Népújság, 2009. június (61. évfolyam, 122-146. szám)
2009-06-01 / 122. szám
2 NÉPÚJSÁG 1., hétfő A Nap kel 5 óra 37 perckor, lenyugszik 21 óra 5 perckor. Az év 152. napja, hátravan 213 nap, élene! Ma TÜNDE, holnap KÁRMEN, ANITA napja. TÜNDE: Vörösmarty Mihály alkotása, a tündér szóból. KÁRMIÉN: spanyol eredetű, a Carmelhegyi Miasszonyunk rövidülése. ANITA: az Anna és a Johanna spanyol becézéséből önállósult. ' 51C 510 Elázott a gyerekünnep Aggódó tekintetek fürkészték az eget szombat délután a marosvásárhelyi vár nagyszínpad melletti bástyájából. . - Eláll, nem áll? - töprengett az ünnepi műsorra beöltözött seregnyi kisiskolás - az Európa Gimnázium, a Művészeti Líceum, a 2-es Számú Általános Iskola, a Serafim Duicu, a Mihai Viteazu és az Al. I. Cuza diákjai, illetve a Miorita Kulturális Egyesület tagjai végül Kozsik József színművész „moderálta” a gyerekidőjárás konfliktust, húsz perc „türelmi időt” kérve a konok zuhénak. Rock and roll-lal, csacsacsával, mazsorettmutatvánnyal, népi tánccal és énekkel készültek az apróságok, a gazdag műsorból azonban csupán egy lelkes lánycsapat főpróbáját láthatták a bástyában várakozó szülők, tanítók. Ezek a tavasztáncot lejtő gyerekek keseredtek el leginkább, amikor Kozsik József újra felállt az egyik asztalra, és kihirdette a szervezők - egyébként teljesen helyénvaló - döntését: a gyerekek egészségét nem kockáztathatják, a rossz idő miatt az eléz is elmarad. - Soha nem jártunk még így. Pénteken is esett, de nem egész nap, így az óvodások elő tudták adni műsorukat. Reméljük, a vasárnap sorra kerülő középiskolások szerencsésebbek lesznek - mondta Mariana Ciugudean, a polgármesteri hivatal kulturális, sport- és ifjúsági tevékenységekkel foglalkozó szakosztályának vezetője. A csalódott gyereknépet nemigen vidította fel az önkormányzattól kapott üdítő, néhányan azon keseregtek, hogy legközelebb csak a tanévzárón léphetnek közönség elé, a művészetis kisdiákok ürömébe azonban cseppent némi öröm is, amikor tánctanáruktól, Radulescu Iliétől megtudták, hogy jövő vasárnap a Jazz&Blues Clubban bemutathatják gyereknapi produkciójukat. Tegnapra aztán a felhők is elvonultak, és vidám gyerekhangok tették közhírré a várban: már csak egyet kell aludni június elsejéig. Nagy Székely Ildikó • Ne hagyjuk, hogy kiszorítsák anyanyelvünket a közintézményekből! • Ne hagyjuk, hogy leváltsák a magyar vezetőket! ■ Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek a fejünk fölött! Június 3-án, délután 6 órai kezdettel tiltakozó nagygyűlést szervezünk a marosvásárhelyi Sportcsarnok előtti téren. Mutassuk meg a Magyar Összefogás erejét! TILTAKOZZUNK EGYÜTT! 2009. június 1., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Új sportterem a ludasi gyerekeknek Színvonalas sportversenyek megszervezésére is alkalmas az a százötven férőhelyes sportterem, amit a hét végén adtak át Marosludason. Az ünnepélyes átadáson részt vett Borbély László egykori fejlesztési miniszter, a sportterem építési program kezdeményezője és Vasile Blaga, jelenlegi fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. A városnapok keretében szervezett átadáson a Demokrata-Liberális Párt több képviselője is megjelent, többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Vasile Blaga miniszter az újságíróknak elmondta, a sportterem egy komplexum része lesz. - Jóvá fogunk hagyni egy úszómedencét is, ellenben az önkormányzatnak kell majd találnia fedezeti forrást, mivel a fenntartása havonta 15 ezer euróba kerülne. Idén ez a negyedik átadott sportterem Maros megyében, a 33. eddig a megyében. Idén még hét készül el és négy építését kezdik el, a szászkézdire már kiírták a versenytárgyalást - közölte a miniszter, aki ígéretet tett, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket Borbély László elkezdett és újabbakat ültetnek gyakorlatba, mint a tömbházak hőszigetelése. Kérte a polgármestert, hogy Ludason is minél több tömbház vegyen részt ebben a projektben. A miniszter ugyanakkor megemlítette, hogy újabb célkitűzéseik vannak a várost illetően: 100 ANL-s lakást terveznek ide, ebből 53 még jövőben elkészül. Borbély László képviselő, volt fejlesztési miniszter elmondta: 2003- ban indult a sportterem-építési program és eddig országszerte több mint 800 sportterem készült el. - Nagyon sokat jelent, hogy nyolcszáz településen a gyerekeknek lehetőségük nyílt arra, hogy sportoljanak. Románia Drakulán kívül neves sportolóiról ismert, Nadia Comaneci, Gheorghe Hagi, Ilie Nastase a román turizmus brandjét jelentik. Ludason is vannak jó sportolók, odaadó edzők, jó teljesítménysportolók kerülhetnek ki innen - véli Borbély. Florin Urcan, Marosludas polgármestere hangsúlyozta, hogy a városnak nagy szüksége volt az új létesítményre, mivel a meglévő sportterem nem alkalmas nagyobb méretű sportvetélkedők megszervezésére. A munkálatokat a Conmur építkezési cég végezte, ennek menedzsere, Cornel Lungu kifejtette, az új, korszerű terem 1030 négyzetméter, 150 férőhelyes és minden feltétel adott, hogy nemzetközi versenyeknek adjon otthont. A sportterem átadása csak egyike volt az egy héten át zajló rendezvényeknek. Szintén a városnapok alkalmából külföldi vendégek is Ludasra látogattak, a magyarországi Úrhida képviselőivel a hét végén aláírt megállapodás értelmében testvérvárosi kapcsolat létesült a két település között, ugyanakkor a vajdasági, valamint a magyarországi Heves megyei Ludas nevű települések képviselőivel is tárgyaltak a testvérvárosi kapcsolat kialakításáról. Habár a szombati eső nem kedvezett a szabadtéri programoknak, a helyi művelődési házban vers- és esszévetélkedőn vettek részt a diákok, délután érdemokleveleket nyújtottak át néhány személynek, este pedig szabadtéri koncertek szerepeltek a programban. (menyhárt) Fotó: Nagy Tibor 17 •• •• i ta ipi ■ r r *ni K n«7nnTiini4 Xomivn €7pn rcnmof) 1VU3£íU11IU111V^ kJUlllly U JJ LjllluC-Uf • » (Folytatás az 1. oldalról) egyházmegye történetét elevenítette fel, amely majd ezer évig a kalocsai érsekség része volt, s azt mondta, úgy jött Csíksomlyóra, „mint a Szent Koronát hozó Aszúik érsek 90. utóda”. Felelevenítette a ferences rend 800 éves történetét, és azokat a jubileumi ünnepeket amelyek „összekötnek minket múltunkkal, jelenünkkel, és remélhetőleg ezer évnél is tovább tartó jövőnkkel azokkal, akik a közös hitben, a közös nemzeti tudattal magyarnak, székelynek, csángónak vallják magukat”. „Minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk" Az érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy „a világ és a magyar nép is nagy válságban van, s hogy a magyarországi helyzet kivetül a környező országok magyarságára is”. Azonban, hangsúlyozta, „mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk”. Most folytatta a továbbiakban, sokan csak azt érzik, hogy gazdasági válság van, drágább lesz minden, de „akik mélyebben látnak, azok azt mondják, erkölcsi válságban vagyunk”. Az érsek szerint még mélyebbre kell tekintenünk. „Mert az erkölcs nem áll meg önmagában, támaszt kíván. Az újkori ember elveszítette a hitét, és egyre lejjebb csúszott, előbb megvolt az erkölcsi érzék a jó és rossz iránt, de aztán megszűnt. Az erkölcsi válságban a bűn, a botrány uralkodik, és korrumpálódott minden. Ezt követte az értékválság, ami azt jelenti, hogy mindent a pénzzel mér a mai világ. Ezt nevezte a legnagyobb bűnnek, mert a többi bűnből sokkal könnyebb fölállni, mint a pénzimádatból”. Hazajöttünk édesanyánkhoz! - köszöntötte a megjelenteket dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Emlékeztetett arra, hogy 443 évvel ezelőtt őseink ugyanitt kérték (és megkapták) a Szűzanya segítségét. Csíksomlyó és a templom legértékesebb tárgya a kegyszobor, a világ legnagyobb ismert kegyszobra. Hársfából készült, készítője ismeretlen. Régi szokás, hogy a zarándokok, miután a Szűzanyához, Isten anyjához imádkoznak, lábához érintik ruháikat, kegytárgyaikat, ezzel próbálva kiesdeni áldását. Az idők folyamán a hívőknek a kegyszobor előtt elmondott imája meghallgatásra talált. Ennek emlékét őrzik a kegyszobor két oldalán kifüggesztett fémtárgyak és hálatáblák. Már a XV. században virágzott a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. Csíksomlyó és a környék népe Máriaünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul, a kor szokása szerint, búcsút engedélyezett a jótevőknek. Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Máriatiszteletére. A csíksomlyói búcsú és az unitáriusok Az Erdélyi Unitárius Egyház hívei és vezetői az idén is keserű szájízzel vették tudomásul, hogy a csíksomlyói búcsú történeti alapjáról néhol még mindig valótlanságok jelennek meg. Pünkösd alkalmával évről évre több helyen tényszerűtlenségeket közölnek a híressé vált búcsú eredetéről. Széles körben terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, miszerint a csíksomlyói búcsú a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet. A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben. Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban (!), a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től (!) az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a refogiációból eredő protestáns felekezeteket. A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen. Mára a csíksomlyói búcsú zarándokhelye lett mindazoknak, akik lélekben együtt éreznek - nemcsak hitükben, hanem nemzetiségükben is. Ilyenként sokkal többet jelent tényszerűtlen történelmi eseményekre való hivatkozásnál, és lélekemelő erejét mai világunkban rendkívüli élmény megtapasztalni. Erdélyi magyar közösségünk élni akarásának és erkölcsi, hitbeti magatartásának szép megnyilvánulása a csíksomlyói búcsú. Értékeljük, éltessük ezt a hagyományt, és a tordai vallásszabadság szellemiségének talaján állva igazodjunk a történelmi tényekhez, valamint a más felekezetűek tiszteletéhez. Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyző-püspökhelyettese Marosvásárhely, 2009 pünkösdje