Népújság, 2009. június (61. évfolyam, 122-146. szám)

2009-06-01 / 122. szám

2 NÉPÚJSÁG 1., hétfő A Nap kel 5 óra 37 perckor, lenyugszik 21 óra 5 perckor. Az év 152. napja, hátravan 213 nap, élene! Ma TÜNDE, holnap KÁRMEN, ANITA napja. TÜNDE: Vörösmarty Mihály alkotása, a tündér szóból. KÁRMIÉN: spanyol eredetű, a Carmel­­hegyi Miasszonyunk rövidülése. ANITA: az Anna és a Johanna spanyol becézéséből önállósult. ' 51C 510 Elázott a gyerekünnep Aggódó tekintetek fürkészték az eget szombat délután a marosvásárhelyi vár nagyszínpad melletti bástyájából. . - Eláll, nem áll? - töprengett az ünnepi műsorra beöltözött seregnyi kisiskolás - az Európa Gimnázium, a Művészeti Líceum, a 2-es Számú Ál­talános Iskola, a Serafim Duicu, a Mihai Viteazu és az Al. I. Cuza diák­jai, illetve a Miorita Kulturális Egye­sület tagjai végül Kozsik József színművész „moderálta” a gyerek­időjárás konfliktust, húsz perc „türelmi időt” kérve a konok zuhé­­nak. Rock and roll-lal, csacsacsával, mazsorettmutatvánnyal, népi tánccal és énekkel készültek az apróságok, a gazdag műsorból azonban csupán egy lelkes lánycsapat főpróbáját lát­hatták a bástyában várakozó szülők, tanítók. Ezek a tavasztáncot lejtő gyerekek keseredtek el leginkább, amikor Kozsik József újra felállt az egyik asztalra, és kihirdette a szerve­zők - egyébként teljesen helyénva­ló - döntését: a gyerekek egészségét nem kockáztathatják, a rossz idő mi­att az eléz is elmarad. - Soha nem jártunk még így. Pén­teken is esett, de nem egész nap, így az óvodások elő tudták adni műsoru­kat. Reméljük, a vasárnap sorra kerü­lő középiskolások szerencsésebbek lesznek - mondta Mariana Ciugudean, a polgármesteri hivatal kulturális, sport- és ifjúsági tevé­kenységekkel foglalkozó szakosztá­lyának vezetője. A csalódott gyereknépet nem­igen vidította fel az önkormány­zattól kapott üdítő, néhányan azon keseregtek, hogy legközelebb csak a tanévzárón léphetnek közönség elé, a művészetis kisdiákok ürö­mébe azonban cseppent némi öröm is, amikor tánctanáruktól, Radulescu Iliétől megtudták, hogy jövő vasárnap a Jazz&Blues Club­ban bemutathatják gyereknapi pro­dukciójukat. Tegnapra aztán a fel­hők is elvonultak, és vidám gye­rekhangok tették közhírré a vár­ban: már csak egyet kell aludni jú­nius elsejéig. Nagy Székely Ildikó • Ne hagyjuk, hogy kiszorítsák anyanyelvünket a közintézményekből! • Ne hagyjuk, hogy leváltsák a magyar vezetőket! ■ Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek a fejünk fölött! Június 3-án, délután 6 órai kezdettel tiltakozó nagygyűlést szervezünk a marosvásárhelyi Sportcsarnok előtti téren. Mutassuk meg a Magyar Összefogás erejét! TILTAKOZZUNK EGYÜTT! 2009. június 1., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Új sportterem a ludasi gyerekeknek Színvonalas sportversenyek megszervezésére is alkalmas az a százötven férőhelyes sportterem, amit a hét végén adtak át Marosludason. Az ünnepélyes átadáson részt vett Borbély László egykori fejlesztési miniszter, a sportterem­ építési program kezdeményezője és Vasile Blaga, jelenlegi fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. A városnapok keretében szervezett átadáson a Demokrata-Liberális Párt több képviselője is megjelent, többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Vasile Blaga miniszter az újság­íróknak elmondta, a sportterem egy komplexum része lesz. - Jóvá fo­gunk hagyni egy úszómedencét is, ellenben az önkormányzatnak kell majd találnia fedezeti forrást, mivel a fenntartása havonta 15 ezer euróba kerülne. Idén ez a negyedik átadott sportterem Maros megyében, a 33. eddig a megyében. Idén még hét ké­szül el és négy építését kezdik el, a szászkézdire már kiírták a verseny­­tárgyalást - közölte a miniszter, aki ígéretet tett, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket Borbély László elkezdett és újabbakat ültet­nek gyakorlatba, mint a tömbházak hőszigetelése. Kérte a polgármestert, hogy Ludason is minél több tömbház vegyen részt ebben a projektben. A miniszter ugyanakkor megemlítette, hogy újabb célkitűzéseik vannak a várost illetően: 100 ANL-s lakást ter­veznek ide, ebből 53 még jövőben el­készül. Borbély László képviselő, volt fej­lesztési miniszter elmondta: 2003- ban indult a sportterem-építési prog­ram és eddig országszerte több mint 800 sportterem készült el. - Nagyon sokat jelent, hogy nyolcszáz települé­sen a gyerekeknek lehetőségük nyílt arra, hogy sportoljanak. Románia Drakulán kívül neves sportolóiról is­mert, Nadia Comaneci, Gheorghe Hagi, Ilie Nastase a román turizmus brandjét jelentik. Ludason is vannak jó sportolók, odaadó edzők, jó telje­sítménysportolók kerülhetnek ki in­nen - véli Borbély. Florin Urcan, Marosludas polgár­­mestere hangsúlyozta, hogy a város­nak nagy szüksége volt az új létesít­ményre, mivel a meglévő sportterem nem alkalmas nagyobb méretű sport­vetélkedők megszervezésére. A mun­kálatokat a Con­mur építkezési cég vé­gezte, ennek menedzsere, Cornel Lungu kifejtette, az új, korszerű terem 1030 négyzetméter, 150 férőhelyes és minden feltétel adott, hogy nemzet­közi versenyeknek adjon otthont. A sportterem átadása csak egyike volt az egy héten át zajló rendezvé­nyeknek. Szintén a városnapok alkal­mából külföldi vendégek is Ludasra látogattak, a magyarországi Úrhida képviselőivel a hét végén aláírt meg­állapodás értelmében testvérvárosi kapcsolat létesült a két település kö­zött, ugyanakkor a vajdasági, vala­mint a magyarországi Heves megyei Ludas nevű települések képviselőivel is tárgyaltak a testvérvárosi kapcsolat kialakításáról. Habár a szombati eső nem kedvezett a szabadtéri progra­moknak, a helyi művelődési házban vers- és esszévetélkedőn vettek részt a diákok, délután érdemokleveleket nyújtottak át néhány személynek, es­te pedig szabadtéri koncertek szere­peltek a programban. (menyhárt) Fotó: Nagy Tibor 17 •• •• i ta i­pi ■ r r *ni K n«7nnTiini4 Xomivn €7pn rcnmof) 1VU3£íU11IU111V^ kJUlllly U JJ LjllluC-Uf • » (Folytatás az 1. oldalról) egyházmegye történetét elevenítette fel, amely majd ezer évig a kalocsai érsekség része volt, s azt mondta, úgy jött Csíksomlyóra, „mint a Szent Koronát hozó Aszúik érsek 90. utó­da”. Felelevenítette a ferences rend 800 éves történetét, és azokat a jubi­leumi ünnepeket amelyek „össze­kötnek minket múltunkkal, jelenünk­kel, és remélhetőleg ezer évnél is tovább tartó jövőnkkel azokkal, akik a közös hitben, a közös nemzeti tu­dattal magyarnak, székelynek, csán­gónak vallják magukat”. „Minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk" Az érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy „a világ és a magyar nép is nagy válságban van, s hogy a ma­gyarországi helyzet kivetül a környe­ző országok magyarságára is”. Azon­ban, hangsúlyozta, „mi minden meg­osztó szándék ellenére egyetlen nem­zetet alkotunk”. Most folytatta a to­vábbiakban, sokan csak azt érzik, hogy gazdasági válság van, drágább lesz minden, de „akik mélyebben látnak, azok azt mondják, erkölcsi válságban vagyunk”. Az érsek sze­rint még mélyebbre kell tekinte­nünk. „Mert az erkölcs nem áll meg önmagában, támaszt kíván. Az újkori ember elveszítette a hitét, és egyre lejjebb csúszott, előbb megvolt az erkölcsi érzék a jó és rossz iránt, de aztán megszűnt. Az erkölcsi válság­ban a bűn, a botrány uralkodik, és korrumpálódott minden. Ezt követte az értékválság, ami azt jelenti, hogy mindent a pénzzel mér a mai világ. Ezt nevezte a legnagyobb bűnnek, mert a többi bűnből sokkal könnyebb fölállni, mint a pénzimádatból”. Hazajöttünk édesanyánkhoz! - kö­szöntötte a megjelenteket dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Emlékez­tetett arra, hogy 443 évvel ezelőtt őse­ink ugyanitt kérték (és megkapták) a Szűzanya segítségét. Csíksomlyó és a templom legérté­kesebb tárgya a kegyszobor, a világ legnagyobb ismert kegyszobra. Hárs­fából készült, készítője ismeretlen. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a Szűzanyához, Isten anyjá­hoz imádkoznak, lábához érintik ru­háikat, kegytárgyaikat, ezzel próbál­va kiesdeni áldását. Az idők folya­mán a hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája meghallgatásra ta­lált. Ennek emlékét őrzik a kegyszo­bor két oldalán kifüggesztett fémtár­gyak és hálatáblák. Már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. Csíksomlyó és a környék népe Mária­­ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körle­velében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferencesek­nek a templomépítésben. Viszon­zásul, a kor szokása szerint, búcsút engedélyezett a jótevőknek. Azóta is megszakítás nélkül tart a zarán­doklat Csíksomlyóra, Szűz Mária­­tiszteletére. A csíksomlyói búcsú és az unitáriusok Az Erdélyi Unitárius Egyház hívei és vezetői az idén is keserű szájízzel vették tudomásul, hogy a csíksomlyói búcsú történeti alapjáról néhol még mindig valótlanságok je­lennek meg. Pünkösd alkalmával év­ről évre több helyen tényszerűtlensé­­geket közölnek a híressé vált búcsú eredetéről. Széles körben terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, misze­rint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erősza­kos hittérítésével szembeni ellenál­lásra emlékeztet. A fejedelem állító­lag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitári­us hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban (!), a tordai országgyűlés vallásügyi hatá­rozata nyomán alakult meg. Az ak­kori erdélyi fejedelem, János Zsig­mond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadta­tásával a korabeli Európában példát­lan­ módon hozzájárult a felekezetkö­­zi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től (!) az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kö­tötte össze a más vallásúak üldözésé­vel. Nevéhez fűződik a bevett vallá­sok rendszere, amely alapján az or­szággyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak is­merte el a refogiációból eredő pro­testáns felekezeteket. A fentiek értelmében elképzelhe­tetlen, hogy az a nyitott szellemisé­gű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitá­rius egyház részéről erőszakkal lé­pett volna fel a székelyföldi katoliku­sok ellen. Mára a csíksomlyói búcsú zarán­dokhelye lett mindazoknak, akik lé­lekben együtt éreznek - nemcsak hi­tükben, hanem nemzetiségükben is. Ilyenként sokkal többet jelent tény­szerűtlen történelmi eseményekre va­ló hivatkozásnál, és lélekemelő erejét mai világunkban rendkívüli élmény megtapasztalni. Erdélyi magyar közös­ségünk élni akarásának és erkölcsi, hit­­beti magatartásának szép megnyilvá­nulása a csíksomlyói búcsú. Értékel­jük, éltessük ezt a hagyományt, és a tordai vallásszabadság szellemiségé­nek talaján állva igazodjunk a törté­nelmi tényekhez, valamint a más fe­­lekezetűek tiszteletéhez. Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyző-püspökhelyettese Marosvásárhely, 2009 pünkösdje

Next