Népújság, 2002. július (54. évfolyam, 149-175. szám)
2002-07-01 / 149. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! Miért nem jönnek a külföldiek? Lovastusa Balkán-bajnokság (3. oldal) Exkluzív interjú, Ion Tiriackal (6. oldal) Í Árvizek és tajgatüzek Oroszországban (7. oldal) Az Illyés Közalapítvány kuratóriuma „menesztésének” sajtóvisszhangja (8. oldal) A pápa nem mond le hivataláról (8. oldal) Brazil örömmámor Ázsiában vereséget szenvedett az európai foci Véget értek a Marosvásárhelyi Napok Civilizáltabb kínálat Akik nem csak sörözni, mulatni és koncertet hallgatni mentek fel a várba, az előző rendezvényekhez képest szegényebb felhozatalban ugyan, de találhattak látnivalót. A kapubástyában (amelynek feljáróját sajnos a hatalmas képernyővel igencsak elbarikádozták) érdekes történelmi tárlattal egészült ki a tavaly megnyitott múzeumi anyag. A bástya emeleti helyiségének második szintjén azokat a tárgyakat lehetett megszemlélni, amelyekre a korábbi két régészeti ásatáskor bukkantak. A szakszerűen bemutatott leletanyagból megismerhettük a volt Ferenc-rendi kolostor körüli életet. Emellett még a székelyek betelepedésekor keletkezett érdekes használati eszközök is láthatók, s ízelítőt kaphatunk a különböző céhek működéséből. A kiállítás a napok után is megtekinthető. Azt is megtudtuk az archeológiai munkákat vezetőSoós Zoltántól, hogy nemsokára folytatják a kutatást a várban, így lehetőség lesz ezt az érdekes anyagot kibővíteni, mi több, valószínűleg a Bolyai-szobor előtti parkban is kutatnak majd, ahol feltételezhetően a kolostornál még korábbi katolikus templom volt, s ahol úgy vélik a szakemberek, hogy tulajdonképpen ott állt az ősi település. Ugyancsak a kapubástya és a cipészek bástyája közé szorították be az idén is a kirakóvásár sátrait, ahol sajnos a hagyományos kézműves tárgyakat készítő és forgalmazó cégek, magánszemélyek mellett egyre nagyobb létszámban kaptak helyet még a Prahova megyéből érkezett, bóvlikat áruló cigány kereskedők is, kínálataikkal csorbítva a kirakóvásárok igazi, értékmegtartó jellegét. A cipészek az idén is „élő” hagyományápolással fogadták a bástya földszintjére belépőket, hiszen a régi szerszámok, a múltat idéző eszközök mellett a szorgos mesterek ugyanúgy dolgoztak, mint évszázadokkal ezelőtt őseik. A bástya emeletét a képzőművészszövetség bérelte ki, ahol több művész igencsak válogatott alkotásaiból álló, eladással egybekötött tárlatot rendeztek be. Egy eldugottabb helyiségben kaptak helyet az idén a környezetvédő társadalmi szervezetek, amelyek fényképekkel, ismeretterjesztő anyagokkal mutatták be az érdeklődőknek tevékenységüket. S talán ennyi fért be szűken az idén a várban koncentrált idei Marosvásárhelyi Napok állandó tárlatába, hiszen a falak közötti terület nagy részét a sört és élelmet felszolgáló cégek sátrai lepték el. (vajda) Fotó: Karácsonyi Zsigmond Kossuth-szimpózium Csíkszeredában Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából szimpóziumot rendezett Csíkszeredában a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Burs Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára szerint a szombati rendezvény fő célja az volt: a téma legnevesebb kutatóinak meghívásával korszerű Kossuth - és ezáltal magyarságképet közvetítsenek az erdélyi diákok számára, tanáraikon keresztül. A tudományos szimpóziumot és konzultációs napot elsősorban az erdélyi magyar és történelem szakos tanároknak szánták, de részt vehetett bárki, a téma iránt érdeklődő. A rendezvényen előadást tartott Fónagy Zoltán, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, Erdődy Gábor, az ELTE új- és jelenkori magyar történeti tanszékének docense, Csorba László docens, a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatója, Egyed Ákos kolozsvári történész professzor, az MTA külső tagja, Szabó József, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense, valamint Reznák Erzsébet, a ceglédi Kossuth Lajos Múzeum tudományos munkatársa. A Turisztikai Minisztérium lemondott a Drakula Park segesvári helyszínéről Az UNESCO Világörökségi Tanácsának budapesti ülésén a segesvári Drakula Park esetét elemző szakértői csoport a létesítmény helyszínének megváltoztatását javasolta. Az ajánlást a tanács minden tagja támogatta, áll abban a közleményben, amelyet a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium juttatott el szombaton a Mediafaxnak. A szaktárca szerint a Drakula Park helyszínének megváltoztatására vonatkozó ajánlás annak kapcsán született, hogy a szórakoztató park projektjét „agresszívnek találták Délkelet-Európa egyetlen, a világörökségi listán szereplő középkori városával szemben”. Ezt az álláspontot a projekt megvitatása során támogatta Libanon, Nagy-Britannia, Magyarország, Argentína és Thaiföld képviselője. A közlemény szerint a budapesti értekezleten bemutattak egy írott megállapodást a The Mihai Eminescu Trust alapítvány és a román turisztikai tárca között, melyet Jessica Douglas-Home és Dan Matei Agathon turisztikai miniszter írt alá június 26.-i dátummal, és amelyben köszönetet mondanak a Turisztikai Minisztérium vezetőjének a segesvári (Folytatás a 7. oldalon)