Népújság, 2006. január (58. évfolyam, 1-24. szám)

2006-01-04 / 1. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 1. (16182.) sz., 2006. január 4., szerda 12 oldal, ára 50 báni (5000 régi lej) 4. oldal Az orosz Gazprom konszern kedden bejelentette, hogy teljes mértékben helyreállí­totta európai vevőinek a föld­gázszállítást. A Gazprom be­fejezte a gázellátás helyreál­­­lításával kapcsolatos mun­kákat - közölte Szergej Kuprijanov szóvivő. (Csitulóban a gázvita) L.oldal Öt esztendeje, hogy január elsején délben Petőfi szobránál gyűlnek össze bensősé­ges tisztelgésre a költő marosvásárhelyi hí­vei, így történt ez az idei első vasárnapon is. Ki tudja miért, talán kevesebben állták körül a Hunyadi László alkotta bronzalakot, mint más években, a megyei EMKE kezdemé­nyezte megemlékezés azonban éppoly meg­hitt, családias volt, mint a korábbiak (Álmai is halhatatlanok) —----------------------------------------------------------------- ----------------------------------------------------------------­Évváltás csenddel, csatazajjal Összeállításunk a 6­ 7. oldalon Fotó: Szász Károly Külföldi befektető részrehajló nyomozással vádolja az ügyészséget Igazságos és gyors eljárást követel Különösnek mondható közlemény jutott el a sajtóhoz december vé­gén. A Transcorind cég adminiszt­rátora, Ruediger Griesser osztrák befektető bő részletességgel tárja a nyilvánosság elé, hogy cége egykori igazgatója hogyan próbálta módszeresen tönkretenni a vállal­kozást. Kijelenti többek közt, hogy a volt igazgató, Dorin Cretu alkal­mazásának időpontjától kezdődtek a cég problémái, a Transcorind pedig 2 év alatt odajutott, hogy félmilló eurónyi adósságot halmo­zott fel. A befektető szerint a vállal­kozás csődbevitele a célja a Transcorind volt igazgatójának, akivel Griesser szerint cinkosságot vállalt az egykori gazdasági igaz­gató valamint a cég jogásza. A közleményben az osztrák cégtu­lajdonos leírja, hogy a fémipari ter­mékeket gyártó Transcorindot 1999- ben privatizálták, amikor is a válla­latnak jelentős adósságai voltak az államkasszával szemben. A felvásár­ló, az osztrák KIP-Austria, amelyet Ruediger Griessel adminisztrál, tör­lesztette az összes adósságot és a magánosítási szerződés előírásait betartva az előírtnál 30 százalékkal többet költött a vállalat korszerűsíté­sére. Sikerült nyereségessé tennie a céget és új munkahelyeket teremte­nie. 2003-ig a Transcorindnak nem voltak tartozásai, a gondok akkor kezdődtek, amikor a vállalat ügyve­zetését Dorin Cretu vette át, akit Ruediger Griesser szerint a helyi tanács képviselői ajánlottak figyel­mébe, mint ,jó üzletembert”. Cretu igazgatósága alatt, 2003-2005 között a vállalat 500.000 euró adósságot halmozott fel, a Transcorind alkal­mazottait Cretu cégénél, az Emil (antalfi) (Folytatás a 4. oldalon) Ha minden igaz é­s a pesszimisták jóslata ellenére mégis ez a valószí­nűbb változat - jövő ilyenkor már európai állampolgároknak vallhatjuk magunkat. Némileg másodrendűnek ugyan, hisz román útlevéllel még vár­nunk kell a közös munkaerőpiac tel­jes felszabadításáig, ám immár még­iscsak saját jelképünknek tekinthetjük majd a tizenkét sárga csillagos kék lobogót. Egy évvel a csatlakozás előtt a ro­mán állampolgárok zöme azonban még mindig egyfajta Kánaánként képzeli el az Európai Uniót, amely majd megoldja minden gondját-baját, eltűnik a szegénység, a nyomor, s egy csapásra orvosoltatnak a balkáni állapotok Ezért minden szempár a kormányzat felé fordul, abban a re­ményben, hogy legalább az utolsó pillanatban elvégzi, amit tizenöt esz­tendő alatt nem volt képes, vagy ami­nek elvégzéséhez nem füllött a foga. Ha pedig a kormány a helyzet ma­n­tatán áll majd - terjedt el a véle- és már minden kapu nyitva áll előttünk s nélkülöző évek hosszú so­rát követően immár a kolbászból font kerítések közösségébe csöppenünk. Csakhogy az Európai Unió nem elsősorban a munkaerő és az állam­polgárok szabad mozgását jelenti. A szabadságjogok szavatolása fontos alapja ugyan, de a tagállamok jóléte mégsem a puszta tagság eredménye. Az Európai Unió elsősorban inkább egy közös kulturális örökségből faka­dó értékrend kollektív vállalása, ami­ből később - ha ez az értékrend a társadalom legmélyebb rétegeinek is a sajátjává válik — a jólét is fakadhat. Ennek az értékrendnek a felvállalá­sa azonban nem kizárólag sőt nem is elsősorban a kormányzat feladata. A kormány megteremtheti a feltételeket hozzá, de az állam polgárai azok akiknek érezniük kell európaiságuk súlyát. 2006 legfontosabb feladata Romániában talán éppen ennek a tudatosítása. Hiába lesz ugyanis EU- tagállam, az ország mindaddig nem tekinthető a szó jelző értelmében eu­rópainak, amíg ugyanaz a begyepe­sedett gondolkodásmód érvényesül a társadalomban. Érdemes eltöprengeni tehát azon, hogy mennyire bocsánatos bűn az állam átverése feketemunka­vállalással, mennyire becsüljük meg saját munkánkat, természetesnek vesszük-e a csúszó- és hálapénzek adását és elfogadását,­­saját ügyünk­nek tekintjük-e a környezetünk tiszta­ságának megőrzését, elfogadhatónak vagy legalábbis bocsánatos bűnnek találjuk-e a közösségi javak eltulaj­donítását, lelkiismeret-furdalás nél­kül parkolunk-e továbbra is a tilos­ban, visszaadhatjuk-e a buszjegyet leszálláskor a sofőrnek visszaadásra méltatlannak véljük-e az idén is az egybanist - és sorolhatnánk Ha mindezekre a kérdésekre meg­találjuk a helyes választ, s ehhez iga­ztjuk a magunk és hozzátartozóink életét, a saját kis portánkon máris megteremtettük Európát, a csatlako­zás pedig csak hitelesíti ezt. Ellenkező esetben Románia EU-tagként is csak balkáni ország marad. Bálint Zsombor popc­om Az európaiság súlya BUSZ­ Zászlófelvonás Csíkszeredában Megkezdte működésé Ünnepélyes zászlófelvonással tegnap megkezdte működését a Magyar Köztársaság Csíkszeredai főkonzulátusa. Az új külképviselet a Csíkszeredai Dózsa György utcai főkonzuli rezidencia földszint­jén berendezett helyiségekben működik majd, amíg be nem fejeződik a főkonzulátus Petőfi utcai székházának márciusra tervezett felújítása. Terényi János bukaresti magyar nagykövet pohár­köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a külképviselet megnyitása e városban „évek óta várt és áhított pilla­nat”. Mint fogalmazott, hosszú évek fáradozását most siker koronázta. „Az egymást követő magyar kormá­nyok részéről céltudatos, szívós diplomáciai munka előzte meg a mai eseményt” - hangsúlyozta a nagy­követ, hozzáfűzve: ehhez társult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hathatós támogatá­sa, a romániai magyar társadalom óhaja, valamint a romániai politikai és társadalmi élet meghatározó té­nyezőinek hozzáállása. Hangsúlyozta: a külképviselet léte további komoly előrelépést jelent Románia és Magyarország, vala­mint a román és a magyar nemzet megbékélésének útján. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a főkon­­zulátus megnyitását a tavaly októberi román-magyar közös kormányülés döntése tette lehetővé. Az ese­ményt szimbolikus jellegűnek nevezte, kiemelve, hogy a képviselet „technikai megnyitójáról” van szó. (Folytatás a 4. oldalon) BEy főiaszulátus k oldal Már Európában, a Portimao és Malaga között zajlott második szakaszon korai vé­get ért az idei Dakar rali a legesélyesebb­nek tartott magyar egység számára Palik László az idén még magasabbra pályázott. A sors, valamint a Nissan Pickup főtenge­lye azonban másként akarta utóbbi ugyan­is a második szakasz során, váratlanul el­törött, s ezzel javíthatatlanul tönkretette a jármű motorját. (Palik László már Európában feladta)

Next