Népújság, 2000. december (52. évfolyam, 281-303. szám)
2000-12-02 / 281. szám
2000. december 2., szombat POLITIKA-KÖZÉLET népújság. Elosztották a megyei képviselők és szenátorok mandátumait (Folytatás az 1. oldalról) formációk között, amelyek elérték a választási küszöböt. így, az első leosztás során, mindegyik 5%-ot elért párt annyi mandátumot kap, ahányszor a kerület választási koefficiense belefér az illető pártra leadott szavazatok számába. A megmaradt szavazatokat a Központi Választási Iroda országosan összegzi, és a második leosztás során a legtöbb szavazatot kapott pártok bizonyos megyékben még mandátumhoz juthatnak. A Népújság kérdésére a megyei választási iroda elnöke, Santa Marínós bíró elmondta, hogy Maros megyében a képviselői mandátum koefficiense 29.326, vagyis ahhoz, hogy bejusson a képviselőházba, egy jelöltnek legalább ennyi szavazatot kellett elérnie. Egy szenátori mandátumhoz a megyében 68.563 szavazat szükséges. Ennek megfelelően az első leosztásból Markó Béla (RMDSZ) és Pop Dumitru (Nagy-Románia Párt) jutott szenátori mandátumhoz. A második, országos leosztás során Frunda György (RMDSZ) és Nicolaescu Ioan (PDSR) jutott be a szenátusba. Az első leosztás szerint az RMDSZ négy jelöltje: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László és Makkai Gergely jutott be a képviselőházba. Ugyancsak első nekifutásra lett képviselő Natea Ovidiu (PDSR), Moisoiu Adrian és Plesa Eugen Liviu (Nagy- Románia Párt). Santa Marines elnök tegnap érkezett haza Bukarestből az újabb mandátumokkal. A Központi Választási Iroda országos leosztása során Maros megye még két képviselői mandátumhoz jutott: Todoran Pavel, a Frátia szakszervezet vezetője PDSR- színekben, és Eugen Gheorghe Nicolaescu, pénzügyminisztériumi vezérigazgató a Nemzeti Liberális Pártot fogja képviselni. Választási kuriózumok (Folytatás az 1. oldalról) Az indulók nagy része olyan volt, hogy soha senki nem hallott róluk, a zsibvásárhoz hasonló politikai élet furcsábbnál furcsább képződményeiként. Egyik napról a másikra megjelentek, talán, hogy „széthúzzák a mezőnyt”, s miután teljesítették „feladatukat”, el is tűntek. Újabb olyan négy esztendő következik, amikor a kutya sem fog tudni róluk. Négy évig hibernülnak, a következő választásokon ismét megjelennek, hogy utána újból a feledés homályába merüljenek. A választók a szavazófülkében elképedve forgathatták a listát, mert például megyénkben nem kevesebb mint harminc párt, szervezet, egyesület stb. indított jelölteket. Olyan, sosem hallott alakulatok akartak helyet maguknak a parlamentben, mint például a Román Élet Pártja, amelyről senki semmit nem hallott. Egyszer csak ott volt. De indult a Nyugdíjasok Pártja, az ökológusok, a rendszerváltás előtti „szép” időkre emlékeztető Román Munkáspárt, aztán volt egy olyan, amelyet úgy neveztek, hogy Szabad Republikánus Szocialista Demokratikus Párt. Hogy ez milyen hibrid, ember legyen a talpán, aki kitalálja. Az amerikaiak is törhetnék a fejüket, hiszen náluk van egy Demokrata és egy Republikánus Párt, de, hogy a kettő együtt, keverve, csak valami szörnyszülött lehet. Igaz, hogy csak két-két jelöltet tudtak a listájukra tenni. Egyéb érdekességek is kiderültek a jelöltlisták tanulmányozása során. Maros megyében egyenesen két albán szervezet indult a választásokon. Pedig itt vajmi kevés albán lehet, bár Dorin Florea polgármester még boldog prefektuskodása, illetve a koszovói háború idején, albánokat akart betelepíteni. S nem is akárhová, egyenesen Szovátára. Szerencsére, az albánok sem igazán akartak ide költözni. De nemcsak albánok vettek nálunk részt a választásokon, indult két cigányszervezet, egy bolgár egyesület, zsidók, olaszok, rutének, és például egy Új generáció nevű párt is. Honnan, hogyan kerülhettek hozzánk ezek a kisbbségek? Úgy, hogy a módosított választási törvény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei több megyében is letehették ugyanazt a listát. Hát igyekeztek! Igaz, nem sok eredménnyel. Legalábbis Maros megyében, ahol az induló 30-ból mindössze néhány formáció tudott mandátumokat szerezni a parlamentbe. Akad egyéb kuriózum is. Például az, hogy a szavazatleosztás sajátosságából eredően kiderült, miszerint az RMDSZ Suceaván és Calarati-on is kapott mandátumot az úgynevezett „kosárból”. S ha azt is hozzátesszük, hogy Suceaván 392 szavazat (0,12%) elég volt, hogy egy képviselői mandátumhoz jusson a romániai magyarság érdekvédelmi képviselete, Calarati-on pedig mindössze 119 szavazat, azaz 0,08% kellett egy szenátori bársonyszékhez, valóban elmondhatjuk, hogy Románia a korlátlan lehetőségek országa. Kis ország, nagy ambíciókkal - derül ki az elnöki vitámból. Az első rostálás előtt tizenkilenc államelnökjelöltet produkált. Ezekből aztán a komolyabb vizsgálatok során hét elvérzett, de még mindig maradt tizenhárom. Itt kell elmondanunk, ahhoz, hogy az államelnök-jelölteknek, akár pártlistán indultak, akár függetlenként, legalább 300 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük. Nos, a Központi Választási Iroda mind a tizenhárom jelölt dossziéját rendben lévőnek találta, s zöld utat kaptak november 26-ra. A legegyszerűbb logika alapján, azt gondolná az ember, hogy a választásokon induló jelöltek mindegyikének legalább az a 300 ezer szavazat össze kell jöjjön, amelyet, úgymond, támogatóik a kampány idején aláírásukkal igazoltak. Különben miért írták volna alá, ha egy hónap múlva nem támogatottjukra adják le voksukat? A múlt vasárnap azonban mindenféle logika bukfencet vetett. Ugyanis a 13 elnökjelöltből mindössze öt kapott legalább annyi, vagy több szavazatot, mint ahánynak szerepelnie kellett a támogatói listán. Frunda György, Ion Iliescu, Corneliu Vadim Tudor, Theodor Stolojan, Mugur Isarescu és Petre Roman nem blöffölt, s az okirat-hamisításért - ezúttal egyébként nem büntetett - sem marasztalhatok el. Hova soroljuk azonban a Központi Választási Iroda hanyag, felületes munkáját? Teodor Melescanu nevetségesen kevés szavazatot kapott. Lehet, hogy nem számított ilyen csúfos bukásra, bár már korábban voltak jelei, hogy jobb lenne számára, ha visszalépne, a leégést elkerülendő. Hohenzollern Pál herceg, alig gagyog valamit az „anyanyelvén”, de a kampány idején vég nélkül azt hangoztatta, hogy „a népemért akarok tenni valamit”. Úgy látszik, a „népe” nem ragaszkodott ehhez, s a múlt vasárnapi választáson a 300 ezer úgynevezett támogatójának még az egyharmada sem szavazott rá. A volt kommunista párt utódpártjának a nyár óta elnöke, Ion Sasu is államfő akart lenni. Állítólag összehozta a több mint 300 ezer támogató aláírást. A Központi Választási Iroda esetében sem talált kivetnivalót a dokumentumokban. Ennek ellenére mindössze ötvenezer szavazattal maradt a baloldalon keletkezett tolongásban. Végül nem hagyhatjuk ki, az elhíresült Niculae Cervenit, akire a leadott szavazatok száma még az egytizedét sem teszi ki a úgynevezett „támogatóinak”. Pedig ígért saját zsebéből fűt-fát, még azt is, hogy megszámlálhatatlan adósnak törleszti közköltség-adósságát. Sorolhatnánk a listát, hiszen még sokan toporogtak Cotroceni kapujában. Elnök viszont csak egy lesz. Azonban van, amin elgondolkoznánk. Ki vétett, ki csalt, mikor és miért? A jelöltek, akik valamilyen módon (rossz nyelvek szerint egyik jelölt a tizenhatszorosára sokszorosította a listáját) „összehoztak” 300 ezer aláírást, a Központi Választási Iroda, amely figyelmetlenségből, könnyelműségből, vagy ki tudja mi okból nem ellenőrizték figyelmesebben a jelöltek dossziéit. Ki a hibás, ki szegte meg a törvényt? Senki nem nézett utána, így aztán megismétlődhetett, ami négy évvel korábban, amikor csak százezer szavazat kellett az induláshoz, de a 16 elnökjelölt közül mindössze hét kapott legalább százezer szavazatot. További kuriózum, hogy a meglehetősen nagyszámú szavazatot kapott elnökjelöltek nagyobbik fele nem igazán bizonyult pártja „húzóemberének”. Corneliu Vadim Tudor jópár százalékkal előzte meg pártját. Honnan a többlet? Theodor Stolojan is jól jött a liberálisoknak. A Ion Iliescu és Frunda György által elért szavazatok száma sincs túlságosan távol támogató formációik szavazataitól. Petre Románt viszont a jelek szerint sokkal kevesebben szimpatizálják, mint az általa vezetett Demokrata Pártot, így ő inkább lehúzta pártja teljesítményét. Tervezett kormánylista (Folytatás az 1. oldalról) élére Dan Mathei Agathon kerül. Marian Sirbu lesz a munka- és szociális ügyek minisztere. Az oktatási és kutatási minisztérium élére Ecaterina Andronescu, a kulturális és vallásügyi minisztérium élére pedig Razvan Theodorescu kerül. Az egészség- és családügyi tárcát Daniela Bartos kapja. Új tárca lesz az informatikai és távközlési minisztérium Dan Nica vezetésével. Nem született még döntés az igazságügyi miniszter személyéről. A belügyminisztérium új neve a közrend minisztériuma lesz, vezetőjéről később döntenek. A tervezett új szaktárcák sorába tartozik a fejlesztési és előrejelzési minisztérium. A kormány szóvivője az új köztájékoztatási minisztérium vezetője. Miniszteri rangú vezetője lesz a tervezett privatizációs és részvényesi hivatalnak. Nem döntöttek a vízügyi és környezetvédelmi, az ifjúsági és sport, valamint a közigazgatási miniszter személyéről. Miniszteri rangban a kormány tagja lesz Románia EU-főtárgyalója, valamint a kis- és közepes vállalkozások felelőse. A kormány főtitkára - miniszteri rangban —erban Mihailescu, a parlamenttel kapcsolatot tartó miniszter pedig Acsinte Gáspár lesz. A képviselőház elnökének Valer Dorneanut, a szenátus elnökének pedig Nicolae Vacaroiu volt kormányfőt javasolja a PDSR. Anap hírei A státustörvényről a Duna tévében Késésben van-e a határon túli magyarokról szóló törvény? Státustörvény vagy kedvezmények törvénye? Ki gerjesztett túlzott elvárásokat a határon túliak körében, miért gyűjtöttek össze 500 ezer aláírást a kettős-, illetve a külhoni állampolgárság érdekében? Milyen feltételek mellett támogatná az ellenzék a törvény elfogadását? A december 3-i Heti Hírmondó műsorának vendégei: Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő (MSZP) és Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke. Szerkesztőműsorvezető: Csáky Zoltán. Lelőtték a PDSR egy erdélyi politikusát Déván lelőtték csütörtökön Ion Iliescu román elnökjelölt pártjának egy helyi politikusát. Lehetséges azonban, hogy a merényletnek mégsincs köze a politikához. A 33 éves Sorin Moldovan éppen be akart szállni az autójába, amikor egy ismeretlen személy agyonlőtte. A tettes hamis rendszámú Mercedes személyautóval menekült el a helyszínről. A meggyilkolt politikus Ion Iliescu pártjának, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának helyettes vezetője volt Hunyad megyében, s hajdan a megyei vámhivatalt is vezette. Noha a gyilkosság valószínűleg fokozza a feszültséget az elnökválasztás második fordulója előtt, a merényletnek talán mégsem politikai indítéka van, mert a lelőtt férfit 1997-ben börtönbüntetésre ítélték kenőpénzek elfogadása miatt - írta az AP. (Moldovannak nem kellett letöltenie az ítéletet, mert azt a legfelsőbb bíróság felülbírálta.) A dunai hajózható kikötőcsatorna felszabadítása A heti kormányülésen elvben elfogadták, hogy Románia 200 ezer euróra tehető hozzájáulással vegyen részt a dunai hajózható kikötőcsatorna felszabadítására hivatott nemzetközi alapban, s ez irányban szabályozó rendelkezést terjesztenek elő. A kormány e döntéshozatalkor szem előtt tartotta a jugoszláviai politikai változások szülte kedvező helyzetet, valamint Románia ama érdekét, hogy mielőbb felszabadítsák a dunai hajózható kikötőcsatornát. A 2001-ben történő finanszírozásra szükséges alapokat az állami költségvetésből a külügyminisztérium költségvetése révén utalják ki. EU-környezetvédelmi tervek Braila és Arad megyében Az Európa Bizottság elfogadott két környezetvédelmi tervet Bráila és Arad megyében. Ezeket a román vízügyi és környezetvédelmi minisztérium terjesztette az ISPA-bizottság elé — derül ki egy minisztériumi közleményből, amelyet csütörtökön eljuttattak a MEDIAFAX hírügynökséghez. Brailának összesen 60,8 millió eurót szavaztak meg, amiből 44,9 millió euró vissza nem térítendő segélynek számít. A kapott pénzösszegből a város vízellátását és csatornarendszerét kell feljavítani, ugyanakkor a szennyvíztisztításra is jelentős gondot fordítanak. Arad az ISPA- program keretében 18 millió eurót kapott, ebből 13,5 millió euró vissza nem térítendő hitelnek számít. Az aradi projekt a csatornarendszer és a szennyvíztisztító telep modernizálását célozza meg. Az említett tervekre kiutalt összegeket a jövő évi környezetvédelmi ISPA-alapokból fogja törleszteni Románia. Az ELI júniusban és októberben öt hasonló jellegű támogatást hagyott jóvá (Piatra Neamt, Konstanca, Iasi és Zsil völgye). Az ISPA- programon keresztül az EU a tervek életbe ültetéséhez szükséges pénzkeretek 75 százalékát biztosítja, a többit saját forrásokból kell előteremteni. Öt irakit fogtak el a magyar-román határon Öt, feltehetően iraki nemzetiségű határsértőt fogtak el a vámosok csütörtök hajnalban a lökösházi vasúti határátkelőnél, a magyar-román határon - tájékoztatta Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az MTI-t. Elmondta: a Törökországból Ausztria felé tartó tehervonat a vámokmányok szerint csempét szállított. A pénzügyőröknek feltűnt azonban, hogy az egyik vagon vámzárja sérült, ezért a MÁV és a határőrség szakembereinek segítségével kisorolták a szerelvényből a vagont. A tehervagon ajtajának kinyitása után a csemperakomány mögé rejtőzve négy férfit és egy nőt találtak. Mivel úti okmányokkal nem rendelkeztek, elmondásukra voltak utalva, miszerint Irakból Németországba tartottak. A vámhatóság tiltott határátlépés miatt indított eljárást az öt iraki ellen, és valószínűleg visszaadják őket a román hatóságoknak. Hitelek állami egyetemek modernizálására A heti kormányülésen elfogadott határozat értelmében a pénzügyminisztériumot bízták meg a 387 millió dollár külső hitel szavatolásával, amelyet a tanügyminisztérium az állami egyetemek modernizálását és felszerelését célzó tervezet gyakorlatba ültetésére fordít. Ugyanezen ülésen a kabinet további határozatot hagyott jóvá a 165 millió dollár értékű külső hitel pénzügyminisztérium általi szavatolására vonatkozóan. Az összeget a Termoelectrica részvénytársaságnak folyósítják a téli időszakra szükséges olaj-, nyersolaj- és földgázimportokra fordítandó alapok kiegészítéséért. A hitelt és az erre kiszámítandó kamatot a társaság saját forrásaiból téríti meg. II. János Pál pápa tiszteletbeli Harlem-tag Tiszteletbeli taggá fogadta a Harlem Globetrotters kosárlabdacsapata II. János Pál pápát, amikor a világhírű együttes tagjait szerdán audiencián fogadta. A „Világjárók” dedikált labdát, valamint egy 75-ös számú mezt vittek ajándékba a szentatyának, utalva az együttes fennállásának háromnegyed évszázados évi fordulójára. - Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a pápa fogadott bennünket. Felnézünk rá - mondta Mannie Jackson, a Har-lem tulajdonosa, aki korábban maga is játszott a csapatban A mostani volt a hatodik alkalom, hogy a Globetrotters a Vatikánban járt: 1951-ben és 1952-ben XII. Pius, 1959-ben és négy évvel később XXIII. János, 1968-ban pedig VI. Pál találkozott a csapattal.