Népújság, 2010. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2010-07-01 / 150. szám
2010. július 1., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Az államfő aláírta a takarékossági törvénycsomagot Mától érvényesek a megszorítások (MTI) Traian Basescu aláírta a két törvénytervezetből álló takarékossági törvénycsomagot, amely szerint egyebek között 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek. Az elnöki hivatal közleménye szerint az államfő mindkét jogszabályt aláírta. Basescu ezt szinte azonnal megtette, miután a parlament összhangba hozta a két tervezetet az alkotmánybíróság múlt héten megfogalmazott kifogásaival. A taláros testület megállapította, hogy alkotmányellenes a nyugdíjak 15 százalékkal való csökkentése, akárcsak a bírók, az ügyészek és az alkotmánybírósági tagok kiemelt nyugdíjainak az újraszámítása. A kormány ezért volt kénytelen 24 százalékra emelni a bért a korábbi 19 százalékos szintről. Ezt az intézkedést sürgősségi kormányrendelet révén hozta meg a kormány, a rendelet már meg is jelent a hivatalos közlönyben. Az ellenzék nem gördített akadályt a két törvénytervezet gyors módosítása elé, és szinte egyhangúlag elfogadta a két jogszabályt, lehetővé téve, hogy azok minél hamarabb életbe lépjenek. Mindez azt jelenti, hogy a takarékossági csomag, akárcsak a bér-emelés már mától életbe lép. Alkalmazásuk sikerességétől függ ugyanis, hogy Románia megkapja-e a Nemzetközi Valutaalaptól a tavaly kötött 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi hitel megállapodás soron következő, 850 millió eurós részletét. Őrségváltás az uniós elnökségben (MTI) Belgium veszi át ma Spanyolországtól fél évre az EU soros elnöki tisztségét, hogy aztán az év fordulóján Magyarországnak adja azt tovább. Uniós politikusok, diplomaták és elemzők többnyire szerénynek értékelik a spanyol elnökség teljesítményét. Az EU-elnökségre készülő ország előzetesen mindig megfogalmazza saját tervezett prioritásait, azokat a témákat, amelyekre különösen nagy figyelmet kíván fordítani. A távlatosabb elképzelések a tagállamok közötti szorosabb gazdaságpolitikai öszszehangolás, sőt a „közös gazdasági kormányzás” gondolatai már a spanyolok fejéből pattantak ki, csakhogy itt a spanyolok „rosszkor voltak jó helyen”. A spanyol elnökséggel kezdődött az új, „Lisszaboni Szerződés szerinti” időszámítás. A tagállami csúcsvezetők testületét jelentő Európai Tanácsnak immár egyszemélyi elnöke is van, Herman Van Rompuy volt belga miniszterelnök, aki hatalmas energiával igyekezett mozgásteret kiharcolni magának. A „gazdasági kormányzás” forszírozását illetően lényegében kivette a kezdeményezést a spanyolok kezéből, akik már csak azért is kénytelenek voltak engedni, mert nemzetgazdaságuk nem tartozik a válságot „tulajdonképpen egész jól”átvészelő gazdaságok közé. Éppen ellenkezőleg: a görög hitelválság kirobbanása óta mást sem hallani, mint aggódó hangokat, hogy esetleg a spanyolok is segítségre szorulhatnak. Ezen aggodalmakat mindeddig sikerült visszafogni a határozott hangú cáfolatokkal, de tény, hogy a spanyolok nem tudtak vezérszerepet játszani a „hogyan húzzuk ki Európát a válság sarából” projektben. Soros elnökként mégis nekik kellett volna megvalósítani olyan terveket, mint például a kockázati befektetési alapok megregulázása, a pénzügyi piacok szabályozása. E téren meglehetősen bizonytalankodtak, és összességében nagy az időbeli csúszás. Igaz, ha a tagállamokból hiányzik a közös cselekvés iránti lelkesedés, akkor a soros országelnökség önmagában semmit nem tud elérni - tekintélye csupán a kompromisszumok fáradhatatlan kereséséből és megtalálásából, az elodázhatatlan teendők tudatosításából fakadhat. A spanyolokat követő belgáknak eszük ágában sem lesz rivalizálni Van Rompuyjel. Ellenkezőleg: előre jelezték, hogy lehetőséget kívánnak adni az Európai Tanács elnökének elképzelései kibontakoztatásához, segíteni akarják az új, még helyét kereső funkció intézményes beágyazódását. Ha minden jól megy, ez a beágyazódás a belga elnökség végére, a magyar elnökség kezdetére lényegében már meg is történik. Van Rompuynek a jelek szerint nem csupán a közös gazdaságpolitikai célfeladatok meghirdetésében lesz erőteljes a hangja, hanem a külpolitikában is. Az ELI kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, Catherine Ashtont ugyanis egy ideig még alaposan lefoglalják a Lisszaboni Szerződés alapján létrehozandó új európai külügyi apparátus megszervezésének a feladatai. Érzékeny csapás Merkel kancellár számára Nem hozott eredményt a német elnökválasztás első fordulója (MTI) Nem hozott eredményt a német elnökválasztás első fordulója: a szerdai szavazáson sem a kormánypártok jelöltje, Christian Wulff, sem az esélyesebb ellenjelölt Joachim Gauck nem szerzett abszolút többséget. A második fordulóban az új államfő megválasztásához ismét abszolút többség szükséges. Ha ezt egyik jelölt sem kapja meg, harmadik fordulót rendeznek, amelyben már az egyszerű többség is elegendő. Németország új elnökét közvetett módon, az erre a célra létrehozott szövetségi közgyűlés választja meg. Az 1244 tagú testületben fele-fele arányban foglaltak a Bundestag képviselői, illetve a tartományok többnyire közéleti delegáltjai. A szavazás első fordulójában Christian Wulff 600 voksot, míg riválisa, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck 499 szavazatot szerzett. A Baloldal pártjának önálló jelöltje, Lukrezia Jochimsen 126 szavazathoz jutott. Az első állásfoglalások szerint a kormánypárti padsorokból mintegy 40 képviselő Gauckra adhatta le voksát. A koalíciós pártok ugyanis a testületben 644 mandátummal rendelkeznek, és közülük csak kevesen nem vettek részt a szavazáson. A voksolás titkos volt, mindazonáltal az eredmények egyértelművé tették, hogy az előzetesen megkövetelt szavazási pártfegyelmet a koalíciós pártok nem tartották be. Mindez - bármi is lesz a szavazás második, sőt adott esetben harmadik fordulójának eredménye - érzékeny csapás Angela Merkel kancellár, CDU-elnök és az általa vezetett koalíció számára. Amennyiben a második forduló sem hoz eredményt, a harmadikban a Baloldal pártja lehet a mérleg nyelve. Amennyiben ugyanis a reformkommunista párt küldöttei lemondanak saját - teljesen esélytelen - jelöltjük támogatásáról, óriási meglepetésre eldönthetik a szavazást Gauck javára, Wulff ellenében. Mindez beláthatatlan belpolitikai következményekkel járhat. A háború utáni német elnökválasztások történetében eddig kétszer fordult elő, hogy az új államfő megválasztásához három fordulóra volt szükség. Christian Wulff Megvonnák a támogatást a notórius hiánytúllépőtől (MTI) Uniós támogatások megvonása is szerepel azon a listán, amelyet az Európai Bizottság javasol az államháztartási konszolidációval nem kielégítő módon haladó euróövezeti országok szankcionálására. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete szerdán ismertette egy szigorúbb költségvetési és makrogazdasági felügyeletre vonatkozó elképzeléseit, amelytől azt várja, hogy javul a költségvetési fegyelem a tagországokban, és gazdaságaik ellenállóbbak, felkészültebbek lesznek, ha újabb gazdasági válság fenyegetne. JoséManuel Durao Barroso, a testület elnöke a témáról kiadott közleményben hangoztatta, hogy bár az unió számos eszközzel rendelkezik a gazdasági együttműködés javítására, a mostani válság megmutatta, hogy egyrészt ezeket nem használja ki teljesen, másrészt továbbiakra van szükség, hogy a rendszer problémamentesen működjön. Az új eszközök között szerepel a nemzeti költségvetések előzetes egyeztetése is, a tartós hiánnyal küzdők számára pedig szankcióként egy kamattal is terhelt letét bevezetése. Az uniós forrásoktól (kohéziós vagy mezőgazdasági támogatásoktól) akkor eshetne el egy euróövezeti állam, ha hiányát az EU többszöri „ajánlása” ellenére sem szorítaná a megadott szint alá. A végrehajtó testület azt is fontosnak tartja, hogy az uniós tagországok egyszerre nyújtsák be pénzügyi stabilitási, illetve konvergencia-programjaikat, valamint a szerkezeti reformokat is tartalmazó nemzeti programjaikat. Ezek - az előzetes költségvetési egyeztetéssel együtt - lennének hivatottak garantálni, hogy a nemzeti fejlesztési törekvések egy irányban haladnak az uniós közös célkitűzések teljesítésével. Olli Rehn pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az EU-nak fokozottabb gazdaság koordinációra van szüksége, de nagyobb szigorra is a szabályok alkalmazásában, hogy a jövőben elejét vegye a kisiklásoknak és visszaszerezze a bizalmat. A bizottsági javaslatot - amely várhatóan csak ősszel, más uniós intézményekkel folytatott előzetes konzultációk után válik hivatalossá - az EU-tagországoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk. Elsőként a tervek szerint a pénzügyminiszterek tanácsa vitatja majd meg július közepén. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Demeter András a közszolgálati rádió élén A döntés abszolút premiernek számít, hiszen román közszolgálati médiumnak még sohasem volt magyar első számú vezetője. Demeter Andrást - aki eddig a művelődési minisztérium államtitkári posztját töltötte be, korábban pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója volt - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelölte erre atisztségre. A romániai közszolgálati rádió és televízió vezetőségválasztási szabályai szerint a parlamentnek előbb meg kellett választania a két intézmény igazgatótanácsát, amely a parlamenti pártok által támogatott tagokból áll. A rádió élén álló grémiumba bekerült Demeter is, majd az igazgatótanácsi tagoknak maguk közül kellett javasolniuk egy személyt a testület elnöki posztjára, parlamenti jóváhagyásra. A törvények szerint ez a személy az igazgatótanácsi elnöki tisztség mellett a rádió vezérigazgatói funkcióját is betölti. Átadták a Bolyai ösztöndíjakat Száznegyvenhat Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, 53 Bolyai-emléklapot és 15 Bolyai-plakettet osztottak ki fiatal kutatóknak a Magyar Tudományos Akadémián a Bolyai-nap alkalmából szerdán megrendezett ünnepi ülésen. Pálfy Péter Pál, az ösztöndíj kuratóriumának elnöke megnyitó beszédében elmondta: 441 érvényes pályázat érkezett, ezek egyharmadát díjazták a három évre szóló, havi bruttó 124 500 forintos ösztöndíjjal. Kiemelte, hogy az elutasítottak jelentős része is megérdemelte volna a juttatást, azonban az anyagi források szűkössége miatt az ő támogatásukra már nem volt lehetőség. A korlátozott pénzügyi eszközök és a tavalyi nagyszámú - több mint 200 - díjazott következtében idén az eddigi legkisebb az ösztöndíjban részesülők száma. Megalakult a Duna Menti Kamarák Szövetsége Az erről szóló dokumentumot Budapesten írta alá szerdán a nyolc Duna-menti ország regionális kereskedelmi és iparkamarájának vezetője. Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária együttműködésének célja, hogy az államhatárokat eltörölve a Duna menti térségben lévő kamarák együttműködését összehangolják. A szövetségen belüli együttműködés során prioritásként kezelik a pénzügyi fejlődést, valamint a munkanélküliség csökkentését elsősorban a helyi foglalkoztatás ösztönzésével, ezenkívül aktívan együtt szeretnének működni a balti államokkal is - olvasható a kitűzött célok között. Nőtt az árvizek halálos áldozatainak száma Alin Maghiar, az országos katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője elmondta, hogy a romániai áradások következtében eddig összesen 21-en vesztették életüket, egy személyt eltűntnek nyilvánítottak és több ezer embert költöztettek ki házaikból. Újra megnyitják a Transzfogarast Újra megnyitják a gépkocsiforgalomnak a 70 transzfogarasi országutat. Július 1 és október 31. között ismét lehet majd közlekedni az Argeș megyei Bascovtól a Brassó-Szebent összekötő 1-es országúig tartó szakaszon, jelentette be szerdán az Országos Útügyi Vállalat (CNADNR). Arra kérik a forgalomban résztvevőket, tartsák tiszteletben a közlekedési táblák útmutatásait, mert ezen az útvonalon sok a veszélyes szakasz. Figyelmeztetik a járművezetőket, hogy a 104+000 km és a 129+900 (Bába vízesés) között tilos éjszaka, 21.00 és 07.00 óra között közlekedni, derül ki az útügy közleményéből. Tiltások vannak néhány szakaszon, ahol kőomlás lehetséges. Drágult a cigaretta Csütörtöktől egy csomag cigaretta ára átlagosan egy lejjel több lesz az áruforgalmi adó és a jövedéki garancia növelése miatt, így a romániai piacon legolcsóbban forgalmazott cigaretta csomagonkénti ára 9,9 lej lesz. Hurrikánná erősödött az Alex Erős földrengés Mexikóban Az idei atlanti-óceáni hurrikánszezon első hurrikánja mintegy 120 kilométer/órás szelekkel közeledett szerdán a szárazföldhöz a texasi-mexikói határ közelében. A szélvihar okozta heves esőzések egy nő halálát okozták a dél-mexikói Oaxaca szövetségi államában: az áldozatra rádőlt egy átázott fal —közölte a polgári védelem. Erős, a Richter-skála szerinti 6,5 fokos földrengés rázta meg Mexikó déli részét szerdán a korai órákban - jelentette az Egyesült Államok földtani intézete (USGS). A földmozgást helyi idő szerint hajnali 2 óra 22 perckor regisztrálták, epicentruma az Oaxaca állambeli Pinotepa Nacionaltól 41 kilométerrel északkeletre, a mexikóifővárostól pedig 355 kilométerre volt. Hírek szerint a rengést Mexikóváros központjában is érezni lehetett: egyesek kimenekültek házukból, de az áramellátással és a telefonos összeköttetéssel nem volt gond. A polgári védelem munkatársai egyelőre nem számoltak be sebesültekről és anyagi károkról sem.