős törvényszéki határozat értelmében UGIR—1903-nak nevezi magát, mert egy 1903-ban létesített hasonló szervezet jogutódjának számít. Ennek értelmében az ország­ban több ingatlant törvényszéki úton visszaszerzett, többek között az egykori bukaresti székházat is. Az április 30-i találkozón a jelen levő 24 cégvezető (ennyien jöttek el a meghívásra Marosvásárhelyen kívül Dicsőszentmártonból, Segesvárról, Szászrégenből) azt állí­totta: nincs elég információjuk ah­­hoz, hogy aláírják a belépési nyi­latkozatot, sőt felhatalmazásuk sem volt erre az illető cégektől. Tegyük hozzá: a tagsági díj sem kevés. Tehát egyelőre egy kezdeményező csoport vállalta, hogy a következő napokban népszerűsíti a szövetséget, melyre valóban szükség van, hogy a több, piacgazdasággal rendelkező országhoz hasonlóan az iparosok érdekvédelmét képviselve egyenlő partnerként tárgyalhassanak a kor­mánnyal és a szakszervezetekkel. Emlékeztessünk még arra, hogy Marosvásárhelyen a két világháború között igen erőteljes vállalkozói szer­vezet működött. Jó lenne, ha jelent­keznének olyan személyek, akik en­nek tagjai, netán vezetői voltak, hogy beindulhasson ez az újjáélesztési folyamat. (máthé) Manpel-közgyűlés füttykoncerttel Amint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, a marosvásárhelyi Man­­pel Rt. részvényeseinek közgyűlését szerdáról, második összehívásban csütörtökre halasztották. Ekkor a 7750 részvényesből 6636 jelent meg a Sportcsarnokban, így határozat­­képessé nyilvánították. Beszámolók hangzottak el az rt. múlt évi gazdasági tevékenységéről, pénzügyi hely­zetéről. Ezt követően a résztvevők megszavazták az egymillió dolláros tőkeemelési javaslatot. Székely Sán­dor vezérigazgató tájékoztatta a részvényeseket, hogy a múlt évre járó osztalékot ez év III-IV. ne­gyedévében fizetik ki. Az utolsó napirendi pont csigázta fel igazán az érdeklődést: a részvényeseknek dön­teniük kellett arról, hogy a vezető­tanács három tagját leváltják-e vagy sem. Amennyiben leváltják, helyet­tük választanak más újabb tagot, a­­vagy a vezetőtanács a következő közgyűlésig a megmaradt 8 taggal végzi tevékenységét. Este fél tízkor fejeződött be a szavazatok szám­lálása, s derült ki, hogy a többségi akarat nyomán felmentik vezető­tanácsi tagságából Kocsis Sándor jogtanácsost (97,5%), Luka Gusztávot (95,1%) és Tamnoveanu Emilt (98,2%). Továbbá úgy döntöt­tek, hogy a vezetőtanács a 11 helyett 8 taggal folytatja tevékenységét. A közgyűlés egyébként nem volt unalmas, a jelenlévők többször kifü­tyülték vagy lehurrogták Kocsis Sán­dort, aki gyakran próbált mikrofon­hoz, illetve szóhoz jutni. Már a gyűlés elején kijelentette Kocsis, hogy a közgyűlés megszervezése nem törvényes, próbálta érveit felsorolni, de a jelenlévők nem hagyták. Székely Sándor igazgató kérte a részvénye­seket, hogy viselkedjenek meggondol­tan és hallgassák meg Kocsis Sándor érveit. A közönség azonban rendre lehurrogta a jogtanácsost. (hilyen) népújság. Május 1. Bukarestben Bukarestben a magukat szociáldemokratának-szocialistának tartó pártok kezdeményezésére két-háromezren vettek részt május 1. megünneplésében. A Szociális Demokrácia Romá­niai Pártjának székhelyén megszervezett több száz fős sza­badtéri ünnepségen ott volt Ion Iliescu szenátor, volt államfő, a párt elnöke is. Iliescu egy sajtónyilatkozatában elmondta, pártja hibát követett el, hogy amíg hatalmon volt, nem ünne­pelte meg a munka nemzetközi napját, mert attól tartott, hogy a kommunista hatalom idején az ünnephez tapadt eszmények és törekvések gyanújába esik. Majálist rendezett a kormánykoalícióban részt vevő Demokrata Párt is, amelyet Petre Roman vezet. A demokraták majálisán részt vettek a legjelentősebb szakszervezetek vezetői is. Az ellenzékben lévő Szocialista Munkapárt és más, parlamenten kívüli kisebb baloldali pártok körülbelül ezer híve május elsejei felvonulá­son vett részt, szónokaik baloldali ellenállás megszervezését szorgalmazták a hatalmon lévő koalíciós erőkkel szemben Hornnak nem kell bécsi utasítás Horn Gyula magyar miniszterelnök nem tekinti hivatalos oszt­rák követelésnek Karl Schlögl osztrák belügyminiszter két héttel ezelőtti kijelentését a román állampolgárok magyar­­országi vízumkényszerének bevezetéséről. A magyar kor­mányfő az APA osztrák hírügynökség budapesti tudósítójá­nak nyilatkozott. Annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen ügyeket általában államközi szerződésekben szokták rendezni. A csütörtökön kiadott interjúban Horn azt is közölte: Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy Bécsből kapjon utasításokat. 40 külügyminiszter találkozója Az Európa Tanács 40 tagállamának külügyminiszterei a jövő hét elején tartják félévente esedékes, soros tanácskozásukat Strasbourgban. Az ülésen egyebek között megvitatják a jugoszláviai és koszovói helyzet fejleményeit és javaslatokat dolgoznak ki az egész térség stabilitását veszélyeztető vál­ság elmélyülésének megakadályozására. A páneurópai szer­vezet külügyminiszterei megvitatják az ET Bölcsek Tanácsa által a szervezet tevékenységének megújítására kidolgozott , eddigi javaslatokat. Az öttagú testületbe az őszi Európa tanácsi csúcs nyomán beválasztották Kovács Lászlót, a magyar diplomácia irányítóját is. A jövő heti ülésszakon Klaus Kinkel német külügyminisztertől Görögország képviselője veszi át a következő hat hónapra az Európa Tanács elnök­ségét. Madonna egyik melltartóját elárverezték 4250 dollárért Madonna alsóneműje jól jövedelmezett a Christie's londoni árverésén. Az amerikai popénekesnő egyik színpadi mell­tartója 2530 fontért (4250 dollárért) talált új gazdára csütörtökön. A boldog tulajdonos ragaszkodott inkog­­nitójához, de az aukciós ház annyit azért elárult, hogy Madonna egyik férfi csodálójáról van szó. Jó pénzért kelt el Elvis Presley egyik öltönye is, amelyért egy amerikai gyűjtő 9200 fontot (15 450 dollárt) adott— írta az AFP. Emelkedik a Fekete-tenger Évente 2 milliméterrel emelkedik a Fekete-tenger szintje — állítják a Konstancai Tengeri Kutatóintézet szakértői. A Rompres jelentése szerint a jelenség oka nem csupán a Föld légkörének melegedése, illetve a sarkvidéki jégtömeg olvadása, hanem néhány helyi tényező is. A következő 3-4 évben a szakértők szerint látható jelei is lesznek a tenger térhódításának, a part menti tavak közül több ismét nyílt tengeröböllé alakulhat át. Észak-Korea javaslata az országegyesítésre Észak-Korea vezetője javaslatot tett a két Korea egyesítésére, amit szakértők Kim Dzsong Il eddigi leg­­­­­fontosabb kezdeményezésének tekintenek. Bár az észak­koreai hírügynökség által közzétett terjedelmes Kim -felhívás nem tartalmaz az országegyesítésre vonatkozó konkrét elképzeléseket, ez Észak-Koreának a kapcsolatok javítására irányuló komoly szándékát tükrözi — hangsúlyozzák a koreai kérdésekkel foglalkozó japán szakértők. — Valósítsuk meg az országegyesítést az eltérő ideológiai, politikai, felfogásbeli és vallási nézetektől függetlenül — olvasható a kezdeményezésben, amelyben Kim a "különböző politikai és társadalmi csoportok párbeszédének beindítására" szólít fel. E dialógus megszüntetheti az Észak- és Dél-Korea közötti bizalmatlanságot és konfrontációt — hangoztatja Kim Ismét sikertelen államfőválasztás Szlovákiában Csütörtökön a szlovák parlament immár hatodszor próbálta megválasztani a köztársaság elnökét, de a kísérletet ezúttal sem koronázta siker. A törvényhozás január óta három — két-két körös — fordulóban tett kísérletet Michal Kovác utódjának megválasztására. Március 2-a, Kovác távozása óta az elnöki jogkörök jelentős részét Vladimír Meciar kormányfő látja el. Meciarék Milan Secansky személyében a harmadik fordulóban először indították a HZDS emberét, aki Brigita Schmögnerovával, az ellenzéki Demokratikus Baloldal Pártjá­nak (SDL) elnökével szemben mérettette meg magát, de a­­ 150 tagú parlamentben a megválasztáshoz szükséges 90 szavazatot — sem a harmadik forduló első körében, sem a csütörtöki második körben — egyikük sem szerezte meg. A titkos szavazás arányaiból arra lehet következtetni, hogy a kisebbik koalíciós partner, a Munkásszövetség (ZRS) ismét nem támogatta a HZDS jelöltjét.

Next