Népújság, 2001. november (53. évfolyam, 256-281. szám)
2001-11-01 / 256. szám
2001. november 1., csütörtök Markó Béla: torz és túldimenzionált fellépés (Folytatás az I. oldalról) értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Éppen ezért érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. - Romániában fennáll annak a veszélye, hogy az RMDSZ kivételével valamennyi politikai párt valamiféle Nagy-Románia Párt liberális, demokrata, kereszténydemokrata, valamint szociáldemokrata szárnyaként konjunkturálisan közelíti meg és kezeli a nemzeti kérdést attól függően, hogy ellenzékben, vagy kormányon van - jelentette ki Markó Béla. Markó kitért arra az „erdélyi szociáldemokrata programra” is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel szombaton Kolozsvárott. Az RMDSZ elnöke szerint jó, hogy végre a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) is felfigyelt az erdélyi regionális gondokra és megoldásokat próbál keresni rájuk. Ugyanakkor érthetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a PSD a külföldi beruházókat elriasztó, tehát Románia nemzeti érdekeinek ártó, nacionalista „megoldásokkal” akar enyhíteni az erdélyi gondokon. Markó egyúttal a leghatározottabban visszautasította Ioan Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. A státustörvény nem módosul A végrehajtáson igazítanak (MTI) Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő egy kérdésre válaszolva szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának keddi párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. Horváth Gábor rámutatott, az ET velencei bizottsága jelentése semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a Velencei Bizottság jelentésében megfogalmazott. Szintén kérdésre válaszolva, a szóvivő hangsúlyozta, a magyar fél továbbra is szorgalmazza, hogy mihamarabb tartsanak konzultációt a magyar és a román szakértők a státustörvénnyel kapcsolatos konkrét kérdésekről. Hozzátette, hogy Magyarország konkrét időpontot is javasolt a konzultációra, erre azonban válasz még nem érkezett a román féltől. Lobbint a NATO-tagságért (Folytatás az 1. oldalról) Gingrich-csel, a kongresszus volt szóvivőjével, valamint Virginia állam kormányzójával, Jim Gilmoreral. A külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen Románia a NATO- csatlakozási folyamat felgyorsítása érdekében tett vállalásairól, a makrogazdasági reformokról, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó törvényes rendelkezésekről tárgyalt. A tárgyalások során Adrian Nastase kiemelte a kétoldalú gazdasági együttműködés szükségességét. A találkozót követően került sor a SOFA-egyezmény aláírására, amely megállapítja az USA-erők Románia területén való állomásozásának, átvonulásának jogi keretét. Az FMI vezérigazgatójával a román kormány által alkalmazott makrogazdasági reformok stádiumáról tárgyaltak. Horst Koehler méltányolta az utóbbi 10 hónapban történt gazdasági előrelépést, rámutatva, hogy a reform folytatására, és megfelelő intézményes keretekre van szükség. A megbeszéléseket követően, Adrian Nastase részt vett a Holocaust múzeumban szervezett rendezvényen, amelyen a román állam nevében eddig a Nemzeti Levéltár birtokában levő dokumentum- és hangszalagcsomagot nyújtott át Miles Lermannak, a múzeum elnökének. Folytatódtak a bombázások Amerikaiak fogságban? Amerikai repülőgépek szerdán ismét csapást mértek a tálibok fellegvárának tartott Kandahárra és környékére, valamint a Kabultól északra kiépített tálib állásokra. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint az afganisztáni amerikai-brit légicsapások 25. napján végrehajtott bombatámadásban a repülőgépek olyan táborokat támadtak, amelyeket feltételezések szerint arab harcosok használnak. A tálibok tüzet nyitottak a bombázókra. A támadás eredményeiről, illetve áldozatairól egyelőre nincsenek hírek. Az AP amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy a Kandahár elleni légicsapások következtében a város lakosai közül már nagyon sokan vidékre, illetve Pakisztánba menekültek. A tálibokkal szembeni propagandaakciók keretében az amerikai hadsereg már a tálibok működtette Rádió Kandahár frekvenciáját is igénybe veszi. A pakisztáni központú Afgán Iszlám Sajtóügynökség (AIP) szerint az amerikaiak helyi népzene sugárzásán kívül olyan felhívásokat is közzétesznek ezen a frekvencián, amelyekben arra buzdítják a helyieket, hogy fordítsanak hátat a táliboknak, illetve a harcosok lépjenek ki a tálib mozgalomból. Egyelőre nem tudni, hogy az afganisztáni ellenpropaganda részét képezik-e azok a bejelentések, amelyek szerint tíz amerikai katona lenne a tálibok fogságában. Erről először hétfőn a tálibok pakisztáni nagykövete beszélt, aki azonban csak annyit mondott, hogy amerikaiak egy csoportja került afganisztáni fogságba. A Tokio Simbum című lap a nagykövet tolmácsára hivatkozva most arról adott hírt, hogy tíz amerikairól van szó, és a foglyok nem polgári személyek. Az orosz hírszolgálati iroda eközben arról számolt be: a bombázások kezdete óta a tálibok először engedték meg külföldi újságíróknak, hogy Afganisztánba látogassanak. A Kyodo japán hírügynökség tudósítója is azok között volt, akik Pakisztánból Afganisztánba utazhattak. A külföldi újságírók fegyveres tálibok kalauzolásával Kandahárba utazhattak, ahol megmutatták nekik a már csaknem teljesen szétbombázott repülőteret. A tálibok vendégházában elszállásolt újságírók kiürült nagyvárosról, éjszakai kijárási tilalomról, áramhiányról, a benzinkutaknál pislákoló lámpásokról kaptak képet. A tálibok ellen harcoló Északi Szövetség elismerte, alaptalannak bizonyultak azok a várakozásai, amelyek arra épültek, hogy a tálibok már az első amerikai bombák felrobbanásakor fejvesztetten el fognak menekülni Kabulból. „Ez nem következett be, ami jelentősen bonyolítja a helyzetet” - jelentette ki egy párizsi nyilatkozatában Mehrabuddin Masztan, a tálibellenes erők képviselője. Dosztum tábornok, az északiak csapatainak egyik vezetője a Reuters brit hírügynökségnek adott telefoninterjújában elismerte, hogy katonáinak nincs elegendő fegyverük és lőszerük. A tábornok elmondta, hogy a tálibokkal szembeni felkelésre buzdították a Mazari-Sarifban élőket, akiknek a támogatását is megígérték, azonban „ebben a pillanatban ehhez nincs kellő fegyverünk és lőszerünk”. Megerősítette, hogy 15-20 amerikai katona tartózkodik a tálibellenes erők ellenőrizte térségben, ám egyelőre nincs katonai koordináció az amerikaiak és az Északi Szövetség között. Dosztum szerint az amerikai katonák főképpen az élelmiszerellátást koordinálják, és a helyiekkel építenek ki kapcsolatokat. Bin Laden és a CIA-ügynök (MTI) Két hónappal a szeptemberi egyesült államokbeli terrorakciók előtt, júliusban Oszama bin Laden Dubajban egy kórházi kezelése alkalmából találkozott a CIA helyi képviselőjével — adta hírül címoldalas anyagában szerdán a Le Figaro. ..) mértékadó francia konzervatív lap saját értesülésként tálalta a történetet, amely szerint a szeptember II. óta „első számú közellenségnek" tartott szaúdi milliárdos július 4-én Pakisztánból érkezett Dubajba, ahol súlyos vesefertőzését kezelték tíz napig a helyi amerikai kórházban. Az intézmény VIP-részlegében elhelyezett különleges pácienst diszkrét körülmények között felkereste a CIA helyi megbízottja, állítja a francia újság, amely forrásaként a dubaji kórház egyik magas beosztású munkatársát jelölte meg, név említése nélkül. Elismerte azonban, hogy a dubaji intézmény urológiai osztályának vezetője, Callaway doktor a lap többszöri érdeklődésére sem volt hajlandó megerősíteni a találkozó hírét. A párizsi lap azt is tudni véli, hogy a helyi körökben széles körű kapcsolatokkal rendelkező CIA-képviselő baráti körben el is dicsekedett a találkozóval, majd néhány nappal később, július 15-én hazarendelték őt az Egyesült Államokba. Előző nap utazott el a kórházból bin Laden - fűzte hozzá a Le Figaro. Az Asia Week című hongkongi hetilap egy évvel korábban megjelent cikke alapján a Le Figaro arról tájékoztat, hogy a szaúdi milliárdos súlyos vesefertőzésben szenved, amely megtámadta a máját is. Állapota miatt már 2000 első felében hordozható dialízis-készüléket kapott, tudta meg a francia újság dubaji illetékes forrásból. Az LCI francia hírtelevízió szerda reggeli jelentése szerint a dubaji kórház a leghatározottabban cáfolta a Le Figaro értesülését. Közlése szerint Oszama bin Ladent egyetlen alkalommal semkezelték az intézményben. POLITIKA népújság. Az nap hírei 1 millió tonna román búza német vásárlása A Getreide-Rendsburg német kereskedő cég 1 millió tonna román sütőipari búza és takarmánybúza vásárlását tervezi. A Reutersnak nyilatkozó egyik román illetékes elmondta: a német vállalat egyelőre nem tárta fel, hogy hol kívánja értékesíteni a román búzát. Romániának 1,5 millió tonna búzafeleslege van, amiből eddig 400 ezer tonnát exportált a Közel- Keletre, amely tradicionális vásárlója a román mezőgazdasági termékeknek. Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter a minap azt mondta, hogy Románia idén valószínűleg nem ad el búzát az Európai Unióban a meglehetősen magas hazai árak miatt, amelynél olcsóbban kínál Oroszország és Ukrajna. 19,6 milliárd lej a Petrom kilenchavi vesztesége A román nemzeti olajtársaság, az SNP Petrom 19,6 milliárd lej (1 dollár:31,015 lej) nettó veszteséggel zárta az idei első kilenc hónapot az egy évvel korábbi 1,88 ezer milliárd lej nettó nyereség után. A cég illetékesei nem kommentálták az eredményt. Ugyanakkor a Dow Jones által idézett elemzők azt mondták, hogy a veszteség okozója elsősorban az volt, hogy miközben az év elején jelentősen drágult a kőolaj, a cég ezt nem tudta érvényesíteni áraiban a kormány inflációellenes programja miatt. A kormány jövőre tervezi elindítani a Petrom privatizációját. A bukaresti tőzsdén szerdán a Petrom árfolyama 3,07 százalékkal gyengült. Kilenchavi külkereskedelmi hiány: 2,661 milliárd dollár Románia első kilenchavi külkereskedelmi hiánya 2,661 milliárd dollár volt, ami 1,037 milliárd dollárral haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A szeptemberi külkereskedelmi deficit 145,4 millió dollárt tett ki, ami elmarad az augusztusi 198,1 millió és a tavaly szeptemberi 162,9 millió dollár hiánytól. A román kivitel az első kilenc hónapban 13,9 százalékkal nőtt éves szinten és 8,667 milliárd dollárt tett ki. Az import 22,6 százalékkal 11,328 milliárd dollárra bővült - közölte a román statisztikai hivatal, amelyet a Dow Jones idézett. Pogrom egy moszkvai piacon Szélsőséges fiatalok tömegverekedést provokáltak Moszkva egyik piacán: legalább egy ember meghalt, többen megsebesültek. Az orosz hírügynökségek beszámolói szerint bőrfejűek rontottak rá kedd este a Caricino metróállomás közelében lévő piacra, s elsősorban a pavilonok „kaukázusi” tulajdonosaira. A tömegverekedésben több mint háromszáz ember vett részt, így a moszkvai rendőrség komoly erőket volt kénytelen összevonni e déli kerületben a rendteremtés érdekében. A helyszíni tudósítások egy, illetve két halottról tettek említést, s elég sok sebesültről. A moszkvai piacok jó része a kaukázusi orosz, illetve közép-ázsiai köztársaságokból érkezett árusok - elsősorban azeriek - ellenőrzése alatt van, s az „idegenek” - nem csak a piaci árusok, hanem a sötétebb bőrszínű polgárok, így gyakran külföldiek is - elég gyakran célpontjai a bőrfejűek támadásának az orosz fővárosban. A terror ártott a gyémántkereskedelemnek A világ gyémántkereskedelmi központjában, Antwerpenben kedden hozták nyilvánosságra, hogy a drágakő Egyesült Államok részére történő eladásai 38 százalékkal csökkentek szeptember 11., azaz a terrortámadások napja óta, míg a világexport visszaesése 18 százalékos. Antwerpen a nyersgyémánt világkereskedelmének 80, csiszoltgyémánt-kereskedelmének pedig mintegy felét ellenőrzi - jegyzi meg a Reuters jelentésében. A kereskedők már a terrorcselekmények előtt is panaszkodtak a gyémántüzlet lassú visszaesésére, amit az amerikai gazdaság lefékeződésével magyaráztak. Ez a visszaesés a csiszolt gyémánt esetében csak 4 százalék volt az év első kilenc hónapjában, a nyersgyémánt esetében viszont mintegy 20 százalékos. Tavaly a gyémántexport közel 9 százalékkal fejlődött és értéke elérte a 13,2 milliárd dollárt. Az EL meghiúsította a Tetra Pak-Sidel fúziót A kartonpapír és műanyagdobozos italcsomagolás két piacvezetője maradjon konkurens - döntött az EU Bizottság kedden Brüsszelben, megtiltva, hogy a svájci Tetra-Laval konszern beszálljon a műanyagpalack-előállító francia Sidelbe. Az indoklás szerint a fúzió jelentősen korlátozná a versenyt a folyékony élelmiszerek csomagolási piacán. A Tetra a kartoncsomagolási rendszerek terén világszerte megközelíthetetlen elsőségnek örvend, Európában piaci részesedése több mint 80 százalékos. A Sidel a PET műanyagcsomagolások termeléséhez állít elő gépeket, de még legnagyobb ügyfeleire sem esik több mint az összértékesítés öt százaléka - vagyis a bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek nem rendelkeznek jelentős piaci erővel. Athén eurósokktól tart Az euró egyre közelgő bevezetése komoly aggodalmat vált ki a görög kormányban: a vezetés attól tart, hogy a görögök az egységes európai fizetőeszköz révén közvetlenül és világosan összehasonlíthatják fizetésüket más eurózónabeli országok polgárainak bérével, s a különbség sokkolólag hat majd a lakosságra. Görögországban az átlagfizetés vásárlóereje az EU átlagnak csupán 70 százaléka, s ezzel a görögök az eurózóna államai között az utolsók. Az euró bevezetésével kapcsolatos gondokat tetézi, hogy a lakosság nagy része nem kellően tájékozott és az euro-érmék és bankjegyek szétosztásával kapcsolatban egyelőre hiányok mutatkoznak a bankoknál és nagyvállalatoknál. A franciák a Bibliáról A franciák 64 százaléka azt tartja, hogy a Bibliának fontos szerepe van az emberiség vallási örökségében, de a megkérdezetteknek több mint a fele úgy gondolja, hogy a Biblia már idejétmúlt, közel háromnegyedük pedig soha nem olvassa - tűnt ki a La Croix című katolikus hetilap közvélemény-kutatásából. A felmérés szerint a franciák 58 százalékának nincs otthon Bibliája, és 72 százalékuk soha nem is olvasott belőle. A mű időszerűségéről eltérőek a vélemények. A megkérdezettek 54 százaléka szerint a mű felett már túlhaladt az idő, 38 százalék viszont éppen ellenkezőleg úgy véli, hogy tanításai ma is aktuálisak. A megkérdezetteknek 29 százaléka mondta azt, hogy Biblia fontos szerepet játszik személyes életében. A felmérés most közzétett adatait szeptemberben gyűjtötték, 1004 fős reprezentatív mintán, amelyben 18 éves és ennél idősebb személyek vettek részt. Eredményeit az AFP hírügynökség ismertette.