Népújság, 2006. július (58. évfolyam, 150-175. szám)
2006-07-01 / 150. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 150. (16331.) sz., 2006. július 1., szombat Várható válasz a liberálisok kezdeményezésére A Legfelsőbb Védelmi Tanács elvetette a román katonák kivonását 4. oldalon Drágulással köszöntött be július július elsejétől, az adók emelése miatt nő a cigaretta, az alkohol, az elektromos energia és az üzemanyag ára. Ugyanakkor a földgáz ára átlag 1,45%-kal nő, míg a hőenergia áremelését elhalasztották. Az ezer szálra számított cigaretta adója július 1-től 15,53 euró plusz 30%-ról 16,28 euró plusz 29%-ra módosul. Jelenleg a szeszes italra kivetett adó 665,35 euró egy hektoliter tiszta alkohol után, mely az emelés után eléri a 750 euró/hektolitert. Az évi 200.000 hektoliter sörtermelést meg nem haladó magánvállalkozók esetében marad az 0,43 euró/ hektoliter/Plato fok ár. Az ólmozott benzin esetében az illeték 480 euró/ tonnáról 513 euró/tonnára módosul. Az ólommentes benzin, gázolaj és petróleum esetében az adó nem változik. Bár az elektromos energia ára nem emelkedik, a számlák mégis magasabbak lesznek, mert az adó a kereskedelmi célra használt elektromos áram esetében 0,14 euró/MWh-ról 0,19 euró/MWh-ra módosul, míg a lakossági fogyasztásra használt energia esetében 0,30- ról 0,39 euró/MWh-ra nő. A földgáz árának 1,54%-os növelését az importgáz árának emelése és a szállítási költségek növekedése okozta. Felhőszakadás Petesért Fotó: Vajda György Tudósítás a 9. oldalon 7. oldal 2. oldal Ismét megbolydult a város, ünneplőbe öltözött, virágcsokrokkal vonuló fiatalok, szülők gyűltek össze az egyetem körül. A kicsengetés ünnepén összesen 843 végzős mondott búcsút az egyetemnek. (Tegnap ballagtak a Petru Maior Egyetem végzősei) Viharban nem tanácsos mobiltelefont használni, mert a telefon halálos kimenetelű villámcsapás veszélyét hordozhatja magában — figyelmeztettek brit orvosok (Viharban ne telefonálj!) BUSZ MÚZSA A tordai művészekről keveset tud a marosvásárhelyi közönség, négyük bemutatkozása premiernek számít a Bolyaiak városában. És csak örülhetünk, hogy vállalták a megmérettetést a Bernády Házban (Négy művész Tordáról) ________eSfgkagppQ Bukott diákok Talán már „benőhetne a fejem lágya", talán unalmas is, hogy folyton ismétlésekbe bocsátkozom, de nem tehetek róla, minden évben újból és újból elképedek amikor meglátom a magyar tagozaton végzett diákok kisérettségieredményét. És ebben még nincsen benne azoknak a száma, akik a tanév során kimaradtak az iskolából vagy ismétlőre buktak Az illetékeseknek eleve aggasztó kellene legyen, hogy a nyolcadikba beiratkozott 6076 tanulóból a szakaszzáró vizsgáig több mint nyolcszáz lemorzsolódik Azt sem kellene olyan könnyen elfogadni, hogy a kisérettségire jelentkező 5168 tanuló közül a vizsgán több mint százzal kevesebb jelenik meg. Ezek zöme a magyar tagozatos diákok közül kerül ki, hisz a nyolcadik osztályt végzett 1811 diákból mindössze 1714-en jelentek meg a kisérettségin Ami a legszomorúbb, hogy ezek közül mindössze 1251-en érték el az átmenő jegyet, ami a megyei 77 százalékos átmenési arányhoz képest mindössze 72,9 százalékot jelent. Közismert tény, hogy ebben fontos szerepe van annak hogy románból egyforma elbírálás alá esnek azokkal, akik anyanyelvként beszélik az ország nyelvét. Ezt tükrözi, hogy az 1811 tanulóból 377-en buktak meg a szakaszzáró vizsgán a román nyelv miatt. A román nyelven tanult földrajzból 40-en értek el ötösön aluli jegyet, történelemből kilencen De sajnos, nemcsak ezzel van a gond, hisz anyanyelvből 105-en írtak ötösnél gyengébb dolgozatot, matematikából pedig 121-en Ami azt bizonyítja, hogy az anyanyelvi oktatásban egyéb bajok vannak Lehet azt mondani, hogy a gyerekek egy részének a képessége nem üti meg a mértéket, meg hogy a diákok egy része nem veszi komolyan a tanulást, fel lehet hozni a rendezetlen családi körülményeket, a szülők külföldi munkavállalását... Ha valóban így áll a helyzet, feltevődik a kérdés, hogy az eltelt évek során mit tettek a tanügyért felelős személyek, hogy az ismeretanyagot a diákok zömének valós képességéhez igazítsák hogy az általános iskolába járó tanulót érdekeltté tegyék abban, hogy kedve legyen tanulni, a lemaradókat, magukra maradókat pedig megsegíteni, hogy felzárkózzanak.. Egyesek szerint nincs minden veszve, hisz az a diák, aki nem tudta letenni a kisérettségit, a szakoktatást biztosító ipari iskolák bármelyikébe beiratkozhat, ahol a szóban forgó vizsga nélkül is eljlhat (öt év alatt) akár az érettségiig. Azt is mondják hogy vannak központok ahol azért volt különösen nagy a szigor a kisérettségin, hogy a szakosztályok ne maradjanak üresen Csakhogy valami sántít a szakoktatás körül is, ami a divatos szóhasználat szerint nem „cool”, azaz sehogy sem akar nőni a vonzereje és a népszerűsége. Az illetékesek szerint nem az ipari iskoláidtól, a közfelfogással van a gond hanem a pályaválasztási tanácsadásnak kellene hatékonyabbnak lennie, s az uniós országokhoz hasonlóan határozottabbak megszabni, hogy kinek hol van a helye. De addig is el kellene gondolkozni azon, hogy a 14 éves gyerekek egy részének miért kell tulajdonképpen egy bukással a tarsolyában folytatnia azt, ami tiedik osztályig kötelező lenne számára? Bodolai Gyöngyi