Népújság, 2004. szeptember (56. évfolyam, 205-230. szám)

2004-09-01 / 205. szám

2004. szeptember 1., szerda HIREK-TUDÓSITASOK Felgyorsítják az EU-s jogharmonizációs folyamatot (Folytatás az 1. oldalról) A képviselőhöz ipari és szolgálta­tásügyi szakbizottsága és a jogi és mentelmi jogi szakbizottság által kö­zösen előterjesztett jelentésben - az RMDSZ hatékony fellépésének ered­ményeként —a cikkelyenkénti vita so­rán több lényeges módosítást sikerült elfogadtatni. Ezek a módosítások részben technikai jellegűek, részben pedig a kisebbségi érdekvédelemmel, il­letve az állampolgárok jogainak védel­mével vannak szoros összefüggésben. Az anyanyelven történő vizsgázás­­ra vonatkozóan a plénum elfogadta az Antal István szakbizottsági elnök és Erdei Dolóczki István RMDSZ- képviselők által benyújtott módosító indítványt, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló és vizsgázó személyek - ké­résre - ezt anyanyelvükön tehessék meg. Egy másik elfogadott RMDSZ- módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a gépkocsivezetői jogosítványt igénylők ne csak stabil lakhelyük kör­zetében vizsgázhassanak, hanem az ideiglenes lakóhelyük körzetében is megtehessék ezt. A megszavazott KRESZ legtöbbet emlegetett fejezete a büntetésekre vo­natkozik. A törvénytervezet bünteté­sekre vonatkozó szakaszai esetében az Antal István által vezetett ipari szakbizottság jelentős - mondhatni radikális - módosításokat javasolt. Mint ismeretes, a 2002. évi 195. szá­mú sürgősségi kormányrendelet előír­ja a közlekedési kihágások után járó büntetőpontok alkalmazását. A szak­­bizottsági viták során, az RMDSZ képviselőinek segítségével is, a több mint 130-ról 22-re sikerült csökkente­ni azon közlekedési kihágások szá­mát, amelyek büntetőpontokat von­nak maguk után. Az RMDSZ képviselőinek javasla­tára került a jogszabályba, hogy a sza­bálysértések megállapításakor felvett jegyzőkönyvek ellen panaszt emelők­nek nem kötelező a jegyzőkönyvet készítő közlekedési rendőr őrsön be­nyújtani a fellebbezést, hanem ele­gendő ezt eljuttatni az illető terület közlekedési rendőrségére. Az RMDSZ képviselőinek másik lényeges módosító javaslata, amit a plénum is elfogadott, arra kötelezi a műutak ügykezelőit, illetve kivitele­zőit, hogy ha nem megfelelő jelzés, vagy az út minősége miatt, esetleg a műutakon végzett munkálatok folytán baleset történik, polgári, adminisztra­tív vagy büntetőjogi felelősség terhel­je őket. Tekintettel arra, hogy a KRESZ mi­nél hamarabbi elfogadása EU-s köve­telmény, várhatóan szeptember folya­mán a szenátus is cikkelyenkénti vitá­ra fogja bocsátani a jogszabályt. A Képviselőház plénuma továbbá elfogadta a természetes és jogi szemé­lyek, családi vállalkozások cégbe­jegyzési eljárásának, pénzügyi be­jegyzésének, valamint jogi személyek működési engedélye megszerzésének leegyszerűsítésére (egyablakos ügyin­tézés) vonatkozó törvénytervezetet. A jogszabály előírásai szerint a ter­mészetes személyek és családi vállal­kozások esetében megszűnik az eddig kötelező, cégbíróságnál történő be­jegyzés. Antal István, az ipari és szol­­gáltatásügyi szakbizottság elnökének javaslatára ez a feladat ezután a pol­gármesteri hivatalra hárul, amely a működési engedélyeket is kibocsátja. Németh Zsolt a Vajdaságban Politikai koncepciót lát a magyarellenes kilengések mögött A milosevici idők etnikai tisztogatását idéző politikai koncepciót lát a Vajdaságban zajló magyarellenes ki­lengések mögött Németh Zsolt, a magyar Országgyű­lés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh kedden Szabadkán kezdte meg kétnapos vajda­sági látogatását, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) elnökével folytatott megbeszéléssel. A politi­kus tárgyal a vajdasági magyarok politikai vezetőivel, felkere­si a magyarellenes kilengések néhány áldozatát. „Semmiképpen sem szeretnénk jelentőségén túl kezel­ni az atrocitásokat. Képesnek látom Szerbiát és a szerb ha­tóságokat arra, hogy ezt a problémát kezeljék, ugyanakkor egyelőre szemlátomást nem sikerült megtalálniuk az or­vosságot erre a jelenségre” - szögezte le Németh a VMSZ elnökével folytatott szabadkai megbeszélése után. A poli­tikus szerint a vajdasági magyarokat érő atrocitások nem véletlen jelenségek, mert - mint fogalmazott - a választá­sok közeledtével véletlenül nem vernek meg több tucat vagy több száz magyar embert. „Arra a feltételezésre kell jutnunk, hogy e jelenségek hátterében politika, politikai koncepció van, és ez a milosevici idők etnikai tisztogatását idézi. Több száz áldo­zatról tudunk, de vétkesről egyről sem, az esetekről is tu­dunk, de bírósági ítélet nem született. A rendőrségen belül túlkapások történtek, de felelősségre vonás nem történt” - hangoztatta Németh. Reményét fejezte ki, hogy nem tor­pan meg az a biztató folyamat, amely a milosevici idők után jellemezte a kisebbségvédelmet Szerbiában. Demonstráció a beregszászi főiskola fennmaradásáért Demonstrációt tart a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fennmaradásáért a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szep­tember 8-án - jelentette be Kovács Miklós, a szövet­ség elnöke kedden Budapesten. A KMKSZ és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) közös sajtótájékoztatóján Kovács Miklós el­mondta: a szövetség 15 éves történelmének első tö­megdemonstrációját fogja megtartani a főiskola védel­me érdekében. A megmozdulást szeptember 8-án tart­ják Beregszász főterén, 15 órai kezdettel. Ismertetése szerint politikai támadás folyik az in­tézmény ellen. Kovács Miklós kiemelte: fontos az ügy végkimenetele szempontjából, hogy a magyar állam, a politika szereplői támogatóan nyilvánulja­nak meg ebben az ügyben. Emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet írt a probléma kirobbanásakor, azonban a válaszlevél azóta sem szü­letett meg. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke hangsúlyozta: „számunkra alapkérdés”, hogy ez az épület a kárpátaljai magyar főiskolai oktatás feladatát lássa el. Bálint-Pataki József beszámolt arról, hogy hétfőn 6 be­regszászi, illetve 92 gecsei pályázónak nyújtotta át a Szü­lőföldön magyarul elnevezésű oktatási-nevelési támoga­tást. Ismertetése szerint a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátal­ján, a Vajdaságban, Horvátországban és Szlovéniában szeptember végéig összesen mintegy 5 milliárd forintot osztanak szét. Növekszenek a külföldi befektetések Romániában a külföldi tőkebefektetések 20 százalékkal megha­ladták a belföldieket az elmúlt 14 évben - írta a Curentul az ONRC kereskedelmi regisztrációs hivatal adataira hivatkozva. A 2004. június és 1991. január közötti időszakban a külföldiek 11,182 milliárd dollárt fektettek be - ennek 64 százaléka, 7,2 milli­árd ment az iparba a belföldiek 9 milliárdot. Az idei év első ne­gyedében a külföldi tőkebeáramlás 63,7 millió dollár volt, 60 szá­zalékkal több az egy évvel korábbinál, és kissé nagyobb, mint a belföldi befektetés. Az ONRC adatai szerint az Európai Unió és az Egyesült Államok a legfőbb befektető Romániában. Ezen belül az első Hollandia 1,90 milliárd dollárral, majd Franciaország, 1,33 milliárddal és Németország 947 millióval. Az Egyesült Államok vállalatai 834,8 millió dollárt fektettek be az elmúlt 14 évben. Az OKÜ huszonhét korrupciós esetről beszél Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség huszonhét, EU- pénzek törvénytelen felhasználásával kapcsolatos esetet regiszt­rált, ezek közül hat esetben per indult, jelentette ki Adrian Miclescu, az intézmény helyettes főügyésze. Miclescu elmondta: az ügyészek négy esetben bűncselekmény hiányában nem kez­deményeztek bűnvádi eljárást. Tizenhét másik ügyben összesen 156.000 euró értékben sikerült visszaszerezni pénzösszegeket. Az egyik, bíróságnak átadott ügy Georgeta Marineata, az európai integrációs szaktárca egykori tanácsosával kapcsolatos, akit első fokon három év börtönbüntetésre ítéltek befolyással való vissza­élés miatt. A többi öt, perrel folytatódó ügy uniós pénzalapok elté­rítésével kapcsolatos. Boc megszabadul Funar „csatlósaitól” A kolozsvári városháza tizenkét „funari” alkalmazottjától szabadul meg munkaszerződésük meg nem hosszabbítása révén Emil Boc, az új polgármester - írja keddi számában a Szabadság. Emil Boc arra hivatkozott, hogy szeptember elsejétől az új munkatör­vénykönyv értelmében a korhatárkedvezménnyel nyugdíjazottak nem dolgozhatnak alkalmazottként. Az érintett személyek többsé­ge jelentős katonai nyugellátásban részesülő tartalékos tiszt. ..Frissítésre van szükség a városházán, fiatal embereket akarunk alkalmazni a közhivatalban” - jelentette ki Boc, hozzáfűzve: az érintettekkel nyilvános ülésen közölte döntését, a megüresedett helyekre a közeljövőben versenyvizsgát hirdetnek. Kitüntetés Fejtő Ferencnek Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Köztársaság Érdem­rendjének Nagykeresztjét adta át Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas írónak, történész-újságírónak kedden a Parlamentben. A Párizs­ban élő magyar gondolkodó életműve elismeréseként kapta a ki­tüntetést, amelyet Medgyessy Péter előterjesztésére Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott az írónak. Medgyessy Péter köszöntőjében elmondta: Fejtő Ferenc a magyar és az európai valóság nagyon fontos és szerves része, olyan ember, aki egy­szerre magyar, közép-európai és európai, olyan ember, aki végig­­élt egy évszázadot, aki végigkísérte azt, ami az elmúlt 95 évben történt ebben az országban, ebben a térségben és ebben a világ­ban. Hozzátette, hogy mind a jobboldali, mind a baloldali polgárok azért lehetnek büszkék Fejtő Ferencre, mert mélyen hisz az igaz­ság erejében, velejéig demokratám, és egyúttal hisz abban, hogy verseny nélkül nincs egészséges társadalom. Magyar sikerek Koppenhágában Újabb sikereket hozott a magyar filmnek a Koppenhágai Nemzet­közi Fesztivál: Antal Nimródnak ítélték oda a legjobb rendezőnek járó Arany Hattyú-díjat a Kontroll című groteszkjéért, amelynek operatőrét, Pados Gyulát kategóriájában ugyancsak a legrango­sabb elismeréssel jutalmazták. Antal Nimród első játékfilmjét - amelyet a cannes-i világpremier óta számos nemzetközi fesztivá­lon játszották nagy sikerrel - már hivatalosan is Oscar-díjra ne­vezte a filmszakemberekből álló magyar jelölőbizottság a 2005. évi legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Életmű­díjban része­sítettek a II. Koppenhágai Filmfesztivál megnyitóján Szabó István Oscar-díjas magyar rendezőt, aki az idén a zsür elnöke volt. Mű­veivel vetítéssorozaton ismerkedhetett meg a seregszemle kö­zönsége. A programban még egy magyar film szerepelt: számos külföldi fesztiválsiker után Fliegauf Benedek DEALER című alko­tása eljutott a dán közönséghez is. Milosevic megkezdte védőbeszédét Szemérmetlen hazugságoknak nevezte Slobodan Milosevic az ellene felhozott, háborús bűnökre vonatkozó vádakat hétfőn a há­gai Nemzetközi Törvényszéken, ahol perében e napon megkez­dődött a védelem érveinek előterjesztése. Milosevic öltönyben és egy fekete aktatáskával jelent meg a törvényszék előtt. Sokak szerint a II. világháború utáni legnagyobb, háborús bűnökkel fog­lalkozó per második szakasza kezdődött el. A volt jugoszláv el­nök - aki saját maga látja el védelmét - beszédének elkezdése előtt rövid vitába kezdett az elnöklő bíróval, amiért szerinte keve­sebb időt kapott nyitóbeszédére, mint a vád. Merényletek izraeli autóbuszok ellen Tizenkét ember életét vesztette a Beér-Seva dél-izraeli városban kedden két autóbusz ellen öngyilkos merénylők által végrehajtott kettős pokolgépes merényletben. A mentőalakulatok közlése sze­rint a két robbanásban a halálos áldozatok mellett 35-en megsé­rültek, közülük legalább tizenkettő állapota súlyos. Sajtójelentések beszámoltak egy harmadik, a belvárosi bevásárlóközpontnál tör­tént robbanásról is, de újabb híradások szerint ez vaklármának bizonyult. Az izraeli katonai rádió szerint a robbantásokat palesz­tin öngyilkos merénylők követték el. Palesztin források ezt a liba­noni Hezbollah szervezet tévéjének megerősítették. Kivégezték az elrabolt tizenkét nepáli munkást Kivégezték az Irakban túszul ejtett tizenkét nepáli munkást egy iszlámista csoport keddi közleménye szerint. A kivégzést az al- Kaida terrorhálózathoz közel­állónak tekintett Anszár asz-Szunna csoport jelentette be. Az internetes honlapon - újabb jelentések szerint - videofelvételt is közzé tettek, amelyen látható, amint egy álarcos férfi elvágja a földön heverő egyik bekötött szemű túsz tor­kát. Egy másik felvétel pedig azt mutatta be, hogy egy fegyveres tarkón lövi a másik tizenegy túszt. A túszejtők a honlapon megje­lent közleményükben fogadkoztak, hogy folytatják a harcot az Irakban állomásozó amerikaiak ellen. A videofelvétel végén felol­vasott üzenetükben az iraki kormány elleni harcra is ígéretet tettek. A NASA Guinness rekordja A NASA közel hétszeres hangsebességgel végrehajtott­­repülése bekerül a Guinness Rekordok könyvébe. Az Amerikai Űrkutatás Hivatal (NASA) középeurópai idő szerint kora hajnalban jelentet­te be, hogy egy 3,6 méter hosszú robotrepülőgépe március 27-én az Atlanti-óceán felett 6,83 Mach, vagyis óránként kereken 8 ezer kilométeres sebességet ért el. Az ember nélkül repülő robotgépet 29 ezer méteres magasságba juttatták fel egy rakéta segítségével ________egy repülőgépről._______ 65 éve tört ki a második világháború Hatvanöt éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyel­­ország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az előzmények az első világhábo­rúig nyúlnak vissza, amikor a győz­tes hatalmak megalázó békefeltétele­ket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kan­cellár hatásos demagógiával hasz­nálta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötele­zettséget, egy évvel később hadsere­ge bevonult a demilitarizált Rajna­­vidékre. Kihasználva az újabb hábo­rú elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban el­foglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a mara­dék Csehországot, házát a Szovjet­unióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva. A „casus belli", a második világ­háború oka a danzigi kérdés lett: az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakosságú Danzigot (ma Gdansk) a Nemzetek Szövetségének védnöksége alá került „szabad vá­rossá” nyilvánította, amelyet Len­gyelországgal Németországot ketté­szakító korridor kötött össze. A vá­rost bekapcsolták a lengyel vám­rendszerbe, külkapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Hitler Danzig átadását követelte, amiről a lengyel kormány hallani sem akart, bízva a garancianyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának végén a brit kor­mánytól Párizs nevében is kapott. Németország tudatosan készült a háborúra: Hitler 1939 áprilisában már parancsot adott ki Lengyelor­szág lerohanásáról, s felmondta az öt éve Lengyelországgal kötött meg­nemtámadási szerződést. Németor­szág keleti részében augusztus 15-ig be kellett fejezni a mezőgazdasági munkákat, augusztus 26-án pedig valamennyi német kereskedelmi hajó parancsot kapott a hazatérésre. Hit­lert csak rövid időre tántorította el szándékától az augusztus 25-én Lon­donban aláírt brit-lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. Augusztus 29-i ultimátumára válaszul Lengyel­­országban általános mozgósítást rendeltek el. Augusztus 31-én len­gyel egyenruhába öltöztetett német köztörvényes rabok támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, pro­paganda-ürügyet szolgáltatva a há­ború kirobbantásához. Szeptember 1-jén hajnali három­negyed ötkor a néhány nappal ko­rábban „udvariassági látogatásra" érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a danzigi lengyel támaszpontot, nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely néhány nap alatt eltaposta Lengyelországot. Másfél millió né­met katona, két és félezer páncélos, k­étezer repülőgép zúdult az egymilli­ós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repü­lőgéppel rendelkezett. Hitler egy hó­nap alatt elfoglalta az ország nyuga­ti részét, a keleti a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőr­zése alá került. A brit és a francia kormány szep­tember 3-án ultimátumot intézett a német kancellárhoz, felszólítva a hadműveletek leállítására és a tár­gyalások megkezdésére. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Berlinnek, s ezzel hivatalo­san is megkezdődött a második vi­lágháború. NÉPÚJSÁG 3

Next