Népújság, 2009. november (61. évfolyam, 252-276. szám)

2009-11-02 / 252. szám

2 NÉPÚJSÁG NOVEMBER 2., hétfő A Nap kel 7 óra 5 perckor, lenyugszik 1 7 óra 9 perckor. Az év 306. napja, hátravan 59 nap. Alter-Native 17. Sajtótájékoztató a szemléről Holnapután elkezdődik a 17. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. Marosvásárhely egyik legrégebbi és legrangosabb kulturális eseménysorozata kapcsán ezúttal szombat délelőtt a Dancing Shiva teaházban tartottak sajtótájékoztatót a szervezők: Sipos Levente igazgató és Gaspárik Attila művészeti igazgató, kik a szemlével kapcsolatos részleteket osztottak meg a jelenlevőkkel, illetve válaszoltak azok kérdéseire. - Manapság az emberek már nem érdekeltek mozikörülmények között filmet nézni, a netről való letöltés nemzeti sporttá vált. Mi ennek elle­nére reménykedünk abban, hogy idén is sokan látogatnak el a feszti­válra. Rengeteg filmet neveztek be, több mint hatszázat - ez az eddigi rekordunk emiatt a program is kitolódik, vasárnap délután fél hatig tartanak a vetítések. A versenyprog­ramba tizennyolc országból 54 alko­tást válogatott ki az előzsűri, a filmek minősége nagyon konstans. Nagyon sok kiegészítő programmal várjuk a nézőket, közöttük a gyerekeket, akiknek külön animációsfilm-vetítést rendeztünk. Meg szeretnénk szeret­tetni velük is a mozikörülményeket. Koncertezik a Zakusca és Hobo, va­lamint az augusztusi klasszikus gitár­­fesztivál szervezői is fellépnek. Hobo idei műsora országos premier. Ami a nagyjátékfilmeket illeti, olyan alkotásokat hívtunk, amelyek vala­miféle kapcsolatban vannak velünk. A közönség láthatja A játékot Váta Lóránddal a főszerepben, de a Varga Katalin főszereplője, Péter Hilda is Marosvásárhelyen végezte az egye­temet. A Prima primavera magyar­bolgár koprodukció, példa arra, hogy milyen szépen dolgozhatnak együtt a keleti országok filmesei, míg Szász János az egyetlen olyan világhírű magyar szakember, aki együtt dol­gozhatott Spielberggel. Ő forgatta például Maia Morgensternnel a Woyzecket. De levetítjük a Marian Cozmáról készített dokumentumfil­­met is. Tematikája a román-magyar viszony mellett felveti a sport és film elhidegülő kapcsolatát, azt, hogy manapság miért nem készítenek fil­met a sportról, a sportolókról. Voda Krisztina Amerikában végzett, ahol megtanulta, hogyan kell jó kom­mersz filmet készíteni. Kaméleon című alkotását ezúttal Vásárhelyen is láthatja a közönség. De levetítjük a * Héten éttevel Ma ACHILLES, holnap GYŐZŐ napja. ACHILLES: a görög Achilleus latino­­sított alakja. Jelentése: a kígyó fia. GYŐZŐ: a Viktor név magyarosító fordításaként keletkezett a XIX. szá­zadban, legendás Huszárik Zoltán több film­jét is, olyanokat, mint a Szindbád vagy a Csontváry. Ezeket a régi mű­veket digitális technikával újították fel, színeik úgy ragyognak, mint egy­koron. Ami az anyagiakat illeti, a válság minket is utolért. A kultuszminiszté­rium a legfontosabb támogatónk, de tizenhat év után végre a helyi polgár­­mesteri hivatal is jelentős összeggel támogat (igaz, eddig csak papíron láttuk a pénzt). A megyei tanács a terem biztosításával segít. Sajnos, az összköltségvetés a tavalyinál jóval kisebb, így nekünk is mérsékelnünk kellett magunkat, például a zenei program terén. Ez a minőségen nem, de a fellépők számán érződni fog. A költségvetés 150.000 lej, ebből 25.000-t adott a minisztérium. Meg­jegyeznénk, hogy a jászvásári, most induló fesztiválnak a helyi polgár­­mesteri hivatal félmillió lejt ígért. Pedig az idén 650 rendező írta a bo­rítékra: Marosvásárhely. Kell-e ennél jobb népszerűsítés? A jegyek idén is a tavalyi árakon lesznek megvásárol­hatók, ami 10 lejes napijegyet és 30 lejes fesztiválbérletet jelent. Ezek igencsak mérsékelt árak, reméljük, hogy legalább este, de megtelik a Kultúrpalota nagyterme. Hiszen a fesztiválozás életstílus. Délben be­mész a Palotába és hajnali háromkor egy kocsmából hazatérsz. És közben beszélgetsz, művelődsz, filmeket látsz. Más a hangulat, mint a mozi­ban. Mi mindenkit várunk a Kultúr­palotába a kiegészítő rendezvények­re - köztük két kiállításra a kon­certekre. Az egyiknek a 15 stúdió ad otthont, a másiknak a Marosvásárhe­lyi Művészeti Egyetem: innen indult három évtizede a 35-ös Műhely, Vá­sárhely legavantgárdabb csoportosu­lása és itt lesz a szemle keretében közös tárlata az egykori tagoknak, alapítóknak. Nagy Botond * 5­0 ❖ HÍREK-TUDÓSÍTÁSOK 2009. november 2., hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT Ragaszkodni a hitvalláshoz Erdélyi Kálvin-napok Az Erdélyi Kálvin-napok keretében szervezett rendezvények október 25-én kezdődtek. A marosvásárhelyi református esperesi hivatal tanácstermében Fekete Zsolt festőművész Tisztelgés Kálvin előtt címmel nyitott képzőművészeti kiállítást. 29-én a 100 éves marosvásárhelyi református kollégium épületéről tartottak előadást Keresztes Gyula és Szász Béla műépítészek. 30-án az erdélyi református kollégiumok énekkarainak ünnepi hangversenyét rendezték meg a Kultúrpalota nagytermében, majd 31-én a Gecse utcai Kistemplomban áhítat, előadás és kiállítás volt. Az eseménysorozat november 1-jén, vasárnap a Vártemplomban tartott istentiszteleten csúcsosodott, ahol igét hirdetett dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd ezt követően vallás- és egyháztörténeti előadást tartott dr. Buzogány Dezső teológiai professzor és Ősz Sándor Előd levéltáros-kutató. A gyülekezet nemcsak Kálvin János születésének 500. évfordulójára emlékezett, hanem arra is, hogy 450 évvel ezelőtt tartották Marosvásárhelyen azt a zsinatot, amely tulajdonképpen az önálló erdélyi református egyház megalapítását is jelentette. A rendkívüli istentisztelet kereté­ben dr. Pap Géza püspök a szószék­ről arra a kérdésre keresett választ, hogy mit jelent ma a református val­lás, miért követjük még mindig, fő­ként Erdélyben, Kálvin János hitét, tanait. A rövid történeti bevezetőből, amelyet később a valláskutató pro­fesszorok is részleteztek, megtudhat­tuk, hogy Kálvin János 1536-ban írta meg az Institutio religionis christianae­­ A keresztény vallás alapvonalai című munkáját, amiben tulajdonképpen leteszi az alapját a későbbiekben reformátusnak neve­zett vallásnak és alig 23 évvel később a „helvét irányzat követői” összeül­nek Marosvásárhelyen és az 1559- ben tartott zsinaton kimondják, hogy a kálvini tanítást követik s ezáltal létrehozzák az önálló magyar nyelvű református egyházat Erdélyben. 1563-ban közzéteszik a Heidelbergi kátét, ami a kálvinista egyház alapta­nait tartalmazza. Ma különös jelentősége van annak, ha valaki ragaszkodik a hitéhez, az értékekhez. A politikusok „öt­­percenként” változtatják elveiket, egyre gyakrabban bontják fel a házastársak a közöttük levő köteléket, ezzel szemben a hit kortól, politikai irányzatoktól füg­getlenül ad egy tartást, valamihez való hűséget, ami csak a miénk - mondta többek között a püspök. Az istentiszteletet követően dr. Buzogány Dezső, a kolozsvári refor­mátus teológia professzora a refor­mátus vallásról, a protestantizmusról tartott előadást. Az ő értelmezésében a reformáció tulajdonképpen azt je­lentette, hogy az Isten igéjének köz­vetítését helyezte középpontba az új vallás és ez tulajdonképpen egy sor olyan változást idézett elő, amely megújította a középkori társadalmi berendezkedést. Ilyen volt többek között a központosítástól független egyházi intézmény létrehozása, a presbitérium, amely maga választhat­ta lelkészét és önállóan kellett gon­doznia egyházközségének vagyonát. Ez óriási áttörés volt a feudális be­rendezkedésű középkori államrend­szerben. Isten szava anyanyelven való tolmácsolásának köszönhetően jelent meg az anyanyelvápolás szük­ségessége, ami a nemzeti identitástu­dat erősítéséhez vezetett. Megjelen­tek a protestáns iskolák, ahol „szabadabb elvű” gondolkodók, ko­rabeli értelmiségiek tanulhattak és alkothattak. Kálvin János világi mun­kásságának eredménye az egyház anyagi ügyének rendezésére létreho­zott genfi bank, amely nem uzsorát, hanem tisztességesebb adományok­ban visszaszolgáltatandó kamatot kért a kölcsönért, amelyekkel egy­szerű gazdálkodó parasztokat segítet­tek, akik ezáltal függetleníthették magukat földesuraiktól. Ez újfajta gazdasági szemléletet, gondolkodás­­módot jelentett, ami hozzájárult az egyszerű középkori falusi közössé­gek önállósulásához, fellendítéséhez. Az 1559-es marosvásárhelyi zsina­ton született meg az első református okirat Erdélyben, amely az úrvacso­raosztás körüli vitának vetett véget és végleg különválasztotta a reformáció kálvini irányvonalát a Lutherétől. Ezért van az - magyarázta a profesz­­szor- hogy a reformátusok prédikál­hatnak evangélikus templomban és fordítva, de nem szolgáltathatnak úrvacsorát, és ezt itt, Marosvásárhe­lyen döntötték el az akkori egyházve­zetők. A marosvásárhelyi zsinat tu­lajdonképpen kiegészítette a­­Heidelbergi kátét, ezért megyeszék­helyünk is beírta nevét a jelentős val­lástörténeti állomások közé. Ősz Sándor Előd levéltáros a kál­vini tanok erdélyi kötődéséről tartott előadást, kezdve azoknak a későbbi lelkipásztoroknak a nevével, akik személyesen is kapcsolatba kerültek Kálvin Jánossal, vagy a hitét terjesztő tanítványaival, mint Belényesi Sze­gedi Gergely bánsági vagy a krasznai Vadász Ferenc lelkészek. A kálviniz­­mus terjesztésében kétségkívül a leg­nagyobb szerepe Szenczi Molnár Albertnek volt, aki könyveit eljuttatta Erdélybe és nagy hatással volt Beth­len Gábor fejedelemre is. Már 1607- ben lefordítják és ezt követően ter­jesztik a Genfi zsoltárokat és 1624- ben az Institutio magyar nyelven is megjelenik. Ekkor mondja Szenczi Molnár Albert, hogy a reformáció a „hite miatt szorongatott ember" val­lása, ezért a különböző uralom alatt álló Erdélyben elsősorban az egysze­rű emberek között terjedt el. A levéltári kutatások során sok érdekességre is fény derült. Például egy 16. század végi dokumentumban leírták, hogy a radnóti iskolában már akkor tanították a kálvini hitet. Kál­vin János eredeti, korabeli munkássá­gából 273 kötet került Erdélybe, ami­ből 33-at ma is Marosvásárhelyen őriznek. Marosvásárhelyi lelkipász­tor fordította le másodszor Kálvin Genfi kátéját, amelyet 1695-ben Misztótfalusi Kis Miklós nyomdájá­ban jelentettek meg. A levéltáros végül azt hangsúlyozta, hogy a Rá­­kóczi-szabadságharc idején a laban­cokhoz átállt Cserei Mihálytól, aki osztrák kényszerre sem volt hajlandó megtagadni vallását, az 1918-as országváltást követően, majd később, a kommunista rendszer alatt Sütő András Csillag a máglyán című drá­­■májáig számos példája volt annak, hogy a kálvini hitet megőrizni, meg­tartani azt jelentette, hogy egy közös­séghez való tartozást erősítettek ezál­tal a „hitük miatt szorongatott (kis)emberek.” A rendezvény végén megtudtuk, az ünnepségekre nem tudták ugyan elkészíttetni, de a vártemplomi egy­házközség azt tervezi, hogy szobrot állít Kálvin Jánosnak, hogy ezáltal is jelezzék: Marosvásárhelynek is helye van az 500 éves reformáció világtör­ténetében. Vajda György Kálvin, ember a torzkép mögött A Kálvin-év keretében a marosvásárhelyi reformátusság több rendezvénnyel tisztelgett az 500 évvel ezelőtt született reformátor emléke előtt. Az elmúlt hét végén és a hét közben lezajlott eseményekről beszámoltunk már, következik az október 31-i, a reformáció ünnepén tartott megemlékezés, amelyre mind a tíz marosvásárhelyi egyházközséget meghívták a Gecse Dániel utcai kistemplomba. Az ünnepi előadó, a vendéglátó egyházközség lelkésze, Lakatos Pé­ter érdekes és merész megközelítés­ben beszélt Kálvin Jánosról, akiről református templomokban mint fran­cia származású, párizsi teológián ta­nult, svájci reformátorról, humanista tudósról, a kálvinizmus névadójáról, a reformáció vezéralakjáról, ragyogó elméjű emberről, a legjobb egyház­szervezőről szoktak beszélni, akinek főműve A keresztény vallás rendsze­re, s aki a genfi egyházszervezettel modellt teremtett a református egyhá­zakban. Most más vonatkozásban esett szó Kálvinról, a lelkész úgy osz­latta el róla a téves elméleteket, hie­delmeket, állításokat, hogy közben meg is ismertette a hallgatósággal azokat. A Kálvin, ember a torzkép mögött című előadásban felszínre került az igazi Kálvin, akinek személye rejtély számunkra,­­ írásaiban, termékeny levelezésében nem beszél önmagáról, nem ismerjük az embert, aki az esz­mék mögött van. Beteges volt, kösz­­vénnyel, tbc-vel, migrénnel küszkö­dött. Nem volt szép szál ember, tra­gédiák üldözték, mind a három gye­reke, majd felesége 9 év házasság után elhunyt. Folyton meg kellett küzdenie ellenfeleivel - mondta az előadó, aki a templomban kivetített, Kálvinról készített arcképeket is ele­mezte, majd sorra cáfolta a Kálvinról tett kijelentéseket, hogy vérszomjas, frusztrált, homoszexuális, nőcsábász lett volna, aki - Balzac szerint - meg­szervezte a vallásos rémuralmat, vagy hogy diktátor, Szervét Mihály gyilkosa, valamint aszkéta lett vol­na.­­* Mindezek koholt vádak, hiszen Szervét Mihályt eretnekségért küld­ték máglyára, aki tagadta a gyermek­­keresztséget és a szentháromságot. De nem csak Szervétet, hanem min­den eretneket kivégeztek a XVI. szá­zadban. Kálvint a „kapitalizmus aty­jának” is nevezik, mert ideológiát szolgáltatva megváltoztatta a nyu­gati világ munkaszemléletét. Asz­kétának mondták, mert önmegtar­tóztató életet élt, mert azt javasolta, hogy a genfiek egy-egy lakomán ne szolgáljanak fel több mint 12 fogást és 4 liter bornál ne igyanak többet - hangzott el, miközben Kál­­vin-ábrázolásokat, festményeket, szobrokat, az emlékévben kiadott naptárakon szereplő rajzokat vetítet­ték a templomban. Mintegy össze­foglalóként egy Ravasz László­idézet került a kivetítőre: „Kálvin Jánost életén át végigkísérte az a tra­gikum, hogy másnak látták, mint ami volt; jobbnak vagy rosszabbnak, na­gyobbnak vagy kisebbnek.” Helyesen látni nehéz, azonban tény, hogy az ő nevéhez fűződik Genf, az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusának" megterem­tése, és ez olyan érdem, amelyet ma is csodál a világ, amire évszázadokon át feltekintettek, s amit nem lehet elvitatni tőle. Mezey Sarolta Fotó: Mezey Sarolta

Next