Népújság, 2007. március (59. évfolyam, 49-75. szám)

2007-03-01 / 49. szám

2 NÉPÚJSÁG MÁRCIUS 1., csütörtök A Nap kel 7 óra 9 perckor, lenyugszik 17 óra 3 perckor. Az év 60. napja, hátravan 305 nap. * Hűten élteibe! Ma ALBIN, holnap LUJZA napja. LUJZA: a francia Louise magyaro­sított formája, a Lajos női megfelelő­je. Jelentése: hírnév + háború. ❖ * Botrány a „párhuzamos” ügyvédi kamara háza táján A régi ügyvédi kamarával párhuzamosan egy tg-jiai bírósági végzés alapján beiktatott „párhuzamos” ügyvédi kamara Maros megyei szervezetének tagjai nem ismerik el elnöknek az or­szágos szervezet vezetőjét, Pompiliu Botát. Erről döntöttek a múlt heti kongresszuson azok az ügyvédek, akik az új­donsült kamara megyei fiókegységének tagjai. Pompiliu Botának a kommunikáció és a transzparencia hiányát róják fel az ügyvédek, az elnök azonban lapunknak elmondta, a választásokra nyáron kerül sor Bukarestben, és nem néhány személy dönti el Marosvásárhelyen, hogy leváltja tisztségéből. A kongresszus másik napirendi pontja az országos főügyész által benyújtott törvényességi óvás, amelyben a főügyész egy­séges eljárás megállapítását kéri a „párhuzamos” ügyvédi ka­mara tagjainak a perekben való részvételével kapcsolatosan. A tárgyalást április 16-ra tűzték ki. Egészségügyi pályázatok A megyei tanács legutóbbi ülésén a képviselők eldöntötték, hogy a vértranszfúziós központ mellett lévő 2681 négyzetméte­res területet utalnak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszeré­szeti Egyetem ügykezelésébe, annak érdekében, hogy az egyetem három EU-támogatású programot megpályázhasson. Egy gyermekkardiológiai diagnosztikai központról, egy szív­érrendszeri betegségeket kutató központról valamint egy bel­gyógyászati központról van szó, amelyek beindításához EU-s alapokat pályáznak meg. Ha nem sikerül finanszírozást szerez­ni, a szóban forgó terület visszakerül a megyei önkormányzat ügykezelésébe. Már csak a kőfal maradt hátra A Segesváron közel egy évvel ezelőtt leomlott várfalat rész­ben már kijavították: a betonrész elkészült, már csak a kül­ső „kőfal” elkészítése maradt hátra. Savu Sorin alpolgár­mester lapunknak elmondta, a kőfal elkészítését a tavasz folyamán kezdik el, ezenkívül a körülötte levő sétányokat és a parkokat is rendbe kell hoznia a kivitelező cégnek. A munkála­tok értéke mintegy 200.000 lejre rúg, és a Szép Romániért Ala­pítvány biztosítja a pénzt. Garanciát vállalt a megyei önkormányzat Mintegy 720.000 euró bankkölcsönt szándékozik felvenni a ma­rosvásárhelyi Transilvania repülőtér korszerűsítésre és különfé­le berendezések megvásárlására. A hitel futamideje 5 év lesz, a megyei tanács múlt heti ülésén a képviselők megszavazták, hogy az önkormányzat kezességet vállaljon a kölcsönre. Újra a székelyföldi autonómiáról Újabb stációjához érkezett a Székelyvásárhely Egyesület által szervezett előadás-sorozat, amelynek célja: a székelyföldi ön­­rendelkezés különböző aspektusainak megvilágítása. A maros­vásárhelyi Kövesdombi Unitárius Egyházközség Bözödi Györgyről elnevezett tanácstermében ezúttal Pál-Antal Sándor, Fodor Imre, Izsák Balázs és Bőd Aladár értekezik az önrendel­kezés történelmi, jogi és gazdasági hátteréről. A rendezvényre ma délután 5 órakor kerül sor, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. Pályázatíró tréning A Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság az Outward Bound Romania ifjúsági szervezettel együttműködve március 9-10. kö­zött pályázatíró képzést szervez olyan szervezetekben tevé­kenykedő fiatalok számára, akik meg szeretnék ismerni a Youth in Action (Cselekvő ifjúság) ifjúsági tevékenységeket támogató európai pályázati programot. Érdeklődni a 218-841-es telefon­számon Kovrig Zoltán ifjúsági tanácsadónál vagy az intézmény székhelyén (Marosvásárhely, Victor Babeș utca 11. szám). Vendégszereplés A Dicsőszentmártoni Népszínház Nyárádszeredában ven­dégszerepel március 3-án, szombaton 19 órától a helyi kul­­túrotthonban az Egy bolond százat csinál című nagy sikerű vígjátékkal. Az előadást közkívánatra március 4-én, vasárnap 19 órától a dicsőszentmártoni Mihai Eminescu Kultúrotthonban is megismétlik. Tanácskozás a biogazdálkodásról A marosvásárhelyi Biokertész Csoport ma délután 5 órakor kezdődő összejövetelének témája az idei vetési naptár és a ha­zai biogazdálkodás európai integrációs vetületei. A rendezvény színhelye a Pro Biciclo Urbo Egyesület székhelye, Liliom (Crinului) utca 22. szám. Sok a gépkocsifeltörés a Kövesdombon A megyei illetve a kapcsolattartó rendőrség a nagyszámú autó­feltörésekre való tekintettel február 26-án délután közös ak­ciót szervezett annak érdekében, hogy tudatosítsák a lakos­ságban, ne hagyjanak a gépjárműben, látható helyen értékes tárgyakat, amelyek miatt a tolvajok feltörjék az autót. A rend­őrök a Csathó, a Koós Ferenc, a Ion Buteanu, a Petru Dob­ra és a Godeanu utcákat tartják a legkockázatosabb helyek­nek, az itt parkoló gépkocsik szélvédőire 400 figyelmeztető szórólapot helyeztek el. Hírszerkesztő: Antalfi Imola HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK 2007. március L, csütörtök Adomány a lelek egészségéért A magyarországi, dr. Béres József nevét viselő gyógyszergyár alapítvá­nyától 20 új számítógépet kapott aján­dékba a Marosvásárhelyi Színművé­szeti Egyetem. Az adományt kedd délután, ünnepélyes keretek között adta át a Stúdió Színház előcsarnoká­ban Béres Klára, az adományozó Bé­res Alapítvány elnöke. Dr. Béres András rektor üdvözlete és köszönete után az elnöknő szólt a szép számban megjelentekhez: - Nagy öröm számomra itt lenni. Többször jártam már Marosvásárhe­lyen, 2000-ben kezdődött az együtt­működés a Béres Gyógyszergyár és a Biocel vállalat között. De nem csak­azdasági kötődések fűznek a város­­oz. A dr. Béres József által 1993-ban létrehozott alapítvány több éve támo­gatja a helyi Keresztény Minőséget az Iskolákban mozgalmat. A Béres Gyógyszergyár Magyarországon a legnagyobb magyar tulajdonú gyógy­szergyár, a piac 46 százalékát birto­kolja. A vállalat azonban nem csak a gazdasági eredményességet tekinti meghatározónak. Számunkra nagyon fontos a társadalmi és nemzeti felelős­ség kialakítása, ápolása. Ennek meg­testesítője a Béres Alapítvány. Az alapító tudóshoz, a Béres Csepp megalkotójához méltó erkölcsi úton szeretnénk tovább haladni, mert úgy gondoljuk, hogy egy egészsé­ges társadalom elképzelhetetlen a test és a lélek egészsége nélkül. Tá­mogatásaink zömét a testi egész­ség „területén’­ folytatjuk. De a lé­lek egészsége is nagyon fontos: az oktatásügy, a kultúra. A művészet­ben és művelőtben óriási erő van, ezért művésznek lenni nagyon nagy felelősség - mondta Béres Klára, majd a rektor hozzájuk írt levelére hi­vatkozva megemlítette: - Az elmúlt három évben Erdélybe négymillió fo­rintnyi adományt hoztunk. Otthon nagyvállalat vagyunk, de mégis kicsik a multinacionális cégekhez képest. Tudjuk, mit jelent kicsinek lenni. Ne­hézséget, de értéket. Mi olyan intéz­ményeket támogatunk, ahol a kicsi is nagyon sokat számít. Béres Klára - beszéde után - jelké­pesen átadta a számítógépeket a szín­művészeti egyetem rektorának, majd Csegzi Sándor alpolgármester üdvö­zölte a vendéget. A családias han­gulatú délutánt az intézmény má­sod- és harmadéves, zenetanár sza­kos hallgatóinak játéka zárta, az es­te a támogatók tiszteletére játszott Bernarda Alba háza című előadással vette kezdetét. Nb. Csak az árakkal igazodunk Európához? Drágult a vasúti személyszállítás Mától ismét többet kell fizetnünk, ha a vonatot választjuk közlekedési eszközként, ugyanis az állami vasút­­vállalat 9 százalékkal emelte a vonat­jegyek árát. Mivel az elmúlt év no­vemberében már volt egy drágítás, Bora Vasile állomásfőnöktől arról ér­deklődtünk, mi az oka az újabb ár­emelésnek. - Országos program kere­tében született­ döntés arról, hogy ne­gyedévenként drágítanak, ameddig az országban érvényben lévő vasúti árak összhangba kerülnek a más államok­ban megszabott díjakkal - nyilatkozta az állomásfőnök. Ennek értelmében idén még két alkalommal kerül majd sor áremelésre. Az új árlistának meg­felelően a Marosvásárhely - Bukarest útvonalon személyvonat első osztá­lyára 52 lejt, a másodosztályra pedig 32 lejt kell lepengetniük az utasok­nak. Aki gyorsvonattal szeretne a fő­városba utazni, annak egy jegy a má­sodosztályra 53 lejbe kerül, az intercity járatra pedig az eddigi 62 lej helyett mától 75 lejért válthatunk je­gyet. A Marosvásárhely - Csíkszere­da járatok utasainak a személyvonat másodosztályára 14 lejt, a gyorsvonatra 27 lejt, míg az intercityre 36,80 lejt kell fizetniük. A Kolozsvárra utazónak sze­mélyvonaton 12,40 lejbe kerül a jegy - tájékoztatott az állomásfőnök. Lapunk kérdésére, hogy a folytonos drágítás ellenére az utazási körülmé­nyek mégsem javulnak, Vasile Bora elmondta, a brassói központtal folyta­tott tárgyalások folyamán tervbe vet­ték, hogy a legtöbb utas által igénybe vett Székelykocsárd-Déda vonalon közlekedő járatokat dízelmozdony­nyal szeretnék ellátni. Arról érdek­lődve, hogy a nem éppen kellemes körülmények és az egyre emelkedő árak miatt csökken-e az utasok szá­ma, az állomásfőnök szerint a csök­kenés nem számottevő. „Az utazók számát inkább más tényezők befolyá­solják, leginkább a munkahelyek, mi­vel utasaink többségét az ingázó mun­kások jelentik. A marosvásárhelyi ál­lomás adatai szerint az eddigi napi ezer ingázó helyett, jelenleg mint­egy nyolcszáz személy jut el mun­kahelyére vonattal - közölte. Menyhárt Borbála Kezelési jegyek a nyugdíjpénztárnál Erre az évre összesen 6.451 keze­lési jegyet kapott a Maros Megyei Nyugdíjpénztár. Az első csoport­nak, amely a kérések függvényé­ben mától vehet részt a gyógykeze­lésen, már kiosztották a jegyeket, szerda délig összesen 392 jegy kelt el - tájékoztatta lapunkat Morent Ilona, a pénztár igazgatója. Megtudtuk, hogy az előző évekhez hasonlóan a nyugdíjasok a havi nyugdíjuk 50 százalékával kell hoz­zájáruljanak a jegyek árához, a sú­lyosan és fokozottan fogyatékos sze­mélyek pedig ingyen jutnak hozzá. A 189-es törvény alapján háborús menekülteknek vagy a 118-as jogsza­bály alapján politikai üldözötteknek nyilvánított személyek évente egy al­kalommal jogosultak ingyenes keze­lési jegyekre a nyugdíjpénztártól. Az igazgatónő elmondta, hogy azok a személyek, akik alkalmazotti minőségben dolgoznak és napirenden vannak a társadalombiztosítási járulék fizetésével, valamint orvosi előírás alapján gyógykezelésre szorulnak, jo­gosultak a kezelési jegyekre. Esetük­ben az idei évre meghatározott átlag­bért veszik figyelembe, abban az eset­ben, ha a jövedelmük kisebb, mint az átlagbér, akkor a jegy értékének felét, ha azt meghaladja, akkor a gyógyke­zelési jegy teljes árát ki kell fizessék. A jegy ára 1.200 lej körül mozog. A legkeresettebb gyógyüdülő telepek idén is Kovászna, Szováta, Félixfürdő, Herkulesfürdő és Tusnád, ezenkívül még Buzidra, Domavátrára, Slanic-Moldovára, Calimanesti­re, Cuciulatára, Báznára válthatók jegyek. A tengerpar­ton Eforiára és a Saturnra biztosítanak minimális számú kezelőjegyet. A jegyek árába bele van foglalva a szállás, valamint étkezés és gyógyke­zelés 18 napra. A következő csoport március 17-étől, illetve 18-ától - a fürdőhelyektől függően — részesülhet kezelésben. A jegyek odaítélésekor figyelembe veszik a kérések benyújtásának idő­pontját, s a jogosultak listáját a keze­lés időpontja előtt minimum egy hét­tel kifüggesztik a pénztárnál. Azokat a jegyeket, amelyeket a jogosultak nem vesznek át idejében, az intéz­mény székhelyén másnak juttatják. Berekméri Ildikó Bárányok „ boldogsága ”? Alig több mint egy hónap választ el a húsvéttól, s az illetékeseknek tegnap jutott eszébe, hogy dűlőre vigyék az ün­nepi asztal hiányozhatatlan ékességé­nek, a bárányhúsnak az itthoni forrá­sokból történő megnyugtató biztosítá­sát. Arról már korábban értesülhet­tünk, hogy kedvenc népdalunkat, mi­szerint „a juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a másikra” - akár el is felejthetjük Az uniós előírások szerint ugyanis a juhokat már nem szabad a sok kilométeres gyaloglással kimeríte­ni, s kényelmes, a célra kialakított jár­művön kell majd szállítani őket a távo­labb eső legelőkre. Ez a motortár „migrálási” mód pedig az új közleke­dési szabályokkal egyetemben felszá­molja az országúton ballagó nyája­kat is, ami a külföldiek számára iga­zi romániai ,,pitoreszket", a hazai gépkocsivezetőknek pedig gyakori bosszúságot jelentett. De mielőtt azon ujjonganánk, hogy tavasztól őszig elhárulnak az említett közleke­dési akadályok az utóbbi hetekben felröppent a hír, hogy a húsvéti asz­talon olyannyira megszokott bárány­hússal is probléma lehet, holott a statisztikák szerint évente 2,5 millió bárányt fogyasztunk el ebben az or­szágban. Hogy mi a gond a levágás­ra ítélt bárányokkal? Nos, egyrészt nem került még a fü­lükbe az állat­egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság fémjelzése, amelyek hiányában tilos a szállításuk Másrészt az uniós előírások értelmében csak az engedély­­lyel rendelkező vágóhidakon szabad a bárányok életének véget vetni az előírt kímélő eszközökkel és eljárások során. Ami a piacokon történő adásvételt szinte lehetetlenné teszi, hisz a nagy vásárterek közelében kialakított al­kalmi vágóhelyek sem használhatók többet. A szakhatóságok még egyez­kednek Brüsszellel, s miközben teg­nap a lehetséges megoldásokról folyt a vita, a nagy áruházak már megoldot­ták a kérdést: elkezdődött a bárányhús Bulgáriából történő behozatala. Hogy miképpen sikerült a Romá­niával egyszerre EU-taggá vált országban megfelelni az előírá­soknak, nem tudom. Amiképpen azt sem, hogy milyen ára lesz a bolgár bárányhúsnak. Egy biz­tos: a sok hókuszpókusz arra jó, hogy a szabályok betartása nyo­mán szinte megfizethetetlen cse­megévé váljon nálunk is a bárány­hús, ahogy Magyarországon vagy az unió államaiban történt. Egye­sek szerint mégsem kell elkeseredni. Az országkép javítására kitalált „fabulospiritnek” ugyanis, amelyet a juhászaihoz hasonló évszázados, ha­gyományok gyöngyöztek ki, semmi sem lehetetlen. Állítólag az sem, hogy túl­járjon a brüsszeliek eszén _______________________(bodolai)

Next