Népújság, 2001. március (53. évfolyam, 50-76. szám)
2001-03-01 / 50. szám
2001. március 1., csütörtök POLITIKA RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben Kulcskérdés a nacionalista erők súlya Románia nemzetközi megítélése szempontjából kulcskérdés a nacionalista erők súlyának és politikai befolyásának hatása és alakulása - jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ bukaresti székházában tartott sajtótájékoztatón Markó Béla szólt arról a konferenciáról, amelyet az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű alapítvány szervezett a romániai politikai pártok részvételével a kisebbségek politikai szerepéről. A tanácskozáson részt vettek a NATO és más nemzetközi szervezetek, valamint az amerikai külügyminisztérium képviselői is, akik hangoztatták: továbbra is fokozott figyelemmel kísérik a számottevő parlamenti súllyal rendelkező román ultranacionalista erők politikai befolyásának és szerepének alakulását. Markó szerint a konferencián azt az üzenetet fogalmazták meg: Románia nemzetközi megítélése szempontjából most a nacionalizmus politikai térhódítása, illetőleg a többség és a kisebbségek közötti viszony alakulása sarkalatos kérdés. Más kérdésekről szólva Markó Béla megelégedéssel nyugtázta, hogy a törvényhozás házszabályának megváltoztatása eredményeképpen felgyorsult a parlament törvényalkotói tevékenysége. A sajtóértekezleten Ráduly Róbert, az RMDSZ képviselőházi csoportjának alelnöke és Kovács Csaba, a ház közigazgatási bizottságának tagja beszámolt arról, hogy az RMDSZ szempontjából is sikeresen fejeződött be a helyi közigazgatásról szóló törvény szenátusi és képviselőházi szövegváltozatainak egyeztetése. Mint hangoztatták, a törvénytervezet nemzeti kisebbségi jogokat érintő két cikkelyét kétharmados többséggel, eredeti formájában fogadták el az egyeztető bizottságban. Az egyeztető bizottságban részt vevő Ráduly Róbert emlékeztetett arra, hogy az európai mércével mérve is korszerű közigazgatási törvény többi cikkelyét konszenzussal fogadták el a bizottság tagjai. PD-PRM együttműködés A hatalomért bármire hajlandók A román belpolitika legújabb - látványos, de nem túlságosan váratlan - fejleményeként a súlyos belső válsággal küzdő Demokrata Párt (PD) hazafias alapon szövetségre lépett a parlamentben a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párttal (PRM). Az akkreditációs törvény javasolt módosítása hozta össze a furcsa szövetséget. A PRM a törvényt olyan értelemben szeretné módosítani, hogy Romániában ezentúl csak akkor kaphasson akkreditálást (végleges működési engedélyt) egy új felsőfokú tanintézet, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. A PRM módosító javaslata két évvel ezelőtt, akkor látott napvilágot, amikor ismertté vált, hogy Magyarország kész anyagi támogatást nyújtani egy erdélyi magyar magánegyetem létrehozásához. A módosítási kezdeményezést 1999-ben, az akkor hatalmon lévő koalíció elutasította. A PRM mindenképpen szeretné az új törvényhozás napirendjére tűzetni javaslatát, de ez eddig nem sikerült, mert a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői az illetékes parlamenti bizottságban meghiúsították a kérdés megvitatását. Mostanáig a PRM csak egyedül panaszkodott a PDSR és az RMDSZ bojkottja miatt, de kedden a PD egyik képviselője bejelentette, hogy a demokraták támogatják a PRM kezdeményezését. A PD szerint ebben a kérdésben a PDSR kétszínű magatartást tanúsított, mivel 1999-ben - akkor ellenzékben - még támogatta az akkreditációs törvény módosítását. A tavaly novemberi választások után a Petre Roman vezette Demokrata Párt még annak szükségességéről beszélt, hogy a hatalomból kiesett volt koalíciós pártok — a PD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ - „demokratikus ellenzékként” határolják el magukat a szintén ellenzékben lévő, de igen nagy mértékben megerősödött Nagy- Románia Párttól. A „demokratikus ellenzéki szövetség” gondolatát a másik két érintett párt udvarias formában visszautasította ugyan, de egyáltalán nem titkolta, hogy a kormánykoalíció négy éve alatt milyen kellemetlen tapasztalatokat szerzett a PD-vel való együttműködésről. A PD nagyon nagy önbizalommal indult neki a novemberi választásoknak, de azokon mélyen saját várakozásain alul szerepelt. A demokraták gyakorlatilag azonos eredményt értek el a törvényhozási választáson a liberálisokkal és az RMDSZ-szel, ám az államfői posztért harcba szálló Petre Roman pártelnök a szavazatok három százalékát sem szerezte meg, feleanynyian voksoltak rá, mint Frunda Györgyre, az RMDSZ elnökjelöltjére. A választási fiaskó óta a PD sikertelenül keresi helyét az átrendeződött politikai színtéren. A sajtónak eddig csak a PD belharcai adtak témát, mivel a párt energiáit elsősorban az köti le, hogy valamilyen formában megszabaduljon a kényelmetlenné vált pártelnöktől. Elvetették az akkreditációs törvény módosítását A képviselőház oktatási bizottsága szerdán elutasította azt a javaslatot, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) terjesztett elő a felsőfokú tanintézetek akkreditálását szabályozó törvény módosítására. A szélsőségesen nacionalista párt olyan módosítást szeretne elérni, hogy ezentúl Romániában ne kapjon működési engedélyt olyan felsőfokú tanintézet, amelynek nincs legalább egy román nyelven oktató szaka. A jelenlegi akkreditációs törvény csak a létező felsőfokú tanintézetek öszszevonásával, illetve szétválásával születő új egyetemek, főiskolák esetében írja elő a kötelező román nyelvű szakot. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a bizottság vitájában azzal érvelt a PRM javaslatának elutasítása mellett, hogy a kormány is tervezi az akkreditációs törvény módosítását. A miniszter szerint a jelenlegi törvény kiegészítésre szorul. Elmondta, hogy a kormány módosítási terveiben szerepel a legalább egy román nyelvű szak kötelező előírása. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a bizottság alelnöke úgy vélte, hogy a PRM javaslata a párt általános - magyarellenes - stratégiájának részét képezi. Hangsúlyozta: a PRM ,ezzel a javaslattal a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség írásban rögzített parlamenti együttműködését próbálta megzavarni. A bizottság 13 nem szavazattal 10 igen ellenében elvetette a PRM javaslatát, amelyet az előterjesztőkön kívül csak a Demokrata Párt képviselői támogattak. Németh Zsolt a határon túli magyarságról Pozitív jeleket vél felfedezni Az elmúlt három évben javultak a határon túli magyarság politikai és gazdasági kilátásai — állapította meg Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának szerdai ülésén. Az államtitkár rámutatott arra, hogy miközben a szomszédos országokban élő magyarok magyarságtudata erősödik, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni. A politikus kiemelte a beolvadás és az elvándorlás problémáját. Eredményként értékelte, hogy a határon túli magyar szervezetek megőrizték politikai akcióképességüket. Szólt arról, hogy Szlovákiában, Romániában és Jugoszláviában a kisebbségi ügyek „lélektani környezete” kedvező irányban változott. Az úgynevezett státustörvénytervezetet illetően Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a jogszabály elfogadása nyomán jogi viszony létesül a határon túli magyarság és Magyarország között. Hozzátette, hogy az előterjesztés részben kerettörvényjellegű, részben konkrét intézkedéseket tartalmaz. A határon túli magyarság állami pénzekből történő támogatását érintve kiemelte az átláthatóság fontosságát. Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy az alapvető kérdésekben konszenzus van a parlamenti pártok között a határon túli magyarság helyzetét illetően. Szorgalmazta, hogy őrizzék meg ezt a konszenzust a parlamenti választások idejére is. A szomszédos országokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokat az államtitkár intenzívnek minősítette. Elmondta, hogy Magyarország kész tapasztalataival segíteni szomszédait, és minden támogatást megad európai integrációs törekvéseikhez. MSZP-s és SZDSZ-es képviselők vitatták, hogy konszenzus lenne a parlamenti pártok között a határon túli magyarságot érintő alapvető kérdésekben. Úgy vélekedtek, hogy a konszenzust 1995-1996-ban az akkori ellenzék rúgta fel a szomszédos országokkal való alapszerződés-kötés előkészületeinél. A státustörvényről szólva Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) azt mondta, hogy a szülőföldön maradást kellene elősegítenie a jogszabálynak. Szent-Iványi István szimbolikus politizálásnak nevezte azt, ahogyan a kormány a határon túli magyarság ügyét kezeli. Mint mondta, a státustörvény tervezete nem más, mint szemfényvesztés. Bírálta a kormányzatot, hogy „klientúraépítésre és a határon túli magyar szervezetek megosztására” törekszik. Több ellenzéki képviselő is szükségesnek nevezte, hogy a határon túli magyarság támogatására létrehozott közalapítványok gazdálkodása átlátható legyen. Ez utóbbival kapcsolatban Németh Zsolt leszögezte, hogy ő is az átláthatóság híve. Óva intette a képviselőket viszont attól, hogy bizonyítékok nélkül vádaskodjanak és lopást emlegessenek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány is a magyar kisebbség szülőföldön maradását szorgalmazza, és szerinte ehhez a státustörvény is hozzá fog járulni. népújság. Egyelőre nem drágítanak Bár az útdíjat március 1-jétől euróban számoljuk, s a benzin enyhén drágul emiatt, az üzemanyag ára nem fog módosulni - nyilatkozta szerdán Dan Popescu ipari miniszter, hozzáfűzve, hogy a különbözetet a kereskedelmi adalékból fogja állni a Petrom. Megjegyezte továbbá, hogy az árak megőrzése miatt veszteségek nem lesznek a finomítóhálózatban. A miniszter közölte azt is, hogy a lakosságnak szolgáltatott földgáz sem drágul márciusban, sőt a gazdasági szereplők számára olcsóbb lesz. Tízmilliós kedvezmény A Dacia személygépkocsi-vállalat március folyamán tízmillió lejjel olcsóbban ad el egy új autót annak, aki bizonyítani tudja, hogy ez idő alatt egy régi kocsit beadott feldarabolásra. Bárki, aki egy ilyen igazolvánnyal rendelkezik a REMAT-tól, megspórol tízmillió lejt az új gépkocsi megvásárlásakor Élvezhetik a kedvezményt azok is, akiknek nincs régi kocsijuk. Egy másik személy hivatalos nyilatkozata alapján, miszerint beadott a REMAT-hoz egy régi kocsit és lemond jogáról a kliens javára, ez utóbbi olcsóbban vásárolhat Daciát márciusban. Térítésmentes kínai segély A Kínai Népköztársaság kormánya mintegy 600 ezer dolláros térítésmentes segélyt nyújt a román kabinetnek - derül ki az egyezményből, amit kedden írtak alá a Victoria palotában Adrian Nastase miniszterelnök és Wu Yi kínai helyettes miniszterelnök jelenlétében. Nastase leszögezte, hogy a pénzt a kabinet fogja felhasználni a kormánypalotabeli kommunikációs rendszer modernizálására. Jelentéktelen földrengés A földfizikai központ jelenti, hogy február 27-én 21.19 órakor Vrancea térségében a Richter-skálán mért 3,9 fokos földrengés volt 160 kilométeres mélységben. Az epicentrumban a kéregmozgás ereje 3 fokos volt a Mercalli-skálán. A földrengés nem érződött és nem okozott anyagi károkat. Nyomozás Milosevic ellen A belgrádi ügyészség vezetője rendőrségi nyomozást rendelt el Slobodan Milosevic ellen - ez az első olyan hivatalos jogi lépés, amely elvezethet a volt jugoszláv államfő letartóztatásához. A Beta hírügynökségen keresztül közzétett nyilatkozata szerint az ügyész ki akarja vizsgáltatni, igazak-e azok a jelentések, amelyek szerint Milosevic tavaly kétszáz kilogramm aranyat juttatott ki az országból. Vasúti szerencsétlenség Nagy-Britanniában Legkevesebb 13 személy vesztette életét, és több mint hetven megsérült az északkelet-angliai York közelében szerda reggel történt súlyos vasúti szerencsétlenségben. A York közeli Selby település mentén futó vasúti fővonal fölött átvezető közúti hídon kora reggel megcsúszott egy gépkocsit vontató terepjáró és áttörve a korlátot a vasúti pályára zuhant. A gépkocsivezetőnek sikerült kimenekülni az autóból, és kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy mobiltelefonján értesítse a balesetről a központi ügyeletet, amikor a Newcastle-ból Londonba tartó gyorsvonat 180 kilométeres sebességgel a vágányokon fekvő autóba ütközött, és kisiklott. Pillanatokkal később érkezett a térségbe a párhuzamos vágányon egy szénszállító tehervonat, és a vasúti pálya mentén fekvő szerelvénybe rohant. Az ütközés ereje szétszaggatta a szerelvényt, amelynek egyik kocsija a pálya menti mezőre repült. Határblokád Szlovákiában A szlovák Vasas Szakszervezet pénteken négy órára eltorlaszolja Szlovákia öt legforgalmasabb határátkelőjét, hogy így eszközölje ki a szakszervezetek béremelési követeléseinek teljesítését. A döntés szerint összesen öt, két magyarszlovák, két szlovák-lengyel és egy szlovák-cseh átkelő eltorlaszolására készülnek, de hogy konkrétan mely átkelők blokádját tervezik, azt az akciót megelőző órákig titokban tartják, hogy „Így szavatolják a demonstrációkra vonulók biztonságát” - jelentette be kedden Zsolnán (Zilina) Emil Madhyna, a Vasas Szakszervezet elnöke. Lemondott az MTV Rt. elnöke Bejelentette lemondását Szabó László Zsolt a Magyar Televízió Rt. elnöki tisztségéről az intézmény kuratóriumának keddi ülésén, amelyet a testület elfogadott. Az MTI információi szerint a kuratóriumi ülésen Szabó László Zsolt visszavonta az általa elkészített idei üzleti tervet. A testület egy hónapos határidőt szabott meg Mendreczky Károly általános alelnöknek, hogy elkészítse a Magyar Televízió Rt. működését biztosító ez évi üzleti tervet. Ítéletidő a Földközi-tenger körzetében Ötszáz autós rekedt az országúton kedden este a délfranciaországi Aix-en-Provence és Cannet-des-Maures között a heves havazás miatt. A helyenként 40 centiméter vastagságú hótakaró járhatatlanná tette az A8-as jelzésű főútvonalat, ezért egy ötven kilométeres szakaszon lezárták a sztrádát, és a hóban elakadt autósokat két közeli településen átmeneti szállásokon helyezték el. Ardechtől délre kilencezer lakásban szakadt meg az áramszolgáltatás az ítéletidő következtében. Jégtáblán rekedt horgászok Ukrajnában kedd estig sikerült kimenteni a kremencsuhi (Poltava megye) és a kahovkai (Zaporizzsja megye) víztározókon jégtáblákon rekedt horgászok túlnyomó többségét, de kettejük életét vesztette. Az ukrán belügyminisztérium helikopterei kedden ötvenkilenc horgászt szabadítottak ki a kremencsuki víztározó partjától hétfő este elszabadult jégtábláról. A kahovkai víztározóból a rendkívüli helyzetek minisztériumának tájékoztatása szerint hatvan horgászt menekítettek ki, negyvennégyet közülük kedden. Az elszabadult jégtábla a Kucsuhuri-szigetekhez sodródott, s onnan végül sikerült partra juttatni a horgászokat.