Népújság, 1999. március (51. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

NÉPÚJSÁG Nyilatkozat A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és közgyűlése sajnálattal állapítja meg és hozza — ismételten — a világ tu­domására, hogy tíz évvel az 1989-es forradalmi változások után, a kommu­nizmus idején elkobzott kisebbségi egyházi tulajdonok visszaszolgál­tatása és a jogellenesen megszüntetett egyházi tanintézetek helyreállítása terén még mindig nem történt érdemi előrelépés. A román kormány és a törvényhozás egy évtized óta halo­gatja ezen kérdések törvényes ren­dezését, és politikai szándékossággal hátráltatja a demokratikus igazság és jóvátétel alapjául szolgáló törvények, úgy mint a vallásügyi és az elkobzott ingatlanok visszatérítésére vonatkozó törvény megalkotását, valamint az egyházi iskolák helyreállítására vonatkozó törvényes tanügyi keretek létrehozatalát. Elégtétellel fogadjuk a kisebb­ségvédelmi miniszter ez év február 18-i találkozását a magyar történelmi egyházak képviselőivel, melynek al­kalmával ígéretet tett az elkobzott egyházi épületek visszatérítésének és a vallásügyi törvény megfelelő for­mában való elfogadásának a támo­gatására, valamint a kisebbségi egy­házakkal szemben alkalmazott pénzü­gyi diszkrimináció enyhítésére. Ezzel szemben sajnálattal mutatunk rá és utasítjuk vissza a következőket: 1) A román kormányzat közel tíz év óta félrevezető taktikázáson alapuló ígérgető politikával játssza ki és csapja be a magyar történelmi egy­házakat és akadályozza meg — ál­talában — a jogos és demokratikus egyházi igények és követelések tel­jesítését. 2) Az érintett egyházak, valamint a nemzetközi szervezetek és a közvélemény félrevezetésére szol­gáló, teljesítetlen ígéretek sorába tar­tozik az az 1998-ban elfogadott kor­mányhatározat, mely 17 — köztük 8 magyar tulajdonú — egyházi és közösségi ingatlan visszaszolgál­tatásáról rendelkezik. Az eltelt év alatt ezek közül egyetlenegy sem került vissza jogos tulajdonosához. 3) A kormányhatározatban szerep­lő ingatlanok közé tartozik egyház­­kerületünk székháza is, melyért ki­lenc év óta hiábavaló pereskedést folytatunk. Az illetékes hatóságok bürokratikus és politikai úton akadá­lyozzák az igazságszolgáltatás szá­munkra mind ez ideig kedvező törvényes határozatainak a végre­hajtását. 4) Az üres ígérgetések és a hatalmi taktikázások körébe kell sorolnunk a kormányzati szervek azon újabb keletű megkereséseit, melyek további egyházi épületek igényének bejelentését kérik egyházainktól. Amíg az 1998-as kormányhatározat végrehajtása késlekedik — további ingatlanok iránti igényeink bekérése merő szemfényvesztésnek tekinthető. 5) A hatalom jóvátételre irányuló politikai szándékának hiányára vall a felekezeti iskolák helyreállítására és törvényes működésére vonatkozó tanügyi törvénymódosítás valóságos elszabotálása. Visszautasítjuk a román tanügyi politika azon — ismételten jelent­kező — törekvését, mellyel fele­kezeti iskoláinkat "vallásos szak­iskolákká" akarja lefokozni, és ezál­tal — gyakorlatilag —­ azok felszá­molását kívánja elérni. Tiltakozunk a Képviselőház Tanü­gyi Bizottságának azon 1998. ok­tóber 21-i határozata ellen, mely — egyházi vezetőink megalapozott érveit figyelmen kívül hagyva — tu­lajdonképpen a felekezeti iskola létjogosultságát, illetve az ötven évvel ezelőtt jogellenesen beszün­tetett iskoláink helyreállítását utasí­totta vissza. Tiltakozunk továbbá a Tanügyi Bizottság 854/XVIII/9. számú 1998. december 14-én kelt véleménye­zésének azon etnikai és vallási so­vinizmustól terhes, igaztalan állításai ellen, melyek szerint az elkobzott egyházi iskolák visszaszolgáltatása a "vallási prozelitizmusnak" és a felekezeti "szeparatizmusnak" ked­vezne, sőt "felekezetközi konfliktu­sok" veszélyét vonhatná maga után. A romániai kisebbségi egyházak mintegy 1500 elkobzott ingatlanukat, volt iskolai épületeik százait követelik vissza. A Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerülettől közel 300 épületet tulajdonított el a kommunista román állam. Tíz év alatt egyházaink egyetlen ingatlanukat sem kapták vissza. Ez a jog- és törvényellenes állapot a román demokratikus jogállam létét nagy mértékben megkérdőjelezi, más­felől pedig az egyházak és a vallás tényleges szabadságának mond ellen. A kommunizmus idején kifosztott, majd tulajdonaik nagy részétől az 1989-es változások után is megfoszt­va tartott — kisebbségi — egyházak tulajdonjogi helyzetük végleges és törvényes rendezése nélkül a deklarált vallásszabadság és egyházi autonómia adta lehetőségekkel igazából nem tudnak élni. A helyzetet még csak súlyosbítja az a körülmény, hogy az 1996-ban hatalomra került román demokratikus kormánykoalíció egy­házi és tanügyi téren a megelőző Iliescu-rezsim nacionál-kommunista restaurációs politikai irányvonalát viszi tovább. Egyházkerületünk igazgatótanácsa és közgyűlése ismételten felemeli sza­vát a demokratikus tulajdonjog helyreállítása, a restitutio in integrum elvének maradéktalan alkalmazása, a felekezeti iskolák visszaállításának és működésének biztosítása és a kisebb­ségellenes vallási diszkrimináció megszüntetése érdekében. Hitelveinken, egyházi törvé­nyeinken és hagyományainkon, valamint a keresztyén igazságosság elvén alapuló követeléseink teljes mértékben beleillenek a demokratikus jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság érték- és normarendszerébe, nem utolsósorban pedig tökéletesen megfelelnek azoknak az európai előírásoknak és követelményeknek, melyek teljesítésére nézve Románia — az Európa Tanács tagjaként és az Uniós tagság várományosaként — maga is kötelezettséget vállalt. 1999. márc. 12. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és közgyűlése AKTUÁLIS Késik a mezőgazdasági értékjegyek (kuponok) kiosztása (Folytatás az I. oldalról) Timár Liviu, a Megyei Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, ebben az évben újdonságnak számít, hogy a névsorok összeállításában részt vettek-vesznek a Megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság szakfelügyelői valamint a megyei kataszteri és mezőgaz­dasági területrendezési hivatal szak­emberei is. Az értékjegyeket nem osztották fel a tavaszi és őszi kam­pányra, mint tavaly, azokat november végéig kell értékesíteni. Az előző évhez hasonlóan 0,5 hektártól 10 hektárig terjedő mezőgazdasági földterületre osztanak gazdajegyet, minden hektárra egyet.. A mezőgaz­dasági felületbe értendők a ter­mészetes kaszálók, a legelők is. Úgyszintén értékjegyre jogosultak a törvényes felekezeti egyházak és azon oktatási egységek, amelyeket a 1991. évi 18-as törvény alapján helyeztek jogtulajdonba. Az értékje­gyeket, a föld haszonbérbe adása ese­tén (a polgármesteri hivatal által lát­­tamozott és ott bejegyzett szerződés alapján) a haszonbérlő, tehát a föld megművelője (és nem a tulajdonos) veszi át. A mezőgazdasági társulá­sok, más magántőkével működő mezőgazdasági profilú magánvál­lalkozások vezetőségi tagjai is átve­hetik az értékjegyeket a földtulaj­donosok névsora alapján, amelynek viselnie kell a helybeli polgármesteri hivatal láttamozását. Mire használhatók az értékjegyek? Timar Liviu szerint a minisztéri­umi rendelkezések idén kissé szűkítették az értékesítés lehető­ségeit, éppen azért, hogy a jegyeket csak a mezőgazdasági tevékenység­ben használhassák fel. Idén nem vásárolható azokkal üzemanyag (gázolaj), gépalkatrészek (ide ér­tendők a gumiköpenyek is). A gazda­jegyek beválthatók minősített vető­magvak, rovar-, gombaölő szerek,­­gyomirtó szerek, műtrágyák vásár­lása esetén. Az állattenyésztők pedig állategészségügyi gyógyszereket, ter­mészetes és koncentrált takar­mányokat vásárolhatnak, vagy akár bizonyos munkák, szolgáltatások ki­fizetésekor is használhatják. Mikor vehetők át a mezőgazdasági értékjegyek? Oroian Gheorghe, a megyei postaellenőrző felügyelőség főfelü­­gyelője a tegnap tájékoztatott, hogy folyamatban van a polgármesteri hi­vatalok által eljuttatott­ eljuttatandó névsorok összesítése, az adatok időszerűsítése (halálesetek, stb.) a megyei számítógép-központban. A felügyelőség a tegnapig ebben az ügyben egyetlen átiratot vett át: a prefektúra március 2-án jegyzett 23- as számú határozatát, miszerint megalakult az a bizottság, amely az idén megyénkben a mezőgazdasági értékjegyek kiosztását irányítja. A tegnap tehát egyetlen értékjegy és egyetlen névsor sem érkezett a postaellenőrző felügyelőséghez. Oroian Gheorghe azt nyilatkozta, hogy a posta felkészült a tevékenység lebonyolítására. A minisztérium egykori ígérete szerint az okmányok nyomtatása e hónap közepéig befe­jeződik. Talán már néhány megyébe elküldték, meglehet, erről sincsenek információi. Ám tudni kell, hogy Maros megye mezőgazdasági területeivel országos szinten a III. zónába sorolt, az értékpapírok kiosztását pedig az elsővel kezdi a minisztérium. A főfelügyelő úgy véli, hogy a névsorok, majd az értékje­gyek elosztása megyeszinten legkevesebb két hetet vesz igénybe, majd azután kezdődhet meg azok átadása. Tájékoztatása szerint az átverés határideje június 1-je, ám a jelenlegi helyzetre utalva megje­gyezte, meglehet, hogy a fenti határidő módosul, erről talán pén­teken részletesebben számolhat be. Kilyén Attila Országos Petőfi Sándor vers- és prózamondó verseny 1998 februárjában olvashattuk a Népújságban a romániai Petőfi Sán­dor vers- és prózamondó verseny fel­hívó szövegét, melyben a szervezők részletesen közölték a verseny lefolyásáról szóló tudnivalókat. A verseny, az országos döntőig, négy szakaszból állt. Magába foglalta az iskolai, községi, területi és megyei szakaszt. Ezt követte az országos megmérettetés. Idén, február utolsó hétvégéjén került sor Szat­márnémetiben az elemi iskolások országos döntőjére. A szervezők: a szatmárnémeti Szent Györgyi Albert Társaság, az EMKE, a Pedagó­gusszövetség, az RMDSZ és a MADISZ szatmárnémeti képviselete. A versenyfelhívás szerint korosztá­lyonként 35 versenyző vehetett volna részt. A jelentkezés, sajnos, a lehetőségeken jóval alul maradt, mindössze 18 elemi iskolás jelent­kezett a február 26-28. között zajló versenyre. Maros, Kolozs, Beszterce, Bihar, Szatmár megyéből voltak je­lentkezők. Sajnálattal vettük tudomá­sul, hogy Hargita és Kovászna megye képviselői nem vettek részt a versenyen. Maros megyét két gyulakuti ta­nuló: Tóth Csongor József II. osztá­lyos és Szabó Réka II­­.-es tanulók képviselték. Hogyan sikerült ez nekik? Nem kimondottan a Petőfi­­versenyen elért eredményeik tükrében döntött így a Maros megyei tanfelügyelőség. Ők több versenyen vettek részt, sikeresen, s mivel a Petőfi Sándor versenyre kinevezett tanulók nem vállalták a részvételt, ez a két gyulakuti iskolás lett a szerencsés választott. Tanítónőik örömmel készítették fel őket a mese- és regemondó verseny mellett erre a nagy megméret­tetésre is. Hogyisne tették volna, hiszen oly lelkesek voltak, maga a részvétel is nagy élményt jelentett számukra! Viszonylag rövid idő­ alatt ismételték át az eddig megtanult és versenyeken már bemutatott Petőfi-verseket és tanulták hozzá az újakat, hogy a tíz vers meglegyen. Gyulakután mindenik tanítónő — hiszem, máshol is — megszervezte az osztályonkénti versenyt, de a továbbiakban nem sikerült területi versenyen díjat hozni, így sok ügyes szavaló itthon maradt. A megyei tanfelügyelőség részéről Tóth Csongor József tanítónőjét, Dósa Erzsébetet nevezték ki kísérőnek, mellette természetesen a gondos szülők is elkísérték szavalóinkat. A tanítónők fáradsága megtérült, ott tudhatják tanítványaikat az ország legjobbjai között. Szatmáron is értékelték szavalóink kiemelkedő tehetségét, szép kiejtését, felkészítőik eredményes munkáját. Példás összefogásról tett bizonysá­got a gyulakuti RMDSZ és a refor­mátus egyház. Anyagiakkal támogat­ták a tehetséges szavalók versenyen való részvételét. Az iskolaigaz­gatónő, Gál Irén kérésére azonnal felajánlották a lehetőségek szerinti anyagi segítséget. Mindenki lázban volt, az osztálytársak is itthon titok­ban nagyon drukkoltak a sikerért! És ez nem maradt el! Büszkék vagyunk rájuk és pedagógusaikra, ismét bebi­zonyosodott, hogy a gyulakuti elemi iskolásaink megállják helyüket a próbákon. Dósa Erzsébet tanítónő beszá­molója szerint kitűnő volt a verseny megszervezése. A munka és izgalom mellett igazi kikapcsolódásban volt része. Nagyszerű volt a fogadtatás. Kényelmes szállodai ellátás, kitűnő étkezési lehetőségek álltak ren­delkezésükre.­­ A verseny a beígért terv szerint zajlott. A tekintélyes hattagú zsűri igen komoly elvárási kritériumok szerint osztályozott. (Talán voltak iskolák, ahová az osztályozási szem­pontokat kiküldték — Gyulakuta ebből kimaradt.) A szavalókat két szempont: a szép magyar beszéd (1-10 pont) és a művészi előadás (1-10 pont) alapján értékelték. Az első nap, zsűrinként maximum 20 pontot lehetett gyűjteni. A második napon szintén e két szempont alapján, 1-10 pontot kaphatott a versenyző. Az első nap pontszámát mindenki továbbvitte a döntőbe. A szavalók így a "szép" és a "művészi" összekapcsolásával tolmácsolták a választott Petőfi­­verseket. Tóth Csongor József A vándor­­legény és A csámpáslegény című verseket szavalta, Szabó Réka a Szülőföldemen és az Arany Lacinak címűeket. Az alacsony részvételi arányra való tekintettel mind a 18 versenyző bejutott a döntőbe. Tóth Csongor József számos díj, így a Római Katolikus Püspökség különdíjának, a Szent Györgyi Albert Társaság és a Forrás Kulturális Alapítvány (Pápa) díjának boldog tu­lajdonosa. Jutalma több könyv és egy mesekazetta. Szabó Réka dicséretet kapott. Dicséret és köszönet illeti őket részvételükért, a méltó helytartásért, példamutatásukért. Büszkék vagyunk nagyszerű pedagógusaikra: Dósa Erzsébet és Varga Éva tanítónőkre. Irányításuknak köszönhetően vehetett részt e két tanuló a versenyen. Büszkék vagyunk szavazóinkra, kik vállalták a magas szintű megméret­tetést és nem utolsósorban az áldo­zatkész szülőkre, kik gyerekeikkel együtt izgultak a sikerért. Mi, tanárok (személyesen én), csak sajnálhatjuk, hogy általános iskolá­saink (V-VIII. osztályos tanulóink) nem juthattak el a döntőig, mivel a községi szakasznál tovább nem folyt a verseny. A körzeti szakasz elmaradt, vagy minket elfelejtettek értesíteni a verseny időpontjáról. Általános iskolánk felső tagozatát nem képviselte senki a megyei sza­kaszon, s így az országoson sem. Az egy évre szabott versenyzési időszak lenne az oka a lemaradás­nak? Maradunk a kérdéssel, és te­kintettel arra, hogy időközben az általános iskolások országos versenye is lezajlott, kívánunk sok sikert a megyénket képviselő középiskolás diákoknak! Magyari E. Csilla tanár 1999. március 16., kedd Új templomot építenek az unitáriusok Marosvásárhelyen közel 4500 unitárius él egyetlen egyházközség­ben, második egyházközség létre­hozására és új templomra van szük­ségük — tudtuk meg Szabó László gondnoktól. A február 14-én meg­tartott közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta e javaslatot. A hívek templom­látogatása nagyon jó, de a létező templom az unitáriusok alig nyolc százalékát tudja befogadni. A hívek szétszórtan élnek a város területén, sok gyermek a nagy távolság miatt nem járhat vallásórára. A maros­­vásárhelyi tanács 530 négy­zetméteres területet hagy­ott jóvá az új templom építésére a Kövesdom­bon, a Bodoni út sarkán. 1­400 lelket befogadó templomot kell építenünk, 60 férőhelyes tanácster­met, két irodát. Pályázati felhívást küldtünk ismertebb szakem­bereknek, és további pályázók is je­lentkezhetnek április 30-áig. A beérkezett pályamunkákat közvélemény-kutatás céljából kiál­lítjuk a tanácsteremben, elbírálá­sukra építészeket, közéleti és egy­házi személyeket kérünk fel. Az épület költségeinek fedezésére számítunk híveink, az egyetemes egyház támogatásával, ugyanakkor bel- és külföldi támogatók hoz­zájárulásában is reménykedünk. Szükségünk van az új templomra, az új egyházközségre, hogy kellőkép­pen össze tudjuk fogni híveinket. Úgy gondoljuk, most a legal­kalmasabb az idő Isten új hajlékának fölépítésére. (simon)

Next