Népújság, 2003. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)
2003-08-01 / 177. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LV. évfolyam 177. (15444.) sz., 2003. augusztus 1., péntek 16 oldal, ára 5000 lej I .járLíkjU KM IMjjdl Lovaglás Rajtol a háromcsillagos nemzetközi verseny (2. oldal) Tánctábor, s ami még belefér Szellemi gyarapodás, szórakozás, mókázás Vajdaszentiványon (8. oldal) BUSZMVM ____________________________■- Ráncba szedik a taxipiacot Tegnapi ülésén a marosvásárhelyi tanács a város területén folytatott taxizást szabályozó határozatot hozott, amely előírja a kibocsátható engedélyek számát, az engedélykibocsátás feltételeit, kijelöli az állomáshelyeket és meghatározza az ott várakozó taxik számát. Fotó: Vajda György pndHi, ami REKLÁM MAROSVÁSÁRHELY, Dózsa György utca 67 szám | Telefax: 0265-261 478, e-mail: multidecor@fx.ro Kampányban az RMDSZ Kritikus időszak következik Mától kampányban van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. Az ügyvezető elnökség ülésén elemezték az elnökség tevékenységi programját, különös tekintettel arra, hogy az elkövetkezendő időszak rendkívül fontos mind a szövetség belső életében, mind a politikai életben, illetve a törvényhozásban. A sajtótájékoztatón jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős alelnök és Nagy Zsolt, a helyi önkormányzatokért felelős alelnök. A szövetségi elnök szerint a tegnapi tanácskozás legfontosabb témája a jövő tavasszal sorra kerülő helyhatósági választásokra való felkészülés volt. De nemcsak a kampányról Mózes Edith (Folytatás a 9. oldalon) Adókedvezmény épületfelújításért Közel 40 napirendi pontot tárgyalt tegnap a marosvásárhelyi tanács. A napirend elején szereplő beszámolókat a megszokott módon az ülés végére hagyta a testület. Élénk vitát váltott ki az a határozattervezet, amely adókedvezmény jóváhagyásáról szól azon ingatlantulajdonosok részére, akik felújítják a tulajdonukban levő épület homlokzatát. A tanácsosok véleménye azon oszlott meg, hogy idén kik részesülhetnek az akár 100 százalékig terjedő épületadó-kedvezményben. A gyűlésen jelen levő Dorin Florea polgármester szerint azoknak kellene idén a kedvezményt biztosítani. A.l. (Folytatás a 9. oldalon) Újra van Kossuth utca Marosvásárhelyen Tegnap a városi tanács július havi ülésén hoszszas vita nyomán 14-en szavaztak igennel arra, hogy a város egyik főutcája visszakapja régi nevét. Az RMDSZ-képviselők által beterjesztett határozattervezetet nyolcan ellenezték, három tanácsos pedig tartózkodott. A vitaindító Moraru Octavian szerint a tanács névadó bizottsága nem volt teljes, amikor a határozattervezettel kapcsolatosan szavaztak, egyeseket nem hívtak meg a szóban forgó megbeszélésre - hangzott el a gyanúsítás, amit később Király István, a névadó bizottság elnöke oszlatott el azzal, hogy (b.gy.) (Folytatás a 9. oldalon) Robogók a közlekedésrendészetnek (2. oldal) Fotó: Szász Károly ^■JIHIIIIUIIH.....—111. i I UIIIIPIHIII I.UHIIDIII...' ............. V OBBkÜHut AITTOVRRONA HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐ Marosvásárhely, 1848. Sugárút 23 sz. Személygépkocsik és haszonjárművek ramgy BrfliliKfifi itfci Igazságtétel Visszakapta nevét a Kossuth Lajos utca Marosvásárhelyen. A Kultúrpalota vagy a vár mellett ez az elnevezés is szerves része a város történelmének A Szentkirály felé vezető utca ugyanis közel száz esztendőn át viselte a nagy reformer, az 1848-49-es forradalom vezéralakjának nevét. Kossuth első erdélyi szobrát is Marosvásárhelyen emelték, dr. Bernády György kezdeményezésére. Az 1899-ben felavatott szobrot 1920-ban tüntették el „ismeretlen tettesek". Ekkor változtatták meg először az utca nevét is, majd 1940-től 1986-ig volt újra Kossuth utca. A marosvásárhelyi magyarság természetes igénye, hogy városépítő múltjának elődeinek tiszteletére a szóban forgó utca a ma is emlegetett nevet viselje. Annál is inkább, mert a 200 évvel ezelőtt született Kossuth Lajos volt a kezdeményezője annak a törvénynek, amely a Monarchiában, s így Erdélyben is jobbágyok millióinak felszabadulását eredményezte. Népszerűségét bizonyítja, hogy szenvedélyes hangú beszédeivel, a saját maga vezette toborzó kampány során bihari, bánáti és szatmári románok is beálltak a forradalmi hadseregbe. 1848 őszén, a kibontakozó polgárháború során Avram láncával, G. Barifiuval és S. Barnu fiuval akarta felvenni a kapcsolatot a nézeteltérések rendezése érdekében, ez azonban nem volt érdeke a szebeni Generálkommandónak, ami a magyarok ellen uszította a románokat. Sokszor említették Kossuth tévedéseit, a nemzetiségek kérdésében vallott álláspontját. Bár egy időben nem tudta elképzelni a Magyarország ellen fellázított nemzetiségek kollektív jogait, szellemi nagyságát, szellemének rugalmasságát bizonyítja, hogy 1849-ben Szegeden megszületett az első nemzetiségi törvény. Az emigráció éveiben pedig megálmodta a Duna Konföderációt, a Duna menti népek egyenjogú, szabad és demokratikus társadalmát, makacs erőfeszítéseket tett a román és magyar nép megbékélése érdekében. A tagadhatatlan történelmi tények ellenére, a téma kapcsán áltörténészek valótlan állításaitól volt hangos a helyi sajtó (kérdés, hogy hol vannak az igazi történészek), holott Kossuth gyilkosnak való kinevezése, a 40.000 román áldozat, valamint a Marosvásárhelyen felakasztott 100 román emlegetése több a hazugságnál. A hitelesség hiányán kívül az uszítás kategóriájába is besorolható, amire ideje lenne a Országos Diszkriminatív Tanácsnak is felfigyelnie. Mindenképpen pozitívum, hogy a tegnapi tanácsülés igazságot szolgáltatott, s a döntés törvényességéhez sem férhet kétség. Ez a fejlemény egyben próbatétel, elfogadása és elfogadottsága jelezheti, mennyire vert gyökeret Marosvásárhelyen az európai szellemiség. (bodolai)