Népújság, 2010. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2010-07-01 / 150. szám

2010. július 1., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Az államfő aláírta a takarékossági törvénycsomagot Mától érvényesek a megszorítások (MTI)­­ Traian Basescu aláírta a két törvényterve­zetből álló takarékossági törvénycsomagot, amely szerint egyebek között 25 százalékkal csökken­nek a közalkalmazotti bérek. Az elnöki hivatal közlemé­nye szerint az államfő mind­két jogszabályt aláírta. Basescu ezt szinte azonnal megtette, miután a parlament összhangba hozta a két terve­zetet az alkotmánybíróság múlt héten megfogalmazott kifogásaival. A taláros testület megállapította, hogy alkot­mányellenes a nyugdíjak 15 százalékkal való csökkentése, akárcsak a bírók, az ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak az újra­számítása. A kormány ezért volt kény­telen 24 százalékra emelni a bért a korábbi 19­ százalékos szintről. Ezt az intézkedést sürgősségi kormányrendelet révén hozta meg a kormány, a rendelet már meg is jelent a hivatalos közlönyben. Az el­lenzék nem gördített akadályt a két törvénytervezet gyors módosítása elé, és szinte egy­hangúlag elfogadta a két jog­szabályt, lehetővé téve, hogy azok minél hamarabb életbe lépjenek. Mindez azt jelenti, hogy a takarékossági csomag, akárcsak a bér-emelés már mától életbe lép. Alkalmazásuk sikerességé­től függ ugyanis, hogy Románia megkapja-e a Nemzetközi Valu­taalaptól a tavaly kötött 20 milli­árd euró értékű többoldalú nem­zetközi hitel megállapodás soron következő, 850 millió eurós részletét. Őrségváltás az uniós elnökségben (MTI)­­ Belgium veszi át ma Spanyolországtól fél évre az EU soros elnöki tisztségét, hogy aztán az év fordulóján Magyarországnak adja azt tovább. Uniós politikusok, diplomaták és elemzők több­nyire szerénynek értékelik a spanyol elnökség tel­jesítményét. Az EU-elnökségre készülő ország előzetesen mindig megfogalmazza saját tervezett prioritásait, azokat a témákat, amelyekre különösen nagy figyelmet kíván fordítani. A távlatosabb elképzelé­sek­­ a tagállamok közötti szo­rosabb gazdaságpolitikai ösz­­szehangolás, sőt a „közös gaz­dasági kormányzás” gondola­ta­i már a spanyolok fejéből pattantak ki, csakhogy itt a spanyolok „rosszkor voltak jó helyen”. A spanyol elnök­séggel kezdődött az új, „Lisszaboni Szerződés szerin­ti” időszámítás. A tagállami csúcsvezetők testületét jelentő Európai Tanácsnak immár egyszemélyi elnöke is van, Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök, aki ha­talmas energiával igyekezett mozgásteret kiharcolni magá­nak. A „gazdasági kormány­zás” forszírozását illetően lé­nyegében kivette a kezdemé­nyezést a spanyolok kezéből, akik már csak azért is kényte­lenek voltak engedni, mert nemzetgazdaságuk nem tarto­zik a válságot „tulajdonképpen egész jól”­­átvészelő gazdasá­gok közé. Éppen ellenkezőleg: a görög hitelválság kirobbaná­sa óta mást sem hallani, mint aggódó hangokat, hogy eset­leg a spanyolok is segítségre szorulhatnak. Ezen aggodal­makat mindeddig sikerült visszafogni a határozott hangú cáfolatokkal, de tény, hogy a spanyolok nem tudtak vezér­szerepet játszani a „hogyan húzzuk ki Európát a válság sarából” projektben. Soros elnökként mégis ne­kik kellett volna megvalósítani olyan terveket, mint például a kockázati befektetési alapok megregulázása, a pénzügyi piacok szabályozása. E téren meglehetősen bizonytalankod­tak, és összességében nagy az időbeli csúszás. Igaz, ha a tag­államokból hiányzik a közös cselekvés iránti lelkesedés, akkor a soros országelnökség önmagában semmit nem tud elérni - tekintélye csupán a kompromisszumok fáradhatat­lan kereséséből és megtalálá­sából, az elodázhatatlan teen­dők tudatosításából fakadhat. A spanyolokat követő bel­gáknak eszük ágában sem lesz rivalizálni Van Rompuyjel. Ellenkezőleg: előre jelezték, hogy lehetőséget kívánnak adni az Európai Tanács elnö­kének elképzelései kibonta­koztatásához, segíteni akar­ják az új, még helyét kereső funkció intézményes be­ágyazódását. Ha minden jól megy, ez a beágyazódás a belga elnökség végére, a ma­gyar elnökség kezdetére lé­nyegében már meg is törté­nik. Van Rompuynek a jelek szerint nem csupán a közös gazdaságpolitikai célfelada­tok meghirdetésében lesz erőteljes a hangja, hanem a külpolitikában is. Az ELI kül- és bizton­ságpolitikai főképviselőjét, Catherine Ashtont ugyanis egy ideig még alaposan lefoglalják a Lisszaboni Szerződés alap­ján létrehozandó új európai külügyi apparátus megszerve­zésének a feladatai. Érzékeny csapás Merkel kancellár számára Nem hozott eredményt a német elnökválasztás első fordulója (MTI)­­ Nem hozott eredményt a német elnökvá­lasztás első fordulója: a szerdai szavazáson sem a kormánypártok jelöltje, Christian Wulff, sem az esélyesebb ellenjelölt Joachim Gauck nem szerzett abszolút többséget. A második fordulóban az új államfő megválasztásához ismét abszolút többség szüksé­ges. Ha ezt egyik jelölt sem kapja meg, harmadik fordulót rendeznek, amelyben már az egyszerű többség is elegendő. Németország új elnökét közvetett módon, az erre a célra létrehozott szövetségi közgyűlés választja meg. Az 1244 tagú testületben fele-fele arányban foglaltak a Bundes­tag képviselői, illetve a tarto­mányok többnyire közéleti delegáltjai. A szavazás első fordulójában Christian Wulff 600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Baloldal pártjának önálló jelöltje, Lukrezia Jochimsen 126 sza­vazathoz jutott. Az első állásfoglalások sze­rint a kormánypárti padsorok­ból mintegy 40 képviselő Gauckra adhatta le voksát. A koalíciós pártok ugyanis a tes­tületben 644 mandátummal rendelkeznek, és közülük csak kevesen nem vettek részt a szavazáson. A voksolás titkos volt, mindazonáltal az ered­mények egyértelművé tették, hogy az előzetesen megköve­telt szavazási pártfegyelmet a koalíciós pártok nem tartották be. Mindez - bármi is lesz a szavazás második, sőt adott esetben harmadik fordulójának ered­ménye - érzékeny csapás Angela Merkel kancellár, CDU-elnök és az általa vezetett koalí­ció számára. Amennyiben a második forduló sem hoz eredményt, a harmadikban a Baloldal pártja lehet a mérleg nyelve. Amennyiben ugyan­is a reformkommunista párt küldöttei lemondanak saját - teljesen esélytelen - jelöltjük támogatásáról, óriási meglepe­tésre eldönthetik a szavazást Gauck javára, Wulff ellené­ben. Mindez beláthatatlan bel­politikai következményekkel járhat. A háború utáni német elnök­választások történetében eddig kétszer fordult elő, hogy­ az új államfő megválasztásához há­rom fordulóra volt szükség. Christian Wulff Megvonnák a támogatást a notórius hiánytúllépőtől (MTI)­­ Uniós támogatások megvonása is szere­pel azon a listán, amelyet az Európai Bizottság ja­vasol az államháztartási konszolidációval nem ki­elégítő módon haladó euróövezeti országok szankcionálására. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete szerdán ismertette egy szigorúbb költ­ségvetési és makrogazdasági felügyeletre vonatkozó elkép­zeléseit, amelytől azt várja, hogy javul a költségvetési fe­gyelem a tagországokban, és gazdaságaik ellenállóbbak, fel­készültebbek lesznek, ha újabb gazdasági válság fenyegetne. José­­Manuel Durao Barroso, a testület elnöke a témáról kiadott közleményben hangoztatta, hogy bár az unió számos eszközzel rendelkezik a gazdasági együttműködés javítására, a mostani válság megmutatta, hogy egyrészt ezeket nem használja ki telje­sen, másrészt továbbiakra van szükség, hogy a rendszer problémamentesen működjön. Az új eszközök között sze­repel a nemzeti költségvetések előzetes egyeztetése is, a tar­tós hiánnyal küzdők számára pedig szankcióként egy ka­mattal is terhelt letét bevezeté­se. Az uniós forrásoktól (kohéziós vagy mezőgazdasá­gi támogatásoktól) akkor es­hetne el egy euróövezeti ál­lam, ha hiányát az EU több­szöri „ajánlása” ellenére sem szorítaná a megadott szint alá. A végrehajtó testület azt is fontosnak tartja, hogy az uniós tagországok egyszerre nyújt­sák be pénzügyi stabilitási, illetve konvergencia-program­jaikat, valamint a szerkezeti reformokat is tartalmazó nem­zeti programjaikat. Ezek - az előzetes költségvetési egyezte­téssel együtt - lennének hivatot­tak garantálni, hogy a nemzeti fejlesztési törekvések egy irány­ban haladnak az uniós közös célkitűzések teljesítésével. Olli Rehn pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján úgy fogalma­zott, hogy az EU-nak fokozot­tabb gazdaság koordinációra van szüksége, de nagyobb szigorra is a szabályok alkal­mazásában, hogy a jövőben elejét vegye a kisiklásoknak és visszaszerezze a bizalmat. A bizottsági javaslatot - amely várhatóan csak ősszel, más uniós intézményekkel folytatott előzetes konzultáci­ók után válik hivatalossá - az EU-tagországoknak és az Eu­rópai Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk. Elsőként a ter­vek szerint a pénzügyminisz­terek tanácsa vitatja majd meg július közepén. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Demeter András a közszolgálati rádió élén A döntés abszolút premiernek számít, hiszen román közszolgálati médiumnak még sohasem volt magyar első számú vezetője. Demeter Andrást - aki eddig a művelődési minisztérium államtitkári posztját töltötte be, korábban pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója volt - a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelölte erre a­­tisztségre. A romániai közszolgálati rádió és televízió vezetőségválasztási szabályai szerint a parlament­nek előbb meg kellett választania a két intézmény igazgatótanácsát, amely a parlamenti pártok által tá­mogatott tagokból áll. A rádió élén álló grémiumba bekerült Demeter is, majd az igazgatótanácsi tagok­nak maguk közül kellett javasolniuk egy személyt a testület elnöki posztjára, parlamenti jóváhagyásra. A törvények szerint ez a személy az igazgatótanácsi elnöki tisztség mellett a rádió vezérigazgatói funkció­ját is betölti. Átadták a Bolyai ösztöndíjakat Száznegyvenhat Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, 53 Bolyai-emléklapot és 15 Bolyai-plakettet osztottak ki fiatal kutatóknak a Magyar Tudományos Akadémi­án a Bolyai-nap alkalmából szerdán megrendezett ünnepi ülésen. Pálfy Péter Pál, az ösztöndíj kuratóri­umának elnöke megnyitó beszédében elmondta: 441 érvényes pályázat érkezett, ezek egyharmadát díjazták a három évre szóló, havi bruttó 124 500 fo­rintos ösztöndíjjal. Kiemelte, hogy az elutasítottak je­lentős része is megérdemelte volna a juttatást, azon­ban az anyagi források szűkössége miatt az ő támo­gatásukra már nem volt lehetőség. A korlátozott pénzügyi eszközök és a tavalyi nagyszámú - több mint 200 - díjazott következtében idén az eddigi leg­kisebb az ösztöndíjban részesülők száma. Megalakult a Duna Menti Kamarák Szövetsége Az erről szóló dokumentumot Budapesten írta alá szerdán a nyolc Duna-menti ország regionális keres­kedelmi és iparkamarájának vezetője. Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária együttműködésének célja, hogy az államhatárokat eltörölve a Duna menti térségben lévő kamarák együttműködését összehan­golják. A szövetségen belüli együttműködés során prioritásként kezelik a pénzügyi fejlődést, valamint a munkanélküliség csökkentését elsősorban a helyi foglalkoztatás ösztönzésével, ezenkívül aktívan együtt szeretnének működni a balti államokkal is - olvasható a kitűzött célok között. Nőtt az árvizek halálos áldozatainak száma Alin Maghiar, az országos katasztrófavédelmi fel­ügyelőség szóvivője elmondta, hogy a romániai ára­dások következtében eddig összesen 21-en vesztet­ték életüket, egy személyt eltűntnek nyilvánítottak és több ezer embert költöztettek ki házaikból. Újra megnyitják a Transzfoga­rast Újra megnyitják a gépkocsiforgalomnak a 70 transzfogarasi országutat. Július 1 és október 31. kö­zött ismét lehet majd közlekedni az Argeș megyei Bascovtól a Brassó-Szebent összekötő 1-es ország­úig tartó szakaszon, jelentette be szerdán az Orszá­gos Útügyi Vállalat (CNADNR). Arra kérik a forga­lomban résztvevőket, tartsák tiszteletben a közle­kedési táblák útmutatásait, mert ezen az útvo­nalon sok a veszélyes szakasz. Figyelmeztetik a járművezetőket, hogy a 104+000 km és a 129+900 (Báb­a vízesés) között tilos éjszaka, 21.00 és 07.00 óra között közlekedni, derül ki az útügy közleményéből. Tiltások vannak néhány sza­kaszon, ahol kőomlás lehetséges. Drágult a cigaretta Csütörtöktől egy csomag cigaretta ára átlagosan egy lejjel több lesz az áruforgalmi adó és a jövedéki ga­rancia növelése miatt, így a romániai piacon legol­csóbban forgalmazott cigaretta csomagonkénti ára 9,9 lej lesz. Hurrikánná erősödött az Alex Erős földrengés Mexikóban Az idei atlanti-óceáni hurrikánszezon első hurrikánja mintegy 120 kilométer/órás szelekkel közeledett szerdán a szárazföldhöz a texasi-mexikói határ köze­lében. A szélvihar okozta heves esőzések egy nő halálát okozták a dél-mexikói Oaxaca szövetségi ál­lamában: az áldozatra rádőlt egy átázott fal —közölte a polgári védelem. Erős, a Richter-skála szerinti 6,5 fokos földrengés rázta meg Mexikó déli részét szerdán a korai órák­ban - jelentette az Egyesült Államok földtani intézete (USGS). A földmozgást helyi idő szerint hajnali 2 óra 22 perckor regisztrálták, epicentruma az Oaxaca ál­lambeli Pinotepa Nacionaltól 41 kilométerrel észak­keletre, a mexikói­­fővárostól pedig 355 kilométerre volt. Hírek szerint a rengést Mexikóváros központjá­ban is érezni lehetett: egyesek kimenekültek házuk­ból, de az áramellátással és a telefonos összekötte­téssel nem volt gond. A polgári védelem munkatársai egyelőre nem számoltak be sebesültekről és anyagi károkról sem.

Next