Népújság, 2007. augusztus (59. évfolyam, 176-202. szám)

2007-08-01 / 176. szám

2007. augusztus 1., szerda HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK Durayt támadja Bugár intrikus hazudozónak” nevezte Duray Miklóst, a Ma­gyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnökét Bugár Béla, a párt korábbi elnöke, akit a március végi tisztújításkor az addigi alelnök, Csáky Pál váltott fel a pártelnöki poszton. Bugárt a szlovák liberális polgári napilap, a SME inter­netes portáljának munkatársai faggatták. A pártéletből kivonult, de a parlamentben képviselői teendőit ellátó Bugár jelezte: korábbi döntésének megvál­toztatását csak abban az esetben lenne hajlandó megfon­tolni, ha az MKP vélelmezetten hibás politikája nyomán a szlovák-magyar viszony olyannyira megromolna, hogy úgymond, a konfliktusokat megelőzendő, a visszatérés lépéskényszerébe kerülne. Bugár azonban nem tart attól, hogy a két ország viszo­nya megközelítheti a konfliktusküszöböt, nem feltételezi, hogy az új pártvezetés hibájából a dolgok idáig fajulná­nak. Lehetséges visszatérésének egy esetleges másik indí­tékát említve Bugár kijelentette: a visszatérés csak akkor lenne mérlegelés tárgya, ha az MKP támogatottsága kriti­kus mélypontra, a parlamenti küszöb határára süllyedne. A magyar párt egykori, 10-11 százalékot is meghaladó támogatottsága most 8,7 százalékponton áll. A számos témára kiterjedő beszélgetésben a kérdezők felvetették: vajon van-e jövője Szlovákiában egy olyan pártnak, amely elsődlegesen a magyar nemzetiségű polgá­rok érdekeinek képviseletére összpontosít? Bugár válasza szerint az MKP-nek mindaddig biztos a létjogosultsága, amíg a szlovák pártoknak nem lesz olyan programjuk, amely megnyugtató módon tudná megjelení­teni és érvényesíteni a szlovákiai magyarok érdekeit is. A szlovák pártok politikájában ennek egyelőre semmi nyo­ma sincs. Putyin támogatja Abbászt Vlagyimir Putyin orosz elnök min­den palesztin legitim vezetőjének nevezte kedden Mahmúd Abbász palesztin elnököt, amikor fogadta őt. „Biztosítom afelől, hogy Oroszor­szág támogatja önt mint a palesztin nép legitim vezetőjét. Meggyőződé­sem, hogy mindent megtesz a palesz­tin nép egységének helyreállításáért. Mindig kiálltunk a palesztin nép jo­gos önvédelme és végső soron egy palesztin állam létrehozása mellett” - jelentette ki az orosz elnök, akit az orosz hírügynökségek idéztek. Annak ellenére, hogy a Hamász átvette az ellenőrzést a Gázai övezet felett, „felelősséget érzünk népünkért, és arra kérjük a baráti népeket: nyújt­sanak emberbaráti segítséget a palesz­tin népnek, hogy társadalmi­gazdasági helyzete ne rosszabbod­jon” — mondta a maga részéről Abbász. Abbász hétfőn kezdett háromnapos oroszországi látogatásba. Először­ Szergej Lavrov orosz külügyminisz­terrel folytatott megbeszéléseket, aki gyakorlatilag ugyanazt mondta neki, mint Putyin első mondataival. Abbász Oroszország közel-keleti szerepválla­lásának és befolyásának fontosságáról beszélt a hétfői találkozó után. Gordon Brown a brit-amerikai kapcsolatok erősítését ígérte N Nagy-Britannia és az­ Egyesült Államok széles körű kapcsolatai „meg fognak erősödni" az elkövet­kező években - jelentette ki Gor­don Brown brit miniszterelnök az amerikai elnökkel tartott első talál­kozója után. A Camp David-i elnöki nyaraló­ban George Bushsal folytatott tár­gyalásait követően Brown újságírók előtt azt mondta: egyetért az ameri­kai elnökkel abban, hogy Irakban „vannak olyan feladatok, amelyek­től meg kell válni, és olyan felelős­ségek, amelyeknek meg kell felel­ni”. „Célunk, akárcsak az Egyesült Államoké, az, hogy lépésről lépésre átadjuk az ellenőrzést az iraki ható­ságoknak” - fogalmazott. Hozzátette: döntéseket kizáró­lag „a helyszínen tevékenykedő katonai parancsnokok tanácsa alap­ján” hoznak. Ezzel Brown az ame­rikai szóhasználathoz igazodott. Vendéglátója mindezt úgy nyugtáz­ta, hogy Gordon Brown „érti a téte­ket”, amelyek kockán forognak Irakban. London elkötelezettsége az iraki háború folytatása mellett kulcs­­fontosságú az amerikai kormány­zat számára. Nagy-Britannia öt és fél ezer katonája szolgál jelenleg Irakban, bár szerepük egyre in­kább áthelyeződik a harci beveté­sekről az iraki erők támogatására. Közös sajtóértekezletükön Bush nem adott közvetlen választ arra a kérdésre, hogy tervei szerint tovább­­adja-e a háborút a 2009 januárjában hivatalba lépő következő amerikai elnöknek. Megjegyezte azonban, hogy „ez sok időbe telik még Irak­ban, ahogy az ideológiai harc is soká tart még”. Az EP egyik alelnöke beperelte Martyt Az Európai Parlament egyik alelnö­ke, Marek Siwiec lengyel szocialista EP-képviselő beperelte Dick Marty svájci szenátort, aki egy másik nemzetközi szervezet, az Európa Tanács megbízásából az elmúlt két évben a CIA titkos akcióival, állító­lagos európai börtöneivel foglalko­zott, s jelentésében Siwiecet is bí­rálta. A lengyel képviselő Poznanban indított eljárást Marty ellen személyi­ségi jogainak megsértése miatt, de a hírt brüsszeli irodája hozta nyilvános­ságra. Siwiec azt követeli Martytól, hogy törölje nevét a CIA állítólagos titkos európai börtöneiről szóló jelentéséből, s kérjen tőle bocsánatot. Marty már korábban közölte, hogy erre nem haj­landó. A svájci szenátor jelentésében állí­totta: Siwiec - volt lengyel védelmi miniszter - tudott arról, hogy hazájá­ban a CIA a terrorizmus elleni harc keretében titkos fogdákat működte­tett. A varsói vezetés többször határo­zottan leszögezte, hogy Lengyelor­szágban nem volt ilyen titkos fogoly­tábor, s ugyanezt tette a másik meg­vádolt ország, Románia kormányzata is. * Siwiec (és egy kollégája, a román Ioan Mircea Pascu, aki Marty szerint szintén tudta, hogy országa miben vett részt) már korábban jelezte, hogy bíróság elé viszik az ügyet. Mindket­ten határozottan cáfolták Marty rájuk vonatkozó állítását, s bírálták, hogy a svájci szenátor nem nevezi meg forrá­sait, azaz szerintük bizonyítékok nél­kül vádaskodik. Sőt, Pascu még a sajtótájékoztatót is megzavarta, s az újságíróknak kellett őt felszólítani a terem elhagyására. Dohányzási tilalom több német tartományban (MTI) Néhány németországi tar­tomány már augusztus 1-től életbe lépteti azt a törvényt, amelyet a Bun­destag még a nyári szünet előtt ha­gyott jóvá, s amelynek értelmében szeptembertől, illetve legkésőbb 2008 január első napjától tilos a do­hányzás a középületekben, beleértve a minisztériumokat, illetve a külön­böző állami hivatalokat. Ugyan­csak tilos a dohányzás minden formája a nyilvános helyeken, be­leértve a pályaudvvarokat és a re­pülőtereket. Az éttermekben, ven­déglőkben és hangulatos kiskocs­mákban pedig - ez utóbbiakból akad jócskán — csak az arra kijelölt he­lyen lehet rágyújtani, s természetsze­rűleg szigorúan tilos a dohányzás a nyilvános közlekedési eszközökön. A törvény elfogadását a parla­menti honatyák körében hosszú vita előzte meg. A képviselők közül kez­detben sokan kardoskodtak amellett, hogy legalább a Bundestagban rá lehessen gyújtani, később azonban győzött a józan ész, jobban mondva a józan politikai belátás, hogy éppen a lakosság által választott képvise­lőknek kell jó példát mutatniuk. Azután következett a tartományok ellenállása, Németország sajátos fö­deratív berendezkedése miatt ugyan­is aligha lehet törvényt az egész or­szágra egységesen kiterjedően elfo­gadtatni. Végül azonban a tizenhat német tartomány közül a legtöbb be­adta a derekát, az igazi próba azon­ban az elkövetkező hónapokban kö­vetkezik. Hogy éppenséggel melyik tartomány mit is mikor léptet tényle­gesen életbe, az még a jövő zenéje. Mindenesetre Baden- Württemberg, Alsó-Szászország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia ha fe­lemásan is, de példát akart mutatni. A szóban forgó három tartomány­ban ugyanis a dohányzási tilalom a törvény előírta legtöbb helyen már szerdától életbe lép. Így nemdohány­zó övezetté válnak a középületek az iskolák és főiskolák, a különböző gyermek-, illetve ifjúsági létesítmé­nyek a kórházak valamint egyéb egészségügyi és rehabilitációs intéz­mények. Ezenkívül - s a dohányzók számá­ra szinte ez a legnagyobb csapás - tilos majd füstölni az éttermekben, kávézókban és bárokban. Aki a ,,füstölgésen ” kívül dacból mégis rágyújt, annak a pénztárcája bán­ja. A büntetés ugyanis 40-től 150 eu­­róig terjedhet, de egyes tartomá­nyokban akár több ezer euróra is rúghat. • Mrlj nap, híres kőolajimportőrök kötelezettsége A kőolajipari vállalatoknak és azoknak a cégeknek, amelyek kő­olajat importálnak, havonta tájékoztatniuk kell a Gazdasági és Pénzügyminisztériumot a behozatal költségeiről és a piaci ár­ról - áll a tárca által kidolgozott határozattervezetben. Eddig a kőolajipari vállalatok önként küldték el a minisztériumnak azokat az adatokat, amelyek az európai normák szerint kötelezőek - áll a tervezet indoklásában. Az Európai Bizottság 1995/2964-es szabálya értelmében minden olyan magán vagy jogi személy­nek, amely kőolajat importál, kötelező tájékoztatnia a befogadó ország hatóságait a behozatal és a szállítás körülményeiről. A gazdasági tárca határozata azokra a magán és jogi személyek­re vonatkozik, amelyek kőolajat importálnak, nemzetközi kőolaj­­szállítmányt fogadnak, valamint Románia területén termelnek és finomítanak kőolajat. A kőolaj behozatalának költségeiről szóló információkat a hónap vége utáni 15 napban, míg a kő­olajipari termékek piaci áráról szóló adatokat a hónap második felében kell elküldeni. Román és német rendőrök Jász-Nagykun-Szolnok megyében Román és német rendőrök tanulmányozzák, és szükség ese­tén segítik magyar kollegáik munkáját július végén, augusztus elején több napon át Jász-Nagykun-Szolnok megyében - kö­zölte a magyar rendőrség hétfőn az MTI-vel. Az együttműködés a Máramaros megyei illetve a Thüringiai tartománybeli Gera rendőri szervével való kapcsolattartás keretében jött létre - tette hozzá a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Pásztorné Kovács Ágnes rendőr hadnagy tájékoztatása szerint a Máramaros megyei közbiztonsági szolgálati ághoz tartozó két járőr a 4-es számú főút mellett Törökszentmiklósnál, valamint a Tisza-tó környékén követi nyomon a magyar rendőrök munká­ját. Intézkedési jog nélkül, megfigyelő státusban vannak jelen, és feladatuk alapvetően a nagy számban átutazó román állam­polgár segítése, esetlegesen a velük szembeni hatékonyabb rendőri intézkedésben való részvétel, a jogszabályok adta kere­tek között. Meghalt Antonioni is Elhunyt Michelangelo Antonioni világhírű olasz filmrendező - jelentette kedden az olasz tömegtájékoztatás. Hétfőn este, ott­honában érte a halál. Családjának közlése szerint csütörtökön helyezik végső nyugalomra szülővárosában, Ferrarában. Antonioni, aki a hétfőn elhunyt Ingmar Bergman mellett a mo­dern film egyik legnagyobb hatású mestere volt, szeptember 12-én töltötte volna be 95. életévét, de még az­ elmúlt években is készített néhány rövidfilmet. A mai napig egyik legnagyobb remekművének tekintik A kalandot (1959), de legalább ilyen ha­tású volt Az éjszaka (1960) és a Vörös sivatag (1964) is. A 60- as évek második felét jellemző „ellenkulturális” mozgalmak olyan irányadó filmjeit készítette el, mint a Nagyítás (1966) és a Zabriskie Point (1969). Szüntelen kísérletező kedvére jellemző, hogy 1980-ban elektronikus eszközökkel készítette el Az oberwaldi titok című filmjét, sőt még videoklipet is készített az olasz rocksztárnak, Gianna Nannininek. 11 ezer embert kellett kimenekíteni a Kanári-szigeteken Eddig közel 11 ezer embernek kellett elhagynia lakhelyét a Ka­nári-szigetek két tagján napok óta pusztító nagy kiterjedésű tü­zek miatt - közölte kedden Paulino Rivero, a Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport tartományi kormányfője. A Cadena Ser kereskedelmi rádiónak nyilatkozva a kormányfő elmondta, hogy a Gran Canaria szigetén péntek óta tomboló tűz elől mostanáig 5200 embert kellett evakuálni, s a lángok összesen tízezer hek­tárnyi területet taroltak le a sziget középső, hegyes, bozótos ré­szén. Egy másik tűz miatt, amely hétfőn keletkezett Tenerifén, a szigetcsoport turisták által leginkább látogatott másik tagján, máris 5700 embert kellett kimenekíteni lakhelyéről. Itt 14 ezer hektáron tombolnak a lángok. Előzőleg hétfőn ötven turistát is ki kellett költöztetni szállásáról a tűz miatt. Az EFE spanyol hírügy­nökség szerint főleg német állampolgárokról volt szó. Megtalálták Afganisztánban a második dél-koreai túsz holttestét Megtalálták az Afganisztán középső részén fekvő tartomány­ban a tálibok által meggyilkolt második dél-koreai túsz holttest­ét - közölte a helyi rendőrség. A 29 éves férfi golyók lyuggatta tetemére keddre virradóra Andár járásban bukkantak rá. A túsz kivégzését már hétfőn bejelentette egy tálib szóvivő, és arra hi­vatkozott, hogy a kabuli kormány nem teljesítette a bebörtönzött lázadók szabadon bocsátására vonatkozó követelésüket és fi­gyelmen kívül hagyta a tálibok által kitűzött ultimátumokat is. A túszejtő akció első áldozatát, egy 42 éves férfit múlt szerdán öl­ték meg. Közben kedden reggel újabb, közép-európai idő sze­rint szerdán 9:30-kor lejáró határidőt tűztek ki az ultimátum telje­sítésére. Cápariadó a montenegrói tengerparton Cápariadót fújtak hétfőn a montenegrói tengerpart déli szaka­szán, Bar és Ulcinj között, mert a kikötői kapitányság őrhajója délután tengeri ragadozót észlelt a partoktól 500 méterre. A vízi rendőrség szárnyashajója azonnal kifutott a bari kikötőből és kiparancsolta az Adriai-tengerből az egész partszakaszon a für­­dőzőket, a vízibicikliseket. A kikötői parancsnokság pedig meg­tiltotta kirándulóhajók kifutását a vízre - írta a Vijesti című podgoricai napilap online kiadása. Bártól Ulcinjig mindenütt ki­tették a piros zászlót a strandokra, és a vízi rendőrség folyama­tosan pásztázza a tengert. NÉPÚJSÁG 3

Next