Népújság, 2006. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)
2006-09-01 / 203. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LVIII. évfolyam 203. (16384.) sz., 2006. szeptember 1., péntek 20 oldal, ára 70 báni ! A — ■ — ■ | DKJ0I Azonban vannak előadók, akik a magyar nyelvű hallgatókat kisegítik akkor, amikor valamit nem értenek. Magyar nyelvű tanfolyamokat csak abban az esetben szerveznek, ha csoportos kérés van rá. Tehát, kérni lehet! (Magyar nyelvű szakképesítő tanfolyam csak egy volt) 3. oldal .Titkos ügynök (is) volt Harry Houdini, a magyar származású híres szabadulóművész - állítja egy könyv, amelynek megjelenését október 31 -re, a mágus halálának nyolcvanadik évfordulójára időzítették. (Már Houdini is?) A csütörtöki lottóhúzás nyerőszámai 18,14,32,28,33,3 41,31,18,19,8+16 Szigorították a vízgazdálkodási törvényt Vízszennyezésért 20 év börtönbüntetés írásunk a 2. oldalon Fotó: Vajda György Állami támogatás minőségi tejtermelésre A Mezőgazdasági Minisztérium tervbe vette, hogy a tejtermelőknek, idén ősztől kezdődően, literenkénti 3.000 lejes szubvenciót biztosít, ha a tej megfelel az európai normáknak, nyilatkozta Gheorghe Flutur miniszter. „Célunk támogatni az európai normáknak megfelelő tej termelését, és ezen támogatást 2006 végéig biztosítjuk” - mondta Flutur. A szaktárca vezetője szerint a romániai tejtermelés 14-15%-a felel meg az európai normáknak. Ugyanakkor hozzátette, hogy Románia 1,1 millió tonna tejet dolgoz fel olyan körülmények között, hogy az EU-val kiegyezett kvóta hárommillió tonna. A továbbiakban elmondta, hogy az állattenyésztők is részesülnek egy 1,5 millió régi lejes támogatásban minden hegyvidéken tenyésztett tehén és szarvasmarha után. EU-külügyminiszteri ülés Finnországban Várhatóan a Közel-Kelet, Oroszország és Irán lesz a három fő téma az EU-tagországok külügyminisztereinek ma kezdődő informális találkozóján a finnországi Lappeenrantában. Az uniós elnökséget adó Finnország külügyminisztere, Erkki Tuomioja által összehívott találkozón a tagállamok, valamint Bulgária és Románia diplomáciai vezetői mellett részt vesz Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelős biztos is. _________________SSSjpae3CXi& Nincs politikai akarat! A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt akkor fogadjuk el, amikor lesz erre politikai akarat, nyilatkozta tegnapelőtt Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke. Ha egy nagyromániás vagy akár szociáldemokrata politikus jelentette volna ki, nem lenne semmi gond, hiszen mindenki tudja, hogy ha rajtuk múlik, sohasem lesz politikai akarat, zsigerből elutasítanak minden, a romániai nemzeti kisebbségek, s különösen a magyar közösség számára fontos törvényt Talán még az sem lett volna feltűnő, ha az úgynevezett koalíciós partnerek közül a demokraták vagy a konzervatívok mondják. De egy vezető liberális politikus ajkáról már furán hangzik. Mennyire igaz a mondás, amely úgy szól, hogy „ Ments meg uram a barátoktól, az ellenségeimmel magam is elbánok”. A történet úgy kezdődött, hogy az RMDSZ 2004 végén átállt a „demokratikus" erőkhöz. „Az RMDSZ célja az integrációs folyamat felgyorsítása, az egész romániai társadalom jóléte, a feszültségmentes román-magyar viszony, az erdélyi magyarság helyzetének további rendezése. Ennek érdekében politikai stabilitásra, többségi kormányzásra és megfelelő kormányprogramra van szükség. Ezért a Szövetségi Képviselők Tanácsa megbízza a szövetségi elnököt, folytassa tárgyalásait a DA Szövetséggel közös kormánykoalíció kialakításáról, választási programunk célkitűzéseinek érvényesítése érdekében”. Ez állt a 2004. december 18-i SZKT-ülés nyilatkozatában. Aztán megszületett a közös kormányprogram, amelyben egyebek mellett benne volt a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása is. A koalíciós pártok vezetői kézjegyükkel szentesítették az okmányt. Markó Béla váltig hangoztatta, hogy lesz Erdély-autópálya, lesz kisebbségi törvény, és minden, ami kell, hogy az EU-csatlakozásnak az erdélyi magyarság ne vesztese, hanem nyertese legyen. Aztán telt az idő, ígéret ide, aláírás oda, a DP kijelentette, soha nem szavaz meg egy olyan törvényt, amelyben benne van a kulturális autonómia. Vagyis éppen azt utasították vissza, amiért az RMDSZ őket választotta partnernek: hogy a kisebbség beleszólhasson a róla szóló döntésekbe, ne mások döntsenek a fejek felett. Az sem izgatta különösebben, hogy a kisebbségi törvény elfogadása uniós elvárás lenne. Sőt, tagadták, hogy így lenne. Hosszas huzavona után idén februárban kezdték meg a törvénytervezet bizottsági vitáját, de fél év alatt sem jutottak sokra, bár három szakbizottság -jogi, emberjogi és tanügyi - is vitatkozott a törvényen. A hét elején ismét napirendre került, de a szakbizottságoknak, határozatképtelenség miatt, most sem sikerült folytatni a vitát. A legfrissebb hír pedig Bogdan Olteanu pilátusi bejelentése, miszerint — ő mossa kezeit, de nincs politikai akarat a kisebbségi törvény elfogadására. Lassan lejár a négyéves mandátum, és a választók, köztük a magyarok is várják a választási ígéretek beváltását. Erre ma már az RMDSZ sem vonhatja meg a vállát: mit csináljunk, ha nincs politikai akarat... Mózes Edith Fotó: archív Nem halad a rendelők privatizálása írásunk az 5. oldalon