Népújság, 2009. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-02 / 277. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LXI. évfolyam 277. (17364.) sz., 2009. december 2., szerda 12 oldal, ára lej IDOJAnAd Az elődjével ellentétben inkább technokrata, mint politikus személyiségnek tartott Amano — mint azt első munkanapján, vezető tisztségviselők előtt tartott rövid beszédében maga is megjegyezte - viharos időkben kerül a szervezet élére. (Hivatalba lépett a MAI új főigazgatója) Változó Hőmérséklet: max.: I6°C min.: 2°C Tető alá került az iskola Kormányváltás után lelassult a fejlesztés Nyárádkarácsonfalvi Népújság az 5. oldalon Fotó: Nagy Tibor Nyerésre áll Geoana Egy közvélemény-kutatás eredménye Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnökjelöltje nyerné az elnökválasztás vasárnap sorra kerülő második fordulóját - derül ki egy közvélemény-kutatásból. Az Insomar intézet által készített és tegnap ismertetett felmérés az előző nap választói preferenciáját tükrözi. Eszerint a vasárnapi megmérettetésen a megkérdezettek 54 százaléka szavazna a PSD jelöltjére, Traian Basescu jelenlegi államfő - aki második mandátumára pályázik - a szavazatoknak csak a 46 százalékát gyűjtené össze. A felmérésbe bevont személyek 73 százaléka azért megy el szavazni a második fordulóban, hogy kedvenc jelöltjét támogassa, 27 százalékuk viszont pusztán azért akar az urna elé járulni, hogy ne az általa támogatott politikus ellenfele győzzön. A felmérés ez utóbbi kérdéssel a ,,negatív voksot” kívánta felmérni. Basescu szavazótáborának a többsége 18 és 34 év közötti, míg Geoana szavazóinak 55 százaléka az 55 és 64 év közötti korosztályból kerül ki. A Geoanát támogatók zöme - 57 százaléka - falun lakik, ez a szavazóréteg Basescu voksolói között csak 43 százalékot tesz ki. A felmérés szerint az erdélyiek többsége - 53 százaléka - Basescut kedveli, 47 százalékuk pedig Geoanára voksol. Románia többi történelmi régiójában a szavazatok többségét Geoana kapná meg, akárcsak Bukarestben, ahol a voksok 54 százalékára számíthat. A felmérés november 28-29-én készült, hibaszázaléka 1,5-3 százalék között mozog. 1 ^ F A WARM Egyes vélemények szerint a tanfelügyelőségen e célra létrehozón bizottság elsősorban a magyar tannyelvű óvodák, iskolák vezetőit utasította nagyobb mértékben, hogy állásokat szüntessenek meg. A román tagozatos iskolákkal ezúttal is elnézőbbek voltak, igaz a leépítések után ott nagyobb számban maradtak kis létszámú, illetve a törvényes előírásokhoz képest hiányos osztályok. (Leépítések a tanügyben) _____________________OS^pcxSpOp „Áldozati”falu Székelykakasd? A kakasdiak mindenesetre így érzik. Ha Bözödöt annak idején a víz árasztotta el parancsra, Kakasdot a szeméttel akarják elárasztani - vélekednek sokan. Több száz tiltakozó aláírást gyűjtöttek, és nem csak azok írtak alá, akiktől felvásárolták a földeket a majdani szeméttároló helyén. Már ha lesz ilyen Kakasdon. A szeméttároló létrehozási terve miatt kirobbant botrány ékes példája annak, ahogyan a hatóságok ma is - amikor Románia az Európai Unió tagja - megkerülik a közösséget, nem kommunikálnak egymással, hanem eldöntik egy falu sorsát. Természetesen a szemétügyet több irányból, a különböző érdekhordozók szemszögében lehet vizsgálni. Egyrészt ott vannak azok, akiktől olcsón felvásárolták valakik a földeket, majd többszörös haszonnal, 9 eurós négyzetméterenkénti áron továbbadták 41 Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalnak. (Érdekes, a minapi keresztúri tanácsülésen a községközponthoz közelebb levő, eladásra,bérbeadásra szánt területet az ingatlanszakértő 3,4 euróra becsülte, a képviselőik egy része pedig követelte, hogy piaci árat állapítsanak meg, végül újabb szakértői elemzést kértek. Addig kérik, míg olyan lesz, amilyennek akarják...?) Ott van a vásárhelyi polgármesteri hivatal, amely éppen ezzel a területtel „szállt be " a megye integrált hulladékkezelési tervébe. Vannak azok, akik megelégelték, hogy 50 éve hulladéktelep mellett élnek és unokáiknak jobb sorsot kívánnak, mint a szeméttelep-kombinát-szennyvíztelep gyilkos háromszöget. Ott van a mindenre készségesen rábólintó helyi tanács. És végül a megyei tanács, amelynek viszont meg kell oldania a megye hulladékproblémáját. Az EU több tízmillió eurót ad erre a célra - Maros megyének önerőből sosem lesz ennyi pénze. . A helyi közösség és a hatóságok közötti konfliktus immár eléggé elmélyült ahhoz, hogy meghiúsítsa a teljes tervet, vagy legalábbis oda vezethet, hogy a megyei tanácsnak nagy költségekkel újabb részénél kell készíttetnie más helyszínre. Az ellenkezők egy része bizonyára a földbiznisz, az átverés miatt haragszik (ők kevesen vannak), a legtöbben környezeti okok miatt ellenkeznek, de mindenki egyformán nehezményezi, hogy a közösséget nem kérdezték meg. Az illetékesek bizonyára úgy gondolták, a nyilvános vita utólag is megtörténhet, formalitásnak tekintették a közösség véleményének kikérését. Pedig ha megfelelő a kommunikáció, a tájékoztatás és átlátható az ügyintézés, ma már valószínűleg nem vitatkoznának a kakasdiak és a megyei tanács. A problémát nyilván meg kell oldani, egyezségre kell jutni valamilyen módon. Csakhogy most is azt tapasztaljuk, a tárgyalóasztal helyett mindenki a saját harcát vívja, a saját igazát védi, kígyót békát kiált a másikra. Hamarosan a közösség akaratára igen sokat adó Brüsszel is tudomást szerez a cirkuszról - kinek érdeke ez? Antalfi Imola Az egyesülést ünnepelték Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Nagy Tibor