Népújság, 2009. november (61. évfolyam, 252-276. szám)
2009-11-02 / 252. szám
2 NÉPÚJSÁG NOVEMBER 2., hétfő A Nap kel 7 óra 5 perckor, lenyugszik 1 7 óra 9 perckor. Az év 306. napja, hátravan 59 nap. Alter-Native 17. Sajtótájékoztató a szemléről Holnapután elkezdődik a 17. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. Marosvásárhely egyik legrégebbi és legrangosabb kulturális eseménysorozata kapcsán ezúttal szombat délelőtt a Dancing Shiva teaházban tartottak sajtótájékoztatót a szervezők: Sipos Levente igazgató és Gaspárik Attila művészeti igazgató, kik a szemlével kapcsolatos részleteket osztottak meg a jelenlevőkkel, illetve válaszoltak azok kérdéseire. - Manapság az emberek már nem érdekeltek mozikörülmények között filmet nézni, a netről való letöltés nemzeti sporttá vált. Mi ennek ellenére reménykedünk abban, hogy idén is sokan látogatnak el a fesztiválra. Rengeteg filmet neveztek be, több mint hatszázat - ez az eddigi rekordunk emiatt a program is kitolódik, vasárnap délután fél hatig tartanak a vetítések. A versenyprogramba tizennyolc országból 54 alkotást válogatott ki az előzsűri, a filmek minősége nagyon konstans. Nagyon sok kiegészítő programmal várjuk a nézőket, közöttük a gyerekeket, akiknek külön animációsfilm-vetítést rendeztünk. Meg szeretnénk szerettetni velük is a mozikörülményeket. Koncertezik a Zakusca és Hobo, valamint az augusztusi klasszikus gitárfesztivál szervezői is fellépnek. Hobo idei műsora országos premier. Ami a nagyjátékfilmeket illeti, olyan alkotásokat hívtunk, amelyek valamiféle kapcsolatban vannak velünk. A közönség láthatja A játékot Váta Lóránddal a főszerepben, de a Varga Katalin főszereplője, Péter Hilda is Marosvásárhelyen végezte az egyetemet. A Prima primavera magyarbolgár koprodukció, példa arra, hogy milyen szépen dolgozhatnak együtt a keleti országok filmesei, míg Szász János az egyetlen olyan világhírű magyar szakember, aki együtt dolgozhatott Spielberggel. Ő forgatta például Maia Morgensternnel a Woyzecket. De levetítjük a Marian Cozmáról készített dokumentumfilmet is. Tematikája a román-magyar viszony mellett felveti a sport és film elhidegülő kapcsolatát, azt, hogy manapság miért nem készítenek filmet a sportról, a sportolókról. Voda Krisztina Amerikában végzett, ahol megtanulta, hogyan kell jó kommersz filmet készíteni. Kaméleon című alkotását ezúttal Vásárhelyen is láthatja a közönség. De levetítjük a * Héten éttevel Ma ACHILLES, holnap GYŐZŐ napja. ACHILLES: a görög Achilleus latinosított alakja. Jelentése: a kígyó fia. GYŐZŐ: a Viktor név magyarosító fordításaként keletkezett a XIX. században, legendás Huszárik Zoltán több filmjét is, olyanokat, mint a Szindbád vagy a Csontváry. Ezeket a régi műveket digitális technikával újították fel, színeik úgy ragyognak, mint egykoron. Ami az anyagiakat illeti, a válság minket is utolért. A kultuszminisztérium a legfontosabb támogatónk, de tizenhat év után végre a helyi polgármesteri hivatal is jelentős összeggel támogat (igaz, eddig csak papíron láttuk a pénzt). A megyei tanács a terem biztosításával segít. Sajnos, az összköltségvetés a tavalyinál jóval kisebb, így nekünk is mérsékelnünk kellett magunkat, például a zenei program terén. Ez a minőségen nem, de a fellépők számán érződni fog. A költségvetés 150.000 lej, ebből 25.000-t adott a minisztérium. Megjegyeznénk, hogy a jászvásári, most induló fesztiválnak a helyi polgármesteri hivatal félmillió lejt ígért. Pedig az idén 650 rendező írta a borítékra: Marosvásárhely. Kell-e ennél jobb népszerűsítés? A jegyek idén is a tavalyi árakon lesznek megvásárolhatók, ami 10 lejes napijegyet és 30 lejes fesztiválbérletet jelent. Ezek igencsak mérsékelt árak, reméljük, hogy legalább este, de megtelik a Kultúrpalota nagyterme. Hiszen a fesztiválozás életstílus. Délben bemész a Palotába és hajnali háromkor egy kocsmából hazatérsz. És közben beszélgetsz, művelődsz, filmeket látsz. Más a hangulat, mint a moziban. Mi mindenkit várunk a Kultúrpalotába a kiegészítő rendezvényekre - köztük két kiállításra a koncertekre. Az egyiknek a 15 stúdió ad otthont, a másiknak a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem: innen indult három évtizede a 35-ös Műhely, Vásárhely legavantgárdabb csoportosulása és itt lesz a szemle keretében közös tárlata az egykori tagoknak, alapítóknak. Nagy Botond * 50 ❖ HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK 2009. november 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Ragaszkodni a hitvalláshoz Erdélyi Kálvin-napok Az Erdélyi Kálvin-napok keretében szervezett rendezvények október 25-én kezdődtek. A marosvásárhelyi református esperesi hivatal tanácstermében Fekete Zsolt festőművész Tisztelgés Kálvin előtt címmel nyitott képzőművészeti kiállítást. 29-én a 100 éves marosvásárhelyi református kollégium épületéről tartottak előadást Keresztes Gyula és Szász Béla műépítészek. 30-án az erdélyi református kollégiumok énekkarainak ünnepi hangversenyét rendezték meg a Kultúrpalota nagytermében, majd 31-én a Gecse utcai Kistemplomban áhítat, előadás és kiállítás volt. Az eseménysorozat november 1-jén, vasárnap a Vártemplomban tartott istentiszteleten csúcsosodott, ahol igét hirdetett dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd ezt követően vallás- és egyháztörténeti előadást tartott dr. Buzogány Dezső teológiai professzor és Ősz Sándor Előd levéltáros-kutató. A gyülekezet nemcsak Kálvin János születésének 500. évfordulójára emlékezett, hanem arra is, hogy 450 évvel ezelőtt tartották Marosvásárhelyen azt a zsinatot, amely tulajdonképpen az önálló erdélyi református egyház megalapítását is jelentette. A rendkívüli istentisztelet keretében dr. Pap Géza püspök a szószékről arra a kérdésre keresett választ, hogy mit jelent ma a református vallás, miért követjük még mindig, főként Erdélyben, Kálvin János hitét, tanait. A rövid történeti bevezetőből, amelyet később a valláskutató professzorok is részleteztek, megtudhattuk, hogy Kálvin János 1536-ban írta meg az Institutio religionis christianae A keresztény vallás alapvonalai című munkáját, amiben tulajdonképpen leteszi az alapját a későbbiekben reformátusnak nevezett vallásnak és alig 23 évvel később a „helvét irányzat követői” összeülnek Marosvásárhelyen és az 1559- ben tartott zsinaton kimondják, hogy a kálvini tanítást követik s ezáltal létrehozzák az önálló magyar nyelvű református egyházat Erdélyben. 1563-ban közzéteszik a Heidelbergi kátét, ami a kálvinista egyház alaptanait tartalmazza. Ma különös jelentősége van annak, ha valaki ragaszkodik a hitéhez, az értékekhez. A politikusok „ötpercenként” változtatják elveiket, egyre gyakrabban bontják fel a házastársak a közöttük levő köteléket, ezzel szemben a hit kortól, politikai irányzatoktól függetlenül ad egy tartást, valamihez való hűséget, ami csak a miénk - mondta többek között a püspök. Az istentiszteletet követően dr. Buzogány Dezső, a kolozsvári református teológia professzora a református vallásról, a protestantizmusról tartott előadást. Az ő értelmezésében a reformáció tulajdonképpen azt jelentette, hogy az Isten igéjének közvetítését helyezte középpontba az új vallás és ez tulajdonképpen egy sor olyan változást idézett elő, amely megújította a középkori társadalmi berendezkedést. Ilyen volt többek között a központosítástól független egyházi intézmény létrehozása, a presbitérium, amely maga választhatta lelkészét és önállóan kellett gondoznia egyházközségének vagyonát. Ez óriási áttörés volt a feudális berendezkedésű középkori államrendszerben. Isten szava anyanyelven való tolmácsolásának köszönhetően jelent meg az anyanyelvápolás szükségessége, ami a nemzeti identitástudat erősítéséhez vezetett. Megjelentek a protestáns iskolák, ahol „szabadabb elvű” gondolkodók, korabeli értelmiségiek tanulhattak és alkothattak. Kálvin János világi munkásságának eredménye az egyház anyagi ügyének rendezésére létrehozott genfi bank, amely nem uzsorát, hanem tisztességesebb adományokban visszaszolgáltatandó kamatot kért a kölcsönért, amelyekkel egyszerű gazdálkodó parasztokat segítettek, akik ezáltal függetleníthették magukat földesuraiktól. Ez újfajta gazdasági szemléletet, gondolkodásmódot jelentett, ami hozzájárult az egyszerű középkori falusi közösségek önállósulásához, fellendítéséhez. Az 1559-es marosvásárhelyi zsinaton született meg az első református okirat Erdélyben, amely az úrvacsoraosztás körüli vitának vetett véget és végleg különválasztotta a reformáció kálvini irányvonalát a Lutherétől. Ezért van az - magyarázta a profeszszor- hogy a reformátusok prédikálhatnak evangélikus templomban és fordítva, de nem szolgáltathatnak úrvacsorát, és ezt itt, Marosvásárhelyen döntötték el az akkori egyházvezetők. A marosvásárhelyi zsinat tulajdonképpen kiegészítette aHeidelbergi kátét, ezért megyeszékhelyünk is beírta nevét a jelentős vallástörténeti állomások közé. Ősz Sándor Előd levéltáros a kálvini tanok erdélyi kötődéséről tartott előadást, kezdve azoknak a későbbi lelkipásztoroknak a nevével, akik személyesen is kapcsolatba kerültek Kálvin Jánossal, vagy a hitét terjesztő tanítványaival, mint Belényesi Szegedi Gergely bánsági vagy a krasznai Vadász Ferenc lelkészek. A kálvinizmus terjesztésében kétségkívül a legnagyobb szerepe Szenczi Molnár Albertnek volt, aki könyveit eljuttatta Erdélybe és nagy hatással volt Bethlen Gábor fejedelemre is. Már 1607- ben lefordítják és ezt követően terjesztik a Genfi zsoltárokat és 1624- ben az Institutio magyar nyelven is megjelenik. Ekkor mondja Szenczi Molnár Albert, hogy a reformáció a „hite miatt szorongatott ember" vallása, ezért a különböző uralom alatt álló Erdélyben elsősorban az egyszerű emberek között terjedt el. A levéltári kutatások során sok érdekességre is fény derült. Például egy 16. század végi dokumentumban leírták, hogy a radnóti iskolában már akkor tanították a kálvini hitet. Kálvin János eredeti, korabeli munkásságából 273 kötet került Erdélybe, amiből 33-at ma is Marosvásárhelyen őriznek. Marosvásárhelyi lelkipásztor fordította le másodszor Kálvin Genfi kátéját, amelyet 1695-ben Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájában jelentettek meg. A levéltáros végül azt hangsúlyozta, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a labancokhoz átállt Cserei Mihálytól, aki osztrák kényszerre sem volt hajlandó megtagadni vallását, az 1918-as országváltást követően, majd később, a kommunista rendszer alatt Sütő András Csillag a máglyán című drá■májáig számos példája volt annak, hogy a kálvini hitet megőrizni, megtartani azt jelentette, hogy egy közösséghez való tartozást erősítettek ezáltal a „hitük miatt szorongatott (kis)emberek.” A rendezvény végén megtudtuk, az ünnepségekre nem tudták ugyan elkészíttetni, de a vártemplomi egyházközség azt tervezi, hogy szobrot állít Kálvin Jánosnak, hogy ezáltal is jelezzék: Marosvásárhelynek is helye van az 500 éves reformáció világtörténetében. Vajda György Kálvin, ember a torzkép mögött A Kálvin-év keretében a marosvásárhelyi reformátusság több rendezvénnyel tisztelgett az 500 évvel ezelőtt született reformátor emléke előtt. Az elmúlt hét végén és a hét közben lezajlott eseményekről beszámoltunk már, következik az október 31-i, a reformáció ünnepén tartott megemlékezés, amelyre mind a tíz marosvásárhelyi egyházközséget meghívták a Gecse Dániel utcai kistemplomba. Az ünnepi előadó, a vendéglátó egyházközség lelkésze, Lakatos Péter érdekes és merész megközelítésben beszélt Kálvin Jánosról, akiről református templomokban mint francia származású, párizsi teológián tanult, svájci reformátorról, humanista tudósról, a kálvinizmus névadójáról, a reformáció vezéralakjáról, ragyogó elméjű emberről, a legjobb egyházszervezőről szoktak beszélni, akinek főműve A keresztény vallás rendszere, s aki a genfi egyházszervezettel modellt teremtett a református egyházakban. Most más vonatkozásban esett szó Kálvinról, a lelkész úgy oszlatta el róla a téves elméleteket, hiedelmeket, állításokat, hogy közben meg is ismertette a hallgatósággal azokat. A Kálvin, ember a torzkép mögött című előadásban felszínre került az igazi Kálvin, akinek személye rejtély számunkra, írásaiban, termékeny levelezésében nem beszél önmagáról, nem ismerjük az embert, aki az eszmék mögött van. Beteges volt, köszvénnyel, tbc-vel, migrénnel küszködött. Nem volt szép szál ember, tragédiák üldözték, mind a három gyereke, majd felesége 9 év házasság után elhunyt. Folyton meg kellett küzdenie ellenfeleivel - mondta az előadó, aki a templomban kivetített, Kálvinról készített arcképeket is elemezte, majd sorra cáfolta a Kálvinról tett kijelentéseket, hogy vérszomjas, frusztrált, homoszexuális, nőcsábász lett volna, aki - Balzac szerint - megszervezte a vallásos rémuralmat, vagy hogy diktátor, Szervét Mihály gyilkosa, valamint aszkéta lett volna.* Mindezek koholt vádak, hiszen Szervét Mihályt eretnekségért küldték máglyára, aki tagadta a gyermekkeresztséget és a szentháromságot. De nem csak Szervétet, hanem minden eretneket kivégeztek a XVI. században. Kálvint a „kapitalizmus atyjának” is nevezik, mert ideológiát szolgáltatva megváltoztatta a nyugati világ munkaszemléletét. Aszkétának mondták, mert önmegtartóztató életet élt, mert azt javasolta, hogy a genfiek egy-egy lakomán ne szolgáljanak fel több mint 12 fogást és 4 liter bornál ne igyanak többet - hangzott el, miközben Kálvin-ábrázolásokat, festményeket, szobrokat, az emlékévben kiadott naptárakon szereplő rajzokat vetítették a templomban. Mintegy összefoglalóként egy Ravasz Lászlóidézet került a kivetítőre: „Kálvin Jánost életén át végigkísérte az a tragikum, hogy másnak látták, mint ami volt; jobbnak vagy rosszabbnak, nagyobbnak vagy kisebbnek.” Helyesen látni nehéz, azonban tény, hogy az ő nevéhez fűződik Genf, az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusának" megteremtése, és ez olyan érdem, amelyet ma is csodál a világ, amire évszázadokon át feltekintettek, s amit nem lehet elvitatni tőle. Mezey Sarolta Fotó: Mezey Sarolta