Népújság, 2009. október (61. évfolyam, 225-251. szám)
2009-10-01 / 225. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LXI. évfolyam 225. (17312.) sz., 2009. október 1., csütörtök 12 oldal, áram lej IDŐJÁRÁS Feliőátvonulás Hőmérséklet max. 21°C min. 9°C . oldal Balló Ferenc szabadfogású birkózó pályafutásával érdemes sportmesteri címet érdemelt ki már korábban. A meghatódott kitüntetett a rövid ünnepség során sportkarrierjére is emlékezett. (Neves birkózót jutalmazott a megyei sporthatóság) Sztrájkőrség pártok székháza előtt Semmibe vették a szakszervezeteket Tudósításunk a 9. oldalon Fotó: Vajda György Marius Pascan összevonná a fölösleges önkormányzatokat „ Egyes polgármesteri hivatalokban nem csinálnak mást, csak a legyeket számolják ” A prefektúra kollégiuma soros ülését tartotta tegnap. Napirenden a megyei munkaerő-hivatal beszámolója, a megyei környezetvédelmi ügynökség terve a 2009-es környezetvédelmi törvények alkalmazásáról szerepelt. Előbbit Reghina Farcay igazgató, utóbbit Stepnescu Dánis, a környezetvédelmi ügynökség igazgatója ismertette. Ugyanitt tájékoztatott Cráciun Florin, a megyei (mózes) (Folytatás a 4. oldalon) A CEC Bank kártalanítja nyárádmenti ügyfeleit A CEC Bank véglegesítette azt a belső vizsgálatot, amit a csalással végzett banki műveletek kiderítésére kezdeményeztek, miután a pénzintézet több ügyfele panaszt tett amiatt, hogy számlájáról eltűnt a pénz. A bank kommunikációs igazgatója. Roxana Foias a Népújság kérdésére közölte, hogy a CEC Bank nyárádszeredai kirendeltségénél egyetlen személy követett el csalást, mégpedig Fazakas Mária, a bankszámlák kezelését végző banktisztviselő, aki ellen fegyelmi eljárást indítottak, aminek következményeként felbontották munkaszerződését. A CEC Bank vizsgálata kiderítette, hogy mekkora összeget sikkasztott Fazakas Mária, aki a kommunikációs igazgató szerint a törvény előtt felel majd tettéért. „A CEC polgári pert indít volt alkalmazottja ellen és kártalanítja ügyfeleit” - jelentette ki lapunknak Roxana Foias. Antalfi Imola Lejárt a nyár, a szabadban való fürdőzés, napozás ideje, s már a bőr bronza is kopni kezd. Ilyenkor számba vehetjük, hogy menynyivel szaporodott meg barna foltjaink, anyajegyeink száma, amelyeknek egyik oka a szakemberek szerint a túlzásba vitt napozás. (Pigmentált anyajegyek (naevusok)) WÍA ÖgsikJEQ* BUSZ Ja Egész«*". ______________SSpßcxSüO© Varázspongyolák Valamikor sokat beszéltem Róla. Ha bántóak voltak a fények, az ő otthonillatú virágai mögé bástyáztam magam. Kék pongyolamezőn nyíló óriáspitypangok védelmeztek a valós és fiktív világ lövedékei elől akkor is, amikor fémfogú, barna bőröndbe került a gyermekkoromat „belakó" háziruha, akkor is, amikor vidéki rokonok szárítókötelén ismertem rá újra. Aztán az idő lemosta róla a varázserőt. Megtanultam a saját hátam mögé kiírni, ha sarokba szorítva éreztem magam, és kizárólag karácsony tájékán, szaloncukorbogozó estéken csúsztattam titkaimat a vékony, fehér ujjak közé. Csak azt az egyet tartottam meg magamnak, amit tíz évvel ezelőtt rajta kívül mindenkinek elmondott az aktatáskás, őszhajú látogató. Bizonyára a magamnakvalóság jele, hogy amikor a szépkorúakra mosolyog a világ, nekem mindig csak nagymamámhoz vannak szavaim. Az ő örömét látom az unokákra fénylő tekintetekben, az ő igyekezetét érzem az óvoda-, iskolakapu felé szaporázó, felnőttcipőben is apró léptekben. (Pedig ő sohasem ért el a kicsengetésig, szomszéd néni hordott haza, akit nem kötött házhoz a csontritkulás.) Az ő aranykeretű, meseszínű nyugalmát őrizte meg számomra az ősz. Válságfóbiásként vágtató világunkban egyre több a végzetes kimenetelű ütközés. Biztonsági öv kellene, erősen megszorítható, mindig magunkra csatolható, bőrünkhöz növő tartozók A második gyermekkor címkéjét unokavédő cinkossággal viselő őszhajúaknál nincs jobb védintézkedés. Az ő kezükben plasztelinpuhává lesz az idő, átjárhatóvá, átrendezhetővé válik a múlt jelen, és a jövő is megszelídül. Nagymamám gyakran panaszkodott, de sohasem volt igazán szomorú. Ablak mögül nézte és bármelyikünknél jobban magáévá tette az utca végig terjedő világot, felismerte a postás és a lépcsőház-takarító lépteit, és ha megbicsaklott a lábunk, féltőn belénk kapaszkodott. Örült, ha csokoládéval, szőlővel érkeztünk haza, de az alkalomhoz kötődő ajándékok megzavarták, összekuszálták láthatatlan boldogságszálait. Világnapján bizonyára elérzékenyül, köszönő beszédeket rebeg és háláját el is tapsolja a hivatalos virágcsokrokkal, édességgel megrakott harmadik generáció. És miközben halkan és hangosan idén is gyermekeivé fogadja az adományozókat, a felsőbb emeletről pottyantott „mamáról" is megemlékezik az ünnepelt. Mert igaz ugyan, hogy ismét csak hangyányi a nyugdíjpontemelkedés, de ennek a pár lejnek köszönhetően lesz többször csakis az unoka mosolya. Ez pedig az óriáspitypangok vidékén a betevőnél is többet ér. Nagy Székely Ildikó Mindannyiunk első tanítómestere: Benedek Elek Tudósítás a 4. oldalon