Népújság, 2000. július (52. évfolyam, 151-176. szám)

2000-07-01 / 151. szám

2000. július 1., szombat_________________________________________________POLITIKA „Bojkottra” bojkott (Folytatás az 1. oldalról) nem jelentkezett képviselője, Victor Suciu azon háborgott, hogy két párt, az RMDSZ és a PDSR ki akarja sajá­títani a megyei tanácsot, pedig nekik eggyel több képviselőjük van a ta­nácsban, ezért pedig kijárna bár egy alelnöki hely. Hozzátette, hogy a kö­vetkező ülést is bojkottálni fogják, mert úgymond az ismétlődik meg, ami 1996-ban történt, amikor a „le­osztás” során semmi nem jutott nekik. A nagy nyilatkozás közben „nagy­vonalúan” elfelejtette felemlegetni, hogy 1992-ben éppen a PUNR soroza­tos bojkottjai miatt több mint fél évig, azaz pontosan 1993. február 22-ig nem volt Maros megyének megyei tanácsa. S hogy a konkrét eseményleírásra is sort kerítsünk, tegnap délelőtt tíz órára hívták össze a megyei tanács alakuló ülését. Ennek törvény szerinti aktusai egy részét lefolytatták, de a névsorolvasásnál kiderült, hogy a 41 tanácsosból mindössze 24 volt jelen, az ülés jogszerűségét biztosító kéthar­mad, vagyis 28 tanácsos helyett. Mi­vel nem jött össze a dolog, a helyi közigazgatási törvény értelmében 3 nap múlva újra összehívják a megvá­lasztott tanácstagokat alakuló ülésre. Az elmaradt tanácsülés végén Kele­men Atilla, az RMDSZ megyei elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy a teg­napi bojkottot a csütörtökön történtek utóhatásának tartja, de reményét fejezte ki, hogy a következő nekifutásra mégis megalakul a megyei tanács. Burkhardt Árpád megbízott prefek­tus a Népújságnak elmondta: a 69-es számú helyhatósági törvény 16/2. cik­kelye kimondja, akkor alakul meg a tanács, ha a funkcióban levő tanácso­sok kétharmada leteszi az esküt. Ha nincs meg a jelenlét, akkor 3 nappal elhalasztják. Ha másodjára sem gyűl­nek össze, akkor többségi jelenléttel is megalakulhat, ha a prefektus az iga­zolatlanul hiányzó tanácsosok helyére kinevezi a jelöltlistán utánuk következő­ket. Ha ilyen lista nincs, 30 napon belül részleges választásokat kell tartani. A csütörtökön történtekkel kapcso­latban közölte, hogy amiatt adta át az ülésvezetést Pora Zamfírának, mert az ő, illetve a Vlad Rosca miniszter tör­vényértelmezését nem tartotta legális­nak. Nem minősítem a történteket, mondta, rábízom a közvéleményre, tegye meg. Sajnálatosnak nevezte, hogy a város és a megye ilyen patt­helyzetbe került, amely nehezíti a közigazgatás menetét. (mózes) Két évig nincs napirenden a NATO-bővítés (Folytatás az 1. oldalról) viszonyait. Másodsorban, a felvételre jelentkező országnak felkészültnek kell lennie a NATO politikai rendsze­rében való hatékony működésre, bele­értve a válsághelyzeteket is. Ehhez az adott ország tisztjeinek, diplomatái­nak és állami hivatalnokainak magas szintű felkészültséggel kell rendelkez­niük. Végül, a csatlakozni kívánó or­szágnak tanúbizonyságot kell tennie arról, hogy képes hozzájárulni az egész szövetség biztonságához, mert - mint mondta - a NATO „nem jótékonysági szervezet”. Romániáról szólva a NATO- főtitkár tanácsosa úgy értékelte, hogy az ország „nagyon gyorsan” halad „a helyes irányban”, vagyis a szövetség­hez való csatlakozás felé. De hangsú­lyozta: a NATO-ba való felvétele után az új tagországnak nagyobb erő­feszítéseket kell tennie, mint belépése előtt. Donnelly rámutatott: a kelet­nyugati konfrontáció hiányában a NATO-tagországok számára nagyon nehéz felbecsülni Románia geostratégiai jelentőségét. Viszont, „ha továbbra is a volt Jugoszlávia ma­rad a fő kérdés, Románia nagyon fon­tos pont lesz geostratégiai szempont­ból”-mondta. Befejeződött a Magyar Polgármesterek II. Világtalálkozój­a (MTI) Az önkormányzás, az önkor­mányzatiság fejlődésének új szaka­szához érkezett - szögezi le az a záró­nyilatkozat, amelyet a Magyar Polgár­­mesterek III. Világtalálkozója résztve­vői pénteken, a rendezvény befejező napján közösen megfogalmaztak. Szemléletté érett a felismerés, hogy az önállóság, az autonómia nem az elszi­getelődés, a partikularizmus, hanem a közös érdekek mentén kibontakozó leg­szélesebb körű összefogás ösztönzője kell legyen. Csak a kormányzat, az ön­­kormányzatok és a civil társadalom ösz­­szehangolt cselekvése gátolhatja meg a negatív tendenciák eluralkodását, a fej­lődésben elmaradott települések és régi­ók, közösségek és családok leszakadá­sát, perifériára szorulását. A dokumentum azt is megállapítja, hogy a helyi közösségek életkörülmé­nyeinek, gazdasági versenyképességé­nek javításában nagy szerepe van a tér­ségi - interregionális kapcsolatoknak, a település- és térségfejlesztési társulá­soknak, a közigazgatási és az országha­tárokon átívelő­­ EU­ regionális se­gélyprogramokkal megalapozott együtt­működésnek, az állami, a társadalmi, gazdasági szervezetekkel való partner­ségnek. A siker záloga az önkormány­zatok megítélése szerint — szögezi le a zárónyilatkozat - hogy törekvéseikhez a kormányzat stabil gazdasági és politi­kai környezetet, s egyben nagyobb szak­mai, valamint gazdasági, pénzügyi tá­mogatást biztosítson._______________ • •Összehívó A 2000. június 30-án kelt 229. számú Prefektusi Rendelet értelmében összehívják Marosvásárhely municípium helyi tanácsának alakuló ülését 2000. július 4-én 10 órára, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Győzelem tér 3. szám alatti székházának 45-ös termébe, a következő napirenddel: 1. A hitelesítő bizottság megválasztása 2. A megválasztott tanácsosok mandátumána­k hitelesítése 3. A hitelesített tanácsosok eskütétele 4. A helyi tanács üléselnökének megválasztása 5. Marosvásárhely alpolgármestereinek megválasztása 6. A különböző szakbizottságok számának és összetételének jóváhagyása. Cornel Briscaru jogász, jegyző 101 magyar tagja van a médiatanácsnak A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára a tör­vényhozás felsőháza, a szenátus tavaszi-nyári ülésszakának utolsó ülésén Gáspárik Attila színművészt csütörtökön négy évre megválasztotta a romá­niai elektronikus média országos tanácsa (CNA) tagjává - jelentették be pénteken. A tizenegy személyből álló CNA-nak az előző négy évben is volt magyar tagja, Magyari Lajos író-újságíró személyében, akinek mandátuma július 10-én lejár. A nagyváradi születésű Gáspárik Attila 35 éves, a marosvásárhelyi szín­ház magyar tagozatának volt a tagja. Színművészeti tevékenységével párhu­zamosan tíz éve tanára a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemnek és művészeti vezetője az Alternatívák filmfesztiválnak. Tévéjátékokat ír, gyakori szerzője és szereplője a Román Televízió bukaresti magyar adásának, publicista­ként rendszeresen jelen van a romániai magyar nyelvű rádióműsorokban. Hangulatképek egy tanácsülésről (Folytatás az I. oldalról) működése alatt szerephez juttatni, ki­derülhet, hogy az a tiszta lap, amivel polgármesterségét indítani kívánja, alaposan tele van már írva. S mi lesz a kampányát aktívan támogatóknak tett ígéreteivel? De nem csak Dorin Florea volt ide­ges csütörtökön. A prefektúra főtitká­ra, Pora Zamfira irritáltan, sőt inge­rülten válaszolt Burkhardt Árpád alprefektusnak a tanácsülés elnapolá­sáról szóló bejelentésére. Szinte dü­hösen magyarázta a törvény „kü­lönleges" esetekre vonatkozó cikke­lyét, s mikor elfogytak az érvei, az úgymond ,,baráti" látogatáson levő közigazgatási minisztert kérte fel dön­tőbírónak. Rövid vonakodás után, meglepetésre, a miniszter is elkezdte magy­arázni az ominózus törvénycik­kei­­­. Hogyy miért nevezhető meglepő­nek? Egyszerűen azért, mert Vlad Roșca a kormány, magyarán a végre­hajtó hatalom tagja, akinek nincs jo­ga értelmezni a törvényeket, kutya kö­telessége betartani azokat, ha tetszik, ha nem. Talán ezért is ódzkodott egy kissé az elején, végül azonban, ta­lán „Dorin barátját” kielégítendő, tette meg azt, amit egy miniszternek soha nem lenne szabad megtennie. Legalábbis nem a nyilvánosság előtt. Lehet, hogy a Pora Zamfira által ki­provokált kényszerhelyzet okán üzen­te „Dórin barátjának", hogy ettől ar­rafelé immár „ne kacsingasson Buka­rest felé, a városra figyeljen”. Ami diplomatikusan azt is jelenthette, hogy hagyják őt békén. A helyzet „fokozódott" a jelenlevő RMDSZ-tanácsosnak a hiányzások okát magyarázó szavait követően, oly­annyira, hogy Dont Oprigcan DK- tanácsos azt kiabálta, hogy ők már négy nappal korábban (lehet, hogy még az RMDSZ előtt) tudták, hogy ez fog történni. A terem is zajosan rea­gált a vitákra. Hol hujjogtak, hol tap­soltak. Végül arról is muszáj szólni, hogy a beiktatást követő gratulációk a Nagy- Románia Pártot képviselő híres-hírhedt Ioan Judeától jöttek, utána pedig a PUNR-s Victor Suciu köszöntötte az új polgármestert azzal, hogy aki „mást akar, majd a helyére teszik". Hát ha ez kellett Dorin Floreának, legyen boldog vele. Ilyen „ támogatók ” segítségével nehezen elképzelhető, hogy a választási kampányban oly sokat hangoztatott szlogennek megfelelően a város minden polgárát egyformán képviselhetné. Emellett persze nagy izgalommal vár­juk, hogy a polgármester, ígéretéhez híven, „meggyógyítsa" az általa megál­lapított diagnózis szerint „beteg" vá­rost. Mózes Edith NÉPÚJSÁG 3 A nyugdíjasok utazási kedvezménye Hétfőn a szenátus, szerdán a képviselők elfogadták az egyezte­tőbizottsági jelentést a nyugdíjasok utazási kedvezményeiről szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A nyugdíjasok évente összesen hat, 50 százalékos kedvezményes jegyet kapnak a vonaton, hajón vagy távolsági autóbuszon való utazásra. A ked­vezmény az összes nyugdíjasoknak megadatik, függetlenül at­tól, hogy állami vagy magánszektorban dolgoztak. Lugossy László kapott ideiglenes elnöki megbízást a Duna Tévénél A Duna Televíziót felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége Lugossy László alelnököt bízta meg azzal, hogy az új elnök megválasztásáig képviselje a Duna Tele­víziót; négy alelnöktársa saját szakterületén dolgozik tovább - közölte Pany G. István, a kuratórium elnökségi tagja csütörtökön az MTI-vel. Sára Sándor elnöki mandátuma tegnaptól járt le. Az intézmény elnöki tisztségére eddig - a Legfelsőbb Bíróságnak a kuratóriumi elnökség bejegyzésével kapcsolatos döntése hiá­nyában - nem tudtak pályázatot kiírni. Pálfy G. István elmondta: Lugossy László nem gyakorolhatja teljes egészében Sára Sán­dor elnöki jogkörét. Nincsenek munkáltatói jogai, és nem változ­tathat érdemben a Duna Televízió műsorrendjén sem.­­ A kura­tórium elnöksége szoros kapcsolatban lesz a megbízott vezető­vel és hetenként beszámoltatja őt az időszerű teendőkről - kö­zölte Pálfy G. István. A kurátor emlékeztetett arra, hogy csak ak­kor írják ki a Duna Televízió elnöki tisztségére szóló pályázatot, amikor kézhez kapták a Legfelsőbb Bíróság határozatát. Megjelent a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja Eurorégió elnevezéssel Magyarország, Románia és Szerbia há­rom nagyobb határ menti térsége közösen lapot indított, amely­nek első számát már kézbe is vehetik az olvasók - jelentették be a színes magazin magyar készítői csütörtökön, szolnoki sajtótá­jékoztatójukon. Elmondták, hogy az újság megjelenését magyar részről négy (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Jász-Nagykun- Szolnok), Romániából szintén négy (Arad, Hunyad, Krassó- Szörény és Temes) megye önkormányzata, szerb oldalról pedig a Vajdaság szorgalmazta. Az Eurorégió című lap érdekessége,­­ azonos időben és tartalommal egyszerre a három ország­on jelenik meg összesen mintegy tízezer példányban. Elkelt a Comtim Elkelt Románia egykori legnagyobb hústermelő kombinátja, a temesvári Comtim. Az óriásvállalat minden vagyonát az ausztrá­liai Smorgon­­ Cojo Group vette meg 12,5 millió dollárért, miu­tán a kijelölt csődbíró jóváhagyta az adásvételi szerződést. A vá­sárl­ó cég vállalta, hogy 9 millió dollárt utal át a felszámoló cég számlájára, a maradék 3,5 milliót pedig akkor fizeti ki, ha a Comtim felmutatja az általa birtokolt területek tulajdonjogát iga­zoló iratokat. A Comtim egyik hitelezője ellenezte az adásvételi szerződés aláírását, mert véleménye szerint a vételár sokkal ki­sebb, mint a kombinát valós értéke. Rodica Marghescu csődbíró azonban kijelentette, hogy ez volt a pillanatnyilag kialkudható legjobb eladási ár. A Comtim új tulajdonosa rövid időn belül 10 millió dollárt fektet be, hogy a kombinát sertésállományát a jelen­legi 63 ezerről 500 ezerre, később pedig 1 millióra növelje. (Egyébként virágkorában is ennyi volt a kombinát tényleges állo­mánya és feldolgozó kapacitása). Törvény Québec elszakadása ellen A kanadai szenátus csütörtökön megszavazta azt a törvényter­vezetet, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány számára, hogy ne vegye figyelembe egy esetleges, Québec elszakadását támogató népszavazás eredményét. A Jean Chrétien kormányfő által előterjesztett tervezetet 52-34 arányban szavazták meg a szenátorok. A kanadai Québec szövetségi tartomány nagyrészt francia ajkú lakossága nem nagyon támogatja a függetlenségért fellépő Québeci Blokk pártot: az elmúlt 20 év során három nép­szavazást is tartottak az elszakadásról, s mindhárom alkalom­mal az államszövetséghez tartozás mellett voksolt a többség. A közelmúltban végzett közvélemény-kutatások szerint 39 száza­lék alatt marad az Ottawától különválást támogatók tábora - írta az AFP. Kivégzés tv-közvetítéssel Csütörtökön este a guatemalai televízió nézői egyenes adásban nézhették, hogyan végeznek ki méreg-injekcióval két elítéltet. A 35 éves Amilcar Cetino Pérezt és a 39 éves Tom­as Cerrate Hernándezt emberrablásért ítélték halálra: tagjai voltak annak a bandának, amely 1997-ben elrabolta egy gazdag guatemalai li­kőrgyáros család 80 esztendős tagját. A család megfizette az emberrablók követelte váltságdíjat, ám az elrabolt áldozatnak csupán a holttestét kapta vissza. A tv-kamerák mutatták, amint a leszíjazott, imádság-foszlányokat motyogó Cetino karjába szúr­ják az injekciós tűt, majd amikor a szer hatni kezdett, a szívrit­mus csillapulását és megszűnését mutató műszer képernyője felé fordult a kamera. Az egy órával később kivégzett Cerrate Hernández az idegösszeroppanás állapotában volt, amikor a ki­­végzőszobába vitték - írta az AP. Mindkét kivégzett az utolsó percig hangoztatta, hogy az emberrablásban részt vettek ugyan, de a túsz megölésében nem. A londoni székhelyű Amnesty International emberi jogi szervezet, a halálbüntetés következetes ellenzője, elítélte a guatemalai kivégzéseket, és különösen saj­nálatosnak nevezte, hogy azokat a televízióban közvetítették. Napóleon hatalmat akar Korzikán Napóleon hatalomra akar jutni Korzikán, a szigeten, ahol 231 évvel ezelőtt született Napóleon. Az utóbbi Napóleon természe­tesen a későbbi francia császár, az előbbi pedig a néhai császár­­ öccsének, Jerome Bonaparténak a leszármazottja. Kom­ars Na­póleonuak 49 éves, neve Charles Napoleon, és a minap jelen­­­­tette be, hogy indul a jövő évi ajacciói polgármester-választáson . Foglalkozására nézve egyébként üzletember, nem katonatiszt . A választáson független jelöltként indul majd - jelentette a Reuters.

Next