Népújság, 2006. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2006-09-01 / 203. szám

2006. szeptember 1., péntek HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK Javaslat egy közös szlovák-magyar megbékélési nyilatkozatra A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájá­ra közös szlovák-magyar nyilatko­zattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő­helyettes, a legerősebb kormány­párt az Irány-Szociáldemokrácia al­elnöke. „Meg kell békélnünk a történelem­mel egy közös nyilatkozatban, amely lerombolná a múltban köztünk kelet­kezett összes falat” - jelentette ki Caplovic abban az interjúban, ame­lyet a Lidové Noviny című cseh kon­zervatív napilap csütörtöki kiadása között. „Eljött az ideje annak, hogy itt a Duna mellett is a két (szlovák és a magyar) parlament kiadjon egy ilyen nyilatkozatot, hogy magunk mögött hagyhassuk a múltat és a jövőbe te­kinthessünk” - szögezte le Caplovic. Megjegyezte: szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parla­menti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék az idő­szerű problémákat. Caplovic interjújában, amelyet a tekintélyes cseh lap „Szlovákia nem nemzetállam” címmel közölt, úgy fo­galmazott, hogy a mai korban nem tartja ideálisnak a nemzetállamokat. „A szlovák társadalom többkultúrájú, többnyelvű és többnemzetiségű. E nél­kül nem tud működni” - fejtette ki véle­ményét a vezető szlovák politikus. Ami a múltban elszenvedett sérel­mekért kifizetendő esetleges kárpót­lást illeti, Caplovic felveti, hogy, ez újabb feszültségeket okozhatna. Úgy véli, hogy elsősorban a közös történe­lemszemlélet terén kellene megbékél­ni a múlttal. Síkraszáll ezért amellett, hogy a szlovák és a magyar történelemköny­vekben kiegyensúlyozottabban mu­tassák be a múltat. „A történelemnek tabuként kezelt időszakai vannak, amelyeket meg kell nyitni, akárcsak a megtörtént sérelmeket” - állítja a szlovák kormány kisebbségi ügyekért is felelős alelnöke. Dusán Caplovic véleményét az in­terjú szerzője Lubos Palata megnyug­tatónak tartja. Rámutat azonban, hogy a megnyugtató szavak mellett Po­zsonyban más hangokat is hallani. Az eddig korrektül fellépő Ján Kubis szlovák külügyminiszter a kormány ülése után támadást intézett a Magyar Koalíció Pártjának vezetői ellen - jegyzi meg Palota, aki „Mi, akik nem beszélünk egymással” címen egy kommentárban is foglalkozik a jelen­legi magyar-szlovák vitával. A magyar kormány elfogadta a konvergenciaprogramot (MTI) Véglegesítette és elfogadta a magyar kormány a konvergencia­programot csütörtökön balaton­­őszödi ülésén - közölte az MTI-vel Danks Emese kormányszóvivő. Tájékoztatása szerint a kabinet ülé­sén először Járai Zsigmond jegybank­­elnök fejtette ki véleményét a prog­rammal kapcsolatban. Danks Emese úgy fogalmazott, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a konvergencia­program valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazda­ság helyzetéről. A jegybank elnöke ugyanakkor je­lezte, vita van a nemzeti bank és a ka­binet között az inflációs előrejelzést illetően, de hozzátette, ez a vélemény­­különbség a normális szakmai vita keretein belül van. Az euró bevezetésének időpontjá­val összefüggésben a jegybank elnöke azt mondta, a program hitelességét növeli, hogy nem szerepel benne az európai valuta magyarországi beveze­tésének céldátuma. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a fiskális stratégia hiányossága nem jelentős hiányosság, illetve az államháztartási egyensúly megterem­tésére és a folyó fizetési mérleg javí­tására tett programbeli intézkedések komolyak, hitelesek. Danks Emese elmondta, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint pozití­vum, hogy a konvergenciaprogram tartalékokkal is számol, viszont Járai Zsigmond azt is kifejtette, hogy a be­vételek növekedésére tett intézkedé­sek lassíthatják a gazdaság növekedé­sét. A pénzpiacok számára nagy válto­zást nem fog okozni a konvergencia­program - ismertette a kormányszóvi­vő a jegybank elnökének véleményét. Ugyancsak hitelesnek nevezte a programot a konvergenciatanács ne­vében Simor András. A pénzügyi szakember úgy vélte, versenyképessé­gi szempontból fontos az államháztar­tás belső struktúráinak átalakítása, il­letve a következő konvergencia­programban részletesen meg kell jele­níteni a 2009 utáni időszakra vonat­kozó terveket. Danks Emese elmondta még, a konvergenciaprogram vitájában Veres János pénzügyminiszter is felszólalt, majd Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Banknak és a konver­genciatanácsnak a program elkészítésé­ben játszott szerepéért. A kormányszóvi­vő arról nem mondott részleteket, hogy a kormány elfogadása előtt változta­­tott-e még a programon. Barroso elveti az előítéleteket Az Európai Unióban egyetlen új kormányhoz sem szabad előítéle­tekkel közelíteni, bármilyen is le­gyen annak összetétele, tevékeny­ségét a tettekből kell megítélni - vé­lekedett José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnö­ke azzal a Jaroslaw Kaczynski len­gyel kormányfővel tartott sajtóérte­kezletén, akinek kabinetjét körüllen­gi a gyanú, hogy egyes értékekben távolodik az uniótól. Kaczynski első külföldi útja Brüsz­­szelbe vezetett, hogy bizonyítsa kor­mánya uniós lojalitását, illetve az EU fontosságát Lengyelország számára. A Jog és Igazságosság (PiS) vezette koalíció tagjai közül ugyanakkor a Lengyel Családok Ligája párt ellenez­te az ország belépését az Európai Uni­óba, és ellenzi az euró lengyelországi bevezetését, míg az Önvédelem (Samoobrona) is szkeptikusan tekint az európai integrációra. Emellett megjelentek a lengyel politikában ho­moszexuálisellenes, illetve a halál­­büntetés visszaállítását követelő han­gok is. A kormányfő a sajtóértekezleten minderről úgy nyilatkozott, hogy kor­mányzása alatt nem kell tartani sem a homoszexuálisok megkülönbözteté­sétől, sem antiszemitizmustól. A ha­lálbüntetéssel kapcsolatos véleménye­ket korábban egyéninek nevezte, míg az euroszkepticizmussal kapcsolatos félelmeket azzal igyekezett eloszlatni, hogy jelezte, kormánya eleget tesz minden uniós kötelezettségének. Barroso hangoztatta, hogy Varsó­nak is érdeke aktívan részt venni az unió politikájában. Leszögezte, az EU tiszteli Lengyelországot, amely fontos tagja az uniónak, Brüsszel mindent megtesz a jó együttműködésért, és nem kíván előítélettel élni amiatt, hogy milyen a koalíció összetétele az országban. Már Houdini is? Titkosügynök (is) volt Harry Houdini, a magyar szárma­zású híres szabadulóművész - állítja egy könyv, amelynek megjelenését október 31-re, a mágus halálának nyolcvana­dik évfordulójára időzítették. William Kalush és Lang Sloman, az amerikai szerzőpá­ros „ Houdini titkos élete: hogyan tették Amerika első szu­perhősévé?” című könyvében azt igyekszik bebizonyítani, hogy Houdini európai hatalmak és az Egyesült Államok szolgálatai számára is dolgozott. Houdini szerintük kémkedett Németországban, ahol az első világháború előtt lépett fel, Oroszországban az anar­chistákat figyelte meg, majd az Egyesült Államokban, ahol négy évig dolgozott, pénzhamisítók ellen szervezte be az elhárítás. A két amerikai szerző szerint Houdini pályája elején chi­cagói detektíveknek adta át híres fogásainak némelyikét, például a bőröndök, lakatok felnyitásának módszereit, en­nek fejében a rendőrség közreműködött a művész népsze­rűsítésében - ám sokan már a mű megjelenése előtt vitat­ják ezt az állítást. Kalush és Sloman viszont ezzel magyarázza, hogy Houdini gyakran éppen a rendőrségeken produkálta ma­gát, őrszobákról szökött meg anélkül, hogy ezért a hatóság felelősségre vonta volna. Houdini legendája mindenesetre ma is él, például David Blaine amerikai illuzionista - aki nemrég nyolc napot töl­tött egy akváriumba merülve — éppenséggel az ő műve foly­tatójaként reklámozza magát. NÉPÚJSÁG 3 Constantinescu bepereli a CNSAS-t és a szolgálatok igazgatóit Emil Constantinescu volt államfő egy sajtótájékoztatón bejelen­tette, hogy pert indít a titkosszolgálatok igazgatói és a Volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tagjai ellen, azzal indokolva döntését, hogy az utóbbiak nem teljesítet­ték a törvény által előírt kötelezettségeiket. A volt államfő, Aurelian Pavelescu független képviselővel közösen tartott sajtó­­tájékoztatón rámutatott, hogy megkeresi a KHSZ és a Kémel­­hárító Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságo­kat is és kérni fogja, hogy ellenőrizzék, hogyan teljesítették a titkosszolgálatok a 187/1999-es törvény által előírt kötelezettsé­geiket a volt Szekuritáté politikai rendőrségi ténykedésére vo­natkozóan. Constantinescu aláhúzta, hogy a parlamenti bizott­ságok megkeresése után pert indít a titkosszolgálatok igazgatói ellen, rámutatva, hogy ezen szolgálatok vezetői, a CNSAS tag­jai és a Hadsereg Hírszerző Igazgatósága nem teljesítették a törvény által előírt kötelezettségeiket. Előkerülnek-e a sportolók dossziéi? Mariana Bitang sportügyi tanácsadó a Mediafax hírügynökség­nek kifejtette, hogy Traian Basescu államfő nem kérte ki sem az ő, sem Octavian Belu véleményét a sportolók dossziéjának tit­kosítás alóli felmentése ügyében. Mariana Bitang aláhúzta, az elnöknek nem kellett konzultálnia két tanácsadójával ebben a kérdésben, mivel nem tartoznak hatáskörükbe a hasonló ügyek. „Nem ellenezzük az államfő kezdeményezését, de re­méljük, hogy nem lesznek olyan meglepetések a sport világá­ban, mint a politikában” - mondta Bitang. A román női tornavá­­logatott volt edzőnője azt nyilatkozta, hogy nem volt kapcsolata a volt Szekuritátéval. Traian Basescu elnök szerdán bejelentet­te, arra kérte a Román Hírszerző Szolgálatot, elemezze annak lehetőségét, hogy a volt Szekuritáté sportolókra vonatkozó irat­csomói ne kerüljenek napvilágra. A hétvégén tanácskoznak a Miért testületei A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) döntéshozó és előkészítő testületei soros üléseiket tartják szeptember 1. és 3. között. Szeptember 1-jén a Miért elnöksége azon Megyei Ifjúsági Igaz­gatóságok vezetőivel találkozik, akiket az RMDSZ javaslatára és a Miért támogatásával neveztek ki. A tanácskozás fő témája az ifjúsági referensi (szakelőadó) munkakör. A résztvevők kitér­nek az ifjúsági kerettörvény adta lehetőségek elemzésére is. Szombaton a Miért Szakértői Testülete tanácskozik, napirenden az RMDSZ programjával kapcsolatos Miért-javaslatok, valamint az eMagyar pontokról szóló szakmai tanulmány előkészítése szerepel. Délben a Miért elnöksége tartja soros ülését, amelyen az őszi programok jegyzékének elfogadása, az RMDSZ- kongresszusra való felkészüléssel kapcsolatos kérdések szere­pelnek napirenden. Bukarest a legnépszerűbb Malév-célállomások között A Malév menetrend szerinti forgalma az idén az első félévben 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a légi­­társaság augusztus 31-én, a tavalyinál mintegy egy hónappal korábban köszöntötte kétmilliomodik fizető utasát - közölte a légitársaság az MTI-vel csütörtökön. A közlemény szerint a légi­­társaság nyugat-európai célállomásaira utaztak a legtöbben az idén az első félévben, a legdinamikusabban viszont a közép- és kelet-európai járatok forgalma növekedett. A legnépszerűbb cél­állomások között az első három helyen Amszterdam, London és Bukarest szerepel, a bukaresti járatsűrítésének köszönhető­en a román fővárosba 45 százalékkal több utast szállított a tár­saság. Kertész Imre kapja Berlin legrangosabb kitüntetését Kertész Imre Nobel-díjas magyar író kapja Berlin városának legrangosabb kitüntetését, az Ernst Reuter emlékérmet ebben az évben - jelentette be csütörtökön Klaus Wowereit, a német főváros kormányzó polgármestere. A berlini szenátus ezzel a kitüntetéssel kívánja elismerni Kertész Imre életművét, amelyet a megbékélés és a párbeszéd hirdetése fémjelez, különös te­kintettel arra, hogy az író Auschwitz és Buchenwald túlélőjeként Berlinben alkotott - fogalmazott a kitüntetést indokolva a szoci­áldemokrata kormányzó polgármester. A német fővárosban élő magyar írót méltatva Klaus Wowereit hangsúlyozta: Kertész Im­re nem csak Berlin kiemelkedő személyisége, de a német fővá­roson messze túlszárnyaló szellemi és kulturális élet meghatá­rozó alakja. Az emlékérmet maga a kormányzó polgármester adja át az írónak hétfő este a berlini városházán. Magyar filmsiker Los Angelesben M. Nagy Richárd kapta a legjobb művészi rendezésért járó díjat az idei Los Angeles-i Rövidfilmfesztiválon Hal a parton című kis­játékfilmjéért, amelyet a 2006-os Isztambuli Rövidfilmfesztiv­álon már az öt legjobb film közé soroltak. A zsűri több száz beérke­zett mű közül választott és döntött. A Hal a parton operatőre Komár István, gyártója a Green Film cég. M. Nagy Richárd 1963-ban született, közlekedésmérnöki és bölcsészettudomá­nyi tanulmányokat végzett, majd 1993-ban rendezői diplomát szerzett. Több mint 18 ezer eltűnt a Nyugat-Balkánon Hét évvel a nyugat-balkáni háborúk befejeződése után még mindig több mint 18 ezer eltűntet tartanak nyilván Horvátország­ban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban - közölte Belg­rádiján a Nemzetközi Vöröskereszt képviselője. Az eltűntek vi­lágnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón Mona Sadek el­mondta, hogy a szervezet összesen 33 ezer személy eltűnésé­ről kapott bejelentést, kétharmadukat Bosznia-Hercegovinából. A keresettek közül csak mintegy 15 ezernek a sorsára sikerült fényt deríteni, több mint 18 ezer emberről máig sem tudni, mi történt vele az 1991-től 1999-ig tartó harcok során .Túlnyo­mó többségüknek, mintegy 13 ezernek Bosznia- Hercegovinában veszett nyoma, de Horvátországban és Koszovóban is még mindig több mint két-két ezer embert keresnek. A Nemzetközi Vöröskereszt tisztségviselője hangsúlyozta, hogy az általa ismertetett számok csupán te­rületi megoszlást jelentenek, az eltűntek n­emzeti hovatartozá­sáról nem vezetnek nyilvántartást.

Next