Népújság, 2007. január (59. évfolyam, 1-24. szám)

2007-01-04 / 1. szám

2007. január 4., csütörtök HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK Bugár Béla a magyar-szlovák viszonyról és kisebbségekről Nem lehet jó a kapcsolat két ország között, ha az országon belül feszült a viszony a kormány és a kisebbségek képviselői között - nyilatkozta ked­den Bugár Béla Pozsonyban. A nyolc év kormányzati pozíció után tavaly ismét ellenzékbe került Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a szlovák SITA hírügynökség kérdéseire válaszolva felemlegette a Nyitrán megvert magyar lány esetét. Matina Hedvig ügyében a rendőrség ama a megállapí­tásra jutott, hogy a sértett csak „színlelte” saját megveretését, és a kor­mány maradéktalanul azonosult a rendőrség álláspontjával. „Az eset végképp nem kedvez a vi­szonynak” - fogalmazott Bugár, aki szerint Robert Fico miniszterelnök „visszaélt” a Malina-ügy fejleményei­vel. Utalt arra, hogy Malina Hedvig ügyében újból felmerültek bizonyos kételyek, amelyek szerint megkérdő­jelezhető, vajon a rendőrség, jó irány­ban haladt-e” a nyomozás során. A kormány és a kisebbségek viszo­nyát rontó körülménynek nevezte, hogy a kormány Szlovákia 2007-es költségvetésében a kisebbségi kultú­rákat a korábbi 160 millió koronának csak a felével, 80 millió koronával tá­mogatja. Ráadásul a kisebbségi kultú­ráknak szánt pénzekre a hazafias szlo­vák kulturális intézmény, a Matica Slovenská is akadálytalanul pályáz­hat. Bugár jelezte: az MKP az áldat­lan helyzetről Brüsszelt is tájékoztatni fogja. További sérelemként említette, hogy a tavaly nyár óta kormányzó Fico-kabinet egyetlen koronát sem szán a magyarok lakta területek áldat­lan közlekedési viszonyait javítani hi­vatott gyorsforgalmi autóút megépíté­sére. A szlovák közszolgálati rádió­ban pedig a magyar nyelvű szerkesz­tőséget kedvezőtlenül érintő elbocsá­tásokat és műsoridő-módosításokat eszközölnek. Bugár röviden szólt a magyar mi­niszterelnök, Gyurcsány Ferenc és ha­táron túli magyarok vezetőnek buda­pesti találkozójáról, amelyen szavai szerint a Szlovákia és Magyarország közti viszony rendezéséről is szó esett. Utalt azonban arra, hogy „egyfajta korlátok közötti” rende­zésre gondol, hiszen e mozgástér határait a kedvezőnek aligha nevez­hető lépéseivel a szlovák kormány eleve kijelölte. Szocialista szenátor Amerikában! Földönkívülinek tűnik (MTI/AFP)­­ Szocialista tagja lesz január 4-től az amerikai szenátusnak: most először fordul elő ilyen eset az Egyesült Államokban, ahol a szocia­lizmus továbbra is meghatározatlan politikai fogalom. A novemberben megválasztott Bernard Sanders, köz­ismertebb nevén Bernie a kis észak­keleti Vermont államot képviseli majd. „Független” jelöltként a szava­zatok 65 százalékával hódította el a győzelmet egy dúsgazdag üzletem­berrel szemben, aki több mint 7 millió dollárt költött kampányára. A 65 éves, erős brooklyni akcentus­sal beszélő honatya szinte földönkívülinek tűnik egy olyan or­szágban, ahol a szocializmust sokkal inkább Észak-Koreával kapcsolják össze, mintsem a skandináv szociál­demokráciákkal, mégsem látszik ve­szélyes baloldalinak. „Demokratikus szocialista va­gyok - hangoztatja Sanders. - Szerin­tem a társadalom célja, hogy összee­gyeztesse a gazdagságot és a foglal­koztatást megteremtő jelentős vállal­kozói osztályt a kormány jelenlétével annak biztosítására, hogy mindenki elérjen egy bizonyos életszínvonalat.” Bernie Sandersnek ugyanakkor har­minc évre volt szüksége, hogy a gondo­latait elfogadtassa az amerikai politika legmagasabb szintjén. 1970-ben, ami­kor először indult a szenátusi választá­sokon, csak a szavazatok 6 százalékát szerezte meg. Ekkor könnyebben meg­közelíthető célt tűzött ki maga elé, s az állam legnagyobb városa, Burlington polgármesteri székének megszerzésére koncentrálta erőfeszítését. „Akkoriban senki sem várta, hogy győzni fog. (...) Csak egy nagyszájú valaki volt a politikai partvonalról” — emlékszik Peter Freyne, a Seven Days című helyi hetilap munkatársa. Márpedig 1981 márciusában Bernie győzött — tíz szavazatnyi kü­lönbséggel. A kommentátorok el­kezdtek „Burlingtoni Népköztársasá­got” emlegetni. Garrison Nelsonnak, a Vermonti Egyetem politikaprofesz­­szorának a televízióban el kellett ma­gyaráznia, hogy nem várható szovjet támadás a szomszédos légitámasz­pont ellen. Senki nem hitt Bernie po­litikai karrierjének tartós voltában, en­nek ellenére 1983-ban, 1985-ben és 1987-ben újraválasztották. Burlingon felsorakozott az Egyesült Államok „élhető” városainak élvonalába, pol­gármestere pedig egyre népszerűbb lett. 1990-ben elnyerte Vermont egyetlen képviselőházi helyét, majd hét alkalommal újraválasztották. Az 1941-ben lengyel zsidó beván­dorló családban született, New York­ból Vermontba költözött, néha kemé­nyebb kiszólásairól is ismert politikus rendkívül népszerű vidéken. „Egyenes”, „becsületes”, „nem törődik a szokásokkal” - mondják támogatói. „Sok amerikai politikussal ellentétben nem fél kimondani, amit gondol. Már­pedig ezt szeretik az emberek” - mond­ta Cathy Resmer helyi újságíró. „Mindent meg fog tenni, hogy megnehezítse (George) Bush elnök életét - jósolta Nelson professzor. - Sikere azonban megismételhetetlen. Bernie egyedülálló eset.” Kié Nagy Sándor? Görög-macedón vita Történelemhamisítással vádolta meg Dora Bakojannisz görög külügy­miniszter a Macedón Köztársaságot, miután sajtóhírek röppentek fel arról, hogy a szkopjei kormány Nagy Sán­dor makedón uralkodóról és hadve­zérről nevezi el a fővárosi repülőteret. Dora Bakojannisz arra figyelmez­tette a macedón kormányt, hogy ezzel veszélyeztetné országa euroatlanti in­tegrációs törekvéseit.­­ „Ez a maga­tartás összeegyeztethetetlen a jószom­szédi kapcsolatok szabályaival, és nem szolgálja (Macedónia) EU- és NATO-tagsági törekvéseit” - mondta a görög külügyminiszter a hivatalos szkopjei forrásból egyelőre meg nem erősített hírre reagálva. Athén immár másfél évtizede vitá­zik Szkopjéval a „Macedónia” országnév miatt, mondván, hogy az Szkopje területi igényére utal az észak­görög tartományra, Makedóniára vonat­kozóan. A névvita miatt 1994-ben Gö­rögország egy évig kereskedelmi blo­kád alatt tartotta Macedóniát, amellyel súlyos károkat okozott az amúgy sem tehetős szomszédos állam gazdaságá­nak. Ma viszont Görögország a legna­gyobb befektető Macedóniában. A gazdasági sikerek ellenére Athén­ban ma is gyakorta elhangzanak olyan vádak, hogy Macedónia jogta­lanul bitorolja a görög történelmet. Bakojannisz most is azzal vádolta a szkopjei kormányt, hogy tévesen idé­zi a múltat. „Nagy Sándor azzal vo­nult be a történelembe, hogy terjesz­tette a görög civilizációt az akkori vi­lágban” - szögezte le a külügyminisz­ter. Macedónia 1991-ben vált ki Jugo­szláviából, és két évre rá Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven felvették az ENSZ- be. Görögország ma is ezen a nevén illeti Macedóniát, és azzal fenyegető­zik: megakadályozza, hogy az ország jelenlegi neve alatt, Macedón Köztár­saságként váljék EU-taggá. Az északgörög kavalai repülőtér már viseli Nagy Sándor nevét, és Athén Makedónia Repülőtérnek ke­resztelte át a szaloniki légikikötőt. A Kreml konyhájának kulisszatitkai (MTI)­­ A Kreml konyhájának ku­lisszatitkaival foglalkozik a Rosszija orosz tévécsatorna sorozata, amely­ből a nézők megtudhatják, mi kerül az ország első embereinek asztalára, honnan szerzik be az alapanyago­kat, miként ellenőrzik az étkek minő­ségét, s hogyan zajlanak az állami ünnepek alkalmából rendezett foga­dások. A Kreml konyháját csaknem kilenc évtizede, 1918-ban hozták lét­re, s kezdetben, a bolsevik forrada­lom utáni ínséges időkben, mindösz­­sze 30 emberről gondoskodott. Nap­jainkban háromezer fős személyzet serénykedik az „étkeztetési kombi­nátnak” nevezett intézményben, s föztjüket immár nemcsak az orosz vezetők, de az átlagember is megíz­lelheti, ha a Kreml múzeumainak lá­togatása közben megéhezik és betér a büfébe. A kombinát keretében egyébként három különböző részleg működik -a tömegétkeztetésről gondoskodó mellett létezik a magas rangú hiva­talnokokat kiszolgáló speciális, va­lamint az ország vezetőiről gondos­kodó különleges konyha. A két utób­bi részlegben a szovjet időkben a KGB (Állambiztonsági Bizottság) munkatársai szorgoskodtak és alkal­mazásukat másfél hónapos biztonsá­gi ellenőrzés előzte meg. A felhasznált alapanyagok zömét a kombinát saját állami gazdaságai szállítják, a megtermelt felesleget pedig az orosz főváros üzleteiben ér­tékesítik Felhasználás előtt az alapanya­gok gondos válogatáson esnek át. Az ételkóstolók korunkban ugyan ki­mentek a divatból, helyüket a mo­dern technika, jelesül a spektrofoto­méter foglalta el, s tálalás előtt a kész fogásokból vett mintákból szín­­képelemzéssel állapítják meg, hogy minden rendben van-e. Az állami ünnepek alkalmából a Kremlben ezerfős fogadásokat ad­nak Ilyen alkalmakkor címeres ét­készlettel terítenek egyéb fogadáso­kon kevésbé „protokolláris ” porce­lánban szolgálják fel az étkeket. Ré­gi hagyomány, hogy a hazai porce­lángyárak mindenekelőtt a szentpé­tervári Lomonoszov üzem étkészlete­it használják A tradíció csupán a ki­lencvenes évek elején, Borisz Jelcin elnöksége idején szakadt meg ami­kor külföldi étkészleteket vásároltak ám 2003-ban, amikor Szentpétervár alapításának 300. évfordulóját ün­nepelték a magas rangú külföldi meghívottaknak ismét orosz porce­lánban tálalták a válogatott étkeket. A sorozat nézői megtudhatják, hogy kik és hogyan állítják össze az ünnepi menüt, ki felel az ültetési ren­dért, hogyan kell pohárköszöntőt mondani, s mikor illik asztalt bonta­ni és távozni. NÉPÚJSÁG 3 Miron Cozma feltételes szabadlábra helyezését javasolják A Rahova börtön speciális bizottsága Miron Cozma volt bá­­nyászvezér feltételes szabadlábra helyezését javasolta szer­dán. A javaslatot a bukaresti 5. kerület törvényszéke elemzi majd. Cozma ügyvédje a bizottság határozatának kijelentése után reményét fejezte ki, hogy legtöbb egy héten belül leszöge­zik az időpontot, amikor elemzik a javaslatot. A bizottságnak öt tagja volt, köztük a börtön igazgatója, az egyik aligazgató és egy bíró is. A múlt évi bizottságnak, amely szintén Cozma felté­teles szabadlábra helyezését vitatta meg, egy ügyész is tagja volt, de a jelenlegi törvény szerint az ügyész jelenléte nem szükséges, helyette egy bírát neveztek ki a bizottságba. A szer­dai tárgyalásokra Cozma ügyvédjei minden szükséges iratot csatoltak a dossziéhoz, közöttük a bukaresti törvényszékek leg­utóbbi határozatait, amellyel visszautasították az előbbi szabad­lábra helyezési javaslatot. Háromezerre emelkedett az Irakban meghalt amerikai katonák száma A washingtoni védelmi minisztérium vasárnapi bejelentése sze­rint újabb amerikai katona halt meg Irakban, és ezzel három­ezerre emelkedett azoknak az amerikai katonáknak a száma, akik az arab ország ellen indított hadjárat 2003 márciusi kezde­te óta életüket vesztették. A múlt hét végén meghalt katona te­xasi volt, és az iraki fővárosban lőtték le. A 2006-os esztendő utolsó hónapjában az amerikai hadsereg legkevesebb 111 tag­ja vesztette életét Irakban. Ma akasztják Szaddám Huszein két bűntársát Valószínűleg ma akasztják fel Szaddám Huszein volt iraki diktá­tor két bűntársát - közölték nevük elhallgatását kérő bagdadi források szerdán. „Az iratokat aláírták. Csütörtökön hajnalban végzik ki őket" - mondta Núri al-Máliki kormányfő egyik munka­társa, de hivatalos bejelentés nem hangzott el. Az al-Arabíja té­véállomás szerint Szaddám féltestvérét, Barzán at-Tikríti egyko­ri titkosszolgálati vezetőt és Avad al-Bandart, a forradalmi bíró­ság volt vezető bíráját végzik ki. Mindkettőjüket az elnök peré­ben, a dudzsaili mészárlás ügyében ítélték halálra november 11­én, és az ítéletet december 26-án megerősítette a fellebbviteli bíróság. Az ítéletet valószínűleg nem hajtják végre az íd al­­adha (áldozati ünnep) szerda esti befejezte előtt, de néhány nappal később is sor kerülhet rájuk. Büntetés helyett mediáció Magyarországon 2007. január elsejétől a büntetőügyekben al­kalmazható a közvetítői tevékenység, azaz a mediáció, ami azt jelenti, hogy kisebb­­súlyú bűncselekmények esetében az elkö­vető mentesül a büntetés alól, ha megtéríti, vagy valamilyen módon jóváteszi a sértett kárát - jelentette be a szerdai buda­pesti kormányszóvivői tájékoztatón Danks Emese. A mediáció részleteiről szólva Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendé­szeti Minisztérium államtitkára elmondta: enyhébb bűncselek­mények esetében van lehetőség mediációra, melynek beveze­tése európai uniós kötelezettség. „Megbékélést kell elérni bün­tetőügyekben” - foglalta össze a mediáció lényegét az államtit­kár, megjegyezve, hogy a közvetítői tevékenység alkalmazása nem kizárólagos megoldás, mellette a megtorló szemléletnek, illetve a prevenciónak is érvényesülnie kell. Esküvő a vízesésnél Felújítják a hagyományos, tömeges esküvőket Horvátország középső vidékén, a Plitvicei tavaknál - idézte a nemzeti park igazgatóját, Borislav Prek­át a Vecernji List című zágrábi napi­lap. A Világörökség részeként számon tartott Plitvicei Nemzeti Parkban a 78 méteres nagy vízesésnél 1968-ban tartották az első esküvőt, egy horvát festőművész és egy párizsi pszicholó­gusnő mondta ki akkor a boldogító igent. A tavaknál aztán egy­re több pár kelt egybe, s a szertartás lehetősége világszerte is­mertté vált, mert a házasulandók mellett az idegenforgalmi hiva­tal újságírókat, tévéseket is meghívott az eseményre, amelyet egy évben egyszer, májusban rendeztek. Jugoszlávia szétesé­se előtt, 1989-ig 20 év alatt 20 esküvőt tartottak a világ minden részéből érkezett 177 pár - köztük magyar - részvételével a Plitvicei tavaknál, részben úgy, hogy a házasulandók saját nemzeti viseletben vonultak a szertartásra a nagy vízeséshez. Hogy a népviselet eztán is része lesz-e a tömeges esküvőknek, azt egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy újra lehetőség nyílik a romantikus hajlamú párok számára arra, hogy a plitvicei nagy vízesésnél mondják ki az igent. Légi utasok kártérítése az EU-ban Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy átdolgozzák a légi utasok jogaira vonatkozó rendeletet, miután kiderült: az előírásokat a légitársaságok többnyire nem tartják be. A Financial Times érte­sülése szerint Jacques Barrot közlekedési biztos olyan intézke­déseket tervez, amelyek az előírások jobb betartására kénysze­rítik a légicégeket. A rendelet - amely két év óta van érvény­ben - előírja, hogy a légitársaságok kötelesek kártérítést fizetni vagy segítséget nyújtani azon utasoknak, akiknek járatát törlik, jelentősen késik, vagy a gép megtelése miatt az utolsó pillanat­ban lemondják a helyét. A légi járat törlése esetén a légi fuvaro­zó köteles az utasoknak felajánlani a jegy árának visszatéríté­sét vagy átfoglalást a végső célállomásukhoz. Jogosultak to­vábbá díjmentes segítségre (étkezés, telefonhívás, továbbá adott esetben szállás) és kártérítésre, melynek összege a repü­lőút távolságától függően 250, 400 vagy 600 euró. Nem kell kártérítést fizetni, amennyiben a fuvarozó legalább az indulás időpontját két héttel megelőzően tájékoztatta az utasokat a járat törléséről vagy kielégítő átfoglalást ajánlott fel, illetve amennyi­ben bizonyítani tudja, hogy a járat törlését rendkívüli körülmé­nyek okozták.

Next