Népújság, 2009. február (61. évfolyam, 25-48. szám)

2009-02-02 / 25. szám

2 NÉPÚJSÁG ÜÜHSSÜÜ] 2. hétfő A Nap kel 7 óra 52 perckor, lenyugszik 17 óra 22 perckor. Az év 33. napja, hátravan 332 nap. ­Osten étten­&l Ma KAROLINA, AIDA, holnap BALÁZS napja. KAROLINA: a latin tűz szó származé­ka. AIDA: az egész világon Verdi operájá­ból vált ismertté. BALÁZS: latin családnévből ered, sok­féleképpen becézhető, kedvelt kereszt­név. Jelentése ismeretlen. Hatvanhét magyar osztályról döntött a szaktárca (Folytatás az I. oldalról) tartózkodott Marosvásárhelyen. Ek­kor mindössze 50 magyar osztály indításáról döntött a tanfel­ügyelőség, ezt a számot a későbbi­ekben 60-ra, majd pénteken 67-re sikerült módosítani. „A szaktárca egyetértett abban, hogy esély­egyenlőséget kell biztosítani a ma­gyar és román gyerekeknek. A 67 magyar osztály és 4 magyar tan­nyelvű osztály esti tagozaton való indításáról szóló minisztériumi jóváhagyás a héten kerül a Megyei Tanfelügyelőség igazgatótanácsa elé. Úgy vélem, ez a probléma végül kiegyensúlyozottan megoldódott, amiben jelentős szerepe van a főtan­­felügyelő-helyettesnek, aki mindent megtett azért, hogy az összes 8. osz­tályt végző magyar diák lehetőséget kapjon a tovább­tanulásra. Ezek után az MPP által meghirdetett tanköny­ves felvonulásnak már nincs értel­me” - jelentette ki az RMDSZ- képviselő. A kisebbségvédelmet szolgáló egységes keretszabályozást! (Folytatás az 1. oldalról) „Ismerve, hogy a magyarországi románság is figyelemmel követi az RMDSZ EP-képviselői által szorgal­mazott, a kisebbségek jogállásáról szó­ló kerettörvény-javaslatot, beszámol­tam arról, hogyan alakul a nemzeti kisebbségek védelmének ügye az Európai Unióban”­­- tájékoztatott a találkozót követően Winkler Gyula. Az EP-képviselő beszámolt Traian Crestának a Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupban­ kifejtett tevékenysé­géről. „A jövő héten Strasbourgban a plenáris ülésen vitára kerül sor az Európai Bizottsághoz intézett, a Minority Intergroup által megfogal­mazott szóbeli kérdés kapcsán, amelyben kérjük egy egységes, a kisebbségek védelmét szolgáló ke­retszabályozás megalkotását. Mint ismeretes, az Intergroup célja, hogy az Európai Parlament napirendre tűzze és megvitassa A hagyományos nemze­ti és a bevándorló kisebbségek védel­me Európában című állásfoglalás­tervezetet - mondta Winkler Gyula Karsai József, Battonya polgármes­tere az RMDSZ-es EP-képviselő tá­mogatását kérte a határokon átívelő programokban, külön kiemelve a Pécska-Battonya közötti vasút újraépí­tését, amelyet a két város partnerség­ben európai alapokból finanszíroz. Winkler Gyula és Traian Cresta elmondták, mindketten nagyon fon­tosnak tartják a román-magyar együttes kormányüléseket, amelyek egyrészt a kétoldalú kapcsolatok élénkülésével jártak, másrészt mind a két közösség szintjén konkrét ered­ményt hoztak, hiszen enélkül nem épült volna magyar nyelvű iskola Déván és nem hozták volna létre Gyulán a román tannyelvű általános iskolát. Winkler Gyula évek óta rendszere­sen részt vesz az Országos Román Kisebbségi Önkormányzat hagyo­mányosan januárban megszervezett román bálján. „Lapszám a levegőben? A színház „önmagában nem pozitív dolog, azonban megakadályoz valami olyan szörnyűséget, ami a mindenféle­­ regionális és egyéb­­ kultúrákat pusztító tűzvész lenne" - Roger Planchon francia rendező szavai képezték a múlt csütörtöki Köteles utcai est mottóját, melyen a Korunk két szerkesztőjével, Keszeg Annával és Rigán Loránddal a színházi tér tematikájú januári lapszám néhány szerzője - dr. Ungváry Zrínyi Ildikó docens, Boros Kinga gyakornok és Musca Szabolcs - a kortárs színházról és az erdélyi magyar színházelméletről, illetve ennek hiányáról beszélgettek. - Nem azért választottuk ezt a té­makört, hogy még melegében leírá­sokkal szolgálhassunk az Európai Színházi Unió 17. fesztiváljáról, amely a lapszám születésének idején zajlott-jelentette ki a „saját portékát dicsérni jött”. Rigán Loránd a Stú­dió - ezúttal is - miniközönségével való ismerkedés perceiben. - Elsősorban az érdekelt, hogy a nyilvános tér visszafoglalásának ko­rában hogyan változik a kortárs szín­házi térszerkezet saját színházi régi­ónkban. Miután ugyanis a bécsi ele­­ganciájú kőszínházból kibomlanak a szocializmus elemei, egyszer csak megjelenik ez a médiumokat váltoga­tó, időnként szinte erőszakos, stúdió­­szerű színházi tér, amely egy stúdió­­szerű létforma tükre - tette hozzá a szerkesztő, aki „a posztmodern észle­lés születési bizonyítványát kiállító” Ungváry Zrínyi Ildikó gondolatme­netét követve - nem pejoratív érte­­ ­y­ lemben vett - vadhajtásnak nevezte a kortárs színházat. Keszeg Anna a lapszámban helyet kapó színházkritikákról tett emlí­tést,­­ többek között Gianina Carbonariu Sado Mazo Blues Bárjának Boros Kinga-féle elemzésé­ről - melyek a magyarországi és er­délyi színház vonulatából a periféri­kusabb jelenségeket villantják fel, ugyanakkor elmondta, hogy a Ko­runk ezúttal olyasminek is megpró­bált eleget tenni, amit eddig ritkán vállalt fel. - Igyekeztünk időszerűek lenni. A lapszámban megszólalnak a fesztivál marketingirodájának tagjai, illetve a rendezvény alternatív terére, a Shadow kávézóba is bepillantást nyújtunk. A márciusi számban pedig a fesztivál teljes előadásanyagáról ol­vasható majd egy elemzés. A lapszámbemutató után Musca Szabolcs kezdeményezett eszmecserét a színház új távlatairól, illetve az erdélyi magyar színházelmélet hagyománynél­küliségéről, amelynek tudatában „levegőben lóg a legújabb korunk.”­­ A színház kinagyított perspektí­vában való szemlélete nem attól jó, hogy új, hanem attól, hogy megkerül­hetetlen. A műfajok keveredése, a hétköznapinak a magas esztétikával való összemosódása napi tapasztalat. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a mindennapjainkban számtalan szín­házi minimodell működik - fejtette ki álláspontját a színház úgynevezett „cultural studies”-ba való beolvasztá­sáról Ungváry Zrínyi Ildikó. A színházelméleti hagyomány kap­csán Boros Kinga így fogalmazott: - Erdélyben egyre inkább kezd iro­dalma lenni a színháznak, sorra szü­letnek az olvasóbarát, igényes szín­háztörténeti kiadványok. Az alsó lép­csőfokok azonban hiányoznak. A na­pisajtóban nem találni színházkriti­kát, interjút, esszét. Ami mégis meg­jelenik, az színházi ember tollából­­származik, úgyhogy műfajilag közle­ménynek számít. Sajnos, az erdélyi magyar sajtó nem neveli rá az embe­reket arra, hogy színházelméletet ol­vassanak. Ungváry Zrínyi Ildikó ezt a hiányt azzal indokolta, hogy a rendszervál­tás előtt nem lehetett színházi irodal­mat írni.­­ 89 előtt a román színház megmu­tatta, az erdélyi magyar inkább a so­rok között lebegtette a jelentéseket. Ennek ellenére a 70-es években léte­zett drámaelméleti gondolkozás. A jó színház függvényeként is megnevezett erdélyi színházkritikáról kibontakozó vitába a közönség is be­kapcsolódott. Kovács András Ferenc kifejtette, hogy nemcsak a színházzal, magával a színházi nyelvvel is gon­dok vannak, míg dr. Ungváry Zrínyi Imre a színházi diskurzust folytató közönséget hiányolta, amely megkö­vetelné a színvonalas rendezéseket és előadásokat. Az est végén Rigán Loránd a Komp-Press Kiadó színészinterjú­sorozatának, a Prosperónak három legújabb kiadványára, illetve Ungváry Zrínyi Ildikó Látványolva­sás című tanulmánykötetére hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Nagy Székely Ildikó 2009. február 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Nagy Pál és Jánosházy György a Bernádyban Az 1922-ben született Jánosházy Györgyöt és az 1924-ben született Nagy Pált köszöntötte Káli Király István igazgató a Mentor Könyvki­adó bemutatóján pénteken, a Bernády Művelődési Központban. A Gond és remény című kötet kapcsán Bölöni Domokos a 85 éves Nagy Pál tág mezejű érdeklődési körének két fontos témáját hozta szóba: a nyelvi szórványosodást és az anyanyelv romlását. - A Székely Mezőség egy kis falujában, Mezőtölpényben szü­lettem, nem messzire Marosvásár­helytől. Ott cseperedtem fel, édes­apám ott volt református kántortaní­tó. Ennek a falunak a közösségében és a szomszéd falvaknak az ismereté­ben ragadt meg bennem a szórvány­kérdés iránti, máig tartó, komoly, mély érdeklődés. Ez abban is meg­nyilatkozott s megnyilatkozik talán manapság is, hogy irodalmárként, nem utolsósorban ennek a tájnak en­nek a szomorú, szépségekben oly gazdag világnak a mezőségi magyar szórványvilágnak az embereit, íróit, jeles személyiségeit különös szeretet­tel kutassam föl­ a múltból, mutassam föl a jelenben. így kötődött sírig tartó barátságom Sütő Andrással, aki a mezőségi magyar szórványvilág kö­zepéről, Pusztakamarásról indult el világhódító útjára, így kapcsolódtam hozzá a Mentor Kiadó jóvoltából I­ass Alberthez, akinek életműsoro­zatát adjuk ki a szerkesztésemben im­máron évek óta, és a harmincadik kötet felé tartunk így érdekelt mindig például Kiss Jenő kolozsvári költő lí­rája, költői világa, és írtam is róla - s tovább sorolhatnám a jeles neveket. Váltig állítom, hogy a szórványkér­dés a romániai magyarság legsúlyo­sabb, legkomolyabb, legmélyebb problémája a jelenben, és az lesz még inkább a jövőben. Szórványnak lenni Erdélyben, szórványnak lenni a Mezőségen, de nemcsak ott, hanem Dél-Erdélyben, Déva, Fogaras kör­nyékén, akárhol, történelmi kihívás. Ezt igyekeztem s igyekszem úgy, ahogy tudtam s ahogy tudom, a ma­gam szerény tehetségével tudatosíta­ni és szolgálni. Amíg még mozgatni tudom a tollamat, a kezemet, addig váltig és továbbra is megmaradok ennek a szórványkérdésnek a bűvkö­rében, mert ez valóban mélyen hoz­zám tartozik. A másik kérdéskörről szóva a szer­ző megjegyezte, hogy a magyar nyelv sorsa, helyzete, a magyar nyelv romlása mindig is foglalkoztatta, nem egy alkalommal írt róla, és meg­szólalt ott, ahol lehetett. Egyik ilyen természetű írását olvasta föl a népes hallgatóságnak. „ Eszméjéhez tűzzel formálja ritka / szép munkává a vasat a kovács; / tűz segíti a művészt, semmi más, / ha aranyát végsőkig finomítja “-olvas­suk Michelangelo Buonarotti egyik szonettjében. Jánosházy György egyik új könyve 77 Michelangelo­­szonettet kínál az olvasónak. Shakes­­peare-drámákat tartalmazó másik új fordításkötete a Királyok éjszakája. A rangos műfordító beszélgetőpart­nere Gálfalvi Ágnes, a kötetek szer­kesztője volt. Jánosházy György a hetvenes évek elején egy Shakes­­peare-nek tulajdonított dráma fordítá­sával kezdte. - Utána elkezdtem tű­nődni, hogy van még néhány­ olyan nagyon fontos dráma, amit nagyon szépen fordítottak le valamikor a 19. században, de talán azért szorultak ki a színházi műsorból, mert porosak egy kicsit, a mai színésznek nehéz el­mondani, talán a közönség fülének sem a legkellemesebb, és jó volna olyan formába önteni, hogy mai szín­padon el lehessen mondani élvezete­sen és élményszerűen. Ezzel indult a fordítás. Mind mé­lyebbre ásta magát a shakespeare-i világba, született huszonnégy kánoni fordítás és egy sereg apokrif (több­kevesebb joggal Shakespeare-nek tu­lajdonított) mű. A drámák után kö­vetkeztek a szonettek, a shakes­peare-i líra után pedig Michelangelo szonettjei. A műfordítás az erdélyi magyar irodalom mostohagyermeke. Nincsen külön fóruma, nincsenek pályázatok, nincs egy erdélyi magyar műfordítás­­történet mind ez ideig. Többszörösen kiszolgáltatott az erdélyi műfordító. — Nagyon jó! emlékszem az erdélyi magyar műfordításnak egy olyan korszakára, amelyet virágzónak lehe­tett mondani - vélekedett Jánosházy. - Az eredményei megvan­nak ugy­an, de egy kicsit elkallódtak. Hátsó polcokra szorultak a könyvtá­rakban és az otthoni könyvespolc­okon. Nincs már szó róluk. Pedig több említést érdemelnének. Itt most az lesz műfordító, aki szerencsés, és megkapja vagy megszerzi azt a ki­képzést, amit aztán a saját erejéből és a hozzáférhető példákon keresztül kifejleszt oda, hogy­ talán valami eredményt is elérjen, amit már érték­nek nevezhetünk. A Mentor vezetője bevallotta: nem talált színészt, aki a rövid szereplést elvállalja, ezért aztán ő maga olvasott fel három szonettet a Michelangelo­­kötetből. Damján B. Sándor KIRÁLYOK pSZ.&KÁJA $ | | WILLIAM SHARF­ SPEARE • DRÁMA! J ANOSTTÁZY GYÖRGY FOR­TASABAS ­ Állati eredetű élelmet csak bejegyzett termelők árulhatnak Február elsejétől kezdődően a kistermelők csak akkor árul­hatnak állati eredetű termékeket (tejet, tejtermékeket, tojást, húst, halat) a piacokon, vásárokon vagy kiállításokon, ha beje­gyeztették magukat az Országos Állat-egészségügyi és Élel­miszer-biztonsági Hatóságnál, és betartják a hatóság által elő­írt higiéniai feltételeket. A termelőknek ugyanakkor fel kell címkézniük tem­ékeiket. A címkén fel kell tüntetni a termelő adatait, a termék nevét, eredetét gyártási idejét raktározási körülményeit illetve, ha szükséges, további, a fogyasztó számára fontos információkat. Április elsejétől 718,4 lejre nő a nyugdíj pont értéke A 2009-es társadalombiztosítási költségvetés­tervezet szerint április elsejétől 697,5 lejről 718,4 lejre nő a nyugdíj pont értéke, majd októbertől 732,8 lejre emelkedik. A társadalombiztosítás költ­ségvetésének elkészítésekor az 1693 lejes bruttó átlagbért vették figyelembe. Emil Boc kormányfő bejelentette, idén két rész­letben 5 százalékkal nőnek a nyugdíjak: 3 száza­lékkal áprilisban és 2 százalékkal októberben. A kormány szociális minimálnyugdíjat is biztosít, melynek értéke októbertől kezdődően 350 lej lesz, miután május elsejétől is emelik azt.

Next