Népújság, 2003. augusztus (55. évfolyam, 177-202. szám)

2003-08-01 / 177. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LV. évfolyam 177. (15444.) sz., 2003. augusztus 1., péntek 16 oldal, ára 5000 lej I .járLíkjU KM IMjjdl Lovaglás Rajtol a háromcsillagos nemzetközi verseny (2. oldal) Tánctábor, s ami még belefér Szellemi gyarapodás, szórakozás, mókázás Vajdaszentiványon (8. oldal) BUSZMVM ____________________________■- Ráncba szedik a taxipiacot Tegnapi ülésén a marosvásárhelyi tanács a város területén folytatott taxizást szabályozó határozatot hozott, amely előírja a kibo­csátható engedélyek számát, az engedélykibocsátás feltételeit, kijelöli az állomáshelyeket és meghatározza az ott várakozó taxik számát. Fotó: Vajda György pndHi, ami REKLÁM MAROSVÁSÁRHELY, Dózsa György utca 67 szám | Telefax: 0265-261­ 478, e-mail: multidecor@fx.ro Kampányban az RMDSZ Kritikus időszak következik Mától kampányban van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, jelentette be tegnap sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök. Az ügyvezető elnökség ülésén elemezték az elnökség tevékenységi programját, különös tekintettel arra, hogy az elkövetkezendő időszak rendkí­vül fontos mind a szövetség belső életében, mind a politi­kai életben, illetve a törvényhozásban. A sajtótájékozta­tón jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős alel­­nök és Nagy Zsolt, a helyi önkormányzatokért felelős al­­elnök. A szövetségi elnök szerint a tegnapi tanácskozás legfonto­sabb témája a jövő tavasszal sorra kerülő helyhatósági vá­lasztásokra való felkészülés volt. De nemcsak a kampányról Mózes Edith (Folytatás a 9. oldalon) Adókedvezmény épületfelúj­ításért Közel 40 napirendi pontot tárgyalt tegnap a marosvásárhelyi tanács. A napirend elején szereplő beszá­molókat a megszokott módon az ülés végére hagyta a testület. Élénk vitát váltott ki az a határo­zattervezet, amely adókedvezmény jóváhagyásáról szól azon ingatlantu­lajdonosok részére, akik felújítják a tulajdonukban levő épület homlok­zatát. A tanácsosok véleménye azon oszlott meg, hogy idén kik részesül­hetnek az akár 100 százalékig terje­dő épületadó-kedvezményben. A gyűlésen jelen levő Dorin Florea polgármester szerint azoknak kelle­ne idén a kedvezményt biztosítani. A.l. (Folytatás a 9. oldalon) Új­ra van Kossuth utca Marosvásárhelyen Tegnap a városi tanács július havi ülésén hosz­­szas vita nyomán 14-en szavaztak igennel arra, hogy a város egyik főutcája visszakapja régi ne­vét. Az RMDSZ-képviselők által beterjesztett ha­tározattervezetet nyolcan ellenezték, három ta­nácsos pedig tartózkodott. A vitaindító Moraru Octavian szerint a tanács névadó bizottsága nem volt teljes, amikor a határo­zattervezettel kapcsolatosan szavaztak, egyeseket nem hívtak meg a szóban forgó megbeszélésre - hangzott el a gyanúsítás, amit később Király István, a névadó bizottság elnöke oszlatott el azzal, hogy (b.gy.) (Folytatás a 9. oldalon) Robogók a közlekedésrendészetnek (2. oldal) Fotó: Szász Károly ^■JIHIIIIUIIH.....—111. i I UIIIIPIHIII I.UHIIDIII...' ............. V OBBkÜHut AITTOVRRONA HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐ Marosvásárhely, 1848. Sugárút 23 sz. Személygépkocsik és haszonjárművek ramgy BrfliliKfifi itfci Igazságtétel Visszakapta nevét a Kossuth La­jos utca Marosvásárhelyen. A Kul­túrpalota vagy a vár mellett ez az elnevezés is szerves része a város történelmének A Szentkirály felé vezető utca ugyanis közel száz esz­tendőn át viselte a nagy reformer, az 1848-49-es forradalom vezér­alakjának nevét. Kossuth első erdé­lyi szobrát is Marosvásárhelyen emelték, dr. Bernády György kezde­ményezésére. Az 1899-ben felava­tott szobrot 1920-ban tüntették el „ismeretlen tettesek". Ekkor változ­tatták meg először az utca nevét is, majd 1940-től 1986-ig volt újra Kossuth utca. A marosvásárhelyi magyarság természetes igénye, hogy városépítő múltjának elődei­nek tiszteletére a szóban forgó utca a ma is emlegetett nevet viselje. An­nál is inkább, mert a 200 évvel ez­előtt született Kossuth Lajos volt a kezdeményezője annak a törvény­nek, amely a Monarchiában, s így Erdélyben is jobbágyok millióinak felszabadulását eredményezte. Nép­szerűségét bizonyítja, hogy szenve­délyes hangú beszédeivel, a saját maga vezette toborzó kampány so­rán bihari, bánáti és szatmári ro­mánok is beálltak a forradalmi had­seregbe. 1848 őszén, a kibontakozó polgárháború során Avram láncával, G. Barifiuval és S. Barnu fiuval akarta felvenni a kap­csolatot a nézeteltérések rendezése érdekében, ez azonban nem volt ér­deke a szebeni Generál­kommandónak, ami a magyarok el­len uszította a románokat. Sokszor említették Kossuth tévedéseit, a nemzetiségek kérdésében vallott ál­láspontját. Bár egy időben nem tud­ta elképzelni a Magyarország ellen fellázított nemzetiségek kollektív jo­gait, szellemi nagyságát, szellemé­nek rugalmasságát bizonyítja, hogy 1849-ben Szegeden megszületett az első nemzetiségi törvény. Az emig­ráció éveiben pedig megálmodta a Duna Konföderációt, a Duna menti népek egyenjogú, szabad és demok­ratikus társadalmát, makacs erőfe­szítéseket tett a román és magyar nép megbékélése érdekében. A tagadhatatlan történelmi té­nyek ellenére, a téma kapcsán ál­történészek valótlan állításaitól volt hangos a helyi sajtó (kérdés, hogy hol vannak az igazi történészek), holott Kossuth gyilkosnak való ki­nevezése, a 40.000 román áldozat, valamint a Marosvásárhelyen fel­akasztott 100 román emlegetése több a hazugságnál. A hitelesség hiányán kívül az uszítás kategóriá­jába is besorolható, amire ideje lenne a Országos Diszkriminatív Tanácsnak is felfigyelnie. Mindenképpen pozitívum, hogy a tegnapi tanácsülés igazságot szol­gáltatott, s a döntés törvényességé­hez sem férhet kétség. Ez a fejle­mény egyben próbatétel, elfogadása és elfogadottsága jelezheti, mennyi­re vert gyökeret Marosvásárhelyen az európai szellemiség. (bodolai)

Next