Népújság, 1998. október (50. évfolyam, 192-218. szám)

1998-10-01 / 192. szám

1998. október 1., csütörtök Elkészült a Remes-csomag Traian Remeg pénzügyminiszter sajtóértekezletén ismertette a tárca által javasolt általános intézkedés­­csomagot és közölte: nem több mint két hét múlva bemutatja a makrosta­­bilitásra és Románia kiadósságaira vonatkozó második intézkedéscso­magot. Az ismertetett intézkedések a tárca központi és területi át­szervezését, a politikai és szakmai tényezők elkülönítését célozzák. Tervbe vették továbbá az ál­lamtitkári tisztek számának csökken­tését, valamint az ellenőrző szervek hatáskörének kibővítését, bűnvádi kivizsgálás eszközlésére való fel­hatalmazásuk által. A tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében kifejlesztik a tárca makroökonómiai előrejelzési, ter­vezési és elemzési funkcióit, csökkentik az alkalmazottak számát és továbbképző programokat vezetnek be. További intézkedés lenne a személyzet felfrissítése, a korhatárt elért alkalmazottak nyugdíjaztatásával, valamint a nyugdíjasokkal kötött együtt­működési szerződések beszün­tetésével. A pénzügyminiszter kéri továbbá a pénzügyi, valamint a naptári év elkülönítését (javaslata szerint a pénzügyi év május 1-jétől április 30- ig tartana), valamint az összjövedelmi adó bevezetését a következő pénzügyi évtől. Javasolja egyúttal az állami követelések részvényekké való alakítását. Közölte, hogy a pénzügyi tárca felhívást intézett az ÁVA-hoz a veszteséges vállalatok felszá­molására. A jövedelmezés helyzetének javítása érdekében ama lehetőség megvizsgálását javasolja, hogy a bérek, nyugdíjak, gyermeksegély­­pótlékok kifizetését a takarékpénztárnál, valamint bankoknál nyitott egyéni folyószám­lákon keresztül eszközöljék. Románia bruttó hazai terméke előzetes adatok szerint 5,2 százalékkal csökkent az első félévben a tavalyi első félévhez képest — olvasható a statisztikai hivatal jelentésében. A belső fogyasztás 7,1 százalékkal esett vissza. Tavaly a román GDP egész évben 6,6 százalékkal csökkent. A kormány az idei évre 4 százalékos GDP- csökkenést jósolt — emlékeztetett a Dow Jones hírügynökség. GDP-csökkenés A statisztikai hivatal szerdai köz­leménye szerint a román kül­kereskedelem hiánya júliusban 215,9 millió dollár volt, a tavaly júliusi 283,3 millió dollár helyett. A júliusi csökkenés dacára az első héthavi kereskedelmi deficit már 1,66 milliárd dollár volt, a tavalyi első héthavi 1,36 milliárd dollár helyett. Júliusban az export 2,2 százalékkal csökkent júniushoz és 8,9 százalékkal tavaly júliushoz képest, 719,5 millió dollárra. A behozatal 10,7 százalékkal volt kevesebb júniushoz képest, illetve 12,8 százalékkal tavaly júliushoz képest, és 4 millió dollárt ért el. A hivatal jelentése szerint a fő ex­portpiac Olaszország, Németország, Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia volt, az import fő for­rása pedig Olaszország, Németország, Oroszország, Franciaország és Ma­gyarország. POLITIKA Bukaresti konferencia a Kaszpi-tenger olajról­­ Nagy győzködés, kevés eredmény Sovány eredménnyel zárult Bukarestben az a nemzetközi konfe­rencia, amelyen a házigazdák be sze­rették volna bizonyítani, hogy Romá­nia kínálja a legjobb feltételeket a Kaszpi-tengeri kőolaj és földgáz szál­lításához Nyugat-Európába, írták szer­dai bukaresti lapok. A szervezők vi­szont úgy vélekedtek, hogy sikerült felkelteni az érdeklődést a román elképzelések iránt és jelentősen nőtt az esélye annak, hogy Románia a tranzit­országok közé kerüljön. "A Kaszpi-tengeri energia útja Eu­rópába" elnevezéssel tartott tanács­kozáson 11 térségbeli ország politiku­sai, valamint több száz olajipari cég, köztük a világ tíz legjelentősebb olaj­­társaságának képviselői vettek részt. Román részről Emil Constantinesu ál­lamfő, Radu Vasile miniszterelnök és Andrei Plexi­ kül­ügyminiszter fejtette ki, hogy földrajzi, gazdasági és poli­tikai szempontból egyaránt komoly előnyökkel járna, ha a Kaszpi-tenger térségéből Románia területén keresztül jutna el a kőolaj Nyugat- Európába. A román elképzelést udvarias érdeklődés fogadta. Bátorító szavak hangzottak el az olasz ENI és az AGIP Petrol­­ részéről, néhány amerikai cég pedig jelezte, hogy eset­leg érdekelné a Románián áthaladó tranzitút kiépítésében való részvétel. A megvalósíthatósági tervek elkészítésében Románia szerény, 65 ezer dolláros anyagi támogatásra is számíthat az amerikai kormánytól. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete ugyanakkor nem titkolta, hogy Washington az eddigi tervek közül elsősorban a Törökországon át tervezett útvonalat támogatja, Romá­nia jelentkezése kiegészítő lehetőségként kerülhet szóba. A román elképzelésekkel kapcsolat­ban vitára ad okot az is, hogy Bukarest két útvonalat vetett fel. Az egyik szerint a konstancai kikötőből a Jugoszláv Föderáció területét érintve jutna el az olajvezeték az olaszországi Triesztbe. Román részről ezt a variációt látnák szívesen, és ezt támogatja Olaszország is. A délszláv válság tapasztalataiból okulva alternatívaként került szóba az, hogy az útvonal jugoszláv terület helyett Magyarországon és Szlovénián át halad­jon. Az Egyesült Államok ez utóbbival értene egyet. Külügyi cáfolat Mihai-Razvan Ungureanu kül­ügyi államtitkár szerdán a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságának együttes ülésén leszögezte, hogy múlt heti budapesti látogatása a szokásos kétoldalú konzultációk sorába illeszkedett, és semmiféle tárgyalást nem folytatott a parlamenti vita alatt álló román oktatási törvényről. Ungureanu hangoztatta, hogy az ok­tatási törvényről folytatott állítóla­gos tárgyalások téves hírét egy román hírügynökség közölte egy­­ budapesti lap beszámolója alapján. A román külügyi államtitkár el­mondta, hogy budapesti látogatása során ismertette vendéglátójával a román kormánykoalícióban részt vevők többségének véleményét a mul­­tikulturalitás fogalmával kapcsolat­ban. Az ülésen Teodor Melegeanu volt külügyminiszter a multikulturalitás elvéről szólva kijelentette, hogy annak elsősorban a román kultúrát kellene felölelnie egy világnyelven és nem egy szűk körben használt nyelven való oktatással együtt. Szlovákia: Bugár és Duray a kormányalakításról Hátha nekik jobban sikerül A Magyar Koalíció Pártjának a választások végeredményének köszönhetően történelmi lehetősége van a kormányban való részvételre: utat nyithatunk a magyar—szlovák megbékélés előtt — jelentette ki szer­dán az MTI-nek adott interjújában Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjá­nak elnöke, aki közvetlenül a választá­sok hivatalos végeredményének köz­zététele után nyilatkozott. Bugár hangsúlyozta, hogy a Magyar Koalíció Pártja a saját súlyának megfelelően akar részt venni a kor­mányzásban.­­ A kormányalakítást célzó nem hivatalos megbeszélések máris folya­matban vannak. Ismert, hogy vasárnap a demokratikus ellenzéki kerekasztal­nál már körvonalazódtak az elképzelések. Hétfőn az MKP és a Polgári Egyetértés Pártja között már a legfelsőbb szinten — elnökök és alel­­nökök — is folytattunk nem hivatalos konzultációkat. Egyetértettünk ab­ban, hogy az összesen 93 képviselői mandátumot szerzett négy ellenzéki párt a választási eredménynek megfelelő számú helyet kapjon a törvényhozás különböző szerveiben —jelentette ki Bugár. Az MKP elnöke jelezte: az ellen­zék pártjai egyetértenek az MKP- val abban, hogy Szlovákia új államfőjét a nép, és ne a parlament válassza meg. "Mint ismeretes, ennek érdekében korábban kétszer is gyűjtöttünk aláírásokat" — emlékeztetett rá.­­ A meglehetősen hűvös szlovák—magyar kapcsolatokban az áhított enyhülés kedvező lehetőségeit érzem — fogalmazott az MKP el­­nöke, aki nem titkolta: erre azáltal nyílik lehetőség, hogy Szlovákia új kormányát ''árhatóan már nem Vladimír Meciar fogja megalakítani. A kétoldalú kapcsolatokat javítandó teendők között Bugár elsőnek em­lítette az alapszerződés végrehajtását felügyelni hivatott vegyes bizottságról folytatott tárgyalások újrakezdését. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke kedden az MTI-nek nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy az új szlovák kor­mányalakítási esélyekkel kapcsolatban "ma még csak közhelyeket lehet mon­dani, hiszen tudjuk, hogy Meciar pártja is kísérletet tesz a kor­mányalakításra, jóllehet előre tudható: sikertelen kísérlet lesz." Szlovákia új kormányát Duray Mik­lós szerint csakis az elmúlt négy évben ellenzékben politizáló pártok tudják megalakítani, ide sorolva az időközben létrejött Schuster-féle erőt, a Polgári Egyetértés Pártját is. Úgy vélte, hogy a Demokratikus Baloldal Pártjára (SDL) is oda kell figyelni, hiszen nélkülük nem lehet kormányt alakítani. NÉPÚJSÁG 3 Agyagfalvi ünnep Október 16—17-én kétnapos ünnepséggel emlékeznek Agyag­falván a Székely Nemzeti Gyűlés 150. évfordulójára. Ebből az alkalomból az agyagfalvi szoborcsoport közelében emlékművet avatnak, Györgydeák Imre alkotását. A szervezők népes részvételre számítanak. 16-án tudományos ülésszakot tartanak Székely­udvarhelyen, előadói dr. Bóna Gábor, a budapesti Hadtörténeti Múzeum igazgatója, dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula irodalomtörténész, dr. Demény Lajos történész, valamint a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársai. Október 17-én koszorúzás lesz az emlékműnél és ünnepi beszédek hangzanak el. Az Agyagfalva 1848 Alapítvány támo­gatók jelentkezését várja, a felajánlott összegeket az alábbi számlaszámra lehet elhelyezni: BCR: Filiala Odorheiu Secuiesc, cont: 43.36.1.04(fejben); 47.21.3.16.02.410 (valutában). Új irodalmi díjak Székely Magda, Tóth Eszter és Mircea Dinescu vehette át ked­den Budapesten a Közép-európai Irodalmi és Tudományos Tár­saság (CET) irodalmi díjait, melyeket idén osztottak ki első alkalommal. A CET elnöksége egy-egy millió forintos felajánlás­ból (Demján Sándor üzletembernek köszönhetően) évente egy magyar és egy közép-európai nem magyar írót, költőt támogathat. Konrád György Közép-Európa-díjat kapott Konrád György író, a nemzetközi PEN Club elnöke kedd este Bécsben a régi városháza patinás termében átvette az idei Közép-Európa-díjat, melyet a bécsi Duna-medence és a Közép- Európa Intézet adományozott neki. A díjjal Ausztria köszönetét fejezi ki azért, hogy Konrád György Ausztria érdekében is sok évtizeden keresztül ébren tartotta a közép-európai közös szellemet és kultúrát, mondotta Erhard Busek volt osztrák alkan­­cellár, aki szerint hatalmas félreértésen alapul az az állítás, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak a vasfüggöny leom­lása után vissza kell térnie Európába, hiszen Magyarország vagy Lengyelország maga Európa. Földrengés volt, nem NATO-támadás Szerda hajnalban a Richter-skála szerinti 5,4-es fokozatú föld­rengés rázta meg Jugoszlávia több részét. Személyi sérülésről nem érkezett hír, csak kisebb anyagi károk keletkeztek. Belgrád központjában több régi épületről lehullt a vakolat, és egy rozzant, földszintes ház részlegesen összeomlott, a helyszínen keletkező tüzet gyorsan eloltották. Több belgrádi lakos aggódva telefonált a belgrádi rádiókhoz, hogy nem történt-e NATO-támadás, az Észak-atlanti Szövetség ugyanis katonai csapásokkal fenyegette meg Belgrádot arra az esetre, ha nem szűnik meg a katonaság általános támadása a koszovóiak ellen. A földrengés epicent­ruma a szerb fővárostól 80—100 kilométerre volt, az északi szélesség 44,11, illetve a keleti hosszúság 20,04 fokán, és Dél-Magyarországon is észlelték Budapest valamennyi kerületében szintén érezni lehetett, hogy megmozdul a föld, károk azonban nem keletkeztek. Megemlékezés Ünnepi megemlékezést tartott a Pro Libertate Alapítvány a pákozdi csata 150. évfordulója alkalmából Budapesten, a Stomm Marcel katonai múzeumban kedden. Beszédet mondott Lányi Zsolt, az FKGP országgyűlési képviselője, az Ország­­gyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke és Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Stephanus Rex aranydiplomát adományoztak Végh Ferencnek, Fodor Lajos altábornagynak, a honvédvezérkar első helyettesének, továbbá posztumusz Stephanus Rex aranydiplomát Maár Gyulának, a Magyar Ludovika Akadémia egykori tanárának. Szünetelnek a Globex lapjai A Globex Press Rt. szünetelteti a Reform, a Képes Európa és a Képes Anna című lapjainak a kiadását. A vezérigazgató szerint a cég gazdasági helyzete nem teszi lehetővé további működését, a kiadó értékesítésére tett erőfeszítések nem vezettek ered­ményre. A kiadó felmondott lapjai főszerkesztőinek és munkatársainak. A Reform és a Képes Európa főszerkesztői szerint kedden reggel kiderült: a Globex Holding tulajdonosa visszautasította az eddigi legelőnyösebb ajánlatot, a szerkesztők pedig attól tartanak, hiába voltak hűségesek, elmaradt bérüktől végképp búcsút vehetnek. Tiriac folytatja a doppingellenes küzdelmet A Román Olimpiai Bizottság a jövőben is szigorúan bünteti a doppingszabályok ellen vétő sportolókat, mondotta Ion Tiriac, a szervezet elnöke. Romániában kelet-európai doppingellenes központot alakítanak ki. Tiriac tervei mögött bírálói azt sejtik, hogy az egykori neves teniszező be akar kerülni a NOB tagjai közé. Mások szerint sérti a NOB előírásait a román OB szabálya, amely életre szóló eltiltással bünteti a doppingoló sportolókat, hiszen a NOB az első alkalommal lebukottakat mindössze kétéves eltiltással sújtja, és csak másodszori vétkezés esetén szabja ki az életre szóló eltiltást. Sok a duma A románok többet beszélnek, mint amennyit cselekszenek, ez a legnagyobb akadálya a külföldiek itteni befektetéseinek, vélte a bukaresti energetikai konferencián Peter Simon, az ABB cég romániai igazgatója, s hozzáfűzte: annak dacára, hogy a románok bőbeszédűségének egyenes következménye a projek­tek gyakorlatba ültetésének késleltetése, az ABB romániai beruházásait sikerként könyvelte el. Mégis azt javasolja a befek­tetőknek, elővigyázattal válasszák meg partnereiket, fogadják el a kulturális különbségeket, ne féljenek korszerű technológiát hozni Romániába, és építsenek bizalomra alapozott kapcsola­tokat, mert a románok kezdetben bizalmatlanok. Fiatal festők figyelmébe A Barcsay Alapítvány nyílt felhívással fordul fiatal, pályakezdő festőkhöz, hogy jelentkezzenek az 1988 óta a tizedik alkalommal meghirdetett Barcsay-jutalom megpályázására. Az alapító Bar­csay Erzsébet célja erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtani képzőművészeti főiskolás hallgatóknak és fiatal, pá­lyájuk elején álló festőknek. Jelentkezési határidő: 1998. novem­ber 13. A jelentkezéshez mellékelni kell a munkásság bemu­tatását szolgáló katalógusokat, fotókat, egyéb dokumentumokat. A pályamunkákat akár postán, akár személyesen a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületéhez kell eljuttatni, az 1054. Budapest, Báthory u. 10.11/216. címre. A pénzjutalom mellett minden díjazott ké­zhez veszi Borsos Miklós számozott emlékérmét is. Hírszerkesztő: Bölöni Domokos

Next