Népújság, 2004. március (56. évfolyam, 49-75. szám)

2004-03-01 / 49. szám

2 NÉPÚJSÁG a hétfő A Nap kel 6 óra 55 perckor, lenyugszik 18 óra 2 perckor. Az év 61. napja, hátravan 305 nap. Sztrájkolnak a vasutasok Ma az ország egész területén szü­netel két órára a vasúti forgalom a vasúti alkalmazottak figyelmeztető sztrájkja miatt. Reggel hét és kilenc óra között leáll a vonatközlekedés. Közel hatvanezer al­kalmazott szünetelteti a munkát. A vasúti dolgozókat és a moz­donyvezetőket is képviselő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) 15-20 százalékos fizetésemelést és élelmi­szerjegyeket kér a kormánytól. A Szállításügyi Minisztérium azonban csupán 3 százalékos jövedelem­kiegészítést hagyott jóvá. A vasúti dolgozókat képviselő másik szak­­szervezet, az Elcatel a február-június időszakra legkevesebb 12 százalé­kos, a július-december időszakra pe­dig újabb 15 százalékos fizetéseme­lést szeretne elérni. Az állomáson levő szerelvények 9 óra után indulnak el a jelzett késés­sel, az úton levők pedig elérik az első állomást, ahol a sztrájk ideje alatt vesztegelnek. Marosvásárhelyen a Gyergyószentmiklóstól Székely­­kocsárdig közlekedő személyvonat­nak 7.15 órakor kell a nagyállomásra érkeznie, a sztrájk miatt azonban csak Sáromberkéig jut el. A Brassó felé induló 7.34-es személyvonat 9 órakor indul el, míg a Nagyszeben felől érkező út közben fog leállni. A Székelykocsárd felől érkező gyors­vonat várhatóan még a sztrájk előtt, 6.54-kor megérkezik Marosvásár­helyre. Ma ALBIN, holnap LUJZA napja ALBIN: két név egybeesése. Le­het a latin Albinus családnév rövidü­lése, ekkor jelentése: fehér hajú férfi, vagy a gen­án Albin változata, je­lentése: nemes barát. LUJZA: a francia Louise magya­rosított formája, a Lajos női megfele­lője. Jelentése: hírnév + háború. •%. $ Körzeti RMDSZ-közgyűlések Az RMDSZ marosvásárhelyi 10-es körzete március 4-én, csütörtökön dél­után 5 órakor teadélutánnal egybekötött közgyűlést tart a Vihar utcai refor­mátus templom tanácstermében. Meghívott vendégek: Csőgzi Sándor alpol­gármester, Törzsök Sándor és Káli Király István tanácsosok. Az RMDSZ 7-es és 8-as körzete március 2-án, kedden délután 5 órától beszámoló közgyűlést tart a Dobrogeanu Gherea utcai Szent Miklós-kápolna tanácstermében. Meghívottak: Dávid Csaba, a városi szervezet elnöke, Ba­kos Levente, a 8-as körzet kapcsolattartó tanácsosa és Fekete Attila tanácsos. A tavaszt, a szépnemet, a szeretetet, életet adó nőket jelképező március 1-8. közötti időszakban az 1989-es forradalomban elhunytak feleségei­nek, lánygyermekeinek, édesanyjának és lány­testvéreinek sok egészséget, boldogságot és álma­ik beteljesülését kívánjuk, és azon nők síremlékei­nél, akik a forradalom gyilkos golyóitól elestek, egy szál gyertyát gyújtunk és virágot helyezünk el Muteu Maria, a December 21. Marosvásárhely Mártírváros Egyesület alelnöke 11. ll' lltoMvimd ! »- »Áj « ! ! ! ! Havonta 3, egyenként i CO,­­ 500 ezer lej értékű élelmiszer­i csomagot sorsolunk ki. ! ___ 2004. március 1-jétől, a hetente » több alkalommal megjelenő pályázati szelvénnyel minden olvasónk részt vehet a Népújság-kosár havi sorsolásán. ! \ '"TV______ | ADJON ESÉLYT A SZERENCSÉNEK! h ! n I : : I ! A következő hónap 15-ig (postai bélyegző i I j 1 dátuma) küldheti be a kivágott és személyi­­ adataival (név, lakcím, esetleg telefonszám) : /—, ! kitöltött 10 db szelvényt a következő címre: j :j | Red. Népújság, 540015 Tg. Műre?: : j ! str. Gh. Dóra nr. 9. • A borítékra kérnénk ráírni: NÉPÚJSÁG-KOSÁR Íj Az első nyilvános sorsolásra 2004. április 20-án :J J kerül sor a szerkesztőségben. a i MI] V/:wyji] c 14rj ‘JA ^/:V/,/*]7T8 i - ■ ___TUDÓSÍTÁSOK ___________________________________________ 2004. március L, hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT VIII. balavásári borverseny Először külföldi résztvevőkkel is A községközpontban hagyomány­­nyá váltak az évi borversenyek, a sorozatot dr. Csávossy György in­dította el. A Vili. Közép- és Kis- Küküllő menti (ezúttal Nyárád men­ti is) borverseny szervezői Sütő Árpád mezőgazdasági technikus, Miklós Gyula agrármérnök és Ba­logh Gyula mezőgazdasági techni­kus volt. A pénteken és szombaton zajlott megmérettetésre 61 szőlőtermesztő­borász 86 bor­intával jelentkezett, az igényes szakértő zsűri elnöke Ko­vács Adorján, a balázsfalvi Szőlésze­ti Kutatóállomás főmérnöke volt. A borminták értékelését zsűritagként Kunszeri Miklós, a Magyar Országos Borminősítő Intézet munkatársa, Ilia Csaba, csurgói (Magyarország) ön­­kormányzati képviselő, Csurgó Hegyközség bírója, Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság című lap szerkesztője, Péterfi Sándor maros­vásárhelyi borász, Balogh Gyula kelementelki szőlőtermesztő és bo­rász végezte. A péntek délutáni ver­sengés után, szombaton került sor a tapasztalatcserére, eredményhirdetés­re és az ünneplésre. A szombat dél­utáni tapasztalatcserén és díjkiosztá­son részt vett Burkhardt Árpád, Ma­ros megye alispánja, Náznán Jenő, a megyei Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Igazgatóság vezérigazgató­helyettese is. A bírálóbizottság nagyon szigorú mérce alapján ítélkezett. Első alka­lommal fordult elő, hogy egyetlen szarmintát sem zártak ki a versenyből. Az idén nemzetközivé vált megmé­rettetésre 16 magyarországi borter­melő is elhozta borait. A versenyre benevezett termelők 64%-a oklevelet nyert, egy nagy arany-, 9 arany-, 19 ezüst-, 22 bronzdíjat osztottak szét, a benevezettek 46%-a pedig részvételi díjjal távozott. A bormintákat is dí­jazták: 1 nagy arany-, 9 arany-, 21 ezüst-, 24 bronzdíjjal, 31 részvételi oklevéllel. A rendezvény is jelzi, hogy a Kö­zép- és Kis-Küküllő menti borok mi­nősége a nyolc év alatt megváltozott. Az eddigi versenyeken több bormin­tát zártak ki. Ezúttal egyet sem, ami bizonyítja, hogy a borászok mentalitásában is változás állt be. Egyre többen alkalmazzák a kor­szerű termesztési technológiát, a feldolgozás legújabb módszereit. És vannak olyan borászok is, akik már az eredetellenőrzött elnevezé­seken gondolkodnak, amelyeket címkékre nyomtatnak. Magyarán: levédik a táj jellegzetességeit őrző boraikat. A szombati tapasztalatcserén ugyancsak először történt meg a ha­zai és magyarországi borok, szőlőter­mesztési és borászati technológiák összehasonlítása. Náznán Jenő me­gyei mezőgazdasági vezérigazgató­helyettest kértük a borverseny értéke­lésére.­­ Az elmúlt évekhez viszo­nyítva látom a fejlődést, azt, hogy a tájegység borosgazdái, szőlészei megtanulták, miképpen kell a boro­kat versenyen bemutatni. Az a tény, hogy a bírálóbizottság egyetlen min­ Fotó: Szász Károly Ját sem zárt ki, nagy előrelépés. A gazdálkodók kezdik jobban elsajátí­tani a szakterminológiát, ami valami­kor csak a szakemberek sajátja volt. Ami minden pozitívum ellenére sze­mély szerint engem aggaszt, az, hogy a termelői háttér nem fejlődik arányosan a bor­inőség javulásával. Utalok a területek nagyságára, a ter­ménymennyiségre. Továbbá gondok vannak az értékesítéssel. Véglegesen le kell mondani a műanyag palac­kokról. A borok egyéni jellegét a címke, a nyakszalagos palack, a ke­reskedelemben való megjelenítés hangsúlyozza ki - mondotta Náznán Jenő. A rendezvényt a marosvásárhelyi Fitocom Kft. és a Bayer Corp Science cég támogatta. (hilyen) Önkormányzati tanácskozás Magyarkapuson (Folytatás az 1. oldalról) terén az európai közösséghez való tartozás érdekében - mondta az elő­adó. Ugyanez a helyzet az autonómia kérdéskörével is: az e téren folytatott viták nem arról szólnak, hogy kell-e a romániai magyar közösségnek au­tonómia, hiszen a különböző autonó­miatom­ák teszik lehetővé e közös­ség tartós jelenlétét, hanem arról, hogy ezt hogyan kívánjuk elérni. Vá­lasztási évben egy fő prioritás van - hangsúlyozta a szövetségi elnök -: a választás. Mind az önkormányzati, mind a parlamenti választások ered­ményeként erős képviseletet kell el­érnünk, hiszen az elkövetkező idő­szakban a csatlakozás kényszere a szemléletváltást is gyorsítani fogja, és csak erős képviselettel rendelkező szervezetként érvényesíthetjük célki­tűzéseinket - fogalmazott Markó Bé­la. Románia csatlakozási folyamata során ma olyan kisebbségi jogok ér­vényesülését tapasztalhatjuk, mint a teljes körű anyanyelvi oktatás, a köz­­igazgatási törvény által előírt nyelv­­használati szabályozás, illetve a 2003-as alkotmánymódosítás által te­remtett keret az igazságszolgáltatás­ban való anyanyelvhasználatra. Ez­zel a törvénykezési folyamattal pár­huzamosan folyamatosan bővült a romániai magyar közösség képvise­lőinek a kom­ánytól független intéz­ményekben való jelenléte. A csatla­kozási folyamat mellett alapvető ér­dekünk maga az integráció - hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök, hi­szen az integráció önmagában fontos megoldásokat kínál a romániai ma­gyar közösség számára, mint például a határok megszűnése, ezáltal lehető­vé téve a magyar közösség reintegrációját, illetve a szubszidi­aritás elvének érvényesüléseként az Európai Unión belüli különböző au­tonómiatom­ák létrehozása. Markó Béla szövetségi elnök elő­adásának következtetése: amennyi­ben a 2004-es önkormányzati és par­lamenti választások eredményeként erős képviseletünket mind helyi, mind pedig országos szinten meg­őrizzük, a csatlakozás nyertesei le­szünk. Markó Béla előadását követően dr. Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere Ön­kormányzatiság az Európai Unió­ban címmel tartotta meg értekezé­sét. Megerősítette: a magyar kor­mány megtesz mindent annak érde­kében, hogy Románia, s ezáltal a romániai magyarság mielőbb csat­lakozzon az Európai Unióhoz. Az EU Önkormányzati Chartája leszö­gezi, hogy a tagállamok helyi ön­­kormányzatai jogosan együttmű­ködhetnek. Ennek alapján ajánljuk fel mindazokat a gyakorlati tapasz­talatokat, amelyeken átmentek a magyarországi önkormányzatok az EU-csatlakozási folyamat során - mondta a miniszter. Megállapod­tunk az RMDSZ-szel, hogy például a PHARE-pályázatok előkészítésé­ben polgám­esteri tapasztalatcserét szervezünk. Az EU elvei alapján megvalósíthatunk határ menti, transznacionális és interregionális együttműködési kapcsolatokat, így lehetőség van különböző közös projektek kidolgozására is. Az EU elvárásai szerint az önkormányzat­oknak a megbízhatóság, az elszá­moltathatóság, az átláthatóság, a ki­számíthatóság és a nyitottság elveit kell teljesíteni. Hogy mindezt mi­ként valósítják meg, az EU az adott államra bízza. A magyarországi közigazgatási reformot saját, jól felfogott érdekeik miatt hajtjuk végre, nem azért, mert előírja az EU. A közösségek kell gondolkoz­zanak azon, hogyan oldják meg sa­ját szolgáltatásaikat, miként látják el az önkormányzatok a közfelada­tokat. A romániai magyarságot érdeklő másik kérdésben, az EU migrációs politikájával kapcsolatosan dr. Lamperth Mónika kifejtette: ezen a téren minden olyan szempontot fi­gyelembe kell venni, ami a határon túli magyarság érdekeit is érinti. Ezért nagyon fontos az EU- alkotmány elfogadtatása, amelybe belefoglalták a kisebbségek egyéni jogainak védelmét is. 2007. január 1 - jétől Magyarországon is érvényes lesz a schengeni egyezmény. „Megteszünk mindent, hogy a hatá­ron túli magyarok számára az összes kedvezmény érvényesítését képvisel­jük majd az EU-ban” - mondta dr. Lamperth Mónika. A szakemberek már előkészítették a határforgalmi egyezményt, amelyet az elkövetke­zendőkben egyeztetnek majd az EU- val. Románia mielőbbi EU-csat­lakozásával ez a gond is rendeződne. Az előadásokat követő sajtótájé­koztatón többek között azt is meg­tudhattuk, hogy a magyar belügymi­niszter áprilisban találkozik romániai kollégájával, Ioan Russzal, és többek között a közigazgatási reformról, ide­genrendészeti kérdésekről is tárgyal­nak majd.

Next