Népújság, 2002. szeptember (54. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-02 / 203. szám

2 NÉPÚJSÁG SZEPTEMBER 2., hétfő A Nap kel 6 óra 39 perckor, lenyugszik 19 óra 51 perckor. Az év 245. napja, hátravan 120 nap. Oáte+t, álterA&! Ma REBEKA és DORINA, holnap HILDA, napja van. REBEKA: a héber Ribka görö­gös Rebekka alakjából származik, jelentése bizonytalan. Egyesek sze­rint megkötöz, megigéz, megbabo­názó, mások szerint jól táplált. HILDA: Két név egybeeséséből keletkezett, az egyik az ófelnémet hiltja szó, a másik a Hild(e) kezdetű, illetve a­­hild(e) végződésű női ne­vek önállósult becézője. Jó hangulatban ünnepeltek (Folytatás az I. oldalról) eredményeket az életben. Az egyhá­ziak után Cornea Vasile polgármes­ter üdvözölte a rendezvény díszven­dégét, Nina Nordstrom asszonyt Finnország romániai nagykövetsé­gének gazdasági attaséját, akinek a közbenjárására,­­ mint megtudhat­tuk, a finn Mauri Juhani Ojala 12 há­zat épített a maroscsapói romáknak. Ezt az önzetlen segítséget is külön megköszönte a polgármester. - Soha nem tapasztalt fellendülésben van a város - jelentette ki a polgármes­ter. A vízügyi igazgatóság és a Socot Rt. erőfeszítéseinek köszönhetően elké­szülhetett a város árvíz elleni védőgátja és a fenékküszöb, ahonnan majd ellát­ják a víztisztító állomást. Rendbe tették a központot és a város több utcáját, jár­dáját is, feljavították a közvilágítást. Az energetikai líceumnak önálló hőközpontja lett, s hasonlóképpen fel­újították az ide tartozó falvak iskoláit is. Az Új Eminescu negyedben 160 lakó jogi helyzetét tisztázták, új vezeték ke­rült a Szabadság utcába, s ez a rehabili­tációs munkálat folytatódik. Helyi ala­pokból átalakítják a napipiacot is - mondta Cornea Vasile. Jó hírként újságolta a polgármester, hogy a Zooind Ardealul megkötött egy 140 millió dolláros beruházási szerző­dést, ami azt jelenti, hogy új munkahe­lyek létesülnek majd. Azt is megtudhat­tuk, hogy az Országos Lakásügynöksé­gi Alapból 48 lakrészes tömbházat épí­tenek majd fiatal házasoknak. Továbbá folyamatban van két beruházási terv, a vízbevezetés Maroscsapóra, valamint a központ és az Új Eminescu negyed korszerűsítése. 2003-ban egy sportter­met is szeretnének építeni. A ludasi kórház Radnóton levő egységét hama­rosan átveszi a város és ide egy kezelő­­bázist akarnak majd berendezni - tud­tuk meg a polgármestertől, aki végül megköszönte munkatársainak, a helyi tanácsosoknak és a város minden lako­sának az erőfeszítését. A polgármester a hagyományokhoz híven díszpolgári címeket és elismerő okleveleket adományozott. Az idén a város díszpolgára Olaf Iacob mérnök, a hőerőmű vezérigazgatója lett, akinek köszönhetően megszakítás nélkül üze­melhetett a hőenergetikai egység, s így munkahelyet biztosíthatott több radnótinak. A Radnót város barátai cí­met post mortem Rene Pellegrinus kap­ta, aki a Radnót és a belga testvértele­pülés, St. Katelins baráti kapcsolatát ápolta. Az oklevelet Rusu Marcel, a belga-román baráti társaság elnöke vet­te át Kitüntették Nina Nordströmöt és Mauri Juhani Ojalát is, az említett roma programért. A finn hölgy kifejtette: ez­előtt 10 évvel Finnország is hasonló lé­péseket kellett megtegyen az EU- integrációért, ezért szeretnék tapasztala­taikat megosztani velünk, s gyakorlati­lag is segítenek, mert itt befogadóképes, barátságos embereket találtak, akiknek joguk van egy jobb élethez. A továbbiakban kitüntették meg Chioralia Ioant, a vízügyi igazgatóság és Popa Eugent, a Socot Rt. vezérigaz­gatóját, akik hozzájárulásával elkészül­hetett a védőgát. Az év óvónője címet Magyarosi Erzsébet, a tanítónője címet Cundiev Maria vehette át, az év tanárai Diac Maria és Cocis Emandache. Sand Ionut Alint és Muresan Diana Ancutat tanulmányi eredményeiért jutalmazta a város. A legtisztább helységnek Maroslekencét és Szentgyörgyöt talál­ták. Volt egy különdíj is Grama Augustinnak, az önkéntes tűzoltói fel­adatok kiváló teljesítéséért. A megyei hivatalosságok részéről Ovidiu Natea prefektus, majd Virág György, a megyei tanács elnöke üdvö­zölte a város lakóit az ünnepségek al­kalmával. Szombaton délután és vasárnap a központban felállított színpadon könnyűzene- és népi együttesek lép­tek fel. Ezek között volt a Maros Művészegyüttes és a helybéli Hékás gyermek néptánccsoport. A sztár­vendégek között koncertezett Danes Annamari is. Lapzártakor még tartott a Miss Radnót szépségverseny. Vé­gül szabadtéri diszkóval és tűzijátékal zárultak a VI. Radnóti Napok. Kirándulás Színországba, avagy ismerkedés a Bibliával Sajátos hangulatú bibliatábort tar­tottak Színes utazás címmel a Tuli­pán utcai református gyülekezetben a múlt héten Nagy József Levente lelkipásztor, Nagy Erzsébet és Bor­sos Melinda hitoktatók, Halmen Krisztina, Máthé Emese és, Peres Já­nos egyetemista élményszerűvé, fe­ledhetetlenné tették a képzeletbeli „hajókirándulást” Színországba. Színország a Biblia lényegére utal megannyi jelképes üzenet. A drama­tizált bibliai történetek, csoportos be­szélgetés, egyházi énekek által igye­keztek megismertetni a gyerekeket a hit alapjaival. - Az új nemzedék nagyon vizuális világban él - mondta Borsos Melin­da hitoktató, - ezért igyekeztünk mi is vonzó, látványos megoldásokhoz folyamodni, életkori sajátosságokhoz igazodni. Krisztina ötlete - a hajó­zás - bevált. Örültek a gyerekek a kapitánynak, a mindenki kedvence bohócnak. Járay Fekete Katalin TUDÓSÍTÁSOK 2002. szeptember 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Közelebb vinni a szellemi elitet az egyházhoz (Folytatás az 1. oldalról) . Úgy vélem, hogy a lelkészek nem tettek meg mindent azért, hogy részt vegyenek a konferencián, igaz, hogy az egész előadássoroza­tot rögzítettük magnószalagra. Meglehet, azt várják, hogy hozzá­jutnak majd a hangfelvételhez vagy az írásos kivonatához. Aktív volt a konferencia. Minden egyes előadás után kerekasztal­­beszélgetésre került sor, ahol kér­dés-felelet formájában sikerült konszenzusra jutnia az előadónak az érdeklődővel. Válasz nélkül kérdések tehát nem maradtak. Ez előrelépés. Köszönet mindazon cégvezetőknek, akik támogatták rendezvényünket, de nagyon sokan vannak, akik többet tudtak volna tenni és akik, miután fölkérésünket megkapták, elbújtak, csak, hogy ne találkozzanak velünk. Pedig a ren­dezvénynek nemes célja volt: visz­­szavezetni a magyar népet Isten­hez. Nagyon sokat rontott az erdé­­lyi magyarság lelkivilágán a kom­munizmus, vagy akár a mostani neoliberalizmus és sorolhatnánk tovább ezeket az áramlatokat, ame­lyek az embereiket eltávolítják Is­tentől. Sikerült egy lépést tenni e cél megvalósítása felé. Nem lehet azzal a felfogással haladni tovább, hogy csakis az anyagi gyarapodás legyen a cél, hanem arra kell töre­kednünk, hogy lelkileg és szelle­mileg épüljünk. Jövőre két változat merült föl a konferencia megszer­vezésével kapcsolatosan: vagy oly jól sikerült ez a vásárhelyi rendez­vény, hogy ugyanitt kerül sor az értekezletre, de lehetséges az is, hogy vándorgyűlés formájában a székelyföld valamely városában fogjuk megszervezni: Csíkszeredá­ban, Sepsiszentgyörgyön vagy Kovásznán. De valószínűleg az el­ső változat marad. Már most el kell kezdenünk a gyűjtést erre a célra, hiszen nagy anyagi áldozatot igénylő rendezvényről van szó. A konferenciáról egy résztvevő, a Kolozsvárról érkezett Mikó Lőrincné véleményét is kikértük. - A konferencia fő témája a XX. század keresztyénségének feladatai volt. Ezt a témakört sze­rettük volna körüljárni, megvitat­ni, főleg az utolsó nap előadásai el is érték e célt. Nagyon sok problé­ma merült fel, de válaszokat is kaptunk arra, hogy hogyan indul­junk tovább. A tudomány, művé­szet, társadalmi kérdések mellett mindegyre felvetődtek azok a kér­dések, hogy az értelmiség az egy­házon belül hogyan dolgozik, illet­ve, hogy egyáltalán dolgozik-e és mi a feladata. A szomorú követ­keztetés az volt, hogy az elmúlt 50 év eredményeképpen az erdélyi értelmiség félreállt az egyháztól. Mindenki egyénileg, különböző okokból, de elsősorban a hivatalos politikának köszönhetően, amely­nek az volt a célja, hogy teljesen eltávolítsa az egyháztól az értelmi­ségieket. Ennek következtében ki­alakult a klerikális egyház, amit most már bírálunk, és azt szeret­nénk, ha a lelkész csak irányítója lenne annak a közösségnek, amelyben az értelmiség nagyon je­lentős és felelős szerepet tud vál­lalni. Hiányérzetem inkább a ge­neráció szerinti megoszlással kap­csolatos: hiányzik a középnemze­dék, amelynek át kellene vennie a stafétabotot és továbbvinnie. Min­dig megvan a távolmaradásra a magyarázat, kibúvó. Szervezés szempontjából voltak ugyan apró hibák, de ez annak tudható be, hogy nem volt elég stabil segítő­gárda a szervező mellett. A kap­csolattartás is akadozott, ezért utolsó percig az előadók program­ja, a sorrend nem volt teljesen biz­tos. Kellemetlen volt, sok minden­kit zavarba hozott, és voltak, akik bizonyos előadásokat elszalasztot­tak a csúszások, átszervezések mi­att. Ez azt jelenti a jövőre nézve, hogy idejében, mindenkivel le kell szögezni a programot és akkor na­gyobb publicitást lehet adni a ren­dezvénynek. Örülök, hogy végül mindenki bekapcsolódott, nem éreztem azt, hogy lennének cso­portok, amelyek magukat kisebb­rendűnek érezték volna vagy ki akartak volna emelkedni. A részt­vevők úgy érezték, itt a helyük és tennivalójuk van. Ez a legnagyobb eredmény.

Next