Népújság, 1999. március (51. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-16 / 62. szám
NÉPÚJSÁG Nyilatkozat A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és közgyűlése sajnálattal állapítja meg és hozza — ismételten — a világ tudomására, hogy tíz évvel az 1989-es forradalmi változások után, a kommunizmus idején elkobzott kisebbségi egyházi tulajdonok visszaszolgáltatása és a jogellenesen megszüntetett egyházi tanintézetek helyreállítása terén még mindig nem történt érdemi előrelépés. A román kormány és a törvényhozás egy évtized óta halogatja ezen kérdések törvényes rendezését, és politikai szándékossággal hátráltatja a demokratikus igazság és jóvátétel alapjául szolgáló törvények, úgy mint a vallásügyi és az elkobzott ingatlanok visszatérítésére vonatkozó törvény megalkotását, valamint az egyházi iskolák helyreállítására vonatkozó törvényes tanügyi keretek létrehozatalát. Elégtétellel fogadjuk a kisebbségvédelmi miniszter ez év február 18-i találkozását a magyar történelmi egyházak képviselőivel, melynek alkalmával ígéretet tett az elkobzott egyházi épületek visszatérítésének és a vallásügyi törvény megfelelő formában való elfogadásának a támogatására, valamint a kisebbségi egyházakkal szemben alkalmazott pénzügyi diszkrimináció enyhítésére. Ezzel szemben sajnálattal mutatunk rá és utasítjuk vissza a következőket: 1) A román kormányzat közel tíz év óta félrevezető taktikázáson alapuló ígérgető politikával játssza ki és csapja be a magyar történelmi egyházakat és akadályozza meg — általában — a jogos és demokratikus egyházi igények és követelések teljesítését. 2) Az érintett egyházak, valamint a nemzetközi szervezetek és a közvélemény félrevezetésére szolgáló, teljesítetlen ígéretek sorába tartozik az az 1998-ban elfogadott kormányhatározat, mely 17 — köztük 8 magyar tulajdonú — egyházi és közösségi ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Az eltelt év alatt ezek közül egyetlenegy sem került vissza jogos tulajdonosához. 3) A kormányhatározatban szereplő ingatlanok közé tartozik egyházkerületünk székháza is, melyért kilenc év óta hiábavaló pereskedést folytatunk. Az illetékes hatóságok bürokratikus és politikai úton akadályozzák az igazságszolgáltatás számunkra mind ez ideig kedvező törvényes határozatainak a végrehajtását. 4) Az üres ígérgetések és a hatalmi taktikázások körébe kell sorolnunk a kormányzati szervek azon újabb keletű megkereséseit, melyek további egyházi épületek igényének bejelentését kérik egyházainktól. Amíg az 1998-as kormányhatározat végrehajtása késlekedik — további ingatlanok iránti igényeink bekérése merő szemfényvesztésnek tekinthető. 5) A hatalom jóvátételre irányuló politikai szándékának hiányára vall a felekezeti iskolák helyreállítására és törvényes működésére vonatkozó tanügyi törvénymódosítás valóságos elszabotálása. Visszautasítjuk a román tanügyi politika azon — ismételten jelentkező — törekvését, mellyel felekezeti iskoláinkat "vallásos szakiskolákká" akarja lefokozni, és ezáltal — gyakorlatilag — azok felszámolását kívánja elérni. Tiltakozunk a Képviselőház Tanügyi Bizottságának azon 1998. október 21-i határozata ellen, mely — egyházi vezetőink megalapozott érveit figyelmen kívül hagyva — tulajdonképpen a felekezeti iskola létjogosultságát, illetve az ötven évvel ezelőtt jogellenesen beszüntetett iskoláink helyreállítását utasította vissza. Tiltakozunk továbbá a Tanügyi Bizottság 854/XVIII/9. számú 1998. december 14-én kelt véleményezésének azon etnikai és vallási sovinizmustól terhes, igaztalan állításai ellen, melyek szerint az elkobzott egyházi iskolák visszaszolgáltatása a "vallási prozelitizmusnak" és a felekezeti "szeparatizmusnak" kedvezne, sőt "felekezetközi konfliktusok" veszélyét vonhatná maga után. A romániai kisebbségi egyházak mintegy 1500 elkobzott ingatlanukat, volt iskolai épületeik százait követelik vissza. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülettől közel 300 épületet tulajdonított el a kommunista román állam. Tíz év alatt egyházaink egyetlen ingatlanukat sem kapták vissza. Ez a jog- és törvényellenes állapot a román demokratikus jogállam létét nagy mértékben megkérdőjelezi, másfelől pedig az egyházak és a vallás tényleges szabadságának mond ellen. A kommunizmus idején kifosztott, majd tulajdonaik nagy részétől az 1989-es változások után is megfosztva tartott — kisebbségi — egyházak tulajdonjogi helyzetük végleges és törvényes rendezése nélkül a deklarált vallásszabadság és egyházi autonómia adta lehetőségekkel igazából nem tudnak élni. A helyzetet még csak súlyosbítja az a körülmény, hogy az 1996-ban hatalomra került román demokratikus kormánykoalíció egyházi és tanügyi téren a megelőző Iliescu-rezsim nacionál-kommunista restaurációs politikai irányvonalát viszi tovább. Egyházkerületünk igazgatótanácsa és közgyűlése ismételten felemeli szavát a demokratikus tulajdonjog helyreállítása, a restitutio in integrum elvének maradéktalan alkalmazása, a felekezeti iskolák visszaállításának és működésének biztosítása és a kisebbségellenes vallási diszkrimináció megszüntetése érdekében. Hitelveinken, egyházi törvényeinken és hagyományainkon, valamint a keresztyén igazságosság elvén alapuló követeléseink teljes mértékben beleillenek a demokratikus jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság érték- és normarendszerébe, nem utolsósorban pedig tökéletesen megfelelnek azoknak az európai előírásoknak és követelményeknek, melyek teljesítésére nézve Románia — az Európa Tanács tagjaként és az Uniós tagság várományosaként — maga is kötelezettséget vállalt. 1999. márc. 12. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és közgyűlése AKTUÁLIS Késik a mezőgazdasági értékjegyek (kuponok) kiosztása (Folytatás az I. oldalról) Timár Liviu, a Megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, ebben az évben újdonságnak számít, hogy a névsorok összeállításában részt vettek-vesznek a Megyei Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság szakfelügyelői valamint a megyei kataszteri és mezőgazdasági területrendezési hivatal szakemberei is. Az értékjegyeket nem osztották fel a tavaszi és őszi kampányra, mint tavaly, azokat november végéig kell értékesíteni. Az előző évhez hasonlóan 0,5 hektártól 10 hektárig terjedő mezőgazdasági földterületre osztanak gazdajegyet, minden hektárra egyet.. A mezőgazdasági felületbe értendők a természetes kaszálók, a legelők is. Úgyszintén értékjegyre jogosultak a törvényes felekezeti egyházak és azon oktatási egységek, amelyeket a 1991. évi 18-as törvény alapján helyeztek jogtulajdonba. Az értékjegyeket, a föld haszonbérbe adása esetén (a polgármesteri hivatal által láttamozott és ott bejegyzett szerződés alapján) a haszonbérlő, tehát a föld megművelője (és nem a tulajdonos) veszi át. A mezőgazdasági társulások, más magántőkével működő mezőgazdasági profilú magánvállalkozások vezetőségi tagjai is átvehetik az értékjegyeket a földtulajdonosok névsora alapján, amelynek viselnie kell a helybeli polgármesteri hivatal láttamozását. Mire használhatók az értékjegyek? Timar Liviu szerint a minisztériumi rendelkezések idén kissé szűkítették az értékesítés lehetőségeit, éppen azért, hogy a jegyeket csak a mezőgazdasági tevékenységben használhassák fel. Idén nem vásárolható azokkal üzemanyag (gázolaj), gépalkatrészek (ide értendők a gumiköpenyek is). A gazdajegyek beválthatók minősített vetőmagvak, rovar-, gombaölő szerek,gyomirtó szerek, műtrágyák vásárlása esetén. Az állattenyésztők pedig állategészségügyi gyógyszereket, természetes és koncentrált takarmányokat vásárolhatnak, vagy akár bizonyos munkák, szolgáltatások kifizetésekor is használhatják. Mikor vehetők át a mezőgazdasági értékjegyek? Oroian Gheorghe, a megyei postaellenőrző felügyelőség főfelügyelője a tegnap tájékoztatott, hogy folyamatban van a polgármesteri hivatalok által eljuttatott eljuttatandó névsorok összesítése, az adatok időszerűsítése (halálesetek, stb.) a megyei számítógép-központban. A felügyelőség a tegnapig ebben az ügyben egyetlen átiratot vett át: a prefektúra március 2-án jegyzett 23- as számú határozatát, miszerint megalakult az a bizottság, amely az idén megyénkben a mezőgazdasági értékjegyek kiosztását irányítja. A tegnap tehát egyetlen értékjegy és egyetlen névsor sem érkezett a postaellenőrző felügyelőséghez. Oroian Gheorghe azt nyilatkozta, hogy a posta felkészült a tevékenység lebonyolítására. A minisztérium egykori ígérete szerint az okmányok nyomtatása e hónap közepéig befejeződik. Talán már néhány megyébe elküldték, meglehet, erről sincsenek információi. Ám tudni kell, hogy Maros megye mezőgazdasági területeivel országos szinten a III. zónába sorolt, az értékpapírok kiosztását pedig az elsővel kezdi a minisztérium. A főfelügyelő úgy véli, hogy a névsorok, majd az értékjegyek elosztása megyeszinten legkevesebb két hetet vesz igénybe, majd azután kezdődhet meg azok átadása. Tájékoztatása szerint az átverés határideje június 1-je, ám a jelenlegi helyzetre utalva megjegyezte, meglehet, hogy a fenti határidő módosul, erről talán pénteken részletesebben számolhat be. Kilyén Attila Országos Petőfi Sándor vers- és prózamondó verseny 1998 februárjában olvashattuk a Népújságban a romániai Petőfi Sándor vers- és prózamondó verseny felhívó szövegét, melyben a szervezők részletesen közölték a verseny lefolyásáról szóló tudnivalókat. A verseny, az országos döntőig, négy szakaszból állt. Magába foglalta az iskolai, községi, területi és megyei szakaszt. Ezt követte az országos megmérettetés. Idén, február utolsó hétvégéjén került sor Szatmárnémetiben az elemi iskolások országos döntőjére. A szervezők: a szatmárnémeti Szent Györgyi Albert Társaság, az EMKE, a Pedagógusszövetség, az RMDSZ és a MADISZ szatmárnémeti képviselete. A versenyfelhívás szerint korosztályonként 35 versenyző vehetett volna részt. A jelentkezés, sajnos, a lehetőségeken jóval alul maradt, mindössze 18 elemi iskolás jelentkezett a február 26-28. között zajló versenyre. Maros, Kolozs, Beszterce, Bihar, Szatmár megyéből voltak jelentkezők. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Hargita és Kovászna megye képviselői nem vettek részt a versenyen. Maros megyét két gyulakuti tanuló: Tóth Csongor József II. osztályos és Szabó Réka II.-es tanulók képviselték. Hogyan sikerült ez nekik? Nem kimondottan a Petőfiversenyen elért eredményeik tükrében döntött így a Maros megyei tanfelügyelőség. Ők több versenyen vettek részt, sikeresen, s mivel a Petőfi Sándor versenyre kinevezett tanulók nem vállalták a részvételt, ez a két gyulakuti iskolás lett a szerencsés választott. Tanítónőik örömmel készítették fel őket a mese- és regemondó verseny mellett erre a nagy megmérettetésre is. Hogyisne tették volna, hiszen oly lelkesek voltak, maga a részvétel is nagy élményt jelentett számukra! Viszonylag rövid idő alatt ismételték át az eddig megtanult és versenyeken már bemutatott Petőfi-verseket és tanulták hozzá az újakat, hogy a tíz vers meglegyen. Gyulakután mindenik tanítónő — hiszem, máshol is — megszervezte az osztályonkénti versenyt, de a továbbiakban nem sikerült területi versenyen díjat hozni, így sok ügyes szavaló itthon maradt. A megyei tanfelügyelőség részéről Tóth Csongor József tanítónőjét, Dósa Erzsébetet nevezték ki kísérőnek, mellette természetesen a gondos szülők is elkísérték szavalóinkat. A tanítónők fáradsága megtérült, ott tudhatják tanítványaikat az ország legjobbjai között. Szatmáron is értékelték szavalóink kiemelkedő tehetségét, szép kiejtését, felkészítőik eredményes munkáját. Példás összefogásról tett bizonyságot a gyulakuti RMDSZ és a református egyház. Anyagiakkal támogatták a tehetséges szavalók versenyen való részvételét. Az iskolaigazgatónő, Gál Irén kérésére azonnal felajánlották a lehetőségek szerinti anyagi segítséget. Mindenki lázban volt, az osztálytársak is itthon titokban nagyon drukkoltak a sikerért! És ez nem maradt el! Büszkék vagyunk rájuk és pedagógusaikra, ismét bebizonyosodott, hogy a gyulakuti elemi iskolásaink megállják helyüket a próbákon. Dósa Erzsébet tanítónő beszámolója szerint kitűnő volt a verseny megszervezése. A munka és izgalom mellett igazi kikapcsolódásban volt része. Nagyszerű volt a fogadtatás. Kényelmes szállodai ellátás, kitűnő étkezési lehetőségek álltak rendelkezésükre. A verseny a beígért terv szerint zajlott. A tekintélyes hattagú zsűri igen komoly elvárási kritériumok szerint osztályozott. (Talán voltak iskolák, ahová az osztályozási szempontokat kiküldték — Gyulakuta ebből kimaradt.) A szavalókat két szempont: a szép magyar beszéd (1-10 pont) és a művészi előadás (1-10 pont) alapján értékelték. Az első nap, zsűrinként maximum 20 pontot lehetett gyűjteni. A második napon szintén e két szempont alapján, 1-10 pontot kaphatott a versenyző. Az első nap pontszámát mindenki továbbvitte a döntőbe. A szavalók így a "szép" és a "művészi" összekapcsolásával tolmácsolták a választott Petőfiverseket. Tóth Csongor József A vándorlegény és A csámpáslegény című verseket szavalta, Szabó Réka a Szülőföldemen és az Arany Lacinak címűeket. Az alacsony részvételi arányra való tekintettel mind a 18 versenyző bejutott a döntőbe. Tóth Csongor József számos díj, így a Római Katolikus Püspökség különdíjának, a Szent Györgyi Albert Társaság és a Forrás Kulturális Alapítvány (Pápa) díjának boldog tulajdonosa. Jutalma több könyv és egy mesekazetta. Szabó Réka dicséretet kapott. Dicséret és köszönet illeti őket részvételükért, a méltó helytartásért, példamutatásukért. Büszkék vagyunk nagyszerű pedagógusaikra: Dósa Erzsébet és Varga Éva tanítónőkre. Irányításuknak köszönhetően vehetett részt e két tanuló a versenyen. Büszkék vagyunk szavazóinkra, kik vállalták a magas szintű megmérettetést és nem utolsósorban az áldozatkész szülőkre, kik gyerekeikkel együtt izgultak a sikerért. Mi, tanárok (személyesen én), csak sajnálhatjuk, hogy általános iskolásaink (V-VIII. osztályos tanulóink) nem juthattak el a döntőig, mivel a községi szakasznál tovább nem folyt a verseny. A körzeti szakasz elmaradt, vagy minket elfelejtettek értesíteni a verseny időpontjáról. Általános iskolánk felső tagozatát nem képviselte senki a megyei szakaszon, s így az országoson sem. Az egy évre szabott versenyzési időszak lenne az oka a lemaradásnak? Maradunk a kérdéssel, és tekintettel arra, hogy időközben az általános iskolások országos versenye is lezajlott, kívánunk sok sikert a megyénket képviselő középiskolás diákoknak! Magyari E. Csilla tanár 1999. március 16., kedd Új templomot építenek az unitáriusok Marosvásárhelyen közel 4500 unitárius él egyetlen egyházközségben, második egyházközség létrehozására és új templomra van szükségük — tudtuk meg Szabó László gondnoktól. A február 14-én megtartott közgyűlés egyhangúlag elfogadta e javaslatot. A hívek templomlátogatása nagyon jó, de a létező templom az unitáriusok alig nyolc százalékát tudja befogadni. A hívek szétszórtan élnek a város területén, sok gyermek a nagy távolság miatt nem járhat vallásórára. A marosvásárhelyi tanács 530 négyzetméteres területet hagyott jóvá az új templom építésére a Kövesdombon, a Bodoni út sarkán. 1400 lelket befogadó templomot kell építenünk, 60 férőhelyes tanácstermet, két irodát. Pályázati felhívást küldtünk ismertebb szakembereknek, és további pályázók is jelentkezhetnek április 30-áig. A beérkezett pályamunkákat közvélemény-kutatás céljából kiállítjuk a tanácsteremben, elbírálásukra építészeket, közéleti és egyházi személyeket kérünk fel. Az épület költségeinek fedezésére számítunk híveink, az egyetemes egyház támogatásával, ugyanakkor bel- és külföldi támogatók hozzájárulásában is reménykedünk. Szükségünk van az új templomra, az új egyházközségre, hogy kellőképpen össze tudjuk fogni híveinket. Úgy gondoljuk, most a legalkalmasabb az idő Isten új hajlékának fölépítésére. (simon)