Népújság, 2008. április (60. évfolyam, 75-99. szám)
2008-04-01 / 75. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LX. évfolyam 75. (16859.) sz., 2008. április 1., kedd . , . . ,A1 . aPHKSpnpnHMMHMHH 12 oldal, ara 60 bam igCQfrfj Időnként felhős Hőmérséklet: 1 ,nax. 13°C ^ min. 1°C 3. oldal A Magyar Koalíció Pártja (MKP) maradéktalanul támogatja és azonosul a szlovákiai magyar szülők és pedagógusok szándékával, akik a magyar iskolák a magyar nyelvű oktatás sérelmére módosuló szlovák oktatási törvény elleni tiltakozásuknak hangot adva készek az utcán tüntetni -jelentette ki vasárnap a szlovák közszolgálati televízió műsorában Csáky Pál, az MKP elnöke. (Csáky: készek vagyunk az utcán tüntetni a magyar nyelvű oktatás védelmében) IDŐJÁRÁS Ostromállapot a marosvásárhelyi várban Tudósításunk a 7. oldalon Fotó: Vajda György Polgármesteri ígéret az úszósport támogatására Példátlan gyorsasággal hajtotta végre a polgármester a városi tanácsnak a marosvásárhelyi olimpikonok díjazására tett javaslatát. A városháza tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea egyben sporttámogatási kérdésekről is beszélt, illetve a városi közszolgáltató cégekhez kapcsolódó, politikai felhangú bírálatokat fogalmazott meg. (benedek) (Folytatás a 4. oldalon) Júliustól hatályos a környezetvédelmi gépkocsiadó Az állam vissza fogja fizetni az eddig befizetett gépkocsiregisztrációs díj összege és az új környezetvédelmi adó értékéből származó különbözetet az állampolgároknak. Az új adót 2008 júliusától vezetik be. „Az állampolgár által 2007. január 1. és 2008. június 30. között befizetett gépkocsi-regisztrációs díj összege és az új környezetvédelmi adó értékéből származó különbözetet az állam vissza fogja fizetni” - áll a kormánynak a környezetvédelmi gépkocsiadóról szóló sürgősségi rendeletében, amelyet a hétfői ülésen vitatott meg először a kormány, és amely eljutott a Mediafaxhoz. A visszafizetésre vonatkozó eljárást a környezetvédelmi, illetve a gazdasági tárca állapítja meg a sürgősségi rendeletnek a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 90 napon belül. Calin Popescu Tariceanu kormányfő a hétfői kormányülés kezdetén azt mondta a minisztereknek: (Folytatás a 4. oldalon) j _ 5. oldal A soproni példa szerencsésentalálkozott a marosvásárhelyivel. Mindkét térség tehetséges táncos-dalos-néprajzos fiataljai, a harmadik évezred nemzetben gondolkodó nemzedékének mozdulatai ölelkeznek (Vendégek a hűség városából) Tüneti kezelés akut fejfájásra Nem először kapott nyilvánosságot a napokban a munkaügyi tárcavezető ama kijelentése, hogy minisztériumának tenni kéne már valamit a külföldre vándorolt munkavállalók hazavonzása érdekében, mérséklendő a százezres nagyságrendű munkaerőhiányt. Az már évek óta ismert, hogy a munkaerő kivándorlása egyre több gondot okoz a gazdaságban, de minden problémánál komolyabb az, hogy az ilyen nyilatkozatok árulják el igazán, hogy az illetékeseknek nemigen van ötletük a megoldásra. Az ötlethiány levét pedig valamennyien megisszuk, talán hamarabb, mint gondolnánk. Bár a gazdasági elemzők több éve hangoztatják már, hogy lépni kellene a munkaerő kivándorlásának legalább a mérséklése érdekében, az illetékesek nemrég jutottak el odáig hogy állásbörzét szerveztek Rómában. Ahol azt ecsetelték hogy egyes ipari ágazatokban már nálunk is lehet annyit keresni, mint az uniós államok némelyikében. Ez a tüneti kezelés iskolapéldája. Ugyanis az, hogy egyes ágazatokban magasak a bérek egyik következménye annak hogy kevés a munkaerő. Ez a tünet évek alatt, épp az elvándorlás következtében fejlődött ki. És nagyrészt azért, hogy az ország az olcsó munkaerő miatt volt eddig vonzó a beruházóknak, tehát aki üzletet telepített ide, azzal járt jól, hogy kisebb bért fizetett alkalmazottainak mint nyugaton. Amint pedig megnyíltak a határok a munkavállalóknak nem kellett sok idő rájönni arra, hogy pár száz vagy pár ezer kilométerrel távolabb sokkal jobb áron tudják eladni munkaerejüket. Ezt a problémát ok-okozati összefüggés mentén kellett volna megelőzni, mert a tüneti kezelés szinte kizárt, hogy megoldhatná a bajok lényegét. Azt minden illetékes már a rendszerváltás óta tudta, hogy az államnak hovatovább nem lesz eszköze rá, hogy polgárait olcsó munkaerőnek itthon tartsa. Ezért már szűk két évtizede azon kellett volna igyekezni, hogy a gazdaság termelékenységét fejlesszék, hogy ne az olcsó munkaerőért érje meg bárkinek is itt üzletelni. Amúgy sem lett volna elég ennyi idő a romániai és a nyugati gazdaságok közti fejlettségi szakadék fölé hidat verni, de talán nem vált volna az elvándorlás ennyire gyorsan ilyen nagymértékűvé. Az a rendszerváltás utáni kormányok gazdaságpolitikájának csődjeként is értelmezhető, hogy az alkalmazottak száma kisebb a nyugdíjasokénál, miközben több millió munkavállaló jut kenyérhez külföldön. A tendencia megfordítására a római állásbörzéhez hasonló tűzoltási kísérletek aligha lesznek elegendőek És ha a külföldön dolgozókat itthonról kiesett adófizetőnek is tekintjük akkor ha az utóbbi években tapasztalt gazdasági fejlődés megtorpan, vagy mérséklődik valamilyen okból, úgy a közterhek leghamarabb a társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulások gyors iramban indulhatnak majd növekedésnek Akkor az illetékesek fején kívül az itthon maradt munkavállalóké is fájni fog, pedig mandátumot a probléma megelőzésére nem utóbbiak szereztek Benedek István „Folytassák a megkezdett utat!” Sólyom László kitüntetéseket adományozott romániai magyar személyiségeknek Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Csernik Attila