Népújság, 2000. december (52. évfolyam, 281-303. szám)

2000-12-02 / 281. szám

2000. december 2., szombat POLITIKA-KÖZÉLET népújság. Elosztották a megyei képviselők és szenátorok mandátumait (Folytatás az 1. oldalról) formációk között, amelyek elérték a választási küszöböt. így, az első le­osztás során, mindegyik 5%-ot elért párt annyi mandátumot kap, ahány­szor a kerület választási koefficiense belefér az illető pártra leadott szava­zatok számába. A megmaradt szava­zatokat a Központi Választási Iroda országosan összegzi, és a második le­osztás során a legtöbb szavazatot ka­pott pártok bizonyos megyékben még mandátumhoz juthatnak. A Népújság kérdésére a megyei vá­lasztási iroda elnöke, Santa Marínós bíró elmondta, hogy Maros megyé­ben a képviselői mandátum koeffici­ense 29.326, vagyis ahhoz, hogy be­jusson a képviselőházba, egy jelölt­nek legalább ennyi szavazatot kellett elérnie. Egy szenátori mandátumhoz a megyében 68.563 szavazat szüksé­ges. Ennek megfelelően az első leosz­tásból Markó Béla (RMDSZ) és Pop Dumitru (Nagy-Románia Párt) jutott szenátori mandátumhoz. A második, országos leosztás során Frunda György (RMDSZ) és Nicolaescu Ioan (PDSR) jutott be a szenátusba. Az első leosztás szerint az RMDSZ négy jelöltje: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László és Makkai Gergely jutott be a képviselőházba. Ugyancsak első nekifutásra lett képvi­selő Natea Ovidiu (PDSR), Moisoiu Adrian és Plesa Eugen Liviu (Nagy- Románia Párt). Santa Marines elnök tegnap érke­zett haza Bukarestből az újabb man­dátumokkal. A Központi Választási Iroda országos leosztása során Maros megye még két képviselői mandá­tumhoz jutott: Todoran Pavel, a Frátia szakszervezet vezetője PDSR- színekben, és Eugen Gheorghe Nicolaescu, pénzügyminisztériumi vezérigazgató a Nemzeti Liberális Pártot fogja képviselni. Választási kuriózumok (Folytatás az 1. oldalról) Az indulók nagy része olyan volt, hogy soha senki nem hallott róluk, a zsibvásárhoz hasonló politikai élet furcsábbnál furcsább képződményei­ként. Egyik napról a másikra megje­lentek, talán, hogy „széthúzzák a me­zőnyt”, s miután teljesítették „feladatukat”, el is tűntek. Újabb olyan négy esztendő következik, ami­kor a kutya sem fog tudni róluk. Négy évig hibernülnak, a következő válasz­tásokon ismét megjelennek, hogy utá­na újból a feledés homályába merülje­nek. A választók a szavazófü­lkében el­képedve forgathatták a listát, mert például megyénkben nem kevesebb mint harminc párt, szervezet, egyesü­let stb. indított jelölteket. Olyan, so­sem hallott alakulatok akartak helyet maguknak a parlamentben, mint pél­dául a Román Élet Pártja, amelyről senki semmit nem hallott. Egyszer csak ott volt. De indult a Nyugdíjasok Pártja, az ökológusok, a rendszervál­tás előtti „szép” időkre emlékeztető Román Munkáspárt, aztán volt egy olyan, amelyet úgy neveztek, hogy Szabad Republikánus Szocialista De­­mokratikus Párt. Hogy ez milyen hib­rid, ember legyen a talpán, aki kitalál­ja. Az amerikaiak is törhetnék a fejü­ket, hiszen náluk van egy Demokrata és egy Republikánus Párt, de, hogy­ a kettő együtt, keverve, csak valami szörnyszülött lehet. Igaz, hogy csak két-két jelöltet tudtak a listájukra ten­ni. Egyéb érdekességek is kiderültek a jelöltlisták tanulmányozása során. Maros megyében egyenesen két albán szervezet indult a választásokon. Pe­dig itt vajmi kevés albán lehet, bár Dorin Florea polgármester még bol­dog prefektuskodása, illetve a koszo­vói háború idején, albánokat akart be­telepíteni. S nem is akárhová, egyene­sen Szovátára. Szerencsére, az albá­nok sem igazán akartak ide költözni. De nemcsak albánok vettek nálunk részt a választásokon, indult két ci­gányszervezet, egy bolgár egyesület, zsidók, olaszok, rutének, és például egy Új generáció nevű párt is. Honnan, hogyan kerülhettek hoz­zánk ezek a kisbbségek? Úgy, hogy a módosított választási törvény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei több megyében is letehették ugyanazt a lis­tát. Hát igyekeztek! Igaz, nem sok eredménnyel. Legalábbis Maros me­gyében, ahol az induló 30-ból mind­össze néhány formáció tudott mandá­tumokat szerezni a parlamentbe. Akad egyéb kuriózum is. Például az, hogy a szavazatleosztás sajátossá­gából eredően kiderült, miszerint az RMDSZ Suceaván és Calarati-on is kapott mandátumot az úgynevezett „kosárból”. S ha azt is hozzátesszük, hogy Suceaván 392 szavazat (0,12%) elég volt, hogy egy képviselői mandá­tumhoz jusson a romániai magyarság érdekvédelmi képviselete, Calarati-on pedig mindössze 119 szavazat, azaz 0,08% kellett egy szenátori bársony­székhez, valóban elmondhatjuk, hogy Románia a korlátlan lehetőségek or­szága. Kis ország, nagy ambíciókkal - derül ki az elnöki vitámból. Az első rostálás előtt tizenkilenc államel­nökjelöltet produkált. Ezekből aztán a komolyabb vizsgálatok során hét el­vérzett, de még mindig maradt tizen­három. Itt kell elmondanunk, ahhoz, hogy az államelnök-jelölteknek, akár párt­listán indultak, akár függetlenként, legalább 300 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük. Nos, a Köz­ponti Választási Iroda mind a tizenhá­rom jelölt dossziéját rendben lévőnek találta, s zöld utat kaptak november 26-ra. A legegyszerűbb logika alapján, azt gondolná az ember, hogy a válasz­tásokon induló jelöltek mindegyiké­nek legalább az a 300 ezer szavazat össze kell jöjjön­, amelyet, úgymond, támogatóik a kampány idején aláírá­sukkal igazoltak. Különben miért ír­ták volna alá, ha egy hónap múlva nem támogatottjukra adják le voksu­­kat? A múlt vasárnap azonban minden­féle logika bukfencet vetett. Ugyanis a 13 elnökjelöltből mindössze öt ka­pott legalább annyi, vagy több szava­zatot, mint ahánynak szerepelnie kel­lett a támogatói listán. Frunda György, Ion Iliescu, Corneliu Vadim Tudor, Theodor Stolojan, Mugur Isarescu és Petre Roman nem blöffölt, s az okirat-hamisításért - ezúttal egyébként nem büntetett - sem ma­rasztalhatok el. Hova soroljuk azon­ban a Központi Választási Iroda ha­nyag, felületes munkáját? Teodor Melescanu nevetségesen kevés szavazatot kapott. Lehet, hogy nem számított ilyen csúfos bukásra, bár már korábban voltak jelei, hogy jobb lenne számára, ha visszalépne, a leégést elkerülendő. Hohenzollern Pál herceg, alig ga­gyog valamit az „anyanyelvén”, de a kampány idején vég nélkül azt han­goztatta, hogy „a népemért akarok tenni valamit”. Úgy látszik, a „népe” nem ragaszkodott ehhez, s a múlt va­sárnapi választáson a 300 ezer úgyne­vezett támogatójának még az egyhar­­mada sem szavazott rá. A volt kommunista párt utódpártjá­nak a nyár óta elnöke, Ion Sasu is ál­lamfő akart lenni. Állítólag összehoz­ta a több mint 300 ezer támogató alá­írást. A Központi Választási Iroda esetében sem talált kivetnivalót a do­kumentumokban. Ennek ellenére mindössze ötvenezer szavazattal ma­radt a baloldalon keletkezett tolongás­ban. Végül nem hagyhatjuk ki, az el­­híresült Niculae Cervenit, akire a le­adott szavazatok száma még az egy­­tizedét sem teszi ki a úgynevezett „támogatóinak”. Pedig ígért saját zse­béből fűt-fát, még azt is, hogy meg­számlálhatatlan adósnak törleszti köz­­kö­ltség-adósságát. Sorolhatnánk a listát, hiszen még sokan toporogtak Cotroceni kapujá­ban. Elnök viszont csak egy lesz. Azonban van, amin elgondolkoz­nánk. Ki vétett, ki csalt, mikor és mi­ért? A jelöltek, akik valamilyen mó­don (rossz nyelvek szerint egyik jelölt a tizenhatszorosára sokszorosította a listáját) „összehoztak” 300 ezer alá­írást, a Központi Választási Iroda, amely figyelmetlenségből, könnyel­műségből, vagy ki tudja mi okból nem ellenőrizték figyelmesebben a jelöltek dossziéit. Ki a hibás, ki szegte meg a törvényt? Senki nem nézett utána, így aztán megismétlődhetett, ami négy évvel korábban, amikor csak százezer szavazat kellett az indu­láshoz, de a 16 elnökjelölt közül mindössze hét kapott legalább száz­ezer szavazatot. További kuriózum, hogy a megle­hetősen nagyszámú szavazatot kapott elnökjelöltek nagyobbik fele nem iga­zán bizonyult pártja „húzóem­berének”. Corneliu Vadim Tudor jópár százalékkal előzte meg pártját.­­ Honnan a többlet? Theodor Stolojan is jól jött a liberálisoknak. A Ion Ilies­cu és Frunda György által elért szava­zatok száma sincs túlságosan távol támogató formációik szavazataitól. Petre Románt viszont a jelek szerint sokkal kevesebben szimpatizálják, mint az általa vezetett Demokrata Pártot, így ő inkább lehúzta pártja tel­jesítményét. Tervezett kormánylista (Folytatás az 1. oldalról) élére Dan Mathei Agathon kerül. Ma­rian Sirbu lesz a munka- és szociális ügyek minisztere. Az oktatási és kutatási minisztéri­um élére Ecaterina Andronescu, a kulturális és vallásügyi minisz­térium élére pedig Razvan Theodorescu kerül. Az egészség- és családügyi tárcát Daniela Bartos kapja. Új tárca lesz az informatikai és táv­közlési minisztérium Dan Nica veze­tésével. Nem született még döntés az igaz­ságügyi miniszter személyéről. A bel­ügyminisztérium új neve a közrend minisztériuma lesz, vezetőjéről ké­sőbb döntenek. A tervezett új szaktár­cák sorába tartozik a fejlesztési és elő­rejelzési minisztérium. A kormány szóvivője az új köztájé­koztatási minisztérium vezetője. Mi­niszteri rangú vezetője lesz a tervezett privatizációs és részvényesi hivatal­nak. Nem döntöttek a vízügyi és kör­nyezetvédelmi, az ifjúsági és sport, valamint a közigazgatási miniszter személyéről. Miniszteri rangban a kormány tagja lesz Románia EU-főtárgyalója, vala­mint a kis- és közepes vállalkozások felelőse. A kormány főtitkára - miniszteri rangban —­­erban Mihailescu, a parla­menttel kapcsolatot­ tartó miniszter pedig Acsinte Gáspár lesz. A képviselőház elnökének Valer Dorneanut, a szenátus elnökének pe­dig Nicolae Vacaroiu volt kormány­főt javasolja a PDSR. A­­nap­ hírei A státustörvényről a Duna tévében Késésben van-e a határon túli magyarokról szóló törvény? Stá­tustörvény vagy kedvezmények törvénye? Ki gerjesztett túlzott elvárásokat a határon túliak körében, miért gyűjtöttek össze 500 ezer aláírást a kettős-, illetve a külhoni állampolgárság érdeké­ben? Milyen feltételek mellett támogatná az ellenzék a törvény elfogadását? A december 3-i Heti Hírmondó műsorának vendé­gei: Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő (MSZP) és Duray Mik­lós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke. Szerkesztő­­műsorvezető: Csáky Zoltán. Lelőtték a PDSR egy erdélyi politikusát Déván lelőtték csütörtökön Ion Iliescu román elnökjelölt pártjá­nak egy helyi politikusát. Lehetséges azonban, hogy a merény­letnek mégsincs köze a politikához. A 33 éves Sorin Moldovan éppen be akart szállni az autójába, amikor egy ismeretlen sze­mély agyonlőtte. A tettes hamis rendszámú Mercedes személy­autóval menekült el a helyszínről. A meggyilkolt politikus Ion Ili­escu pártjának, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának he­lyettes vezetője volt Hunyad megyében, s hajdan a megyei vám­hivatalt is vezette. Noha a gyilkosság valószínűleg fokozza a feszültséget az elnökválasztás második fordulója előtt, a me­rényletnek talán mégsem politikai indítéka van, mert a lelőtt férfit 1997-ben börtönbüntetésre ítélték kenőpénzek elfogadása mi­att - írta az AP. (Moldovannak nem kellett letöltenie az ítéletet, mert azt a legfelsőbb bíróság felülbírálta.) A dunai hajózható kikötőcsatorna felszabadítása A heti kormányülésen elvben elfogadták, hogy Románia 200 ezer euróra tehető hozzájáulással vegyen részt a dunai hajóz­ható kikötőcsatorna felszabadítására hivatott nemzetközi alap­ban, s ez irányban szabályozó rendelkezést terjesztenek elő. A kormány e döntéshozatalkor szem előtt tartotta a jugoszláviai politikai változások szülte kedvező helyzetet, valamint Románia ama érdekét, hogy mielőbb felszabadítsák a dunai hajózható ki­kötőcsatornát. A 2001-ben történő finanszírozásra szükséges alapokat az állami költségvetésből a külügyminisztérium költség­­vetése révén utalják ki. EU-környezetvédelmi tervek Braila és Arad megyében Az Európa Bizottság elfogadott két környezetvédelmi tervet Bráila és Arad megyében. Ezeket a román vízügyi és környezet­védelmi minisztérium terjesztette az ISPA-bizottság elé — derül ki egy minisztériumi közleményből, amelyet csütörtökön eljuttat­tak a MEDIAFAX hírügynökséghez. Brailának összesen 60,8 millió eurót szavaztak meg, amiből 44,9 millió euró vissza nem térítendő segélynek számít. A kapott pénzösszegből a város víz­ellátását és csatornarendszerét kell feljavítani, ugyanakkor a szennyvíztisztításra is jelentős gondot fordítanak. Arad az ISPA- program keretében 18 millió eurót kapott, ebből 13,5 millió euró vissza nem térítendő hitelnek számít. Az aradi projekt a csator­narendszer és a szennyvíztisztító telep modernizálását célozza meg. Az­ említett tervekre kiutalt összegeket a jövő évi környe­zetvédelmi ISPA-alapokból fogja törleszteni Románia. Az ELI jú­niusban és októberben öt hasonló jellegű támogatást hagyott jó­vá (Piatra Neamt, Konstanca, Iasi és Zsil völgye). Az ISPA- programon keresztül az EU a tervek életbe ültetéséhez szüksé­ges pénzkeretek 75 százalékát biztosítja, a többit saját források­ból kell előteremteni. Öt irakit fogtak el a magyar-román határon Öt, feltehetően iraki nemzetiségű határsértőt fogtak el a vámo­­­­sok csütörtök hajnalban a lökösházi vasúti határátkelőnél, a ma­gyar-román határon - tájékoztatta Sipos Jenő, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az MTI-t. El­mondta: a Törökországból Ausztria felé tartó tehervonat a vám­okmányok szerint csempét szállított. A pénzügyőröknek feltűnt azonban, hogy az egyik vagon vámzárja sérült, ezért a MÁV és a határőrség szakembereinek segítségével kisorolták a szerel­vényből a vagont. A tehervagon ajtajának kinyitása után a csem­perakomány mögé rejtőzve négy férfit és egy nőt találtak. Mivel úti okmányokkal nem rendelkeztek, elmondásukra voltak utalva, miszerint Irakból Németországba tartottak. A vámhatóság tiltott határátlépés miatt indított eljárást az öt iraki ellen, és valószínű­leg visszaadják őket a román hatóságoknak. Hitelek állami egyetemek modernizálására A heti kormányülésen elfogadott határozat értelmében a pénz­ügyminisztériumot bízták meg a 387 millió dollár külső hitel sza­vatolásával, amelyet a tanügyminisztérium az állami egyetemek modernizálását és felszerelését célzó tervezet gyakorlatba ülte­tésére fordít. Ugyanezen ülésen a kabinet további határozatot hagyott jóvá a 165 millió dollár értékű külső hitel pénzügyminisz­térium általi szavatolására vonatkozóan. Az összeget a Termoelectrica részvénytársaságnak folyósítják a téli időszakra szükséges olaj-, nyersolaj- és földgázimportokra fordítandó ala­pok kiegészítéséért. A hitelt és az erre kiszámítandó kamatot a társaság saját forrásaiból téríti meg. II. János Pál pápa tiszteletbeli Harlem-tag Tiszteletbeli taggá fogadta a Harlem Globetrotters kosárlabda­csapata II. János Pál pápát, amikor a világhírű együttes tagjait szerdán audiencián fogadta. A „Világjárók” dedikált labdát, vala­mint egy 75-ös számú mezt vittek ajándékba a szentatyának,­­ utalva az együttes fennállásának háromnegyed évszázados év­­i fordulójára. - Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a pápa foga­dott bennünket. Felnézünk rá - mondta Mannie Jackson, a Har-­­­lem tulajdonosa, aki korábban maga is játszott a csapatban A­­ mostani volt a hatodik alkalom, hogy a Globetrotters a Vatikán­­­ban járt: 1951-ben és 1952-ben XII. Pius, 1959-ben és négy év­­­­vel később XXIII. János, 1968-ban pedig VI. Pál találkozott a­­ csapattal.

Next