Népújság, 2007. július (59. évfolyam, 150-175. szám)
2007-07-02 / 150. szám
2 NÉPÚJSÁG 2., hétfő A Nap kel 5 óra 36 perckor, lenyugszik 21 óra 18 perckor. Az év 183. napja, hátravan 182 nap. Háton értene! Ma OTTÓ, OTTOKÁR holnap KORNÉL: SOMA napja. OTTÓ: több germán név becéző alakjából önállósult. KORNÉL: a latin Cornelius nemzetségnév rövidüléséből alakult, amely eredetileg vagy somfát, vagy szarvat jelenthetett. SOMA: a magyar nyelvújítók leleményéből jött létre, a Cornelius eredeti jelentését figyelembe véve. Merényletek hétvégéje (Folytatás az 1. oldalról) Különleges védelmet kapott a wimbledoni tenisztorna és az a koncert, amelyet a tíz évvel ezelőtt, autószerencsétlenségben elhunyt Diana hercegnő emlékére rendeztek. Hatalmas sorok alakultak ki vasárnap a nagyobb brit repülőtereken, az előző napok merényletkísérletei után elrendelt biztonsági szigorítások miatt. Vasárnap délután a londoni Heathrow-n a terminálok előtt is több száz méteres sorok kígyóztak, mert az utasokat már a bejáratoknál is biztonsági ellenőrzésnek vetették alá. Hasonló torlódásokat jelentettek a vasárnap részben megnyitott glasgow-i repülőtérről is. Nem hivatalos értesülések szerint öngyilkos merénylethez használatos, robbanószerrel megrakott övet találtak a glasgow-i repülőtér ellen megkísérelt merénylet egyik elkövetőjén, a támadási kísérlet többi eszköze pedig azonos volt azokkal, amelyeket az előző nap Londonban meghiúsított terrorcselekmény kitervelői is használtak. A brit rendőrség több házat átkutatott vasárnap reggel Glasgow közelében. A rendőrök Glasgow Renfrewshire nevű elővárosában végeztek házkutatásokat - közölte a helyi rendőrség szóvivője, hozzátéve, hogy a nyomozás sikere érdekében nem közölhet részleteket. Eddig négy gyanúsítottat vettek őrizetbe Nagy-Britanniában a meghiúsított glasgow-i és londoni merényletkísérletek nyomán. Robbanás az ibizai repülőtéren Közepes erősségű robbanás rázta meg szombaton 14 órakor az ibizai repülőteret, amelyet előzőleg biztonsági okokból lezártak minden irányú légi forgalom elől — közölték szemtanúk. Repülőtéri illetékesek bejelentették, hogy tűzszerészek ellenőrzött robbantással megsemmisítettek egy gyanús csomagot, amelyről később kiderült, hogy nem tartalmazott robbanószert. A Gara című baszk napilap, amelynél a Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet rendszerint jelentkezni szokott merénylet elkövetőjeként, már valamivel korábban feltette internetes oldalára: három névtelen telefonhívást is kapott arra vonatkozóan, hogy „robbanószerkezetet” helyeztek el az ibizai repülőtéren. A fenyegetést követően a légikikötőt kiürítették, forgalmát teljesen lezárták - közölték légiforgalmi illetékesek. A merényletfenyegetés idején 3000 turista várakozott a repülőtéren. Marosvásárhelyi sikerek Kisvárdán Díjosztással fejeződött be szombaton Kisvárdán a Határon túli magyar színházak XIX. fesztiválja. Kincses Elemér marosvásárhelyi rendezőnek színházi munkássága elismeréseképpen, Kovács Ildikó rendezőnek a bábművészet terén végzett alkotómunkájáért adományozott életműdíjat a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium. A fesztivál fődíját a szakmai zsűri által is egyértelműen legjobbnak ítélt előadás kapta. A nyugati világ bajnoka című komédiát a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház játszotta. A Szülőföld Alap megosztott díját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az Yvonne burgundi hercegnő tragi-groteszk komédiája és a komáromi Jókai Színház Macskabaj című előadása nyerte. A két színészi fődíj tulajdonosa Nagy Dorottya Marosvásárhelyről és Fülöp Zoltán Csíkszeredáról lett. A vendéglátó Kisvárda közönségdíját a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hegedűs a háztetőn című előadása nyerte el. „A határon túli magyar színjátszás minőségi produkcióiból csaknem negyven előadást láthatott a kisvárdai, a szabolcsi közönség” — foglalta össze az utóbbi tíz napot Nyakó Béla fesztiváligazgató. — „Külön öröm számunkra, hogy ismét bemutatkoztak azok a fiatalok, akik az erdélyi, délvidéki és felvidéki színészképzés eredményét is jelzik. Mindezt a közönség a korábbiaktól is nagyobb érdeklődése fogadta.” A kisvárdai fellépés ezúttal is alkalom volt a színművészek, a rendezők és a színházi igazgatók találkozására, eszmecseréjére. Ezt erősítette, hogy a Magyar Színházi Társaság elnöksége is ülésezett a szabolcsi kisvárosban. A hagyományoknak megfelelően a rendezvény kísérő programjai sorában volt fotókiállítás, népművészeti és kézműves-kiállítás, valamint kirakóvásár. Szerény kezdet Megnyitották az Arany János utcai bolhapiacot Szombaton délelőtt tíz asztalt helyezett ki a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Piacigazgatósága az Arany János utcában, ahol ezáltal megnyílt a bolhapiac. A tervek szerint ide elsősorban régiség- és műkereskedőket, kézműveseket vártak. A kezdet szerényre sikerült. Néhány régiségen, varrottason, bóvlikon kívül nem sokkal várták a vásárlókat az árusok. Filimon Vasile, a piacigazgatóság vezetője elmondta, a sátrakat és az asztalokat díjmentesen ajánlották fel, az jöhetett, aki akart. Valószínűleg bizalmatlanság miatt maradtak távol a műkereskedők, művészek. Akik szombaton délelőtt az Arany János utcába tévedtek, elégedetten nyilatkoztak. Ha kinövi magát a piac, a civilizált körülményeknek is köszönhetően idegenforgalmi látványossága lehet a városnak - vélekedtek, bár a házak homlokzatát rendbe kellene tenni. vagy. TUDÓSÍTÁSOK Eltemették Domokos Gézát (Folytatás az 1. oldalról) regénybe kellett rejtenie politikai hitvallását. „Kulturális közösségként megmaradhattunk a zsarnokság évtizedeiben, többek közt a Kriterion által is, majd pedig politikai közösséggé változtunk az 1989 decemberében létrejött RMDSZ által” - hangsúlyozta Markó Béla. Három évig volt az RMDSZ elnöke - mondta a szónok -, de ebben a három évben is benne volt Erdély sok száz esztendeje: 1989 decembere, 1990 marosvásárhelyi márciusa, majd a későbbi parlamenti összecsapások. Domokos Géza azzal is példát mutatott, ahogyan visszavonult a politikától. „Pedig legkevésbé neki kellett volna magára vennie az 1989 előtti múlt ódiumát, mégis példát adott a nagy szájúaknak, akik azóta is átvilágításért kiabálnak, de ők maguk is.gy nyugodtan ülnek a székükben” - hangoztatta Markó Béla. Gémesi Ferenc a magyar kormány nevében úgy fogalmazott: olyan űr keletkezett a magyar közéletben, amelyet egyhamar pótolni nem tudunk. „Bár mindannak, aminek Domokos Géza kezdeményezője, részese, szenvedője volt, ma még nem mérhető le a hatása, hiszen közelmúltunkban még túl sok a homály, a bizonytalanság vagy szándékos ferdítés és elhallgatás, de az ő több évtizedes tevékenységének értéke már ma is mindnyájunk számára nyilvánvaló” — mondta az államtitkár. Kifejtette: az elhunyt politikus segítette népét, hogy felismerje, nem zárkózhat be a múltba, nem valami idealisztikus, utópisztikus közegben, hanem itt, ebben a sokat szenvedett Köztes-Európában, Romániában él. Hitte és hirdette, hogy a jelenben kell megkeresni azokat az utakat és eszközöket, amelyek képesek elősegíteni nem csupán a nemzet egészében felfogott megmaradást, hanem az egyén életében is ható otthonmaradást - mondta az államtitkár. Domokos Gézát Zágonban helyezték végső nyugalomra. Erdélyből Európába (Folytatás az 1. oldalról) „Nem pártkatonákra van szükség” Tőkés László, az EMNT elnöke arra hívta fel a figyelmet, páratlan történelmi lehetőség, hogy az erdélyi magyarság európai parlamenti képviselethez juthatna, de ez nemcsak egy kell legyen a 35 romániai képviselő közül, hanem Erdély képviseletét hivatott ellátni. „Nem pártkatonákra, zsákmánypolitikusokra van szükség”, jelentette ki, hanem „vissza kell szerezni a magyar választópolgárok bizalmát”. Véleménye szerint a „gyengült RMDSZ veszélyezteti a jelöltlistát”. Ezért, ha nem tudták meggyőzni az RMDSZ-t egy közös jelöltlista felállítására, akkor „a nemzeti erőkre hárul a feladat, segítsék elő az európai képviselet megvalósítását”. Az erdélyi politikában, közéletben tisztulásra, megújulásra és összefogásra van szükség jelentette ki Tőkés. Ne csak formailag, hanem ténylegesen is Fodor Imre, a SZNT elnöke kijelentette: „Fórumunknak arra kellene felelnie, hogyan zárkózzon fel Erdély nemcsak formailag, hanem ténylegesen is Európához”. Felelevenítette, hogy Erdély évszázadokon át pozitív példa volt Európa számára, hogy „II. András Szászföldre vonatkozó kiváltságlevele volt lényegében Európa első autonómia-statútuma, Erdély mondta ki elsőnek a vallásszabadságot”. Hangsúlyozta: „A pozitív példákra támaszkodva és a negatív példákon okulva születtek meg azok a szervezeteink, melyek felvállalták a romániai magyarság hiteles érdekképviseletét” (...) Azonban a céljaikat csak akkor érhetik el, ha Tőkés László személyében „hiteles és hatékony képviseletet tudunk biztosítani az Európai Parlamentben”. A következőkben a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselői szólaltak fel, s mindannyian egyetértettek abban, hogy nem az RMDSZ, hanem Tőkés László képes ellátni az EP-ben az erdélyi magyarság képviseletét. Szilágyi Zsolt szerint az lenne a logikus megoldás, hogy „az RMDSZ támogassa Tőkés Lászlót, akár listája visszavonásával”. Szász Jenő szerint „az RMDSZ-en kívül is van élet, s ennek igazolására az „udvarhelyi példát” hozta fel, majd kijelentette: „az egyetlen bölcs döntés az lenne, ha az RMDSZ Tőkés Lászlót támogatná, nem az RMDSZ listáján, hanem az erdélyi összmagyarság képviselőjeként”. Makkay József, a MORE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10%-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. Szerinte „a megoldás kulcsa a polgári oldal kezében van”, s ideje lenne, ha a sajtó is „elindulna a megújulás útján”. A tanácskozás visszatérő motívuma volt, hogy az RMDSZ mélyponton van, s magával ránthatja az EP- képviseletet is, ezért minél nagyobb összefogásra van szükség. Tőkés László jó lelkiismerettel” fogadta a támogatást, de véleménye szerint „butaság volna, ha nem tárgyalnának” az RMDSZ-szel. Ezt hangsúlyozta a fórum utáni sajtótájékoztatón is, azonban, mint mondta, nem ő dönt egy esetleges közös lista ügyében, hanem akik felkérték. Véleménye szerint „elvi lehetősége van egy nemzeti listának”, ugyanakkor „ erkölcsi szempontból” kötelezi a 140 ezer aláírás. 2007. július 2., hétfő Csűrbe nyugszik a Nap, avagy Mikháza, ötödször Megkegyelmeztek az égi hatalmak, és végül nem hullt alá a lógó eső pénteken, a mikházi Csűrszínházi Napok kezdetén. Idén immár ötödik kiadásához érkezett a színes sokadalmat vendégül látó színházi muri, ahol hagyomány a kötelező vidámság, a bál, a beszélgetések, a tárlatok, a tánc, a pálinka, és nem utolsósorban maga a színház, amely eleddig - mint neve is mutatja - csűrben játszódtatott, idéntől csűrt idéző, nyitott nézőterű (de zárható) színházépületben. Amely még teljesen nem készült ugyan el, de a hangulaton ez mit sem változtatott. Péntek délután 6 órakor indult a muri, amelynek legelső felvonása egyszerre volt komoly és vidám, elgondolkodtató és nevettető. Kacsó Sándor szülőházában, az író emlékszobájának megnyitójával kezdődött a háromnapos, Nyárád menti színház- és összművészeti fesztivál, majd Lokodi Imre méltató szavai után a Mentor Kiadó három kiadványát mutatták be a ház hangulatos, kertes udvarában: Dsida Jenő Izrael árnyékában című, újonnan kiadott kötetét, Magyar Zoltán Népmondák a Bekecsalján című gyűjtését és Székely Szabó Zoltán Az semmi című, szintén gyűjtését, aminek témája kissé eltért az előbbiektől. A Bécsben élő színművész a színházi világ bakiit, zűrjeit, vitáit és nem utolsósorban agyontúlzott anekdotáit, magyarán ízes hazugságait gyűjtötte igen szórakoztató kötetbe. A szerző elárulta: a sztorik nagy részét Kárp György színművésztől hallotta, akivel az egyik kisvárdai fesztiválon betegre röhögték magukat az asztal és más alatt is. A Káli Király István kiadóvezető által beajánlott könyvbemutató további meghívottaiként és közreműködőiként Kovács András Ferenc, Gyéresi Júlia, Vida Ágnes és B. Fülöp Erzsébet vett részt a délutánon. Amelynek korántsem szakadt vége, hiszen kettős tárlatnyitó követte a könyvbemutatókat: Miholcsa József szobrászművész tárlatát Gáspár Sándor méltatta. Az iskolában berendezett kiállítást mintegy azt ellentétezve egészítette ki egy másik tárlat, Tompa Klára és Tompa Dezső festett porcelánkiállítása, amelynek darabjait a Tompa testvérek az egykori családi hagyományt folytatva készítették igaz műgonddal és nagy türelemmel. A színház a színházé: este nyolctól elfoglaltattak a deszkák, elsőként a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem harmadéves diákjai vették őket birtokba, majd fél tíztől a Tompa Miklós Társulat művészei. Ray Cooney Ketten a neten című vígjátéka zárta az első napot. Másnap este a vásárhelyi Yorick Stúdió és a Tompa Miklós Társulat közös produkciója, az Alvajáró románc került műsorra elsőként, majd a Sandino Divatház divatbemutatója következett. Szombaton a vendég szerepét a magyarországi Forrás Színház játszotta el, ők Steinbeck Egerek és emberek című darabjával jelentkeztek be Mikházára. Vasárnap a pihenés és az Úr napja, Kilyén Ilka színművésznő közreműködésével szentmise kezdte, majd az Ariel Színház jóvoltából bábelőadás zárta a harmadik napot és vele együtt az ötödik mikházi Csűrszínházi Napokat, amely még mindig a boldog pionierátus korszakát éli: kötöttségektől, előítéletektől, sémáktól és pózoktól mentesen, sok kacagással, melyektől zeng a hegyoldal. Aki bújt, elbújt, aki nem volt ott, bánhatja! Nagy Botond