Népújság, 2003. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-01 / 203. szám
2 NÉPÚJSÁG SZEPTEMBER 1., hétfő A Nap kel 6 óra 37 perckor, lenyugszik 19 óra 54 perckor. Az év 244. napja, hátravan 121 nap. Ottan érteAAa! Ma EGYED, EGON, holnap REBEKA, DORINA napja. EGYED: görög eredetű név, amely latin közvetítéssel érkezett hozzánk, régóta használt a magyar formája. Jelentése: pajzshordozó. EGON: több germán név becézéséből önállósult REBEKA: héber eredetű név görögös alakja, jelentése: megigéző, megbabonázó, vagy jól táplált. Múzeumavatás és konferencia Sáromberkén A Sáromberkén szombaton felavatott Néprajzi-Falutörténeti Múzeum nem csak a benne található tárgyak miatt egyedi. A megnyitót követő konferencia sem volt páratlan a maga nemében. Ami az eseményeket rendkívülivé teszi az, hogy a történések mozgatórugói ez alkalommal helybéli, egyetemet frissen végzett vagy még diákoskodó fiatalok. Vajda András és Orbán János megálmodták és kemény munkával meg is valósították álmukat, egy néprajzi és falutörténeti múzeumot. Temészetesen mindez csak a kettejük tenni akarásából nem jöhetett volna létre, szükség volt még a református egyház által felajánlott egykori iskolaépületre, amelyet közös erővel újítottak fel, szükség volt hozzá a helybéliek adakozókészségére, amellyel padlásaikon porosodó értéktelennek vélt tárgyaikat rendelkezésre bocsátották és egyéb támogatásokra. Amint a megnyitón dr. Keszegh Vilmos tanszékvezető egyetemi tanár is elmondta, lehetnek szerény helyek, melyeket a bennük rejlő kincsek tesznek gazdaggá. Sáromberkén az egykori iskolaépület valóban eltörpül a kastély vagy a Teleki kripta mellett, mégis a most benne berendezett múzeum kiemeli valamikori szürkeségéből. Nagy Géza nyugalmazott refomátus lelkész ugyanakkor hangsúlyozta, a múzeum figyelmeztetés, hogy amelyik közösség nem becsüli meg múltját, büntetésként arra kényszerül, hogy újra át kell élje. A megnyitón még felszólalt dr. Szabó Miklós történész, valamint a helybéli református lelkipásztor Porkoláb Levente, elismerő és köszönő szavakkal illetve a fiatalokat. A Kanadában élő Teleki Sámuel üdvözletét Dán József hozta el az egybegyűlteknek, ugyanakkor reá emlékezett Bethlen Anna is. Végül az érdeklődők népes seregét csoportonként vezették végig a szervezők a múzeumon. Itt megcsodálhattunk néhány épen megmaradt darabot a kastély elpusztult bútorzatából első és második világháborús emlékeket, iratokat, fényképeket, a néprajzi részlegen pedig az egykori népi kézművesség remekművei várják az ide látogatókat. Amint az idegenvezetést is felvállaló ifjak elmondták, leegyszerűsítve elmondható: a falu padlása költözött be a volt iskola épületébe. Szombaton délután a megnyitót követően Lokális történelmek elnevezéssel konferenciára került sor a sáromberki kastély dísztermében. Itt számos kiváló előadás hangzott el Teleki Domokos levelezéséről (dr. Viczián István, Budapest), A sáromberki Teleki kriptáról (Orbán János, Sáromberke), A sáromberkiek részvételéről a szabadságharcokban (dr. Szabó Miklós, Marosvásárhely), Az 1868-as oktatási törvény hatásairól a helybeli felekezeti oktatásra (Berekméri István, Sáromberke), a helybéli Köblös Elek pártvezér vitatott egyéniségéről (Nagy Domokos, Sáromberke), A Maros menti harcokról 1944-ben (Berekméri Árpád Róbert, Marosvásárhely) valamint az első és második világháborús dokumentumok néprajzi vonatkozásairól (Vajda András, Sáromberke). Az egész napos rendezvény során kiderült, hogy a megvalósult álmok mellett további tervek is léteznek, szeretnének a frissen létesült múzeumban egy régiós kutatóműhelyt létrehozni, bővíteni és önállósítani a múzeumot, további adatokat és tárgyakat gyűjteni stb. Az esemény kapcsán pedig feltétlen el kell mondani, hogy Sáromberkének ugyan nincs bevásárlóközpontja meg üzemanyagtöltőállomása, de vannak épületei és ifjai, melyek érdemessé teszik, hogy az arra járó hosszabb-rövidebb időre megszakítsa útját. Köröndi Kinga TUDÓSÍTÁSOK 2003. szeptember 1., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Nagysármási Napok első alkalommal Augusztus 27-29-e között első alkalommal szervezték meg a Nagysármási Napokat, vagyis a Mezőségi Hagyományok Fesztiválját. A mezőség megbolydult, népzene-, néptánccsoportok készültek az eseményre, népes közönség követte a sámási kultúrotthonban megtartott előadásokat. Nagysármás felé menet, Mezőbándon már megpillantottuk a magyar népviseletbe öltözött fiatalokat. Péntek reggel volt, gyülekeztek, készültek a mezőségi fesztiválra. Nagy eseménynek számított a délben megtartott román menyegzői szokás bemutatása a község központjában, majd az ezt követő népviseleti parádé. Zenészek kísérték a felvonulókat, a román és magyar népviseletet bemutató sámási, mezőbándi, mezőméhesi, és más településekről érkezett csoportokat (köztük Kolozs megyeit is). A szervezők délutánra várták a marosludasiakat és gernyeszegieket. A fesztivál ötlete már a 2003-as költségvetés kidolgozásakor megszületett, 55 millió lejt különítettünk el erre a célra. A sármásiak már nem vették túl komolyan az augusztus 29- i hagyományos dinnyevásárt. A tömeg mindig összegyűlt, de főként a zsibvásár vonzotta az embereket, és végül a kocsmában kötöttek ki. Ezen szerettünk volna változtatni, kicsit felrázni a mezőségieket, feléleszteni a hagyományok iránti érdeklődést - mondta Floare Gheorghe polgármester. A szervezők szándéka csak részben teljesült: a dinnyefelhozatal szegényes volt, csak 3-4 helyen árusították, a tömeg pedig megoszlott a zsibvásár és a művészi műsor között, előbbi javára. A helyi kultúrotthon azonban megtelt, a hangulatot a néptáncegyüttesek, az énekesek emelték. Itt lépett fel a leányos, belső mezőségi és korcsos táncokkal a Nagysármási Tulipán Kulturális Csoport 12 táncosa, valamint a Boglárka Táncegyüttes I-VIII. osztályos diákokból álló 12 táncospárja is. A Boglárkát a Tulipán utánpótlásának nevezte Trombitás Jolán, a csoportok irányítója. A községi parkban látható volt Serban Gherasim keramikus művész kiállítása, de mint sok sármási elmondta, a rendezvény egyik fénypontja az egy nappal korábban megrendezett szarvasmarha-kiállítás, díjazás volt. Bizonyára így van, hiszen a mezőségiek közismerten mezőgazdálkodással, állattenyésztéssel foglalkoznak. A Sármási Napokon azonban elvártuk volna, hogy több falu vegyen részt, mutatkozzon be. Talán jövőre nagyobb érdeklődés övezi e hagyományteremtőnek induló rendezvényt... Antalfi Imola II. Gazdanapok Udvarfalván A szakszerűsödés jegyében A Marosszentanna községhez tartozó Udvarfalván a helyi tanács, a polgármesteri hivatal és a megyei mezőgazdasági tanácsadó hivatal második alkalommal szervezte meg a gazdanapokat, amelynek keretében virág- és zöldségkiállítást rendeztek, volt mint képzőművészeti tárlat, néptáncelőadás, gulyásfőzés és lovasfogat-felvonulás is. A tavaly 11, az idén már 20 sátorban 16 udvarfalvi termelő állította ki szebbnél szebb terményét a kultúrotthonnal szembeni téren. Ezenkívül a Dascochim, a Blondy, az Agroflorimpex és az Unimur cégek is felvonultatták termékeiket. S a virágok, zöldségek és gyümölcsök mellett sertéseket, szarvasmarhákat, lovakat, nyulakat és szárnyasokat is kiállítottak a gazdák. A terménykiállítás bizonyítja, hogy községünk gazdái szorgalmasak és nyitottak, itt hagyománya van a zöldségtermesztésnek, s mi szívesen vállaljuk fel az ilyen jellegű rendezvények szervezését - mondta megnyitójában Viorel Bubeu, Marosszentanna polgámestere. A meghívottként jelen levő Makkai Gergely képviselő hangsúlyozta, az európai uniós integrációban nagyon fontos a minőség és a szakismeret. Az udvarfalviak a felvonultatott termékeikkel bizonyítják, hogy megállhatják a helyüket bármely nyugat-európai piacon, azonban nem szabad itt megállni. Állandó képzésre van szükség, s ma már örömmel mondhatjuk, hogy mind a Sapientián, mind pedig a nyárádszeredai egyetemi oktatásban lehetőséget biztosítanak azoknak, akik a kertészetet, zöldségtenyesztést választják szakmájuknak. Ráduly György helyi tanácsostól, szervezőtől megtudhattuk, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett gazdatanfolyamon több mint 30-an vettek részt, ezek közül 20-an ezüstkalászos gazdák. A községben több mint 150 család él zöldségtermesztésből. A kiállításon is vannak már olyan fiatalok, akik biztosítják, hogy „a szakma ne haljon ki”. Van folytonosság, van akire alapozni a jövőben is. Az előző évi rendezvénytől eltérően az idén két komány elhatározta, hogy gulyást is főz, s azt is már kitervelték a szervezők, hogy a téli gazdasszonytanfolyam résztvevői a III. gazdanapon gulyásfőző versenyt is szerveznek, azt bizonyítandó, hogy az udvarfalviak nemcsak kiváló zöldséget termesztenek, hanem remekül főznek is. Az idei rendezvényt az udvarfalvi általános iskola egyik osztályában berendezett képzőművészeti tárlat egészítette ki. Az alkotásokat udvarfalvi képzőművészeti szakközépiskolások: Ráduly Melinda, Ráduly Erzsébet, Ráduly Györgyi, és Mátyás Rozália készítették. Délután a helybéli iskolások néptáncműsort mutattak be, s a fogathajtó versenyen részt vevők is ellátogattak Udvarfalvára. A rendezvény egy hosszú távú falufejlesztési program egyik lépése. Szeretnénk, hogy a kis- és középvállalkozóknak, illetve mezőgazdasági termelőknek szóló SAPARD- program keretében minél több pályázatot nyújtsunk be, s ebben elsősorban azokra a termelőkre számítunk, akik itt bemutatkoztak. Egy következő lépésben pedig a faluturizmust szeretnénk felkarolni, hiszen itt lovaglási lehetőséget is biztosíthatunk. A zöldség- és a virágkiállítást pedig mindenképpen nem csak helyi, hanem hagyományos megyei rendezvénnyé szeretnénk fejleszteni - nyilatkozta lapunknak Viorel Bubau polgármester. Vajda György Horváth István és a mezőgazdaság A Horváth István Alapítvány, az RMGE (Romániai Magyar Gazdák Egyesülete) Marozsa ózdi és istvánházi gazdaköre szervezésében augusztus 30-án, szombaton szarvasmarha-kiállításra került sor Magyarózdon. Az odalátogatók ez alkalommal kis füzetet vehettek át, amelynek negyedik oldalán a magyarózdi születésű Horváth István vallomását olvashatjuk: „Parasztként felemelkedni nem lehetett, bármennyire is értelmes és tehetséges volt valaki, legfennebb csak kiemelkedni a paraszti sorból...” Ezek a sorok adták a kiállítás megszervezésének ötletét - mondta Csomós Attila, az RMGE Maros megyei szervezetének elnöke. A Malozsa völgyében élő emberek megélhetését ma is a tej és a tejtermékek biztosítják. Szükség volt a megmérettetésre ahhoz, hogy a gazdálkodókat a kiállítás jobb munkára késztesse. A gazdák 40 állatot vonultattak fel. A bírálóbizottságnak (dr. Dán Péter tud. kutató, Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója, Kovács József, a Megyei Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Hivatal alkalmazottja) nem volt egyszerű, hogy kiválogassa a szebbnél szebb állatok közül a legszebbet. Végül is 12 díjat osztottak ki különböző kategóriákban. A legfiatalabb állattenyésztő ifj. Kóródi Imre (Magyarózd) Makkai Gergely RMDSZ-képviselőtől 500.000 lej jutalmat kapott. A díjkiosztás után újra Horváth István sorai kívánkoznak ide: „Be kell bizonyítanom a világ előtt, nem csak magamat hozom, hanem a mélybe szorítottak egész seregét, akik emberi értékeik alapján más sorsot érdemelnek”. Mennyire valósághűek ma is ezek a gondolatok, nem csupán a Malozsa völgyében. Szerte az országban. (hilyen)