Népújság, 2009. január (61. évfolyam, 1-24. szám)

2009-01-13 / 8. szám

_ NÉPÚJSÁG _ éltem! Ma VERONIKA, 13 kedd holnap BÓDOG napja. Agánkéi BÓDOG: régi magyar személynév, o , A f , amely a boldog szóból származik, ak-8 óra 4 perckor, . . r , A° , lenyugszik kon jelentése: gazdag. 16 óra 58 perckor.­­Az év 13. napja, «JL# ■1 hátravan 352 nap. / t v *v y * l I 11,5 millió lej kormánytámogatástól esett el a megye A Iharos Megyei Tanács és a megyei önkormányzatok össze­sen 11,5 millió lejt kellett visszatérítsenek a kormánynak a ta­valy kiutalt, ám év végéig fel nem használt összegekből. A me­gyei tanács 2,6 millió lejt, 29 község 5,3 millió lejt, Marosvásár­hely 2,5 millió lejt, Szászrégen egymillió lejt, Radnót és Nyárádszereda összesen százezer lejt kellett visszaadjon - tájékoztatott Bartha József, a megyei tanács gazdasági igazgatója. Eltávolították a templom alapkövét Nyárádszereda központjából Pénteken, a helyi tanácsosok jelenlétében, egy helyi magáncég segítségével hivatalosan eltávolították az ortodox egyház által december 26-án, engedély nélkül felállított alapkövet Nyárád­szereda központjából, ahova a helyi egyházközség templomot szeretne építeni. A keresztet korábban ismeretlen tettes(ek) tör­ték le - mondta el lapunknak Tóth Sándor, Nyárádszereda al­polgármestere. Hozzátette, ez nem etnikai jellegű harc, csupán szeretnék megőrizni a városközpont régi arculatát, különben a környezetvédelmi előírások alapján sem lehet engedélyezni zöldövezet rendeltetésű terület beépítését. A helyi tanács ugyanakkor megvizsgálja egy referendum meghirdetésének jo­gi lehetőségeit is ebben az ügyben, és az önkormányzat to­vábbra is fenntartja a területcsere lehetőségét - fejtette ki az al­polgármester. Sodrásban a Maros Művészegyüttesnél A Maros Művészegyüttes január 15-én, csütörtök este 7 órától a Sodrásban című kétrészes, zenés-táncos műsorát mutatja be kövesdombi székházában. A katonákról szóló, táncos történet­tel emléket állít mindazon honvédeknek, akik az 1848-49-es szabadságharcban, majd Galíciában, Fiuménél, az Isonzónál, a Kárpát-kanyarban vagy a Don-kanyarban elestek az első vagy második világháborúban. A műsorban magyarlapádi, pecelkai román, szászcsávási cigány, magyarózdi, vajdaszentiványi, ka­lotaszegi, mezőségi és rábaközi táncokat, kiskunsági körver­­bunkot és felvidéki tréfás verbuválást láthat a közönség. Kore­ográfus Könczei Árpád, zenekarvezető Moldován Horváth Ist­ván, tánckarvezetők Füzesi Albert és Kovács Ildikó, igazgató Barabási Attila Csaba, énekel Kásler Magda. Jogi tanácsadás Holnap 16 órakor szerkesztőségünk székhelyén - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet, 76-os iroda - ingyenes jogi ta­nácsadást tart Molnár Loránd ügyvéd. Az érdeklődőket kérjük, hozzák magukkal előfizetési szelvényüket és az ügyükkel kap­csolatos valamennyi iratot. Az ördög a Stúdió Színházban Ma este 7 órakor Molnár Ferenc Az ördög című nagy sikerű vígjátékát láthatják. Címszereplő Derzsi Dezső, aki ezért az ala­kításáért Stúdió-fesztivál Díjat kapott. Az előadás időtartama 2 óra 30 perc. Jegyek a Stúdió Színház jegypénztáránál vásárol­hatók ma 12-14 óra között, valamint előadás előtt 1 órával, illet­ve foglalhatók a 0265-260-362-es telefonszámon vagy a studio. jegyek@yahoo.com e-mail címen. Szilveszteri Hahota-kabaré A Hahota Színtársulat január 18-án, vasárnap, január 24-én, szombaton és január 25-én, vasárnap este 7 órakor a Maros Művészegyüttes előadótermében (volt Unirea mozi), a tavalyi nagy sikerű előadásának folytatásaként, újra színre viszi a Ka­baré Expressz 2 című zenés szilveszteri kabaréműsorát. Sze­replők Puskás Győző, Székely M. Éva, Kelemen Barna, Cseke Péter, Gönczi Katalin, Cseke Erzsébet, Szép Ferenc. Billentyűs hangszeren játszik és énekel Hajdú Jenő, énekel Bodoni Ildikó. Művészeti tanácsadó B. Fülöp Erzsébet színművész. Jegyek elővételben a Maros Művészegyüttes, illetve a Kultúrpalota , jegypénztárainál. Évi közgyűlést tart az EME Az Erdélyi Múzeum Egyesület marosvásárhelyi fiókja január 16- án, pénteken délután 5 órakor tartja évi közgyűlését a Teleki Téka olvasótermében, amelyre várják a fiókegyesület minden tagját. A lovaglás mint gyógyítási módszer A marosvásárhelyi Gyógylovaglási Egyesület a gyógyító lovag­lás módszereiről tart tájékoztatót szerdán 11 órától a volt Tutun - kávézóban (Köteles Sámuel utca 1. szám). Őrizetbe vették az erőszaktevőt Őrizetbe vették azt a 28 éves mezővelkért férfit, aki vasárnap hajnalban megtámadott két fiatalt, miközben azok Mezőméhes­ről Mezősályi felé gyalogoltak a megyei úton. Az esetet a táma­dás egyik áldozata, a 24 éves V. A. jelentette a rendőrségen, akit a támadó lefogott és elvette tőle a pénztárcáját. A kivizsgá­lás során kiderült, hogy a V. A.-val hazafelé tartó 13 éves lány el akart menekülni a helyszínről, viszont a támadó utolérte és megerőszakolta. A tettest sikerült elfogni, ügyét az ügyészség­hez továbbították, előzetes letartóztatását javasolva rablás és nemi erőszak elkövetése miatt. Hírszerkesztő: Berekméri Ildikó M III L­­­EJ* II 'I I * ^■ y. ■ 4k:Mih**mk­­ .’Ml f.I. t i * f­ * l, _____váltóegység__________dollár________euró 100 forint 2009. január 12. V Ä V 1 Ä V I A iDM_____________________3,06 3,21 4,19 4,29 1,40 1,56 GULDEN________________3,10 3,21 4,20 4,28 1,50 1,56 CRISALFA______________3,12- 3,23 4,20 4,29 1,50 1,56 LEUMI BANK 3,06 3,23 4,19 4,30 BNR 3,18 4Jt7 I . .1,83 Hatékonyabb és gyorsabb életmentés Logisztikai gépkocsit vásárolt a SMURD Oxigénpalackokkal és egyéb, sürgősségi eseteknél használatos anyagokkal, felszere­lésekkel ellátott gépjárművel gazdagodott a Maros Megyei Katasztrófa-elhárító Felügye­lőség (ISU) járműparkja. A 78 ezer euró ér­tékű járművet a SMURD rohammentő­szolgálatnak felajánlott jövedelemadókból vásárolták. A logisztikai autóként emlegetett gépjármű a harmadik ilyen jellegű az országban, Bukarest és Kolozsvár után Marosvásárhely részesült a korszerű felszereléssel ellátott járműben, amelyet a rohammentő-szolgálat és a katasztró­fa-elhárító felügyelőség közösen fognak használni. A jár­művet a lakosság által a SMURD-nak felajánlott jövede­lemadókból befolyt összegből vásárolták. - A logisztikai jármű több oxigénpalackkal, valamint a sürgősségi esetek­ben a mentéshez szükséges anyagokkal, eszközökkel van felszerelve és három célt szolgál - tájékoztatta lapunkat dr. Cristian Boeriu, a marosvásárhelyi SMURD roham­­mentő-szolgálat vezetője. - A megyében léteznek elsőse­gélynyújtó pontok, amelyek kötelesek időnként Marosvá­sárhelyre jönni, hogy ellássák őket a mentéshez szükséges anyagokkal, felszerelésekkel. Az új jármű hetente elszál­lítja majd ezekhez a bevetésekhez szükséges oxigénpalac­kokat és egyéb anyagokat. Másodsorban nagyobb méretű szerencsétlenségek esetén utánpótlással érkezhet a hely­színre, így a mentést végző személyzetnek nem kell el­hagynia a baleset helyszínét, ha valamire pluszban szük­ség van. Nem utolsósorban a tűzesetekben vagy gázmér­­gezéses esetekben is rendkívül hasznos a gépjármű a tűz­oltók számára, ugyanis fel van szerelve egy­ különleges kompresszorral, amellyel a szerencsétlenség helyszínén fel lehet tölteni a tűzoltók hátán lévő tartályokat sűrített le­vegővel - magyarázta dr. Boeriu. Menyhárt Borbála HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK A doni áttörés 66. évfordulója A múlt áldozataira emlékezünk, hogy békés jövőt építsünk Tegnap délben alig két tucat marosvásárhe­lyi, köztük több, a második világháború pok­lát is megjárt veterán emlékezett a katolikus temető bejáratánál felállított emlékműnél a magyar hadsereg számára legtragikusabb veszteséggel járó doni csatára. 1943. január 12-én kezdődött és három napig tartott a Don-kanyarban az a csata, amelyben szinte a teljes 2. ma­gyar királyi honvéd hadsereg megsemmisült. A hadtörté­nészek 141.971 fős veszteséget emlegetnek. Berekméri Róbert marosvásárhelyi történész szerint megyénkből mintegy 500 katona került a Don-kanyarba, ezek közül több százan marosvásárhelyiek voltak. Hogy hányan estek áldozatul, azt m­ég ma sem lehet tudni pontosan. A tegnapi megemlékezést a szervezők nevében dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnö­ke nyitotta meg, aki elmondta, az emlékműállítás mellett még nagyon sok munka vár azokra, akik e szomorú eseményt kutatják, hiszen a csata valódi kimeneteléről, az áldozatok hol- és kilétéről még sok mindent nem lehet tudni. Az EMKE szeretné, ha az egyházak segítségével egy állandó hadtörté­neti kiállítást nyitnának, ahol természetesen helyet kapnának az eseményhez kapcsolódó tárgyak is. Ugyanakkor az elnök kifejezte reményét, hogy a Don-kanyari tragédia 70. évfordulóján Maros me­gyéből is eljut egy küldöttség a helyszínre, ahol elhelyezhetik a kegyelet koszorúit. Ötvös József esperes a Szentírásból vett idézettel kezdte a megemlékezést, majd kifejtette: köteles­ségünk a múltra, az áldozatokra emlékezni, hogy ezt nem feledve, békés jövőt építhessünk. Ennek pedig igazán hangsúlyozott üzenete van itt, Er­délyben, sokszorosan megpróbált szűkebb ha­zánkban. Az ünnepségen Kali Margit alkalom­hoz kötődő katonadalokat adott elő, majd a jelen­levők megkoszorúzták az emlékművet és gyer­tyát gyújtottak kegyeletből az ismeretlen áldoza­tokért. Kép és szöveg: Vajda György Didergő gondolatok A gázháború eszembe juttatja lá­­zadásaimat. Nemcsak a magam szenvedéseit a hidegtől, hanem fel­menőim menetrendszerű rettegését a téli időszaktól, kis túlzással falum, városom, Erdély népének szenvedé­sét, a szibériai fogságban senyvedők sanyarúságát, az Isten kegyelméből megszabadultak történeteit a mínusz negyven, mínusz hatvanfokos hide­gektől, amikor megfagy a pára a le­vegőben, amikor reggelenként a bá­nyába menet minden negyedik­ötödik ember kidől és örökre elhall­gat, aztán az itthoni Szibériákat, gyermekkorom rossz emlékeit, mikor falunk, nem utolsósorban az elöljá­rók fösvénykedése miatt, földgáz nél­kül maradt, s attól kezdve nyaranta, de ősszel is „gyéríteni” jártunk a sa­ját erdőnkbe, aminthogy a „kö­zösben ” is jobbára nemrég még sa­játunknak tudott nadrágszíj­­parcelláinkat kellett megdolgoznunk, brigádban, brigádon kívül, megbé­lyegzetten, kicsúfoltan, de valami ál­lati konoksággal, ahogy az ökör húz­za az igát, nem várva a következő korbácsütést, nekifeszül a járomnak, és viszi az ekét... Későbbi életemben gyakran csaptak be, vertek át a „he­gyi falvak ” emberei, kitűnő tűzifának álcázott reves darabokkal, melyeket a lakás közepébe rejtettek nem kis zsenialitással, olyankor a kezdeti bosszúság múltán mosoly fut át arco­mon, felidézem, miként gyérítettünk annak idején nagyapámmal, épp az ellenkezőjét művelve: a jobb, teste­sebb, nem is igazán gyéríteni való darabokat rejtve a farakás mélyére, s a gyenge, hitvány szárazságot, az ágat, a tetejére —, mert mi nem el­adásra dolgoztunk, hanem saját por­tánkra fuvaroztuk végül, és az erdész is tudta, hogy cselezünk, de egy kis pálinkáért hajlandó volt szemet hunyni csalafintaságunk fölött, ugyanúgy, mint évekkel később, a bükkerdők uraiként tetszelgő zöldka­lapos, formaruhás fickók, az állami tulajdonná nyilvánított közbirtokos­ság,­ erdőrengetegek faanyagának elherdálói, ha a láncfűrészes kaláká­ra megfelelően fölszerelkezve érkez­tünk (pénz, pálinka, kenyér, szalámi, vereshagyma, házibor), olyan derék szálfát bélyegeztek ki, amelyik egész télre elegendő tüzelnivalót adott. A nagy tárolások akkor állami szinten történtek, ma már egy húron pendül­­nek az állami és a privát szféra vezértolvajai, és nem félnek senkitől sem. Ha jól belegondolok, történetünk nem más, mint fázásaink századokon végigvonuló, nemzedékeket cidrizte­­tő sorozata, halálfélelmünk legyőzé­se; amikor tűzifát, karácsonyfát, szá­razságot, rőzsét lopunk családunk­nak, gyermekeinknek, unokáinknak. A magunkéból, Falumban ma sincs bevezetve a földgáz. Oly kevesen maradtak, hogy nem bírnák a költségeit. Külö­nös fintora a sorsnak, hogy’ ma, ami­kor mindenfelé attól rettegnek az emberek, hogy földgáz, vagyis meleg nélkül maradnak, mert valahol messze valakik bármikor elzárhatják a csapot, az én falum lakói talán fel sem fogják, hogy ez mit is jelent. Annyi fát csak-csak terem az erdő (amelyet nagy’ nehezen, de mégis­csak visszaadtak), hogy jusson a sű­tőbe, a sütőkemencébe, csempekály­hába. Kezdem érteni az egyik kör­nyezetkutató szakember különösnek tetsző javaslatát, aki azt ajánlotta s ajánlja ma is a fiataloknak: költöz­zenek falura, ássanak kutat, vezessék be a vizet a lakásba, rendezkedjenek be az önellátásra. A tetőre szerelje­nek napelemeket. Mert sajnos, a fa is elfogy, de a Nap, az talán még jó ideig süt az égen - azoknak is, akik utánunk következnek a fázólistán... Bölöni Domokos 2009. január 13., kedd

Next