Népújság, 2002. április (54. évfolyam, 76-99. szám)

2002-04-03 / 76. szám

2 NÉPÚJSÁG ÁPRILIS 3., szerda A Nap kel 6 óra 54 perckor, lenyugszik 19 óra 45 perckor. Az év 93. napja, hátravan 272 nap. éjteltel Ma BUDA, RICHÁRD, holnap IZIDOR napja. BUDA: régi magyar személynév­ből újították fel a 19. században. Eredete vitás, származtatják a gót­­ból ,követ”, a szlávból,kunyhó”, a törökből „bot, buzogány” jelentéssel. RICHARD: német eredetű név, ré­gebben Rikárd formában volt hasz­nálatos. Jelentése: erős fejedelem. A nap­ hírei 1 Ma hivatalos prefektusváltás Ma 13.30-kor a prefektúra nagy gyűléstermében Octav Cozmánca közigazgatási miniszter és a helyi hivatalosságok jelenlétében hiva­talosan is beiktatják Ovidiu Nateát, a mezőgazdasági minisztérium volt államtitkárát Maros megye prefektusi tisztségébe. Sanitas-tiltakozások Ma 12 és 13 óra között a kórházak előcsarnokában, udvarán tilta­kozó gyűléseket­ tartanak az egészségügyi szakszervezet, a Sanitas dolgozói, így támogatják a fővárosban levő országos föde­ráció vezetőségét, tagjait, akik mindeddig eredménytelenül tárgyal­tak az országos egészségbiztosító pénztár, a pénzügyminisztéri­um, valamint a munka- és társadalomvédelmi minisztérium képvi­selőivel A szakszervezet végrehajtó bizottsága április elsején talál­kozott az említett központi szervek reprezentánsaival, de e tárgya­lásokon nem sikerült megoldást találni az egészségügyi rendszer megfelelő finanszírozására és az alkalmazottak követeléseire. A tárgyalásokat április 11-ig folytatók és az eredményektől függően döntik majd el, milyen eszközökkel követelik a továbbiakban jogai­kat az egészségügyi dolgozók. Újraindult a tanítás A kormány a katolikusok és protestánsok húsvéti ünnepére két szabadnapot engedélyezett az iskolákban, így volt olyan tanintézet, ahol pénteken és hétfőn nem volt oktatás. Ahol pénteken tanítottak, ott a hétfő és kedd volt a szabadnap, így szerdától ismét visszaállt a tanrend. A következő ,tavaszi vakáció május 1. és 7. között lesz. Ez az időszak egybeesik az ortodox húsvéttal is. Horgászati tilalom Április elsejétől érvénybe lépett a dombvidéki és lankás folyóvize­ken a horgászati tilalom. A hegyi patakokban május elsejétől nem szabad horgászni. A tilalom június elsejéig tart. Családjogvédelmi tanácskozás A tegnap a családon belüli erőszakról tartottak szimpóziumot a se­gesvári polgármesteri hivatal tanácstermében egy amerikai civil szervezet önkéntesei. Az elsősorban szociális munkásoknak szóló tanácskozáson arra kerestek választ, hogyan lehet megelőzni­­ az egyre nagyobb szegénységgel, nélkülözéssel küzdő családok kö­rében - az erőszakot, megteremteni a családi harmóniát. Gyulakután lesz pénz szociális segélyre A múlt hét végén megtartott helyi tanácsülésen kiegészítették a gyulakuti polgármesteri hivatal költségvetését. A megyétől kapott mintegy 170 millió lejt a 416-os törvény értelmében megállapított társadalmi segélyekre fordítják. Községszinten 350-en kértek támo­gatást, összesen mintegy 300-an részesülnek jövedelem­­kiegészítésben, ennyien vállalnak - a törvénynek megfelelően - a község javát szolgáló közmunkát. Állami program a kardiológiai osztálynak Áprilistól a marosvásárhelyi Megyei Kórház kardiológiai osztálya azok kö­zött az egészségügyi intézmények között van, amelyekben a Társadalom­­biztosítási Alap és az Egészségügyi Minisztérium által támogatott progra­mok zajlanak. A pénztár az idén még három egészségügyi megelő­ző programot támogat a társadalombiztosítási alapból, azon a 3 programon kívül, amelyet még 21-ben meghirdetett és amelyeket összesen 4,15 milliárd lejjel finanszíroz. 57 milliárd lejjel a közegész­ségügyi, 3.565 milliárd lejjel a nem ragályos betegségek megelőzését és vizsgálatát, valamint 1 milliárd lejjel a gyermek- és­ család­egészségvédelmi programokat támogatja az Egészségbiztosító Pénz­tár. Marosvásárhelyen ebből a célirányú támogatásból gyógyszereket orvosi berendezéseket vásárolnak. Közlekednek a TAROM-járatok A román légitársaság csődhelyzettel küzd, így korábban bejelentet­te, hogy felszámolja belföldi járatait. Ennek ellenére a tavaszi és nyár program szerint, május 31 és október 26 között hétfőn , szer­dán, csütörtökön és pénteken közlekednek a TAROM repülőgépei Marosvásárhely és az otopeni-i repülőtér között, hétfőn és szerdán Nagybánya érintésével, míg csütörtökön és pénteken szatmári lan­dolással is. Az utasokat a jegypénztár elől 8, 9,30, 18, és 6.30­ órától autóbusz szállító a repülőtérre. Ki ébreszti a Napot? Szombaton két könyvvel mutatkozik be Baricz Lajos plébános­­költő. Este 8 órakor a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia hittantermében az Erdélyi Pegazusnál megjelent Köt a gyökér, va­lamint az Impress Kiadó gondozásában napvilágot látott Ki ébreszti a Napot?­­ című köteteket Bölöni Domokos mutatja be. A zöldségvetőmagok minősége Csütörtökön 18 órától a marosvásárhelyi Biokertész Csoport szer­vez kerekasztal-beszélgetést néhány zöldségmag minőségéről. A Fókusz Öko Központ Liliom (Crinului) utca 22. szám alatti rendez­vényének vitavezetője Vass Lajos kertészmérnök. Vakációm a természetben A Fókusz Öko Központ a Föld Napja alkalmából rajz- és fogalma­­zásversenyt szervez Vakációm­ a természetben címmel. Az iskolások és óvodások munkáit a Fókusz Öko Központ címére várják a marosvá­sárhelyi Liliom (Crinului) utca 22. szám alá legkésőbb április 15-ig. 4 Given-koncert Ma este 7 órától a marosvásárhelyi Kövesdombon levő Cotton Clubban a helybéli 4 Given együttes koncertezik. Leaszfaltozzák a véckei utat Jelenleg folyik a Gyulakutáról Vécke felé vezető megyei út Bordos és Székelyszállás közötti, mintegy 3 km-es szakaszának a lekövezése. A munkálatokat végző gernyeszegi magáncég szerint április végéig le is aszfaltozzák az eddig csak nagyon nehezen járható községi utat. _____________________________________Hírszerkesztő: Vajda György HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Húsvéti körmenet A korábbi évek hagyományainak megfelelően Marosvásárhelyen több ezren vettek részt a húsvéti körmene­ten. Bár szombatonként este hattól a főtéri forgalmat lezárják, a körmenet előtti estén valakinek a mulasztása miatt csak utolsó percben sikerült ezt megtenni, de maga az ünnepség gond és botrányok nélkül zajlott le. A feltá­madási szentmise városszerte este 8- kor kezdődött, a belvárosban pedig 9-től, így akik a marosvásárhelyi plébániákról el akartak jönni a kör­menetre, sietség nélkül elértek és együtt ünnepelhettek a főtéri plébá­niatemplomban levő gyülekezettel. A ceremónia kivetítése a Kereszte­lő Szent János Plébániatemplom udvarán kifeszített hatalmas vá­szonra lehetővé tette, hogy azok is aktív résztvevői legyenek a szentmi­sének, akik a templomba nem fértek be. A korábbi gyakorlattól eltérően nem a templom előtt is működő hang­szórók és az utca zaja között kellett megosztaniuk figyelmüket. Ugyanak­kor úgy tűnt, hogy idén tovább csök­kent az ittas, hangoskodó ünnepron­­tók száma. Az erdélyi katolikus gyülekezetek húsvéti ünneplésének érdekes sajátos­sága, hogy a világ többi gyülekezetei­től eltérően nem csak Úrnapján tarta­nak körmenetet, hanem feltámadáskor is. Erdélyben mindenhol szokás, hogy az ünneplő tömeg gyertyával kísérje körbe a feltámadt Jézust ábrázoló szobrot és az Oltáriszentséget, amely­ben hitük szerint a Megváltó valósá­gosan is jelen van. Egyes helyeken Magyarországon a templom falain be­lül vonul a körmenet. Ezzel szemben Erdélyben nem szokásos a virágva­sárnapi (ez alkalommal Oltáriszentség nélküli), Jézus Jeruzsálembe való be­vonulására emlékező pálmaágas, hi­degebb égtájakon barkás körmenet. Ami a húsvéti feltámadási körme­netet illeti, az egyház hivatalos állás­pontja szerint a határkerüléshez ha­sonlítható szertartás célja a feltámadt Krisztus örömhírét a templom falain kívülre vinni. A körmeneten való részvétel azon­ban mindenkinek mást-mást jelent. Sokak számára jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyenek hitük mellett, má­sokat egyszerűen a kíváncsiság hajt. Egyik résztvevő kérésünkre elmond­ta, sokáig nem jött el a körmenetre, mert formaságnak tartotta, és úgy gondolta, hitét más módon is meg­­vallhatja. De most, hogy eljött, szép­nek és látványosnak találta, másfelől pedig rájött, hogy a főtér megkerülése közben énekelve is közelebb lehet kerülni a feltámadás titkához. Természetesen olyanok is akadtak, akik valóban csak formaságból vettek részt a szertartáson és közben apró­­cseprő gondjaikat beszélték meg köz­vetlen szomszédaikkal. A szándék a feltámadás jó hírének és örömének a továbbadására azonban sokkal jellem­zőbb volt. Köröndi Kinga 2002. április 3., szerda Drágulások Hétfőtől a Petrom Országos Kő­olajtársaság az euró árfolyamának módosulására hivatkozva megemel­te az üzemanyagok árát. A benzin átlagosan 300 lejjel drágult, így a Premium benzin 16.650 lej, az ólommentes benzin 16.900, a Superplus 17.750 lej lett. Töltőállo­másonként változóak lehetnek az árak. A gázolajért literenként 150 lejjel kell többet fizetni, vagyis 14.250 lejt. Április 16-tól átlagosan 10 százalékkal nő a telefonszolgál­tatások ára is. A RomTelecom 10,5 százalékkal­ emeli az országos hívá­sok árát, míg a nemzetközi telefon­­beszélgetések ellenértéke 5,9 száza­lékkal lesz nagyobb. A 100 díjmen­tes impulzust tartalmazó egyéni vonal bérleti díja 137.000 lejre növekszik, az 50 impulzust magába foglaló bérlet 111.000 lej lesz, míg az ingyenim­pulzusokat nem tartalmazó 58.000 lej. A szociális bérletért 42.000 lejt kell majd törleszteni. Egy impulzus értéke 590 lej lesz. Az eddig alkalmazott idő­sávok nem módosulnak. Műsorváltozások A szaklapok értesülése szerint a héten a következő műsorváltozások­ra számíthatunk: csütörtökön a PRO TV-n 20 órakor a Bukaresti híradó című, 1982-ben készült román fil­met sugározzák. Pénteken 23.45 órától a Zero műsort nézhetik meg az érdeklődők. Az Antena 1 adón a csütörtöki Szomszédok című műsor kétórás lesz, így elmarad A tenger titkai című film. Pénteken 22 órától a Tanú című, 1984-ben készült ameri­kai thrillert sugározzák. A rendőrség a nyomort okolja Szaporodnak az erőszakos cselekmények Tegnap délelőtt Cojoara Vasile ez­redes, a megyei rendőrség pa­rancsnoka szomorú megállapí­tást tett rövid sajtótájékoztatóján. A rendőrtiszt az újságíróknak el­mondta: míg az elmúlt év első negyedéhez hasonlítva az idén kevesebb a nagyobb bűncselek­mény, egyre több a szegénység miatt elkövetett bűntett.­ ­ Korábban a tolvajok általában a „feketepiacon” értékesítendő árut lop­tak, úgy három éve azonban gyako­ribbak a betörések az élelmiszerüzle­tekbe, ahonnan elsősorban lisztet, húst, felvágottat visznek el­­ többsé­gükben kiskorú tolvajok, akiket a­ szü­lők ösztönöznek ilyen cselekedetekre. Megsokasodtak az erőszakos cselek­mények és a rablótámadások, és saj­nos ide sorolhatók a csecsemőgyil­kosságok, az újszülött-elhagyások is. Ezeket a szegénység bűncselekmé­nyeinek nevezzük - mondta Cojoara Vasile ezredes. A statisztikákból kiderült az is, hogy míg eddig évente egy-két cse­­csemőgyilkosság volt, addig 2002- ben négy ilyen esetet vizsgáltak a rendőrök. Január 6-án egy újszülött csecsemőt a Marosvásárhely és Sáromberke közötti vasúti sínek mel­lett találtak megfagyva. A tettes után még mindig nyomoznak. Január 22- én Bándon vécében találtak rá egy ugyancsak halott csecsemőre. Az anya, a 19 éves Boldizsár Anna és en­nek édesanyja, a 41 éves Boldizsár Irén ellen szabadlábon folyik a kivizs­gálás. A vád: minősített emberölés. Január 23-án otthon, egyedül szülte meg, majd hagyta meghalni csecse­mőjét a 26 éves nyárádtői Pacurar Adela. Legutóbb pedig február 7-én a marosvásárhelyi Busuiocului utcában levő szeméttárolóban találtak rá egy újszülött holttestére. Máig sem sike­rült kideríteni az anya kilétét. A ki­vizsgált esetek nagy többségében az anyák azt nyilatkozták a rendőröknek, hogy azért hagyták meghalni csecse­mőjüket, mert úgy sem lett volna ami­ből eltartaniuk. A napokban szintén a nyomor, az alacsony értelmi színvonal és a túlzott alkoholfogyasztás vezetett ahhoz, hogy a 34 éves mezőgerebenesi SoTovastru Eugen, feleségének koráb­bi házasságából származó, mindössze 1 éves és egy hónapos gyerekét sú­lyosan bántalmazza. A gyerek több­szöri fej- és agyalapi, valamint mell­kasi sérüléssel került a sürgőssé­gi rohammentő­szolgálatosokhoz. Lapzártakor már csak a gépek él­tették. A sajtótájékoz­tatón Cojoara Vasile ezredes és az ügyet vizsgáló bűnügyi nyomo­zó, Bacila Gheorghe százados elmondták, a Chis Larisa Andreeát kezelő rohammentősök értesítették a rendőrséget, akik azon­nal a helyszínre küldték a különleges nyomozó csoportot. A feltételezett tettest azonban nem találták otthon. Miután a környéken egy szénakazal­ba bújt, másnap önként jelentkezett a helybéli rendőrőrsön. Solovastru Eugent (képünkön) kiskorú bántalmazásával vádolják, ha mostohalánya meghal, akkor emberölésért több mint 15 év börtönre számíthat. A tettes a jelen le­vő újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ő nem bántotta a gyereket. Szerinte leesett a kicsi ágyból, míg ő barátaival ivott, a felesége pedig a szomszédban televíziót nézett. Vajda György Bankkártyákról zsebpénzt Valamikor a hetvenes években To­kióban feltűnt az első telefonkártya. Nem sokkal utána, a bankok érdek­lődésére hasonló elven működő in­telligens műanyag kártyák láttak napvilágot. Amerikában sokkal ha­marabb, már az 50-es években is­merték az egyszerű karton hitelkár­tya fogalmát, amellyel bizonyos ven­déglőkben, kijelölt helyeken vásárol­ni lehetett. Nálunk erre a kényelmes fizető­­eszközre csak néhány éve kacsintot­tak rá, elsősorban az egyetemi hall­gatók, a magáncégek, a külhonba gyakran utazó emberek. Magam is nyolc éve fizettem először ösztöndí­jamból ilyenformán, Kolozsváron. A kártya parányi méretei elkendő­zik az inflációs akadályokat (nem kell már dagadó pénztárca), a bank vigyáz a benne levő értékekre, követi a tulajdonos vásárlókedvét, a pénz valójában nem is kerül forgalomba és így azonnal befektethető, nem kell könyvelni, páncélautóval reszketve hordozni. Egyes kártyák hitelfelvé­telre is lehetőséget nyújtanak, ter­mészetesen megfelelő kamat ellené­ben. Manapság egyre több vállalat próbálja a kevéske fizetést kártyával tenni vonzóbbá. Lassan már a kész­pénzről beszélni ódivatú, esetenként gyanús is lesz. De valójában mit is ígérnek a bankok? Azt, hogy a pénzautomatától függően minden igénybevételkor garantáltan meg­fosztják az embert kezelés címén pár ezer fejétől, hogy csak 90%-át adják ki a teljes betétnek, s ha a majdani havi egyszeri fizetésnapkor az ember az egész pénzét hazatelepíti, a napi kamattól is elbúcsúzhat, ami a pi­ciny veszteséget lett volna hivatott kiegyenlíteni. A rablóknak nem ma­rad más hátra, mint a gépek körül ólálkodni, várni, udvariasan segíteni (?) az idősebb, gyengénlátó embe­reknek Amit nem ígérnek, az az, hogy minden bevásárlóközpontban, butik­ban és kenyérüzletben, nano köny­vesboltban, olyan kis műszereket szerelnek fel, amelyek révén a papír­pénzzel való fizetést felváltja az elektronikus, a fentebb említett lem­­násokat ezúttal pedig a kedves el­adó vállalja magára. Jobb helyeken ez így működik. A fizetés, a bajos vissza (nem) járó százasok gondja így megoldódna, ha van a kártyán elég levonnivaló. Mert árucikkből van bőven. Igazi fizetőeszköznek eddig a fo­gyasztói társadalomban bizonyult, ahol a jövedelem bőségesen elegen­dő egyik hónaptól a másikig, luxus­helyeken, a civilizált külföldön. Ad­dig is, ha netán az ötórás rémhírek után elillan a zsebpénzem, vagy a piacra kell mennem, előbb leroha­nok vele a Dombról a főtérre, kike­resem a nekem megfelelő automatát, hogy előbb zsebeimet feltöltsem bankóval. Talán jobb is így­, mert lesz időm meggondolni, hogy­ mire is költ­hetem, és hátha közben elfogy az öreg hentesnél a bélszín. Vakarcs Szilárd

Next