Népújság, 2001. május (53. évfolyam, 99-124. szám)

2001-05-02 / 99. szám

2001. május 2., szerda ____________________________ Regionális környezetvédelmi konferencia Közös nyilatkozat együttes fellépésre . A térségbeli környezetvédelmi együttműködést szorgalmazó nyilat­kozat aláírásával fejeződött be hétfőn Bukarestben a Duna- és Kárpát­­medence országainak első regionális környezetvédelmi konferenciája. A környezetvédelmi miniszterek vasárnapi tanácskozását követően hét­főn államfői szinten folytatódott a ta­lálkozó Fülöp edinburgh-i herceg, a World Wide Fund (WWF) nemzetkö­zi környezetvédelmi szervezet tiszte­letbeli elnöke és Ion Iliescu államfő társelnökletével. A bukaresti csúcstalálkozón jelen volt az albán, a bosznia-hercegovinai, a bolgár, a horvát, a macedón, a mol­dovai, a román, a szlovák és az ukrán államfő. Magyarországot Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter képvisel­te. Ausztria, Csehország, Jugoszlávia, Lengyelország és Németország ré­széről államtitkárok, magas rangú minisztériumi tisztségviselők, illet­ve nagykövetek írták alá a nyilatko­zatot. A Bukarestben elfogadott doku­mentum szorgalmazza és támogatja a térségbeli együttműködést a természet megőrzése és rehabilitálása, a környe­zeti állapot javítása érdekében. A nyilatkozatot aláíró országok kö­zös fejlesztési programokat kezdemé­nyeznek majd, és biztosítani fogják, hogy a gazdasági fejlesztési progra­mok tartalmazni fogják a káros kör­nyezeti hatásokat megelőző követel­ményeket. A térségbeli országok kötelezettsé­get vállaltak arra, hogy a fenntartható fejlődés érdekében támogatják és ösz­tönzik a környezetet megőrző és védő regionális, illetve nemzeti programo­kat. A bukaresti politikai találkozóval egy időben megrendezték az üzletem­berek és a nem kormányzati szerveze­tek nemzetközi környezetvédelmi fó­rumát is. Magyar-román miniszteri találkozó Integrált környezeti program Rövidesen - remélhetőleg egy­két hónapon belül - újabb magyar­román környezetvédelmi miniszteri találkozót tartanak, a tervek szerint a két ország határának térségében - kö­zölte hétfőn Bukarestben Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter az MTI-vel. A magyar környezetvédelmi mi­niszter hétfőn a román fővárosban tar­tott regionális környezetvédelmi konferencia keretében kétoldalú megbeszélést folytatott Aurel Constantin Ilie román környezetvé­delmi miniszterrel. A találkozó után Turi-Kovács Béla elmondta: miután Románia tavaly de­cemberben ratifikálta a két­­tárca kö­zött 1997-ben aláírt együttműködési szerződést, a közeljövőben tervezett újabb miniszteri találkozó célja az, hogy a megfelelő szakértői előkészí­tést követően tartalommal töltsék meg ezt a megállapodást. - A román fél érdeklődést muta­tott a ramsani egyezményből eredő lehetőségek iránt, s minthogy Uk­rajna és Szlovákia esetében is ugyanez a helyzet, én komoly re­ményt látok arra, hogy ez a négy or­szág ezen a területen együttműkö­dést alakítson ki - mondta a magyar miniszter. A vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt 1971-ben kötötték az iráni Ramsani városban. Magyarország 1976-ban csatlakozott az egyezményhez. Je­lenleg az ország területén 19 úgyne­vezett ramsani terület van.­­ A határok mentén - különösen Magyarország és Románia között - olyan vizes élőhelyek vannak, ame­lyek véleményünk szerint európai értéket képviselnek. Láthatólag ez érdeklődést kelt a román félben is. Ha ez az érdeklődés komoly, akkor elsősorban Biharugra térségében nagyon komoly előrelépéseket tehe­tünk - mondta Turi-Kovács Béla. - Megbeszélésünk kifejezetten jó hangulatú volt, és azzal biztat, hogy a közeljövőben egy-egy személyes kap­csolatteremtés útján sokféle nézetelté­résnek, különböző problémának elejét vehetjük - hangsúlyozta a magyar miniszter. Aurel Constantin Ilie az MTI-nek adott nyilatkozatában elismeréssel szólt arról a magyar kezdeményezés­ről, amely azt szorgalmazza, hogy a Tisza vízgyűjtő területére egy integ­rált környezeti programot dolgozzon ki az érintett öt ország - Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna. A román miniszter emlékeztete­­tett arra, hogy ezt a javaslatot a ro­mán fél elfogadta, és a magyar kez­deményezés bekerült a bukaresti konferencia hivatalos dokumentu­maiba. Az EU-tagál­lantokban változatla­nul Magyarország a legnépszerűbb a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt közül - tűnik ki az Eurobarométer ta­vaszi kiadásának hétfőn nyilvános­ságra hozott adataiból. Az Európai Bizottság megbízásából évente kétszer - tavasszal és ősszel - végzett Eurobarométer-felmérések a társadalmi-gazdasági viszonyok leg­fontosabb metszeteiben, illetve az uniót érintő fő kérdésekkel kapcsolat­ban vizsgálják a tagországok közvéle­ményének álláspontját. A mostani eredmények szerint Ma­gyarország uniós csatlakozását a megkérdezettek 46 százaléka támo­gatta, ami megegyezik a tavaly őszi értékkel. Ennél jobb arányt a tagjelöl­tek 13-as körében is csak Málta ért el, 48 százalékkal. A tizenötök polgárai a legkevésbé szívesen Bulgáriát (35%), Romániát ( 33%) és Törökországot (30%) látnák a tagországok között, viszont igen magas arányban (70-70%) támogat­nák két olyan európai ország - Svájc és Norvégia - csatlakozását, amelyek ez idő szerint nem sok hajlandóságot mutatnak erre. Az egyes tagjelöltek csatlakozásá­nak támogatottsága tagországonként meglehetősen nagy eltéréseket mutat. Magyarország esetében például" 30% (Franciaország) és 65% (Svédország) között mozog! Az eredményekből azonban az is kitűnik, hogy a dolgok jelenlegi szakaszában az uniós közvé­lemény még nem kristályosodott ki a bővítéssel kapcsolatban. Viszonylag magas volt azoknak az aránya, akik a „nem tudom” lehetőséget választot­ták arra a kérdésre, mely országok csatlakozását látnák szívesen. Általában az EU-bővítés támoga­tottsága 44 százalékos az unióban, meglehetősen nagy szóródással. Gö­rögországban a megkérdezettek csak­nem háromnegyede, 70 százaléka, a skála másik végén elhelyezkedő Nagy-Britanniában viszont kevesebb mint­ egyharmada, 31 százaléka he­lyesli. Átlagon aluli a bővítés iránti lelkesedés az unió „nehézsúlyai” kö­zé tartozó két másik tagországban, Né­metországban (36%) és Franciaország­ban (35%). A skála legalsó régiójában találhatók a briteknél csak egy árnyalat­tal bővítéspártibb osztrákok is (32%). Ha viszont a kérdést úgy fogalmaz­zák meg, hogy melyek az EU számá­ra elsődleges fontosságú területek, ak­kor a válaszadóknak mindössze 26 százaléka sorolja ezek közé a bőví­tést. Az Európai Bizottság szóvivője az eredményeket kommentálva elis­merte, hogy e tekintetben eddig vi­szonylag gyér eredményeket hozott a tagországokban a bővítés támogatott­ságának növelése érdekében indított nagyszabású tájékoztatási kampány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban nemcsak a bizottságnak lennének tennivalói, hanem a tagor­szágoknak is. Eurobarométer Románia a nem szívesen látottak között A Mol romániai beruházásai Az idén hétmillió dollár A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bő­vítésére Romániában - mondta Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója a Mediafax hírügynökségnek. A vezérigazgató elmondta, hogy eb­ben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mól, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben műkö­dő kútja van. Ezzel együtt a Mal romá­niai befektetései az év végére megköze­lítik a 85 millió dollárt. A Ziarul Financiar napilap Áldott Zol­tánt, a Mal stratégiai igazgatóját idézve azt hangsúlyozta, hogy a Mol a rendkí­vül nagy kockázat miatt különösen je­lentős befektetést nem tervez Romániá­ban, például nem akar finomítót vásá­rolni. Áldott a lapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy a Mol érdeklődött a Petrom korábban tervezett - de kudarc­ba fulladt - privatizációja iránt. Ezt a szándékot annak idején határozottan cá­folták a Mal illetékesei. - A Petrom tulajdonának tisztázatlan helyzete miatt léptünk vissza - mondta Áldott." A Mal romániai leányvállalata to­vábbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A romániai Mol-kutak műszaki adott­ságai lehetővé teszik az Euro-3 szab­ványnak megfelelő üzemanyag forgal­mazását is. A társaság az év közepére tervezi elkészíteni azt a tanulmányt, amelynek alapján döntenek arról, hogy az Euro-3 üzemanyagot honnan szerzik be. A Mal - akárcsak a Romániában te­vékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy te­vékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kő­olajipari társaság átlagosan 20 százalék­kal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből át­költöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a Csíkszeredai származá­sú Kosza Aliz került a Mol Romania élére. Optimalizálták a munkaerő-összetételt, mérsékelték az egy kútra jutó létszámot a vezetői szintek csökkentésével. A mintegy 600 alkalmazottat foglal­koztató Mol Romania a harmadik leg­nagyobb üzemanyag-forgalmazó az or­szágban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszol­gáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8- 10 százalékos piaci részesedést igyek­szik szerezni. HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK _ NÉPÚJSÁG 3 Román-macedón barátsági szerződés Boris Trajkovszki macedón államelnök hétfőn Bukarestben ba­rátsági szerződést írt alá román kollégájával, Ion Iliescuval. A szerződő felek reményei szerint az okmány alapjául szolgál majd átfogó kétoldalú együttműködésüknek, amellyel javítani kí­vánják a NATO-ba és az Európai Unióba való betagolódásuk esélyeit. Trajkovszki a Rompres szerint kijelentette, hogy orszá­ga mindenekelőtt a közlekedési és távközlési kapcsolatait sze­retné javítani Romániával. Változott a KRESZ Magyarországon Május elsején léptek hatályba a KRESZ módosításai, a változá­sok közül az egyik legjelentősebb a sebességhatárok módosítá­sa. A 12 területet érintő változtatás keddtől, míg a biztonsági gyermekülés kötelező használatára és a kerékpárok közlekedé­sére vonatkozó szabályok 2002. január elsején lépnek hatályba. Az új szabályozás értelmében május elsejétől autópályán 130, autóúton 110, lakott területen kívüli egyéb közutakon pedig 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a motorkerék­párok, illetve a személygépkocsik. A lakott területen belüli 50 ki­lométeres korlátozás változatlan marad, ez jelzőtáblával legfel­jebb 80-ra növelhető. Az autósok új közlekedési táblákkal is ta­lálkozhatnak: megjelennek a barna alapú, négyszögletes turiszti­kai információs táblák, a lakott terület határait jelző táblák pedig piros szegélyt kapnak. Ismét betörték az iskola ablakait A hét végén ismeretlen tettesek ismét betörték a pozsonyi ma­gyar iskola ablakait. Az egyetlen pozsonyi magyar iskola, a vá­ros központjában álló Duna utcai Magyar Alapiskola és Gimnázi­um elleni újabb támadás már a negyedik volt március tizenötödi­ke óta. Március 15-e évfordulóján ismeretlen tettesek ismét ma­gyarellenes jelszavakkal festették le Petőfi Sándor Pozsony­­ligetfalui parkban álló, sokszor megcsonkított szobrának torzóját, és bedobálták a magyar iskola ablakait. Azóta az iskola elleni támadás már többször megismétlődött. A Biztonsági Tanács elítélte a szélsőséges akciót Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn élesen elítélte azoknak az albán szélsőségeseknek a támadását, akik a hét végén nyolc macedón katonát, illetve rendőrt öltek meg és hatot megsebesí­tettek. A BT soros elnöke, a brit Jeremy Greenstock közlemé­nyében olyan gyáva és embertelen akciónak nevezte az albá­nok tettét, amely Macedóniát és az egész térséget egyaránt fe­nyegeti. A BT egyben az ehhez hasonló erőszakos cselekmé­nyek azonnali leállítását követelte. Nyugtalan a Popocatépetl Ismét működésbe lépett vasárnap a mexikói fővárostól 60 kilo­méterre délre lévő Popocatépetl-vulkán, amely izzó köveket lö­vellt ki magából. Az 5452 méter magas kráter fölött mintegy két kilométerre vízpára- és hamufelhő keletkezett. A kráter belsejé­ben kisebb rengéseket is mértek a műszerek, így várhatóan a hegy környékén további szeizmikus tevékenység alakul ki. A tűzhányót övező 12 kilométeres körzetben léptettek életbe biz­tonsági intézkedéseket, de egyelőre különösebb aggodalomra nincs ok - vélekednek a szakemberek. Pavarotti ünnepi koncertje Háromórás koncerttel ünnepelte meg vasárnap éjszaka Mode­nában pályafutásának negyvenedik évfordulóját Luciano­­ Pavarotti, a világhírű operaénekes. Az olasz művész szülőváro­sában megrendezett hangversenyen fellépett José Carreras is, de a „három tenor” harmadik tagja, Placido Domingo az utolsó pillanatban lemondta szereplését, mert műtéten esett át. A sebé­szi beavatkozás jellege nem ismeretes. Az énekes közeli napok­ra tervezett bécsi fellépését is törölték. Menekültek a román-magyar határon Közel harmincfős menekültcsoportot tartóztattak fel a nagylaki román határrendőrök a hét végén a román-magyar határnál - közölték Bukarestben. A húsz afgán és nyolc iraki állampolgárt egy román embercsempész próbálta átvinni Magyarországra. A menekülteket szállító mikrobuszt szombaton hajnalban állították le néhány száz méterrel a magyar határ előtt. A menekültek kö­zött három kiskorú gyermek és egy nő volt, a csoport többi tagja fiatal férfiakból állt. Hét halott, 50 sebesült Legalább heten meghaltak és több mint ötvenen megsebesültek a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy labdarúgó­­mérkőzésen történt rendbontásban. A BBC értesülése szerint a pánik akkor tört ki, amikor a rendőrség könnygázt vetett be, hogy megvédje a játékosokat a szurkolók támadásától. A tömeg több embert agyontaposott, mások megfulladtak. A Lipopo-Mazembe bajnokin tíz perccel a mérkőzés vége előtt került sor a rendbon­tásra, amikor a vendégcsapat kiegyenlített. A 40 ezer főt befoga­dó stadionba állítólag csaknem 60 ezer nézőt engedtek be Vonatbaleset Olaszországban Mintegy negyvenen megsérültek a Ligur-tenger partvidékén hét­főn késő este történt vasúti balesetben. A Nizzából Velencébe tartó Intercity expressz Imperia közelében összeütközött egy szolgálati mozdonnyal. Négy sérült, köztük mindkét mozdonyve­zető állapota súlyos. Az Intercity 361-esen 150 ember utazott. A balesetet feltehetőleg a szolgálati mozdony téves manővere okozta. Az olasz-francia határ és Genova közötti pályaszakaszt lezárták - írta a DPA. Szörnyethalt Csiri serpa Bábu Csiri serpa, nepáli hegymászó rekorder a Mount Everest egyik gleccserszakadékába zuhant, és életét vesztette. A DPA jelentése szerint a hegyi vezető halálát családja jelentette be hétfőn. Csiri a Föld legmagasabb hegycsúcsát tízszer mászta meg. 1999-ben 21 órát töltött a 8848 méter magas bércen, ta­valy 16 óra 40 perc alatt sikerült feljutnia a kiinduló táborból. Ezt a gyorsasági rekordot azóta sem döntötte meg senki. A 35 esz­tendős Csiri vasárnap a Mount Everest déli oldalán 6350 méte­­res magasságban fekvő második számú tábornál zuhant egy 30­­ méter mély gleccserhasadékba, miután annak szélénél fénykép-­­ felvételeket készített.

Next