Népújság, 2005. szeptember (57. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-16 / 217. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LVII. évfolyam 217. (16093.) sz., 2005. szeptember 16., péntek 20 oldal, ára 70 báni (7000 régi lej) ! Az Európai Unióhoz történő csatlakozás bizonyára ösztönözni fogja a politikai és a gazdasági fejlődést, s egyben hozzájá­rul az egész kontinens stabilitásának a megerősödéséhez is - jelentette ki Premysl Sobotka, a szenátus házelnöke. (A cseh parlament felsőháza jóváhagyta Románia és Bulgária EU-csatlakozását) A polgármester rendszeresítené a találkozásokat a tulajdonosi társulások vezetőivel Egyelőre a sok szöveg közt elveszett a lényeg Tudósítás a 6. oldalon Fotó: Szász Károly I­r~ Lejben* Eurobsn: ^t#****0* INGUft) Szeptember 12-én, a tanévkezdéssel egy időben nyitották meg kapuikat a középiskolai bentlakások. Anké­tünk során arra voltunk kiváncsiak, milyen körülményeket biztosítanak az itt lakó diákoknak illetve milyen díjszabásokat alkalmaznak. (Örökzöld probléma: a bentlakások ügye) ‘ « j§ . ■." ***** Ai jt Éti m •-Tm műsor­kalauz) 40 33,40,7,1,39,11 J­­CT 32,30,2,33+16 Ajánljuk figyelmükbe! Az ország lakosságának több mint egyharmada szegénységben él. 144 ország közül a 64. helyen állunk sze­génységi ráta szempontjából, derül ki az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (PNUD) által készített je­lentésből. Ez öt ponttal több ugyan, mint a tavalyi rangsorolás, de Romá­nia még mindig a közép-kelet-európai országok átlaga alatt áll. A jelentés szerint az ország lakosságának 1 szá­zaléka a létminimum alatt él, azaz na­ponta egy dollárnál kevesebből, 12% nagyon szegény, 17% szegény. Vagyis az első kategória nem rendelkezik a mindennapi élethez legszükségesebb anyagi forrásokkal sem, a két utóbbi „ relatív ” szegény. A jelentésben pozitívumként szerepel a humán fejlődés (életszínvonal, élet­kedv, nevelés) és az, hogy egyre in­kább figyelembe veszik az állampolgár véleményét. Ugyanakkor azonban az is kiderül, hogy a felnőtt lakosságnak csupán a 9%-a vett részt valaha egy helyi önkormányzati ülésen, és körül­belül ugyanennyi látta valaha előzete­sen a költségvetés-tervezetet, mielőtt­­a helyi tanács elfogadta volna. Az embe­rek nagy része nem is tudja, hogy joga van részt venni a tanácsüléseken, sőt, joga van megnézni az elfogadás előtt álló költségvetést (főleg, hogy az ő adójukból származik a bevételek nagy része). Theodor Stolojan szerint annak elle­nére, hogy a gazdasági fejlődés jó, ez nem tükröződik a mindennapi életben. A szegénység legyőzéséhez, jelentette ki, jó egészségügyi és oktatáspolitiká­ra, illetve szociális politikára lenne szükség, ez az egyetlen járható út. Jó, hogy most jön rá. Mondhatjuk, hogy igaza van Stolojannak, de ugyanakkor azt is azonnal hozzátehetjük, hogy ő maga is volt már miniszterelnök meg pénzügy­­miniszter, és akkor miért nem szorgal­mazta ezeket a lépéseket? Az is igaz, hogy jobb később belátni, mint soha­sem. Ezért ajánljuk a kormányzat, a törvényhozás, a központi és helyi köz­­intézmények figyelmébe az ENSZ do­kumentumát. Mert mire van szükség ahhoz, hogy a gazdasági fejlődés jótékony hatást gyakoroljon az életszínvonalra? Egy­értelmű, mindenfajta értelmezésre nem alkalmas törvényekre, valóban a vá­lasztópolgárok érdekeit szem előtt tar­tó politikusokra, tisztességes köztisztvi­selőkre. Magyarán pontosan azokra a reformokra - igazságügy, belügy, köz­­igazgatás , amelyeket az Európai Unió oly sürgetően követel Romániá­tól, ha a civilizált világhoz akar tartoz­ni Ehhez azonban komoly munkára van szükség, arra, hogy a választási ígéreteket és a kormányprogramot betartsák, ne pedig az legyen a legfon­tosabb politikusaink számára, hogy ki kit tud „kicsinálni", lett légyen szó a kormánytagokról vagy a parlament két házelnökéről. Addig azonban, amíg a politikai csatározásokban merül ki „választottjaink” energiája, nem sok jót várhatunk. Sem az életminőség ja­vulása, sem az ország megítélése szempontjából. Mózes Edith • •Összeül a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meghívására a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorai és parlamenti képviselői részt vesznek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szeptember 16-án Buda­pesten tartandó csúcstalálkozóján. A ma délelőtti hivata­los megnyitón, amelyen jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök is, dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, vala­mint Somogyi Ferenc külügyminiszter mond beszédet. A délutáni órákban Budapesten folytatódnak a román­magyar közös kormányülés előkészítési munkálatai is. A megbeszélésen részt vesz Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter, Jakab István pénzügyi államtitkár, Csutak István integrációs államtit­kár, a magyar kormányt Kiss Péter kancelláriaminiszter, Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli mi­niszter, Kolber István regionális fejlesztésért és felzár­kóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Gémesi Ferenc külügyi államtitkár képviseli majd. New Yorkban találkozott a román és a magyar államfő Traian Basescu román államelnök csütörtökön New Yorkban megbe­szélést folytatott Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével. A találkozón jelen volt Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök, távköz­lési és információtechnológiai mi­niszter. A gyakori és magas szintű ma­gyar-román kapcsolatok megerősí­tésének nevezte Sólyom László talál­kozóját román partnerével. Megbe­széléseik egyik témája az októberre tervezett közös magyar-román kor­mányülés volt. Konkrét témaként említette, hogy a Csíkszeredai ma­gyar konzulátus megnyitásának az ügye nyolcéves huzavona után sínre került és meg fog nyílni. A magyar fél azt tudta felajánlani, hogy a szin­tén régóta húzódó Gozsdu-alapítvány ügye is nyugvópontra kerül: magyar­román közalapítvány kezdheti meg a működését. Megelégedéssel nyugtázták, hogy kormányszinten be­fejeződtek a tárgyalások és az októberi közös kormányülés jó alkalom lesz az eredmények bejelentésére. Traian Basescu méltatta az RMDSZ konstruk­tív szerepét a román belpolitikában és a két ország közötti viszonyban. Basescu ez alkalommal romániai látogatásra hívta meg a magyar államfőt.

Next