Népújság, 2000. augusztus (52. évfolyam, 177-203. szám)

2000-08-01 / 177. szám

2 NÉPÚJSÁG AUGUSZTUS 1., kedd A Nap kel 6 óra 2 perckor, lenyugszik 20 óra 41 perckor. Az év 214. napja, hátravan 152 nap. *Héten élete! Ma BOGLÁRKA, holnap LEHEL napja. ^ LEHEL: a régi magyar Lél sze­mélynév későbbi keletkezésű válto­zata. Első ízben a Pozsonyi Krónika említette ezt a nevet a 14. század­ban. Lél finnugor eredetű név, való­színűleg a lehel, lélek, lélegzik szó­ból származik, melynek jelentése: kürtös, kürt fúvó is lehetett. Újabb kincstárjegyek A pénzügyminisztérium augusztus hónap folyamán újabb kincs­tárjegyeket bocsát a lakosság rendelkezésére, amelyek kész­pénzzel, banki vagy CEC-számlára való átutalással vásárolhatók meg. Lejáratuk 90 nap. A kincstárjegyekre évi 40%-os kamatot alkalmaznak. Az 1032-es számú sorozat értékei 1, 5, 10, 20 és 50 millió lej. Megjegyezzük, hogy a Kincstár marosvásárhelyi székhelye jelenleg a Calaratilor (volt Kossuth) utca 32. szám alatt, a volt Bancorex épületében van. Próbafelvételi az OGYE-n A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség próbafelvételit szervez az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az összes karon au­gusztus 4-én, pénteken 10 órától az egyetem 1-es számú amfite­átrumában. Nagy Pál-alkotótábor Tegnaptól augusztus 6-ig tartja nyitva kapuit a Nagy Pál nevét viselő alkotótábor. Huszonhét magyarországi és itthoni mű­vész a tábor vendége. Ez idő alatt a szovátai Teleki Oktatási Központban megnyitják Simon Miklós szegedi festőművész tár­latát. Az alkotótábor vendégei részt vesznek a vadasdi falu­találkozón is, ahol megtekintik a Molnár Dénes-emlékkiállítást. Mától érvénybe lép a fizetéses parkolási rendszer Marosvásárhelyen augusztus 1-től, érvénybe lép a Telpark fizető parkolási rendszer a központban és a környező utcákban. A je­gyeket 80 utcai elárusítónál és újságárusnál, továbbá üzletben lehet megvásárolni. Bérletek is igényelhetők naponta 8-17 óra között a Tracia Trade Kft.-nél, Ion Creanga utca 3. szám alatt. Ugyancsak mától a nevezett cég pénzbírságokat is eszközölhet, amelyek a helytől és időponttól függően 70.000-210.000 lej kö­zött váltakozhatnak. Gyöngykoszorú Holtmaroson Augusztus 13-án, jövő vasárnap rendezik meg Holtmaroson a néptánc-, népdal-, népzene- és népviselet-találkozót, a nemzet­közi millenniumi Gyöngykoszorút. Eddig több csoport jelezte részvételi szándékát, közöttük Bakonyszombathely együttese és a Danubius táncegyüttes Szobról. Ma nyári vásár Nyárádszeredában A vasárnap reggel 9 órakor kezdődik a főtéren lovasfelvonulással, majd a polgármester köszönti a jelenlévőket. Ezt követi Krumpli és Pityóka - a Tammacisza társulat gyerek­­előadása. A focipályán sportmérkőzésekre (kötélhúzás, labdarú­gó-mérkőzés) kerül sor. A kultúrotthonban Porzsolt Borbála és Zolcsák Sándor képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. Dél­,­után öt órakor a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztői találkoznak a hallgatókkal. A vasárnapi vigadalom esti műsorában fellép a Be­kecs táncegyüttes és zenekar, a Forduló népi zenekar, az Aven Amentza Romale cigány táncegyüttes és zenekar. A rendez­vénysorozatot szabadtéri bál zárja. Ötszázalékos kedvezmény gyógyszervásárlásra A Spiru Haret szakszervezethez tartozó Maros megyei tanügyi dolgozók gyógyszervásárlás esetén ötszázalékos kedvezmény­ben részesülnek. A szakszervezeti vezetők a vásárláshoz szük­séges orvosi kártyákat a szakszervezet székházában vehetik át. Az érdekvédelmi képviselet vezetőségének elhatározása szerint a következő időszakban is arra törekednek, hogy minél hatékonyabban járuljanak hozzá a tagok életszínvonalának eme­léséhez. Rádióműsor a megyeszékhely köztisztaságáról Holnap délelőtt a Marosvásárhelyi Rádió Terefere műsorának meghívottja Karácsony László, a Salubriserv ügyvezető igazgató­ja. A szerkesztők az adás idején várják a hallgatók Marosvásár­hely köztisztaságával kapcsolatos kérdéseit a 161-222-es tele­fonszámon. Nyugodt hétvége a tűzoltóknál A megyei tűzoltó-parancsnokság ügyeletese tájékoztatott, hogy a hét végén, pontosabban vasárnap csak egyszer riasztották a tűzoltókat. A Régen városhoz tartozó Hétbükk faluban a 65-ös számú ház kertjében gyulladt ki egy szénarakás. A tüzet felte­hetőleg játszó gyerekek okozták. Hírszerkesztő: Kilyén Attila HÍREK—TUDÓSÍTÁSOK 2000. augusztus 1., kedd Székely Ferenc kis krónikája Orbán Balázs szerint Vadasd régi harangján ez állt: „MARIA MATER GRACIAE MATER MISERI­­CORDIAE 1502”. A falu eddig is­mert első írásos említése 1567-ből va­ló, amikor a 25 dénáros adóösszeírás Regestrumában Wodast néven fordul elő. Az 1573-as évből való az a lőpor­szaru, amelyet Ráduly János fedezett fel Kovács Gyula nyugalmazott taní­tónál. (L. Népújság, 1999. január 16.) A falu múltja korabeli dokumentu­mok „fényében”: ez Székely Ferenc szorgalmának gyümölcse. Az Egy­házközségi Levéltár, a Marosi Refor­mátus Egyházmegye levéltára, a Re­formátus Egyház Névkönyve, az Egyházközségi és presbiteri gyűlések határozatainak jegyzőkönyve, Benkő Károly: Marosszék ismertetése, Or­bán Balázs: A Székelyföld leírása, Kovács János: Adatok a vadasdi re­formátus egyházközség történetéhez, a Székely Oklevéltár - ezek fő forrás­munkái. Az adattárból egy erdélyi székely faluközösség története bonta­kozik ki. A kis füzet a maga során pompás forrása a falu monográfiájá­nak, ennek megírása immár a szinteti­záló szakemberre vár. A Függelék tartalmazza a lelkészek névsorát (az elsőt Tordátfalvi Mihálynak hívták, és 1693-ban került Vadasdra); a tanítók névsorát (Uzoni Sámuel az első, ugyanabból az évből, és ennek a falu­nak volt tanítója s jótevője az a Sántha József, akinek életét a kom­munista terror pribékjei irtották ki 1946-ban); tartalmazza a mai vadasdi családok névsorát. Eszerint közel négy­száz lélek lakja ma a falut. Híres szülöt­tei között tartja számon Jakab Ödön költőt és Molnár Dénes képzőművészt. Székely Ferenc Pusztakamarásról származik, Vadasdra vezérelte a sor­sa, ott alapított családot, ma már igazi vadasdinak számít. Szenvedélye, a gazdálkodás mellett­­ elvégre a Sütő András gyönyörű könyvéből, az Anyám könnyű álmot ígér című lírai regényből ismert Gyümölcsoltó Ger­gelynek a fia — a helytörténet, a falu­­történet, a néprajzkutatás. A szombati falunapon ezzel a hasznos munkával ajándékozza meg választott faluját Székely Ferenc, bizonyítva, hogy nem csak a gyümölcsoltáshoz ért,­ ha­nem népismeret dolgában is házon belül van. (Vadasdi krónika. Adatok egy székely falu történetéhez és nép- Vadasdi krónika Adatok egy székely falu történetéhez és néprajzához rajzához, Vadasd, 2000. A rajzok Molnár Dénes munkái. Az adattárat összeállította: Székely Ferenc.­ (bölöni) Vadasd, 2000. „Utad virággal városunkban...” „Talán a legfontosabb megvalósítá­saink közé sorolhatjuk azt, hogy hosz­­szas vesződés után sikerült a segesvá­ri Történelmi Múzeum mostohagyer­mekeként kezelt fehéregyházi Petőfi­­fiókmúzeumot a helyi tanács tulajdo­nába áthelyezni” - írja Gábos Dezső. (Tízéves a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület) A PSME gazdasági elnö­ke, ifj. Szabó József a tavalyi, 150. évforduló megünneplésének „csa­táját”, illetve előcsatározásait elevení­ti fel.­­ Az 1999. július 31-i „csata” mérlege: közel 130 koszorú az elesett hősök és Petőfi emlékének, „kik érted haltak, , szent világszabadság”. Dr. Szabó Miklós - lapunkból átvett - írása a marosvásárhelyi születésű héjjasfalvi harcosra emlékeztet (Zeyk Domokos - a segesvári csata hősi ha­lottja), aki emberfeletti küzdelme vé­gén, a túlerővel szemben, inkább főbelőtte magát, mintsem hogy Lüders foglya s majd katonája is le­gyen. Kovács Lajos gyermekkori em­lékét eleveníti fel, amikor valaki meg­mutatta apjának és neki a tömegsír valós helyét. (A rugonfalvi ember) „Ha beigazolódna, hogy a jelzett he­lyen tömegsír van, az lenne a legkö­zelebb ahhoz a helyhez, ahol Lengyel doktor Petőfit utoljára élve látta (Báni kaptató) és ahhoz is, ahol Heydte báró elsőként holtan látta (Ispán-kút). Ezek után fér-e kétség ahhoz, hogy költőnk hamvai itt pihennek, és nem a barguzini temetőben? Talán éppen ott, ahol a rugonfalvi ember a közös sírt mutatta ezelőtt hatvan esztendővel.” Hegyi Mózes (1908-1943) papköl­tő, egyháztörténet-író Agyagfalván született, Fehéregyházán nevelkedett, német szón, majd Székelykeresztúron és a nagyenyedi Betlen Kollégiumban tanult. Később Kolozsváron szerez teológiai képzettséget, Maksán, Bras­sóban segédlelkész, aztán Brailán lel­kész. „Éhezve és lerongyolódva, há­rom évi állhatatos munkával újra láb­ra állítja a lezüllött oktatást és hitéle­tet, befejezi az iskola újjáépítését, res­­tauráltatja a templomot. Összeállítja és Végvár címmel kiadja 1937-ben a 75 éves brailai református egyház tör­ténetét, 60-70 példányban. Kézzel sokszorosított körlevelek útján tartja a lelket és a kapcsolatot nagy távolsá­gokban lakó híveiben/híveivel. A kör­levelek címe sokatmondó: Ne félj! Ezt a bátorítást önmagának is szán­hatta, mert nem csak hívei mellett,de a hatóságok ellenében is meg kellett vívnia védelmi, önvédelmi harcát.” Bukaresti segédlelkészkedése idején több száz sápadt bukaresti magyar gyermek erdélyi nyaraltatását szerve­zi meg. A fehéregyházi Petőfi­­kultuszon nevelkedett, a népnemzeti epigon líra hagyományainak útján in­dult, összegyűjtött verseit 1930-ban jelentette meg magánkiadásban Se­gesváron, Rózsát dobál címmel, s ugyanebben az évben adta ki istenes verseit is. Korai halála megakadá­lyozta költői kiteljesedését. Hegyi Mózes pályáját Máthé Attila ismerte­ti, és verset, emlékezést, novellát kö­zöl a szerzőtől. Mi olvasható még a kis füzetben? Vers Petőfi Sándortól, Szendrey Jú­liától és Joseph Bakon egykori se­gesvári orvos és helytörténész tol­lából, aki az Óratoronyban levő múzeum alapítója. Záró sorait idéz­zük: „Utad virággal városunkban / Leányaink szórják tele;/ szász né­pünknek akkor majd ez lesz / Ki­váltsága, kegyelete...” (Petőfi Se­gesvárt) Sajna, a történelem finto­raként „ez nem jött be”. Emlékezik a szerkesztő a tavaly halálos balesetet szenvedett Máthé Andrásra, a segesvári sajtókróni­kásra, fáradhatatlan szervezőre. Haller Gábor (1614-1663) napló­feljegyzéseinek első része. (FEHÉREGYHÁZI EMLÉKEZ­TETŐ, 2000, 9-10. szám, szerkesz­tette Máthé Attila.) B.D. FE­HÉREGYHÁZI E­MLÉKEZTETŐ Zeyk Domokos (Kedei Zoltán rajza) A koldulás egyik... sajátos formája A lakosság részéről számtalan beje­lentés érkezett egy nemkívánatos je­lenség: tömbházakban történő koldu­lások kapcsán. Ha eddig megszokták, hogy kolduló gyerekek darab kenyérért, kopott ruháért kéregettek, a jelenség mondhatni radiká­lisan megváltozott, ugyanis jól öltözött, hamis igazolvánnyal és úgynevezett „nyugtatömbbel” ellátott fiatalok jelent­keznek nem kormányzati szervezetek nevében árva gyermekeknek anyagi ja­vakat gyűjteni. Figyelmeztetjük a lakosságot, ez törvénytelen gyakorlat, amely erköl­csi károkat okoz szervezetünknek, amely csakis a törvényes szponzo­rálási keretek között működik együtt kereskedelmi egységekkel. Mi több, szervezetünk célja éppen a koldulás megszüntetése, a kolduló gyerekek számára elfogadható szociális körül­mények megteremtése. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy a fent említett esetekben adományaik­kal nem az árva gyerekeket segítik, hiszen a begyűlt pénz nem jut el hoz­zájuk. Ellenben, ha az árva és elha­gyatott sorsú gyerekek sorsán óhajta­nak adományaik révén valamelyest enyhíteni, megtehetik állami intézmé­nyek, nem kormányzati szervezetek révén, kapcsolatot teremtve ezen in­tézmények hivatalos képviseleteivel. Az elkövetkezendőkben ha gya­nús eseteket észlelnek, ajánljuk, hogy kérjék a kéregető személyt, mutassa fel a személyazonossági igazolványát és indokolt esetben értesítsék a rendőrséget. Ana Chirtea, a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet Maros megyei fiókjának elnöke Szomorú adalék Petőfi sírjánál a címe annak a Pósa Lajos-versnek, amelyet Szabó György Pál megyei EMKE-elnök felolvasott vasárnap Fehéregyházán. A versnek különös története van. Segesváron hangzott el (s nem Fe­héregyházán, ahogy tévesen írtuk) 1897-ben, amikor Köllő Miklós Pe­­tőfi-szobrát avatták. A kor egyik hí­res színésze, Kovács Gyula szaval­ta­­ és a vers elhangzása után agy­vérzésben meghalt, ott, a helyszínen. A költemény egyébként így végző­dik: ,Á­h, cikázz te villám! Sújtsd agyon, ahány van / Ne legyen egy nép se porban, rabigában!” (dósa)

Next