Népújság, 2001. november (53. évfolyam, 256-281. szám)

2001-11-01 / 256. szám

2001. november 1., csütörtök Markó Béla: torz és túldimenzionált fellépés (Folytatás az I. oldalról) értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott ál­lásfoglalásban is.­­ Éppen ezért érthetetlen a buka­resti kormányzati tényezők és politi­kai­ pártok elfogult, torz és túldimenzi­onált fellépése a státustörvénnyel kap­csolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba il­leszkedik a román parlamenti és par­lamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustör­vény ügyében. - Romániában fennáll annak a veszélye, hogy az RMDSZ kivéte­lével valamennyi politikai párt va­lamiféle Nagy-Románia Párt liberá­lis, demokrata, kereszténydemokra­ta, valamint szociáldemokrata szár­nyaként konjunkturálisan közelíti meg és kezeli a nemzeti kérdést at­tól függően, hogy ellenzékben, vagy kormányon van - jelentette ki Markó Béla. Markó kitért arra az „erdélyi szo­ciáldemokrata programra” is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel szombaton Kolozsvárott. Az RMDSZ elnöke szerint jó, hogy végre a kormányon levő Szociálde­­­­mokrata Párt (PSD) is felfigyelt az er­délyi regionális gondokra és megol­dásokat próbál keresni rájuk. Ugyan­akkor érthetetlennek és elfogadhatat­lannak nevezte, hogy a PSD a külföl­di beruházókat elriasztó, tehát Romá­nia nemzeti érdekeinek ártó, naciona­lista „megoldásokkal” akar enyhíteni az erdélyi gondokon. Markó egyúttal a leghatározottab­ban visszautasította Ioan Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. A státustörvény nem módosul A végrehajtáson igazítanak (MTI) Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasz­tására - jelentette ki Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő egy kérdésre válaszolva szokásos szerdai sajtótájé­koztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Embe­ri Jogi Bizottságának keddi párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustör­vénnyel, illetve a hasonló jellegű eu­rópai jogszabályokkal foglalkozó do­kumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. Horváth Gábor rámutatott, az ET velencei bizottsága jelentése semmi­lyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány fel­adata nem a törvény életbe léptetésé­nek elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, ame­lyeket a Velencei Bizottság jelentésé­ben megfogalmazott. Szintén kérdésre válaszolva, a szóvivő hangsúlyozta, a magyar fél továbbra is szorgalmazza, hogy mi­hamarabb tartsanak konzultációt a magyar és a román szakértők a stá­tustörvénnyel kapcsolatos konkrét kérdésekről. Hozzátette, hogy Ma­gyarország konkrét időpontot is ja­vasolt a konzultációra, erre azon­ban válasz még nem érkezett a ro­mán féltől. Lobbint a NATO-tagságért (Folytatás az 1. oldalról) Gingrich-csel, a kongresszus volt szóvivőjével, valamint Virginia ál­lam kormányzójával, Jim Gilmore­­ral. A külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen Románia a NATO- csatlakozási folyamat felgyorsítása ér­dekében tett vállalásairól, a makro­gazdasági reformokról, a nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó törvényes rendelkezésekről tárgyalt. A tárgyalá­sok során Adrian Nastase kiemelte a kétoldalú gazdasági együttműködés szükségességét. A találkozót követően került sor a SOFA-egyezmény aláírására, amely megállapítja az USA-erők Románia területén való állomásozásának, átvo­nulásának jogi keretét. Az FMI vezérigazgatójával a ro­mán kormány által alkalmazott mak­rogazdasági reformok stádiumáról tárgyaltak. Horst Koehler méltányolta az utóbbi 10 hónapban történt gazda­sági előrelépést, rámutatva, hogy a re­form folytatására, és megfelelő intéz­ményes keretekre van szükség. A megbeszéléseket követően, Adrian Nastase részt vett a Holocaust múze­umban szervezett rendezvényen, amelyen a román állam nevében ed­dig a Nemzeti Levéltár birtokában le­vő dokumentum- és hangszalagcso­magot nyújtott át Miles Lermannak, a múzeum elnökének. Folytatódtak a bombázások Amerikaiak fogságban? Amerikai repülőgépek szerdán is­mét csapást mértek a tálibok fellegvá­rának tartott Kandahárra és környéké­re, valamint a Kabultól északra kiépí­tett tálib állásokra. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség szerint az afganisztáni ameri­kai-brit légicsapások 25. napján vég­rehajtott bombatámadásban a repülő­gépek olyan táborokat támadtak, amelyeket feltételezések szerint arab harcosok használnak. A tálibok tüzet nyitottak a bombázókra. A támadás eredményeiről, illetve áldozatairól egyelőre nincsenek hírek. Az AP amerikai hírügynökség úgy értesült, hogy a Kandahár elleni légicsapások következtében a város lakosai közül már nagyon sokan vi­dékre, illetve Pakisztánba menekül­tek. A tálibokkal szembeni propa­gandaakciók keretében az amerikai hadsereg már a tálibok működtette Rádió Kandahár frekvenciáját is igénybe veszi. A pakisztáni köz­pontú Afgán Iszlám Sajtóügynök­ség (AIP) szerint az amerikaiak he­lyi népzene sugárzásán kívül olyan felhívásokat is közzétesznek ezen a frekvencián, amelyekben arra buz­dítják a helyieket, hogy fordítsanak hátat a táliboknak, illetve a harco­sok lépjenek ki a tálib mozgalom­ból. Egyelőre nem tudni, hogy az afga­nisztáni ellenpropaganda részét képe­zik-e azok a bejelentések, amelyek szerint tíz amerikai katona lenne a tálibok fogságában. Erről először hét­főn a tálibok pakisztáni nagykövete beszélt, aki azonban csak annyit mon­dott, hogy amerikaiak egy csoportja került afganisztáni fogságba. A Tokio Simbum című lap a nagykövet tolmá­csára hivatkozva most arról adott hírt, hogy tíz amerikairól van szó, és a fog­lyok nem polgári személyek. Az orosz hírszolgálati iroda eköz­ben arról számolt be: a bombázások kezdete óta a tálibok először engedték meg külföldi újságíróknak, hogy Af­ganisztánba látogassanak. A Kyodo japán hírügynökség tudósítója is azok között volt, akik Pakisztánból Afga­nisztánba utazhattak. A külföldi új­ságírók fegyveres tálibok kalauzolá­sával Kandahárba utazhattak, ahol megmutatták nekik a már csaknem teljesen szétbombázott repülőteret. A tálibok vendégházában elszállásolt új­ságírók kiürült nagyvárosról, éjszakai kijárási tilalomról, áramhiányról, a benzinkutaknál pislákoló lámpásokról kaptak képet. A tálibok ellen harcoló Északi Szö­vetség elismerte, alaptalannak bizo­nyultak azok a várakozásai, amelyek arra épültek, hogy a tálibok már az el­ső amerikai bombák felrobbanásakor fejvesztetten el fognak menekülni Ka­bulból. „Ez nem következett be, ami jelentősen bonyolítja a helyzetet” - jelentette ki egy párizsi nyilatkozatá­ban Mehrabuddin Masztan, a tálibellenes erők képviselője. Dosztum tábornok, az északiak csa­patainak egyik vezetője a Reuters brit hírügynökségnek adott telefoninterjú­jában elismerte, hogy katonáinak nincs elegendő fegyverük és lőszerük. A tábornok elmondta, hogy a tálibokkal szembeni felkelésre buzdí­tották a Mazari-Sarifban élőket, akik­nek a támogatását is megígérték, azonban „ebben a pillanatban ehhez nincs kellő fegyverünk és lőszerünk”. Megerősítette, hogy 15-20 amerikai katona tartózkodik a tálibellenes erők ellenőrizte térségben, ám egyelőre nincs katonai koordináció az amerika­iak és az Északi Szövetség között. Dosztum szerint az amerikai katonák főképpen az élelmiszerellátást koordi­nálják, és a helyiekkel építenek ki kapcsolatokat. Bin Laden és a CIA-ügynök (MTI) Két hónappal a szeptembe­ri egyesült államokbeli terrorakciók előtt, júliusban Oszama bin Laden Dubajban egy kórházi kezelése al­kalmából találkozott a CIA helyi képviselőjével — adta hírül címolda­las anyagában szerdán a Le Figaro. ..) mértékadó francia konzervatív lap saját értesülésként tálalta a tör­ténetet, amely szerint a szeptember II. óta „első számú közellenség­nek" tartott szaúdi milliárdos július 4-én Pakisztánból érkezett Dubajba, ahol súlyos vesefertőzését kezelték tíz napig a helyi amerikai kórház­ban. Az intézmény VIP-részlegében elhelyezett különleges pácienst diszkrét körülmények között felke­reste a CIA helyi megbízottja, állítja a francia újság, amely forrásaként a dubaji kórház egyik magas beosztá­sú munkatársát jelölte meg, név em­lítése nélkül. Elismerte azonban, hogy a dubaji intézmény urológiai osztályának vezetője, Callaway dok­tor a lap többszöri érdeklődésére sem volt hajlandó megerősíteni a ta­lálkozó hírét. A párizsi lap azt is tudni véli, hogy a helyi körökben széles körű kapcso­latokkal rendelkező CIA-képviselő baráti körben el is dicsekedett a ta­lálkozóval, majd néhány nappal ké­sőbb, július 15-én hazarendelték őt az Egyesült Államokba. Előző nap utazott el a kórházból bin Laden - fűzte hozzá a Le Figaro. Az Asia Week című hongkongi hetilap egy évvel korábban megje­lent cikke alapján a Le Figaro arról tájékoztat, hogy a szaúdi milliárdos súlyos vesefertőzésben szenved, amely megtámadta a máját is. Álla­pota miatt már 2000 első felében hordozható dialízis-készüléket ka­pott, tudta meg a francia újság dubaji illetékes forrásból. Az LCI francia hírtelevízió szerda reggeli jelentése szerint a dubaji kórház a leghatározottabban cáfolta a Le Figaro értesülését. Közlése sze­rint Oszama bin Ladent egyetlen al­kalommal sem­­kezelték az intéz­ményben. POLITIKA népújság. Az nap­ hírei 1 millió tonna román búza német vásárlása A Getreide-Rendsburg német kereskedő cég 1 millió tonna román sütőipari búza és takarmánybúza vásárlását tervezi. A Reutersnak nyilatkozó egyik román illetékes elmondta: a német vállalat egyelőre nem tárta fel, hogy hol kívánja érté­kesíteni a román búzát. Romániának 1,5 millió tonna búzafe­leslege van, amiből eddig 400 ezer tonnát exportált a Közel- Keletre, amely tradicionális vásárlója a román mezőgazda­­sági termékeknek. Ilie Sârbu mezőgazdasági miniszter a mi­nap azt mondta, hogy Románia idén valószínűleg nem ad el búzát az Európai Unióban a meglehetősen magas hazai árak miatt, amelynél olcsóbban kínál Oroszország és Ukrajna. 19,6 milliárd lej a Petrom kilenchavi vesztesége A román nemzeti olajtársaság, az SNP Petrom 19,6 milliárd lej (1 dollár:31,015 lej) nettó veszteséggel zárta az idei első kilenc hónapot az egy évvel korábbi 1,88 ezer milliárd lej nettó nyereség után. A cég illetékesei nem kommentálták az eredményt. Ugyanakkor a Dow Jones által idézett elemzők azt mondták, hogy a veszteség okozója elsősorban az volt, hogy miközben az év elején jelentősen drágult a kőolaj, a cég ezt nem tudta érvényesíteni áraiban a kormány infláció­­ellenes programja miatt. A kormány jövőre tervezi elindítani a Petrom privatizációját. A bukaresti tőzsdén szerdán a Petrom árfolyama 3,07 százalékkal gyengült. Kilenchavi külkereskedelmi hiány: 2,661 milliárd dollár Románia első kilenchavi külkereskedelmi hiánya 2,661 milli­árd dollár volt, ami 1,037 milliárd dollárral haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A szeptemberi külkereskedelmi deficit 145,4 millió dollárt tett ki, ami elmarad az augusztusi 198,1 millió és a tavaly szeptemberi 162,9 millió dollár hiány­tól. A román kivitel az első kilenc hónapban 13,9 százalékkal nőtt éves szinten és 8,667 milliárd dollárt tett ki. Az import 22,6 százalékkal 11,328 milliárd dollárra bővült - közölte a román statisztikai hivatal, amelyet a Dow Jones idézett. Pogrom egy moszkvai piacon Szélsőséges fiatalok tömegverekedést provokáltak Moszkva egyik piacán: legalább egy ember meghalt, többen megse­besültek. Az orosz hírügynökségek beszámolói szerint bőr­­fejűek rontottak rá kedd este a Caricino metróállomás köze­lében lévő piacra, s elsősorban a pavilonok „kaukázusi” tu­lajdonosaira. A tömegverekedésben több mint háromszáz ember vett részt, így a moszkvai rendőrség komoly erőket volt kénytelen összevonni e déli kerületben a rendteremtés érdekében. A helyszíni tudósítások egy, illetve két halottról tettek említést, s elég sok sebesültről. A moszkvai piacok jó része a kaukázusi orosz, illetve közép-ázsiai köztársaságok­ból érkezett árusok - elsősorban azeriek - ellenőrzése alatt van, s az „idegenek” - nem csak a piaci árusok, hanem a sötétebb bőrszínű polgárok, így gyakran külföldiek is - elég gyakran célpontjai a bőr­­fejűek támadásának az orosz fővárosban. A terror ártott a gyémántkereskedelemnek A világ gyémántkereskedelmi központjában, Antwerpenben kedden hozták nyilvánosságra, hogy a drágakő Egyesült Álla­mok részére történő eladásai 38 százalékkal csökkentek szep­tember 11., azaz a terrortámadások napja óta, míg a világex­port visszaesése 18 százalékos. Antwerpen a nyersgyémánt világkereskedelmének 80, csiszoltgyémánt-kereskedelmének pedig mintegy felét ellenőrzi - jegyzi meg a Reuters jelentésé­ben. A kereskedők már a terrorcselekmények előtt is panasz­kodtak a gyémántüzlet lassú visszaesésére, amit az amerikai gazdaság lefékeződésével magyaráztak. Ez a visszaesés a csi­szolt gyémánt esetében csak 4 százalék volt az év első kilenc hónapjában, a nyersgyémánt esetében viszont mintegy 20 szá­zalékos. Tavaly a gyémántexport közel 9 százalékkal fejlődött és értéke elérte a 13,2 milliárd dollárt. Az EL­ meghiúsította a Tetra Pak-Sidel fúziót A kartonpapír és műanyagdobozos italcsomagolás két piac­vezetője maradjon konkurens - döntött az EU Bizottság ked­den Brüsszelben, megtiltva, hogy a svájci Tetra-Laval kon­szern beszálljon a műanyagpalack-előállító francia Sidelbe. Az indoklás szerint a fúzió jelentősen korlátozná a versenyt a folyékony élelmiszerek csomagolási piacán. A Tetra a kar­toncsomagolási rendszerek terén világszerte megközelíthe­tetlen elsőségnek örvend, Európában piaci részesedése több mint 80 százalékos. A Sidel a PET műanyag­csomagolások termeléséhez állít elő gépeket, de még legna­gyobb ügyfeleire sem esik több mint az összértékesítés öt százaléka - vagyis a bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek nem rendelkeznek jelentős piaci erővel. Athén eurósokktól tart Az euró egyre közelgő bevezetése komoly aggodalmat vált ki a görög kormányban: a vezetés attól tart, hogy a görögök az egységes európai fizetőeszköz révén közvetlenül és vilá­gosan összehasonlíthatják fizetésüket más eurózónabeli or­szágok polgárainak bérével, s a különbség sokkolólag hat majd a lakosságra. Görögországban az átlagfizetés vásárló­ereje az EU átlagnak csupán 70 százaléka, s ezzel a görö­gök az eurózóna államai között az utolsók. Az euró beveze­tésével kapcsolatos gondokat tetézi, hogy a lakosság nagy része nem kellően tájékozott és az euro-érmék és bankje­gyek szétosztásával kapcsolatban egyelőre hiányok mutat­koznak a bankoknál és nagyvállalatoknál. A franciák a Bibliáról A franciák 64 százaléka azt tartja, hogy a Bibliának fontos szerepe van az emberiség vallási örökségében, de a meg­kérdezetteknek több mint a fele úgy gondolja, hogy a Biblia már idejétmúlt, közel háromnegyedük pedig soha nem ol­vassa - tűnt ki a La Croix című katolikus hetilap közvéle­mény-kutatásából. A felmérés szerint a franciák 58 százalé­kának nincs otthon Bibliája, és 72 százalékuk soha nem is olvasott belőle. A mű időszerűségéről eltérőek a vélemé­nyek. A megkérdezettek 54 százaléka szerint a mű felett már túlhaladt az idő, 38 százalék viszont éppen ellenkezőleg úgy véli, hogy tanításai ma is aktuálisak. A megkérdezettek­nek 29 százaléka mondta azt, hogy Biblia fontos szerepet játszik személyes életében. A felmérés most közzétett ada­tait szeptemberben gyűjtötték, 1004 fős reprezentatív min­tán, amelyben 18 éves és ennél idősebb személyek vettek részt. Eredményeit az AFP hírügynökség ismertette.

Next