Népújság, 2001. május (53. évfolyam, 99-124. szám)
2001-05-02 / 99. szám
2001. május 2., szerda ____________________________ Regionális környezetvédelmi konferencia Közös nyilatkozat együttes fellépésre . A térségbeli környezetvédelmi együttműködést szorgalmazó nyilatkozat aláírásával fejeződött be hétfőn Bukarestben a Duna- és Kárpátmedence országainak első regionális környezetvédelmi konferenciája. A környezetvédelmi miniszterek vasárnapi tanácskozását követően hétfőn államfői szinten folytatódott a találkozó Fülöp edinburgh-i herceg, a World Wide Fund (WWF) nemzetközi környezetvédelmi szervezet tiszteletbeli elnöke és Ion Iliescu államfő társelnökletével. A bukaresti csúcstalálkozón jelen volt az albán, a bosznia-hercegovinai, a bolgár, a horvát, a macedón, a moldovai, a román, a szlovák és az ukrán államfő. Magyarországot Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter képviselte. Ausztria, Csehország, Jugoszlávia, Lengyelország és Németország részéről államtitkárok, magas rangú minisztériumi tisztségviselők, illetve nagykövetek írták alá a nyilatkozatot. A Bukarestben elfogadott dokumentum szorgalmazza és támogatja a térségbeli együttműködést a természet megőrzése és rehabilitálása, a környezeti állapot javítása érdekében. A nyilatkozatot aláíró országok közös fejlesztési programokat kezdeményeznek majd, és biztosítani fogják, hogy a gazdasági fejlesztési programok tartalmazni fogják a káros környezeti hatásokat megelőző követelményeket. A térségbeli országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a fenntartható fejlődés érdekében támogatják és ösztönzik a környezetet megőrző és védő regionális, illetve nemzeti programokat. A bukaresti politikai találkozóval egy időben megrendezték az üzletemberek és a nem kormányzati szervezetek nemzetközi környezetvédelmi fórumát is. Magyar-román miniszteri találkozó Integrált környezeti program Rövidesen - remélhetőleg egykét hónapon belül - újabb magyarromán környezetvédelmi miniszteri találkozót tartanak, a tervek szerint a két ország határának térségében - közölte hétfőn Bukarestben Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter az MTI-vel. A magyar környezetvédelmi miniszter hétfőn a román fővárosban tartott regionális környezetvédelmi konferencia keretében kétoldalú megbeszélést folytatott Aurel Constantin Ilie román környezetvédelmi miniszterrel. A találkozó után Turi-Kovács Béla elmondta: miután Románia tavaly decemberben ratifikálta a kéttárca között 1997-ben aláírt együttműködési szerződést, a közeljövőben tervezett újabb miniszteri találkozó célja az, hogy a megfelelő szakértői előkészítést követően tartalommal töltsék meg ezt a megállapodást. - A román fél érdeklődést mutatott a ramsani egyezményből eredő lehetőségek iránt, s minthogy Ukrajna és Szlovákia esetében is ugyanez a helyzet, én komoly reményt látok arra, hogy ez a négy ország ezen a területen együttműködést alakítson ki - mondta a magyar miniszter. A vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt 1971-ben kötötték az iráni Ramsani városban. Magyarország 1976-ban csatlakozott az egyezményhez. Jelenleg az ország területén 19 úgynevezett ramsani terület van. A határok mentén - különösen Magyarország és Románia között - olyan vizes élőhelyek vannak, amelyek véleményünk szerint európai értéket képviselnek. Láthatólag ez érdeklődést kelt a román félben is. Ha ez az érdeklődés komoly, akkor elsősorban Biharugra térségében nagyon komoly előrelépéseket tehetünk - mondta Turi-Kovács Béla. - Megbeszélésünk kifejezetten jó hangulatú volt, és azzal biztat, hogy a közeljövőben egy-egy személyes kapcsolatteremtés útján sokféle nézeteltérésnek, különböző problémának elejét vehetjük - hangsúlyozta a magyar miniszter. Aurel Constantin Ilie az MTI-nek adott nyilatkozatában elismeréssel szólt arról a magyar kezdeményezésről, amely azt szorgalmazza, hogy a Tisza vízgyűjtő területére egy integrált környezeti programot dolgozzon ki az érintett öt ország - Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna. A román miniszter emlékeztetetett arra, hogy ezt a javaslatot a román fél elfogadta, és a magyar kezdeményezés bekerült a bukaresti konferencia hivatalos dokumentumaiba. Az EU-tagállantokban változatlanul Magyarország a legnépszerűbb a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt közül - tűnik ki az Eurobarométer tavaszi kiadásának hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból. Az Európai Bizottság megbízásából évente kétszer - tavasszal és ősszel - végzett Eurobarométer-felmérések a társadalmi-gazdasági viszonyok legfontosabb metszeteiben, illetve az uniót érintő fő kérdésekkel kapcsolatban vizsgálják a tagországok közvéleményének álláspontját. A mostani eredmények szerint Magyarország uniós csatlakozását a megkérdezettek 46 százaléka támogatta, ami megegyezik a tavaly őszi értékkel. Ennél jobb arányt a tagjelöltek 13-as körében is csak Málta ért el, 48 százalékkal. A tizenötök polgárai a legkevésbé szívesen Bulgáriát (35%), Romániát ( 33%) és Törökországot (30%) látnák a tagországok között, viszont igen magas arányban (70-70%) támogatnák két olyan európai ország - Svájc és Norvégia - csatlakozását, amelyek ez idő szerint nem sok hajlandóságot mutatnak erre. Az egyes tagjelöltek csatlakozásának támogatottsága tagországonként meglehetősen nagy eltéréseket mutat. Magyarország esetében például" 30% (Franciaország) és 65% (Svédország) között mozog! Az eredményekből azonban az is kitűnik, hogy a dolgok jelenlegi szakaszában az uniós közvélemény még nem kristályosodott ki a bővítéssel kapcsolatban. Viszonylag magas volt azoknak az aránya, akik a „nem tudom” lehetőséget választották arra a kérdésre, mely országok csatlakozását látnák szívesen. Általában az EU-bővítés támogatottsága 44 százalékos az unióban, meglehetősen nagy szóródással. Görögországban a megkérdezettek csaknem háromnegyede, 70 százaléka, a skála másik végén elhelyezkedő Nagy-Britanniában viszont kevesebb mint egyharmada, 31 százaléka helyesli. Átlagon aluli a bővítés iránti lelkesedés az unió „nehézsúlyai” közé tartozó két másik tagországban, Németországban (36%) és Franciaországban (35%). A skála legalsó régiójában találhatók a briteknél csak egy árnyalattal bővítéspártibb osztrákok is (32%). Ha viszont a kérdést úgy fogalmazzák meg, hogy melyek az EU számára elsődleges fontosságú területek, akkor a válaszadóknak mindössze 26 százaléka sorolja ezek közé a bővítést. Az Európai Bizottság szóvivője az eredményeket kommentálva elismerte, hogy e tekintetben eddig viszonylag gyér eredményeket hozott a tagországokban a bővítés támogatottságának növelése érdekében indított nagyszabású tájékoztatási kampány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban nemcsak a bizottságnak lennének tennivalói, hanem a tagországoknak is. Eurobarométer Románia a nem szívesen látottak között A Mol romániai beruházásai Az idén hétmillió dollár A Mol az idén mintegy 7 millió dollárt tervez befektetni hálózatának bővítésére Romániában - mondta Kosza Aliz, a Mol Romania vezérigazgatója a Mediafax hírügynökségnek. A vezérigazgató elmondta, hogy ebben az évben négy új benzinkutat épít Romániában a Mól, ahol jelenleg 36 saját és 4 franchise rendszerben működő kútja van. Ezzel együtt a Mal romániai befektetései az év végére megközelítik a 85 millió dollárt. A Ziarul Financiar napilap Áldott Zoltánt, a Mal stratégiai igazgatóját idézve azt hangsúlyozta, hogy a Mol a rendkívül nagy kockázat miatt különösen jelentős befektetést nem tervez Romániában, például nem akar finomítót vásárolni. Áldott a lapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy a Mol érdeklődött a Petrom korábban tervezett - de kudarcba fulladt - privatizációja iránt. Ezt a szándékot annak idején határozottan cáfolták a Mal illetékesei. - A Petrom tulajdonának tisztázatlan helyzete miatt léptünk vissza - mondta Áldott." A Mal romániai leányvállalata továbbra sem nyereséges. A romániai Mol-kutak havonta átlagosan 200 ezer tonna üzemanyagot forgalmaznak, amelyet alapvetően a Petrom és a LukOil romániai finomítóitól szereznek be. Ezt Magyarországról szállított üzemanyag egészíti ki. A romániai Mol-kutak műszaki adottságai lehetővé teszik az Euro-3 szabványnak megfelelő üzemanyag forgalmazását is. A társaság az év közepére tervezi elkészíteni azt a tanulmányt, amelynek alapján döntenek arról, hogy az Euro-3 üzemanyagot honnan szerzik be. A Mal - akárcsak a Romániában tevékenykedő többi külföldi társaság - elsősorban a Petrom sajátos árképzési politikájában látja annak okát, hogy tevékenysége nem nyereséges. A hazai piac nagy részén uralkodó állami kőolajipari társaság átlagosan 20 százalékkal olcsóbban árulhatja az üzemanyagot kútjainál, mint külföldi versenytársai. A romániai leányvállalatnál tavaly jelentős átalakításokat hajtott végre a Mol. A cég központját Bukarestből átköltöztették Kolozsvárra, megszüntették az aradi igazgatóságot. Az év második felétől a korábbi vezérigazgató, Kónya László helyett a Csíkszeredai származású Kosza Aliz került a Mol Romania élére. Optimalizálták a munkaerő-összetételt, mérsékelték az egy kútra jutó létszámot a vezetői szintek csökkentésével. A mintegy 600 alkalmazottat foglalkoztató Mol Romania a harmadik legnagyobb üzemanyag-forgalmazó az országban a Petrom és a Shell mögött. A Mol később Románia egész területét átszövő, korszerű, sokrétű szolgáltatást nyújtó töltőállomás-hálózatot és kiszolgáló rendszert akar kiépíteni, és ezzel 8- 10 százalékos piaci részesedést igyekszik szerezni. HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK _ NÉPÚJSÁG 3 Román-macedón barátsági szerződés Boris Trajkovszki macedón államelnök hétfőn Bukarestben barátsági szerződést írt alá román kollégájával, Ion Iliescuval. A szerződő felek reményei szerint az okmány alapjául szolgál majd átfogó kétoldalú együttműködésüknek, amellyel javítani kívánják a NATO-ba és az Európai Unióba való betagolódásuk esélyeit. Trajkovszki a Rompres szerint kijelentette, hogy országa mindenekelőtt a közlekedési és távközlési kapcsolatait szeretné javítani Romániával. Változott a KRESZ Magyarországon Május elsején léptek hatályba a KRESZ módosításai, a változások közül az egyik legjelentősebb a sebességhatárok módosítása. A 12 területet érintő változtatás keddtől, míg a biztonsági gyermekülés kötelező használatára és a kerékpárok közlekedésére vonatkozó szabályok 2002. január elsején lépnek hatályba. Az új szabályozás értelmében május elsejétől autópályán 130, autóúton 110, lakott területen kívüli egyéb közutakon pedig 90 kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak a motorkerékpárok, illetve a személygépkocsik. A lakott területen belüli 50 kilométeres korlátozás változatlan marad, ez jelzőtáblával legfeljebb 80-ra növelhető. Az autósok új közlekedési táblákkal is találkozhatnak: megjelennek a barna alapú, négyszögletes turisztikai információs táblák, a lakott terület határait jelző táblák pedig piros szegélyt kapnak. Ismét betörték az iskola ablakait A hét végén ismeretlen tettesek ismét betörték a pozsonyi magyar iskola ablakait. Az egyetlen pozsonyi magyar iskola, a város központjában álló Duna utcai Magyar Alapiskola és Gimnázium elleni újabb támadás már a negyedik volt március tizenötödike óta. Március 15-e évfordulóján ismeretlen tettesek ismét magyarellenes jelszavakkal festették le Petőfi Sándor Pozsonyligetfalui parkban álló, sokszor megcsonkított szobrának torzóját, és bedobálták a magyar iskola ablakait. Azóta az iskola elleni támadás már többször megismétlődött. A Biztonsági Tanács elítélte a szélsőséges akciót Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn élesen elítélte azoknak az albán szélsőségeseknek a támadását, akik a hét végén nyolc macedón katonát, illetve rendőrt öltek meg és hatot megsebesítettek. A BT soros elnöke, a brit Jeremy Greenstock közleményében olyan gyáva és embertelen akciónak nevezte az albánok tettét, amely Macedóniát és az egész térséget egyaránt fenyegeti. A BT egyben az ehhez hasonló erőszakos cselekmények azonnali leállítását követelte. Nyugtalan a Popocatépetl Ismét működésbe lépett vasárnap a mexikói fővárostól 60 kilométerre délre lévő Popocatépetl-vulkán, amely izzó köveket lövellt ki magából. Az 5452 méter magas kráter fölött mintegy két kilométerre vízpára- és hamufelhő keletkezett. A kráter belsejében kisebb rengéseket is mértek a műszerek, így várhatóan a hegy környékén további szeizmikus tevékenység alakul ki. A tűzhányót övező 12 kilométeres körzetben léptettek életbe biztonsági intézkedéseket, de egyelőre különösebb aggodalomra nincs ok - vélekednek a szakemberek. Pavarotti ünnepi koncertje Háromórás koncerttel ünnepelte meg vasárnap éjszaka Modenában pályafutásának negyvenedik évfordulóját Luciano Pavarotti, a világhírű operaénekes. Az olasz művész szülővárosában megrendezett hangversenyen fellépett José Carreras is, de a „három tenor” harmadik tagja, Placido Domingo az utolsó pillanatban lemondta szereplését, mert műtéten esett át. A sebészi beavatkozás jellege nem ismeretes. Az énekes közeli napokra tervezett bécsi fellépését is törölték. Menekültek a román-magyar határon Közel harmincfős menekültcsoportot tartóztattak fel a nagylaki román határrendőrök a hét végén a román-magyar határnál - közölték Bukarestben. A húsz afgán és nyolc iraki állampolgárt egy román embercsempész próbálta átvinni Magyarországra. A menekülteket szállító mikrobuszt szombaton hajnalban állították le néhány száz méterrel a magyar határ előtt. A menekültek között három kiskorú gyermek és egy nő volt, a csoport többi tagja fiatal férfiakból állt. Hét halott, 50 sebesült Legalább heten meghaltak és több mint ötvenen megsebesültek a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy labdarúgómérkőzésen történt rendbontásban. A BBC értesülése szerint a pánik akkor tört ki, amikor a rendőrség könnygázt vetett be, hogy megvédje a játékosokat a szurkolók támadásától. A tömeg több embert agyontaposott, mások megfulladtak. A Lipopo-Mazembe bajnokin tíz perccel a mérkőzés vége előtt került sor a rendbontásra, amikor a vendégcsapat kiegyenlített. A 40 ezer főt befogadó stadionba állítólag csaknem 60 ezer nézőt engedtek be Vonatbaleset Olaszországban Mintegy negyvenen megsérültek a Ligur-tenger partvidékén hétfőn késő este történt vasúti balesetben. A Nizzából Velencébe tartó Intercity expressz Imperia közelében összeütközött egy szolgálati mozdonnyal. Négy sérült, köztük mindkét mozdonyvezető állapota súlyos. Az Intercity 361-esen 150 ember utazott. A balesetet feltehetőleg a szolgálati mozdony téves manővere okozta. Az olasz-francia határ és Genova közötti pályaszakaszt lezárták - írta a DPA. Szörnyethalt Csiri serpa Bábu Csiri serpa, nepáli hegymászó rekorder a Mount Everest egyik gleccserszakadékába zuhant, és életét vesztette. A DPA jelentése szerint a hegyi vezető halálát családja jelentette be hétfőn. Csiri a Föld legmagasabb hegycsúcsát tízszer mászta meg. 1999-ben 21 órát töltött a 8848 méter magas bércen, tavaly 16 óra 40 perc alatt sikerült feljutnia a kiinduló táborból. Ezt a gyorsasági rekordot azóta sem döntötte meg senki. A 35 esztendős Csiri vasárnap a Mount Everest déli oldalán 6350 méteres magasságban fekvő második számú tábornál zuhant egy 30 méter mély gleccserhasadékba, miután annak szélénél fénykép- felvételeket készített.