Népújság, 2006. augusztus (58. évfolyam, 176-202. szám)

2006-08-01 / 176. szám

2 NÉPÚJSÁG 'Hiten eltelte! Ma BOGLÁRKA, BOGLÁR, 1., kedd holnap LEHEL ÖZSÉB napja. *? . LEHEL, a régi magyar Lél későb­. Nap el­ti változata, amely a XIV. századi 6 óra 1 perckor, Pozsonyi krónikában olvasható lenyugszik először. 20 óra 42 perckor. Az év 213. napja, hátravan 152 nap. . . . ‘ Aznap, hírei Bővítik az iskolaépületet Csíkfalván A községközpontban az általános iskola egy új épületegységgel bővül. A 94 négyzetméteres alapfelületű, kétszintes épületben mosdókat és vécéfülkéket alakítanak ki. A terveket és az engedé­lyeket a polgármesteri hivatal szerezte be, az építkezést helyi munkaerővel, a Csíkfalva Jövőjéért Egyesület végezteti, a költsé­geket a belga Holsbeck testvértelepülés adományából fedezik. Az épület alapzata elkészült, következik a falak felépítése. Balogh István polgármester szerint az összberuházás meghaladja az 1,5 milliárd lejt. Jelentkezőket várnak a kertészmérnöki szakra A budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának nyárádszeredai kihelyezett tagozatán idén 50 tandíjmentes és 10 tandíjas helyre várják a jelentkezőket. Beiratkozni augusztus 27-ig lehet, naponta 11-17 óra között. Követelmények: az érettségi vizs­gán biológiából vagy matematikából elért jegy, vagy az érettségi átlag. A beiratkozási díj 500.000 lej, a tandíjas helyeket elfoglalók számára az évi tandíj 200 euró. A képzés időtartama négy és fél év, oktatás hétvégeken, péntek déltől vasárnap délig, kéthetente. A végzősök magyarországi oklevelet kapnak, amit az egyetem és az RMDSZ oktatási osztálya hozzájárulásával mindenkinek honosíta­nak. Minden évben egy borjú A Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság, a Me­gyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal, az Állatnemesítő és Szaporodásbiológiai Egység, a helyi polgármesteri hivatal támo­gatásával augusztus 5-én szarvasmarha-kiállítást szervez Beresztelkén. A községbeli és a környékbeli állattenyésztők im­már negyedik alkalommal mutatják be állatállományuk legszebb egyedeit. A beresztelki rendezvénynek sajátos elnevezése van: Minden évben egy borjú. Bözödújfalusiak találkozója Augusztus 5-én, szombaton 11 órától ökumenikus istentisztelettel kezdődik a rendezvény a Bözödi-tó melletti emlékfalnál, majd ver­ses, dalos műsort tekinthetnek meg a jelenlévők. A találkozóra várják az Újfaluból elszármazottakat és azokat, akik együtt érez­nek az elsüllyesztett falu lakóival szenvedésükben. A takarmány fele a földeken marad Nyárádmagyarós községben a szarvasmarha-tenyésztők, annak ellenére, hogy az állomány nincs tejkontrollban, naponta 3.500- 4.000 liter tejet adnak át a feldolgozónak. Az összállomány 500 szarvasmarha, ebből 250 tejes. Ebben az évben a gazdák takar­mánytöbbletre számítanak, de félő, hogy tárolóhelyek hiánya mi­att a megtermett takarmány fele a földeken marad. Kohl István Természetrajzi Múzeum Szászrégenben A Kemény János Művelődési Társaság és néhány magánszemély javaslatára Szászrégen helyi tanácsa egyhangúlag megszavazta, hogy a Lucián Blaga Iskolaközpontban működő múzem neve ezentúl Kohl István Természetrajzi Múzeum legyen. Kohl István Szászrégen szülöttje, természetbúvár, ornitológus, számos hazai és nemzetközi madártani konferencián vett részt, a múzeum anya­gának gyűjtője volt. Tevékenysége során több mint ezer állat- és madárkoponyát, 164 ragadozó, 2300 madár és kisebb hüllő csont­vázát és kitömött formáját gyűjtötte össze és preparálta. A termé­szetrajzi múzeum országos szinten a negyedik helyen van az ösz­­szegyűjtött anyag mennyisége szempontjából. Kohl István halálá­nak nyolcadik évfordulójára ebben­ az évben emlékeznek a szászrégeniek. Megnyílt a vajdaszentiványi néptánctábor A községközpontban az e héten zajló rendezvénysorozatot a Zichy-Horváth Egyesület, a polgármesteri hivatal szervezi a Zala Néptánccsoport támogatásával. Vasárnap este a hivatalos meg­nyitó után a helyi tánccsoport szórakoztatta a jelenlévőket. A teg­nap délelőtt a táborozókat csoportokba osztották, délután 4 órától elkezdődött az ének- és táncoktatás, este a kultúrotthonban tánc­ház. A hét következő napjain nagyon változatos a program a tá­borban. Énekeket, táncokat lehet tanulni, de nagybőgőzni, hege­dülni, cimbalmozni is. A kézművessátrakban olyan népi mester­ségek, mint a fonás, szövés, faragás, gyöngyfűzés, textilfestés, bogozás titkai sajátíthatók el. A hét végén megtartják az új búza ünnepét, ez alkalommal felelevenítik az aratással kapcsolatos szokásokat. Szombat éjszaka zárul a tábor boszorkányégetéssel. Jelenleg 150-en vannak, közöttük finnek, németek, de eljött egy asztráliai és egy New York-i érdeklődő is. Javultak a munkafeltételek Székelybere hét településével két évvel ezelőtt vált le Nyárádmagyarósról. A múlt évben a volt szövetkezeti üzlet épületét alakították át, abban rendezték be a polgármesteri hivatal helyisé­geit, legutóbb a gyűléstermet. A község vezetése a Phare-program keretében pályázott, ennek nyomán négy számítógépet, fénymá­solót, nyomtatót, faxot helyezett üzembe. Emellett négy asztallal, nyolc székkel, három irattartó szekrénnyel bővítették a hivatal irodai felszerelését, ennek nyomán javultak a munkafeltételek. Hírszerkesztő: Kilyén Attila HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK 2006. augusztus 1., kedd Elhunyt Szász János Elhunyt 79 éves korában Bukarestben Szász János író, költő és újságíró, aki az erdélyi magyarság egyik jelentős véleményfor­málója volt. Szász János 1927-ben Belgrádban született. Temesvárott nevelkedett, majd Kolozsváron járt egyetemre. Már fiatalon megtelepedett Bukarestben, ahol élete jelentős részét töl­tötte. 1948-1957 között az Utunk (jelenleg Helikon néven meg­jelenő) erdélyi irodalmi hetilap helyettes főszerkesztője volt, 1957-1968 között pedig a bukaresti országos magyar napilapnál, az Előrénél rovatvezetőként dolgozott. A rendszerváltás után az Előre utódában, a Romániai Magyar Szóban és az Új Magyar Szóban is publikált, írásaival állandó rovatban jelentkezett a szintén Bukarestben megjelenő, A Hét kulturális és közéleti heti­lapnál is. Szász János 1968-1977 között a romániai írószövetség titkári tisztségét töltötte be. Az elhunyt több díj tulajdonosa volt, 1979-ben megkapta a romániai írószövetség díját, 1994-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tüntette ki életműdíjjal, 1995-ben pedig a budapesti Pulitzer Emlékdíjat vehette át. A tudás hatalma ,A tudás hatalom, de a tudást csak munka árán lehet megszerezni... A 3-4 egyetemi év alatt a diáknak semmi más dolga nincs, csak tanuljon, kár ezt az időt elpocsékolni, mert ez a lehetőség később nem adatik meg" - jelentette ki dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok karának dékánja. Szavait mintegy igazolva 375 diák vett részt az idei felvételi megmérettetésein. Idén csak a kommunikáció és közkapcsolatok szakon tartottak szóbeli és írásbeli (pszichológia, magyar nyelv és irodalom) vizsgát. „Az egyetlen ember, aki tudta, ott fekszik a Duna fenekén - mi történ­hetett?” - szerepelt a magyar tételsor egyik kérdéseként, ahol a diákoknak az Aranyemberből, a Vörös félholdról szóló részletet kellett elemezniük. Jó­kai egyik legnépszerűbb regényének mélyreható ismerete mellett a tételek összeállítói pszichológiából az érzel­mi folyamatokra és a motivációra he­lyezték a hangsúlyt. A diákok közül néhányan csüggedten hagyták el a „színteret”, véleményük szerint kevés esélyük van a bejutásra, mégis biza­kodva várják az eredmények kifüggesztését. L. Katalin kézdi­­vásárhelyi felvételiző kérdésünkre vá­laszolva elmondta, hogy már gyerek­kora óta imád szerepelni, és az egye­tem elvégzése után tévés műsorvezető szeretne lenni. Szüleivel két évig vitá­zott arról, hogy Csíkszereda helyett Marosvásárhelyre felvételizzen, sze­rencsére sikerült meggyőznie őket, és úgy véli, hogy önállóbbá válhat. A marosvásárhelyi D. Lóri szerint mind a jelenlegi munkája, mind érdeklődé­se szempontjából ez a szak áll igazán közel hozzá. A két tantárgy közül a pszichológiát találta könnyebbnek, mert elmondása szerint többet is ta­nult belőle, és a magyar egyébként sem az erőssége. Egy aggódó édes­anyával szóba elegyedve megtud­tuk, hogy lányával együtt a Bihar megyei Margittáról érkeztek. Ber­nadett azért jött ilyen messzire, mert magyarul szeretne tanulni. Szerinte a három óra túlságosan kevés volt ahhoz, hogy a két tantárgy kérdé­seit elfogadhatóan ki lehessen dolgoz­ni. Hollanda Dénes dékán elmondta, az idei felvételin a humán szakokon (pedagógia, kommunikáció és köz­kapcsolatok) valamint a kertészmér­nöki szakon túljelentkezés volt ta­pasztalható. Számokban kifejezve a pedagógián 40 helyre 104, a kommu­nikáción 40 helyre 80, a kertészmér­nöki szakon 30 helyre 57 jelentkező volt. Elszomorító viszont, hogy nem teltek be a helyek a műszaki és infor­matika szakokon, ahol 180 helyre 134-en iratkoztak be, ezért itt ősszel is tartanak felvételit. Rendhagyó volt a kuratórium által jóváhagyott 3 roma hely a pedagógia szakra, de nem volt jelentkező, ezért ősszel újra meghir­detik. „A beiskolázási szám és a tan­­díjmentes helyek száma fölött, a félre­értések elkerülése végett hagyták jó­vá, mert azokat a roma fiatalokat sze­retnénk segíteni, akik magyar nyelvű pedagógia szak felé irányulnának” - emelte ki a kezdeményezés jelentősé­gét dr. Hollanda Dénes dékán. Ferencz Melánia Aláírásgyűjtés a kisebbségi törvényért Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület (EMKE) újévi felhívásában javasolta, hogy az idei évet a kulturális autonómia kiví­vásáért folytatott küzdelem évének nyilvánít­sák, a politikai harc szerves részének tekintve a civil társadalom közvélemény-formáló erejé­nek gyakorlását. Ennek tükrében, illetve, mi­vel a kisebbségi törvény elfogadásának folya­mata rendkívül lelassult, sőt lehetséges az el­utasítása is, felkéri a társszervezeteit, gyűjtse­nek minél több támogató aláírást a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvé­nyért. Az EMKE vezetősége az aláírásokat a parlament két háza állandó báróinak kívánja eljuttatni. Az aláírásokat az EMKE­­ országos elnökség, 400015 Kolozsvár, Republicii 5/1A postacímre kérik. Hány magyartanár tud magyarul? Országszinten elosztották a címze­tes tanári állásokat. A 8977 jelentke­zőnek több mint fele, 4829 álláshoz jutott. Az összesen meghirdetett 10642 állás közül ennyit tehát be­töltötték. Vannak persze olyan me­gyék is, mint Calarasi, ahol 101 je­lentkezőből csupán heten nem ju­tottak katedrához. A statisztikák mögött, mint általában most is, ta­lálunk elszomorító tényeket. Jogos a kérdés: Marosvásárhelyen hány magyar nyelven tanító pedagógus ka­pott állást? Összesen négy. Egy logo­pédus a 7-es iskolában és három pszichopedagógus a 2-es számú spe­ciális iskolában. Ha az okokat keres­sük, mélyebbre kell ásnunk. Először is ahhoz, hogy valaki magyarul tanít­hasson, nem árt tudnia magyarul. En­nek ellenőrzésére július 18-án vizsgát kellett tenniük a tanárjelölteknek. 59- en érték el a 7-est... A 183 vizsgázó közül. A legjobb jegy 9,05 volt, és pontosan 7,00-est 13-an értek el. Akik 5-öst kaptak, augusztus 4-én még ta­nári álláshoz juthatnak a második kör­ben. Talán a magyar nyelv oktatásával van gond a magyar nyelvű tanintéz­ményekben? Megyeszinten 18 ma­gyar nyelv és irodalom tanári állást hirdettek meg, és az első körben egyet sem töltöttek be. Ebből kettő líceumi állás Marosvásárhelyen. W. Szabó Péter „A Város Kulcsa lelkünk nyitottságát is jelképezi” Szombaton is zajlottak a rendezvények a Nyárádszeredai Vásárváros Napok keretében. A piactéren reggel nyílt meg a hagyományos állatvásár, délután is­tentisztelet és a Bocskai István Dalkör zászlójának felszentelése után került sor a Bartók Béla-évforduló tiszteletére szervezett nemzetközi kórustalálkozóra. A kórusok műsorának bemutatása előtt Dászkel László polgármester átadta Nyárádszereda városkulcsát Bagyin Józsefnek, a magyarországi Aszód pol­gármesterének, aki nagymértékben hozzájá­lt a testvértelepülési kapcsolatok elmélyítéséhez. A művelődési ház nagytermében Nagy Zsigmond­ ismertette Dászkel László polgármester előterjesztését, amelynek nyomán a helyi tanács ha­tározatba foglalta a Város Kulcsa el­nevezésű kitüntetés létrehozását, ame­lyet Bagyin Józsefnek, Aszód város polgármesterének adományoznak és ezután olyan személyeknek, „akik számottevően hozzájárultak a váro­sunk fejlődéséhez, rangjának és von­zerejének emeléshez, valamint a vá­rosunk határon belüli és nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséhez”. A kitüntetés átvétele után Bagyin József ekképpen szólt a közönség­hez: — Köszönöm szépen az elisme­rést, nem is volt időm gondolkodni azon, hogy miért nekem adták át a Város Kulcsát. Tizenkét éve kötöttük meg a testvérvárosi szerződést, de a kapcsolatok előbb alakultak ki. Na­gyon szerencsés vagyok, mert sok embert ismertem meg Nyárád­­szeredában, akiket ha nem ismerek meg, biztos szegényebb lett volna az életem. A testvérvárosi kapcsolat em­bereken keresztül működik, és én el­jutottam oda, hogyha egy nyárádszeredai emberrel találkozom, vagy ha róla hallok, akkor ugyanúgy megdobban a szívem, mintha aszódi emberrel találkoztam vagy róla hallot­tam volna. Köszönöm szépen, hogy ezt az érzést megélhettem, és köszö­nöm az elismerést - mondotta Bagyin József, Aszód polgármestere. A rendezvények a tegnap is folyta­tódtak Nyárádszeredában, Szentannán a szentmise után a Lovastanyán tábo­rozó gyerekek talpas és lovas-, íjász-, valamint szablya- és botvívó bemuta­tót tartottak, ezután pörköltföző­­versenyt szerveztek, este tábortűz mellett szórakoztak a résztvevők. (hilyén) A július 29-i, szombati lapszám­ban Kisrégió alakul című cikkben elírás történt. A „Pro Causa Mariensis Communitasis névre mó­dosították” helyett Pro Causa­ Marisiensis Communitatis névre módosították az eredetileg Pro Ma­ris-plakett elnevezést. A szerkesztő az érintettek szíves elnézését kéri.

Next