Népújság, 2001. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-01 / 50. szám

2001. március 1., csütörtök POLITIKA RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben Kulcskérdés a nacionalista erők súlya Románia nemzetközi megítélése szempontjából kulcskérdés a naciona­lista erők súlyának és politikai befo­lyásának hatása és alakulása - jelen­tette ki szerdai sajtóértekezletén Markó Béla, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az RMDSZ bukaresti székházában tartott sajtótájékoztatón Markó Béla szólt arról a konferenciáról, amelyet az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) nevű alapítvány szervezett a romániai politikai pártok részvételével a kisebbségek politikai szerepéről. A tanácskozáson részt vettek a NATO és más nemzetközi szerveze­tek, valamint az amerikai külügymi­nisztérium képviselői is, akik hangoz­tatták: továbbra is fokozott figyelem­mel kísérik a számottevő parlamenti súllyal rendelkező román ultranacionalista erők politikai befo­lyásának és szerepének alakulását. Markó szerint a konferencián azt az üzenetet fogalmazták meg: Románia nemzetközi megítélése szempontjából most a nacionalizmus politikai térhó­dítása, illetőleg a többség és a kisebb­ségek közötti viszony alakulása sarka­latos kérdés. Más kérdésekről szólva Markó Bé­la megelégedéssel nyugtázta, hogy a törvényhozás házszabályának meg­változtatása eredményeképpen fel­gyorsult a parlament törvényalkotói tevékenysége. A sajtóértekezleten Ráduly Róbert, az RMDSZ képviselőházi csoportjá­nak alelnöke és Kovács Csaba, a ház közigazgatási bizottságának tagja be­számolt arról, hogy az RMDSZ szem­pontjából is sikeresen fejeződött be a helyi közigazgatásról szóló törvény szenátusi és képviselőházi szövegvál­tozatainak egyeztetése. Mint hangoz­tatták, a törvénytervezet nemzeti ki­sebbségi jogokat érintő két cikkelyét kétharmados többséggel, eredeti for­májában fogadták el az egyeztető bi­zottságban. Az egyeztető bizottságban részt ve­vő Ráduly Róbert emlékeztetett arra, hogy az európai mércével mérve is korszerű közigazgatási törvény többi cikkelyét konszenzussal fogadták el a bizottság tagjai. PD-PRM együttműködés A hatalomért bármire hajlandók A román belpolitika legújabb - lát­ványos, de nem túlságosan váratlan - fejleményeként a súlyos belső válság­gal küzdő Demokrata Párt (PD) haza­fias alapon szövetségre lépett a parla­mentben a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párttal (PRM). Az akkreditációs törvény javasolt módosítása hozta össze a furcsa szö­vetséget. A PRM a törvényt olyan ér­telemben szeretné módosítani, hogy Romániában ezentúl csak akkor kap­hasson akkreditálást (végleges műkö­dési engedélyt) egy új felsőfokú tan­intézet, ha annak legalább egy szakán román nyelven folyik az oktatás. A PRM módosító javaslata két év­vel ezelőtt, akkor látott napvilágot, amikor ismertté vált, hogy Magyaror­szág kész anyagi támogatást nyújtani egy erdélyi magyar magánegyetem létrehozásához. A módosítási kezdeményezést 1999-ben, az akkor hatalmon lévő ko­alíció elutasította. A PRM mindenképpen szeretné az új törvényhozás napirendjére tűzetni javaslatát, de ez eddig nem sikerült, mert a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői az illetékes parlamenti bizottságban meghiúsították a kérdés megvitatását. Mostanáig a PRM csak egyedül pa­naszkodott a PDSR és az RMDSZ bojkottja miatt, de kedden a PD egyik képviselője bejelentette, hogy a de­mokraták támogatják a PRM kezde­ményezését. A PD szerint ebben a kérdésben a PDSR kétszínű magatar­tást tanúsított, mivel 1999-ben - ak­kor ellenzékben - még támogatta az akkreditációs törvény módosítását. A tavaly novemberi választások után a Petre Roman vezette Demokrata Párt még annak szükségességéről beszélt, hogy a hatalomból kiesett volt koalíciós pártok — a PD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ - „demokratikus ellenzékként” határolják el magukat a szintén ellenzékben lévő, de igen nagy mértékben megerősödött Nagy- Románia Párttól. A „demokratikus ellenzéki szövet­ség” gondolatát a másik két érintett párt udvarias formában visszautasította ugyan, de egyáltalán nem titkolta, hogy a kormánykoalíció négy éve alatt mi­lyen kellemetlen tapasztalatokat szerzett a PD-vel való együttműködésről. A PD nagyon nagy önbizalommal indult neki a novemberi választások­nak, de azokon mélyen saját várako­zásain alul szerepelt. A demokraták gyakorlatilag azonos eredményt értek el a törvényhozási választáson a libe­rálisokkal és az RMDSZ-szel, ám az államfői posztért harcba szálló Petre Roman pártelnök a szavazatok három százalékát sem szerezte meg, feleany­­nyian voksoltak rá, mint Frunda Györgyre, az RMDSZ elnökjelöltjére. A választási fiaskó óta a PD siker­telenül keresi helyét az átrendeződött politikai színtéren. A sajtónak eddig csak a PD belharcai adtak témát, mi­vel a párt energiáit elsősorban az köti le, hogy valamilyen formában meg­szabaduljon a kényelmetlenné vált pártelnöktől. Elvetették az akkreditációs törvény módosítását A képviselőház oktatási bizottsága szerdán elutasította azt a javaslatot, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) terjesztett elő a felsőfokú tanintézetek akkreditálását szabályozó törvény módosítására. A szélsőségesen nacionalista párt olyan módosítást szeretne elérni, hogy ezentúl Romániában ne kapjon működési engedélyt olyan felsőfokú tanintézet, amelynek nincs legalább egy román nyelven oktató szaka. A jelenlegi akkreditációs törvény csak a létező felsőfokú tanintézetek ösz­szevonásával, illetve szétválásával szü­lető új egyetemek, főiskolák esetében írja elő a kötelező román nyelvű szakot. Ecaterina Andronescu oktatási mi­niszter a bizottság vitájában azzal ér­velt a PRM javaslatának elutasítása mellett, hogy a kormány is tervezi az akkreditációs törvény módosítását. A miniszter szerint a jelenlegi törvény kiegészítésre szorul. Elmondta, hogy a kormány módosítási terveiben sze­repel a legalább egy román nyelvű szak kötelező előírása. Asztalos Ferenc RMDSZ-kép­viselő, a bizottság alelnöke úgy vélte, hogy a PRM javaslata a párt általá­nos - magyarellenes - stratégiájának részét képezi. Hangsúlyozta: a PRM ,ezzel a javaslattal a kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Romániai Párt­ja és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség írásban rögzített parlamenti együttműködését próbálta megzavarni. A bizottság 13 nem szavazattal 10 igen ellenében elvetette a PRM javas­latát, amelyet az előterjesztőkön kívül csak a Demokrata Párt képviselői tá­mogattak. Németh Zsolt a határon túli magyarságról Pozitív jeleket vél felfedezni Az elmúlt három évben javultak a határon túli magyarság politikai és gazdasági kilátásai — állapította meg Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar Országgyűlés Külügyi Bizott­ságának szerdai ülésén. Az államtitkár rámutatott arra, hogy miközben a szomszédos országokban élő magyarok magyarságtudata erősö­dik, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni. A politikus ki­emelte a beolvadás és az elvándorlás problémáját. Eredményként értékelte, hogy a ha­táron túli magyar szervezetek meg­őrizték politikai akcióképességüket. Szólt arról, hogy Szlovákiában, Ro­mániában és Jugoszláviában a kisebb­ségi ügyek „lélektani környezete” kedvező irányban változott. Az úgynevezett státustörvény­tervezetet illetően Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a jogszabály elfo­gadása nyomán jogi viszony létesül a határon túli magyarság és Magyaror­szág között. Hozzátette, hogy az elő­terjesztés részben kerettörvény­­jellegű, részben konkrét intézkedése­ket tartalmaz. A határon túli magyar­ság állami pénzekből történő támoga­tását érintve kiemelte az átláthatóság fontosságát. Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy az alapvető kérdésekben konszenzus van a parlamenti pártok között a hatá­ron túli magyarság helyzetét illetően. Szorgalmazta, hogy őrizzék meg ezt a konszenzust a parlamenti választások idejére is. A szomszédos országokkal folyta­tott kétoldalú kapcsolatokat az állam­titkár intenzívnek minősítette. El­mondta, hogy Magyarország kész ta­pasztalataival segíteni szomszédait, és minden támogatást megad európai integrációs törekvéseikhez. MSZP-s és SZDSZ-es képviselők vitatták, hogy konszenzus lenne a par­lamenti pártok között a határon túli magyarságot érintő alapvető kérdé­sekben. Úgy vélekedtek, hogy a kon­szenzust 1995-1996-ban az akkori el­lenzék rúgta fel a szomszédos orszá­gokkal való alapszerződés-kötés elő­készületeinél. A státustörvényről szólva Tabajdi Csaba (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) azt mondta, hogy a szülő­földön maradást kellene elősegítenie a jogszabálynak. Szent-Iványi István szimbolikus politizálásnak nevezte azt, ahogyan a kormány a határon túli magyarság ügyét kezeli. Mint mondta, a státus­törvény tervezete nem más, mint szemfényvesztés. Bírálta a kormány­zatot, hogy „klientúraépítésre és a ha­táron túli magyar szervezetek meg­osztására” törekszik. Több ellenzéki képviselő is szükségesnek nevezte, hogy a határon túli magyarság támo­gatására létrehozott közalapítványok gazdálkodása átlátható legyen. Ez utóbbival kapcsolatban Németh Zsolt leszögezte, hogy ő is az átlátha­tóság híve. Óva intette a képviselőket viszont attól, hogy bizonyítékok nél­kül vádaskodjanak és lopást emleges­senek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány is a magyar kisebbség szü­lőföldön maradását szorgalmazza, és szerinte ehhez a státustörvény is hoz­zá fog járulni. népújság. Egyelőre nem drágítanak Bár az útdíjat március 1-jétől euróban számoljuk, s a benzin enyhén drágul emiatt, az üzemanyag ára nem fog módosul­ni - nyilatkozta szerdán Dan Popescu ipari miniszter, hozzá­fűzve, hogy a különbözetet a kereskedelmi adalékból fogja állni a Petrom. Megjegyezte továbbá, hogy az árak megőr­zése miatt veszteségek nem lesznek a finomítóhálózatban. A miniszter közölte azt is, hogy a lakosságnak szolgáltatott földgáz sem drágul márciusban, sőt a gazdasági szereplők számára olcsóbb lesz. Tízmilliós kedvezmény A Dacia személygépkocsi-vállalat március folyamán tízmillió lejjel olcsóbban ad el egy új autót annak, aki bizonyítani tud­ja, hogy ez idő alatt egy régi kocsit beadott feldarabolásra. Bárki, aki egy ilyen igazolvánnyal rendelkezik a REMAT-tól, megspórol tízmillió lejt az új gépkocsi megvásárlásakor Élvez­hetik a kedvezményt azok is, akiknek nincs régi kocsijuk. Egy másik személy hivatalos nyilatkozata alapján, miszerint beadott a REMAT-hoz egy régi kocsit és lemond jogáról a kliens javára, ez utóbbi olcsóbban vásárolhat Daciát márciusban. Térítésmentes kínai segély A Kínai Népköztársaság kormánya mintegy 600 ezer dollá­ros térítésmentes segélyt nyújt a román kabinetnek - derül ki az egyezményből, amit kedden írtak alá a Victoria palotá­ban Adrian Nastase miniszterelnök és Wu Yi kínai helyettes miniszterelnök jelenlétében. Nastase leszögezte, hogy a pénzt a kabinet fogja felhasználni a kormánypalotabeli kom­munikációs rendszer modernizálására. Jelentéktelen földrengés A földfizikai központ jelenti, hogy február 27-én 21.19 órakor Vrancea térségében a Richter-skálán mért 3,9 fokos földren­gés volt 160 kilométeres mélységben. Az epicentrumban a kéregmozgás ereje 3 fokos volt a Mercalli-skálán. A földren­gés nem érződött és nem okozott anyagi károkat. Nyomozás Milosevic ellen A belgrádi ügyészség vezetője rendőrségi nyomozást ren­delt el Slobodan Milosevic ellen - ez az első olyan hivatalos jogi lépés, amely elvezethet a volt jugoszláv államfő letartóz­tatásához. A Beta hírügynökségen keresztül közzétett nyilat­kozata szerint az ügyész ki akarja vizsgáltatni, igazak-e azok a jelentések, amelyek szerint Milosevic tavaly kétszáz kilo­gramm aranyat juttatott ki az országból. Vasúti szerencsétlenség Nagy-Britanniában Legkevesebb 13 személy vesztette életét, és több mint het­ven megsérült az északkelet-angliai York közelében szerda reggel történt súlyos vasúti szerencsétlenségben. A York kö­zeli Selby település mentén futó vasúti fővonal fölött átveze­tő közúti hídon kora reggel megcsúszott egy gépkocsit von­tató terepjáró és áttörve a korlátot a vasúti pályára zuhant. A gépkocsivezetőnek sikerült kimenekülni az autóból, és két­ségbeesett erőfeszítést tett, hogy mobiltelefonján értesítse a balesetről a központi ügyeletet, amikor a Newcastle-ból Lon­donba tartó gyorsvonat 180 kilométeres sebességgel a vá­gányokon fekvő autóba ütközött, és kisiklott. Pillanatokkal később érkezett a térségbe a párhuzamos vágányon egy szénszállító tehervonat, és a vasúti pálya mentén fekvő sze­relvénybe rohant. Az ütközés ereje szétszaggatta a szerel­vényt, amelynek egyik kocsija a pálya menti mezőre repült. Határblokád Szlovákiában A szlovák Vasas Szakszervezet pénteken négy órára eltorla­szolja Szlovákia öt legforgalmasabb határátkelőjét, hogy így eszközölje ki a szakszervezetek béremelési követeléseinek teljesítését. A döntés szerint összesen öt, két magyar­szlovák, két szlovák-lengyel és egy szlovák-cseh átkelő el­torlaszolására készülnek, de hogy konkrétan mely átkelők blokádját tervezik, azt az akciót megelőző órákig titokban tartják, hogy „Így szavatolják a demonstrációkra vonulók biz­tonságát” - jelentette be kedden Zsolnán (Zilina) Emil Madhyna, a Vasas Szakszervezet elnöke. Lemondott az MTV Rt. elnöke Bejelentette lemondását Szabó László Zsolt a Magyar Tele­vízió Rt. elnöki tisztségéről az intézmény kuratóriumának keddi ülésén, amelyet a testület elfogadott. Az MTI informá­ciói szerint a kuratóriumi ülésen Szabó László Zsolt vissza­vonta az általa elkészített idei üzleti tervet. A testület egy hó­napos határidőt szabott meg Mendreczky Károly általános alelnöknek, hogy elkészítse a Magyar Televízió Rt. működé­sét biztosító ez évi üzleti tervet. Ítéletidő a Földközi-tenger körzetében Ötszáz autós rekedt az országúton kedden este a dél­­franciaországi Aix-en-Provence és Cannet-des-Maures kö­zött a heves havazás miatt. A helyenként 40 centiméter vas­tagságú hótakaró járhatatlanná tette az A8-as jelzésű főút­vonalat, ezért egy ötven kilométeres szakaszon lezárták a sztrádát, és a hóban elakadt autósokat két közeli települé­sen átmeneti szállásokon helyezték el. Ardechtől délre ki­lencezer lakásban szakadt meg az áramszolgáltatás az íté­letidő következtében. Jégtáblán rekedt horgászok Ukrajnában kedd estig sikerült kimenteni a kremencsuhi (Poltava megye) és a kahovkai (Zaporizzsja megye) víztáro­zókon jégtáblákon rekedt horgászok túlnyomó többségét, de kettejük életét vesztette. Az ukrán belügyminisztérium heli­kopterei kedden ötvenkilenc horgászt szabadítottak ki a kremencsuki víztározó partjától hétfő este elszabadult jég­tábláról. A kahovkai víztározóból a rendkívüli helyzetek mi­nisztériumának tájékoztatása szerint hatvan horgászt mene­kítettek ki, negyvennégyet közülük kedden. Az elszabadult jégtábla a Kucsuhuri-szigetekhez sodródott, s onnan végül sikerült partra juttatni a horgászokat.

Next