Népújság, 2010. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2010-10-01 / 229. szám
2010. október 1., péntek Önkormányzati választások Magyarországon (MTI) Október 3-án a rendszerváltás óta hatodik alkalommal rendeznek önkormányzati és budapesti főpolgármester-választást Magyarországon. A magyar Országgyűlés 1990. augusztus 3-án fogadta el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló LXIV. törvényt. Ez a jogszabály úgy rendelkezett, hogy a 10 ezernél több lakosú településen és budapesti kerületben a képviselőket kétszavazatos választási rendszerben választják - a képviselők fele egyéni választókerületekben, a másik fele listáról kap mandátumot. Az 1990. évi új önkormányzati választójogi törvénynek megfelelően jelentősen csökkent az önkormányzati választásokon megválasztandó budapesti képviselők száma. Az addigi 1464 helyett a budapesti polgároknak 806 helyi képviselője lett. Közülük 414-et az egyéni választókerületekben, 392-t a pártok és társadalmi szervezetek listáján választottak meg. A 88 tagú fővárosi közgyűlésben helyet kapott 22 kerületi polgármester, s további 66 tagot közvetlenül választottak. A fővárosban három szavazólap volt, amelyeken az egyéni választókerületi jelöltekre, a kerületi listákra és a fővárosi listákra lehetett szavazni. 1990-ben az önkormányzati választás kétfordulós volt. 1994. szeptember 30-án az Országgyűlés módosította az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényt, ennek nyomán egyfordulóssá vált az önkormányzati választás, a polgármestereket, beleértve Budapest főpolgármesterét is azóta közvetlenül választják. A magyar Országgyűlés 2010. június 8-án új törvényt fogadott el a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, amely megváltoztatta többek közt az önkormányzati képviselő-testületek létszámát. Eszerint a fővárosi közgyűlés tagjainak számát a választás évének január 1-jei lakosságszáma alapján kell meghatározni. A képviselők számára vonatkozó szabály módosulásával a Fővárosi Közgyűlés tagjainak száma a négy évvel ezelőttinek felére csökkent, mert minden 50 ezer lakos után egy képviselő választható. Tehát a korábbi 66 fős közgyűlés helyett 33 fős testületet választhatnak a budapestiek fővárosi listán, s a Közgyűlés 34. tagja a főpolgármester lesz. A kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz. Az új jogszabály megváltoztatta a főpolgármesterjelölt-állítás szabályait is, így a korábbi 0,5 százalék helyett az idén már a magyar főváros választópolgárainak kétszázalékos ajánlására (több mint 28 ezer érvényes ajánlószelvény) volt szükség ahhoz, hogy valaki főpolgármester-jelölt lehessen. Az október 3-i választásokra nyilvántartásba vett főpolgármester-jelöltek (betűrendben): Horváth Csaba (MSZP), Jávor Benedek (Lehet Más a Politika), Staudt Gábor (Jobbik), Tarlós István (Fidesz-KDNP). (MTI) A romák Franciaországból történt tömeges kitoloncolása ügyében hozott európai bizottsági döntés után a Die Presse című napilap kommentárjában úgy vélte, hogy az Európai Unió fél szemére megvakul, amikor nagyobb tagállamainak vétségeiről van szó. Az osztrák újság szerint felmerül a kérdés: vajon tudják-e még garantálni az unió intézményei a tagországok korrekt egymás mellett élését, vagy az igazságosság és az igazságtalanság közti kompromisszumra kényszerülnek a nagyobb hatalmú államok erőteljes befolyása miatt. Szerdán Brüsszel felszólította a francia hatóságokat, hogy ültessék át a francia jogrendbe a mozgásszabadságot biztosító európai előírásokat. Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet - a kötelezettségszegési eljárások keretében - megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről. A Die Presse csütörtöki számában megjelent kommentár szerint maga az a tény, hogy Brüsszelnek ilyen sokáig tartott döntést hoznia a kérdésben, már megmutatja, hogy a bizottság milyen nagy aggodalmak közepette képes csak reagálni a nagyobb tagállamok kötelezettségszegési ügyeire. Kifejezetten komor fejleménynek tekinthető, hogy Párizs végül egy enyhe rendreutasítással megúszta az esetet: az uniós állampolgárok mozgásszabadságának megsértése címén ugyan felelősségre vonhatják, de a romákkal szembeni raszszista élv eljárása miatt nem kell büntetéstől tartania-jegyzi meg az osztrák újság. Az Európai Bizottság gyengének bizonyult, és meghátrált egy befolyásos, nagy tagállammal szemben - folytatja a cikk írója. A testület mereven elutasította Viviane Reding igazságügyi biztos - „kétségkívül szükséges” - kirohanását, amelyben a luxemburgi politikus azt szorgalmazta, hogy indítsanak kötelezettségszegési eljárást Párizs ellen a romákkal szembeni etnikai diszkrimináció miatt. „Az az ország, ahol annak idején lefektették az egyenlőség alapelvét, a jelek szerint nyugodtan sutba dobhatja a jog előtti egyenlőség alapelvét. Brüsszel szemet hunyt afölött, hogy a francia belügyminisztérium kifejezetten romák kitoloncolására adott utasítást. Szemet hunyt afölött is, hogy minderről a francia vezetés nem mondott igazat. Azt pedig teljes mértékben a szőnyeg alá söpörte, hogy az egész ügy valójában csak egy politikai nyomás alatt álló elnök gyengére sikeredett belpolitikai elterelő hadművelete volt. A bizottság azt már nyilvánvalóan csak az európai alapjogok »járulékos károsodásaként« fogja fel, hogy uniós állampolgárokat ért hátrányos megkülönböztetés a romák kitoloncolása során” - írta a Die Presse. (MTI) - A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) diszkriminatívnak tartja a 2011. évi ukrán felsőoktatási felvételi rend tervezetét, amely továbbra sem teszi lehetővé az emelt szintű érettségit az oktatás nyelvéből a nemzetiségi iskolák végzősei számára - írta csütörtökön megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap. A cikk szerint a KMPSZ legutóbbi elnökségi ülésén elemezte az új felsőoktatási felvételi rend tervezetét, és arra a megállapításra jutott, hogy az a lényegi kérdéseket illetően nem tér el a korábbi, sokat bírált szabályzattól, sőt több ponton még „merevebb" lett. A pedagógusszövetség diszkriminatívnak tartja, hogy a magyar iskolák végzőseinek ukrán nyelvből és irodalomból továbbra is ugyanazt a vizsgatesztet kell teljesíteniük, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett felvételizőknek. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöksége szerint abszurd, hogy magyar nyelv és irodalom szakra 2011 -ben is ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből és valamely európai idegen nyelvből vagy oroszból tett emelt szintű érettségi vizsgák alapján nyerhetnek felvételt a jelentkezők. A KMPSZ sértőnek tartja, hogy míg az orosz nyelv választható vizsgatárgy lesz, addig a magyar nyelv és irodalom továbbra sem lesz az. Egyúttal arra emlékeztet, hogy a legutóbbi elnökválasztási kampányban Viktor Janukovics beregszászi látogatása során ígéretet tett a nyelvi kérdés rendezésére, illetve az emelt szintű érettségi rendszer minden nemzeti kisebbséget egyformán sújtó problémájának megoldására. Mivel a KMPSZ vezetése az ukrán médiában megjelenő „kampányízű, pozitív változásokat sugalló” vélemények és ígéretek ellenére sem érzékeli az ukrajnai magyar oktatást sújtó problémák megoldását, ezért ismét levélben fordul az illetékes minisztériumhoz és Viktor Janukovics államfőhöz. (MTI/dpa) - Nigériai és brazíliai környezetvédőknek, eg faluközösségeket építő nepáli alapítványnak és izraeli orvosoknak ítélték oda az idei alternatív Nobel-díjat - jelentették be csütörtökön a svéd fővárosban. A stockholmi Right Livelihood Award (Helyes Életmód Díj) alapítvány indoklása szerint a felsoroltak azzal érdemelték ki a kitüntetést, hogy kiemelkedő, példás módon léptek fel az „alulról jövő változások" megvalósításáért. A díjazottak összesen 200 ezer euró támogatásban részesülnek. Az egyik díjat Naimmo Bassey nigériai környezetvédő kapta, amiért ,, rámutatott az olajkitermelés társadalmi költségeire ”. A Brazíliában élő, osztrák származású Erwin Kräutler püspök az indián őslakosok védelmében folytatott tevékenységéért részesült a kitüntetésben. A nepáli Sappros szervezet és alapítója, Srikrisna Upadhjaj azzal mutatott példát, hogy faluközösségeket mozgósított a saját szegénységük elleni harcra. Negyedikként az izraeli Orvosok az Emberi Jogokért (PHR) szervezetet tüntette ki a svéd alapítvány „ azért a lankadatlan szellemiségért, amellyel kiállnak minden ember egészséghez való jogáért Izraelben és Palesztinában ". A Jakob von Uexküll német-svéd író, egykori európai parlamenti képviselő által 1980-ban alapított Helyes Életmód Díjat évről évre olyan személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre. Bár a díjat osztó alapítvány maga sosem használja az alternate „Nobel-díj" kifejezést, mégis ezt tartják a svéd kémikus alapította Nobel-díj legautentikusabb kiegészítésének. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Magyar iskolaközpont épül Szamosújváron Magyar tannyelvű szórvány-iskolaközpont építéséhez kezdett a szamosújvári Téka Alapítvány. Az intézmény épületének alapkövét október 9-én helyezik el. A Téka Alapítvány tizenegy évvel ezelőtt, a Kallós Zoltán Alapítvánnyal közösen indította el a térségben a mára már sikeresnek bizonyuló mezőségi szórványoktatási programot. A program lényege, hogy a Mezőség tájegységén szórványban élő kis- és középiskolás diákoknak minőségi magyar oktatást biztosítsanak. A 11 év alatt két kollégiumi épület létesült, egy Válaszúton, egy másik pedig Szamosújváron. Jelenleg Szamosújváron négy iskolában működnek magyar tannyelvű osztályok. Az elképzelések szerint ezeket az osztályokat vonnák össze a megépítendő Kemény Zsigmond Mezőségi Szórvány-iskolaközpontba, ahová a környező falvak magyar diákjai járnának majd. Rovásírás a román feliratra A Csíkszeredai hatóságok nyomozást indítottak annak ügyében, hogy a keddről szerdára virradó éjjel ismeretlen tettesek rovásírásos városnév-felirattal takarták el a város be- és kijáratánál található névtáblák román feliratát. Olguta Vasilescu szociáldemokrata szenátor szerint e cselekmény hátterében Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert áll. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője is jelezte, hogy az ilyen cselekedet sérti az érvényes törvényeket, ezért a polgármesteri hivatalt készülnek megbírságolni, emellett elindítják a nyomozást a tettesek azonosítása érdekében. A Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal képviselői azonban leszögezték: nem engedélyezték a rovásírásos feliratot, és az újságíróktól értesültek ezekről. Magyar Házat avatnak Dorfgasteinban Osztrák-magyar kulturális és gazdasági napokat rendez csütörtöktől szombatig a salzburgi Osztrák-Magyar Társaság. A 11. találkozó alkalmával az új Magyar Házat is felavatják a Salzburg tartományban található Dorfgastein községben. Homolya Zsófia, a társaság elnöke az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) burgenlandi, magyar nyelvű rádiós szerkesztőségének elmondta: a salzburgi Osztrák-Magyar Társaság célja, hogy a város környékén élő magyarokat és osztrákokat összekösse. Salzburg környékén hivatalosan mintegy 1100 magyar ajkú él, ennek mintegy fele rendelkezik osztrák állampolgársággal. Vezetőképzőt tart a Rákóczi Szövetség Ifjúsági találkozóval egybekötött vezetőképzést tart Kárpát-medencei középiskolás szervezetek számára a Rákóczi Szövetség péntektől vasárnapig. A rendezvényen 38 Kárpát-medencei magyar középiskolából 114- en vesznek részt, a diákok az érték és ifjúság témát járják körül. A találkozó célja a szervezetek kapcsolatépítésének, a diákvezetők képzésének és a szervezetek munkájának, hatékonyságának segítése. Elhunyt Tony Curtis 85 éves korában elhunyt Tony Curtis magyar származású amerikai filmszínész. Bernard Schwarz néven New Yorkban született 1925. június 30-án, szülei Mátészalkáról vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Bernard középiskolai tanulmányait a második világháború szakította félbe, 1943-tól a haditengerészetnél szolgált. Leszerelése után színészetet tanult, off- Broadway színházakban lépett fel, majd 1948-ban Hollywoodba szerződött. A filmekben először James Curtis, majd Anthony Curtis, végül Tony Curtis néven szerepelt. Buszbaleset Tulceán Legkevesebb négy ember meghalt, több mint ötven megsérült, amikor csütörtökön felborult egy autóbusz Tulceán. Az egészségügyi hatóságok tájékoztatása szerint 57 ember került kórházba. Többségük állapota nem súlyos. A busz főként nőket szállított, akik a helyi textilgyárba tartottak. Nagymama hozta világra az unokáját Kedden egy 60 éves asszony hozta világra unokáját Brazíliában: a nagymamába 32 éves lánya mesterségesen megtermékenyített petesejtjét ültették be, mivel a fiatalasszony nem képes kihordani magzatát. A terhesség előtt az 59 éves asszonyt hormonokkal kezelték és végig orvosi megfigyelés alatt tartották. Csak a harmadik mesterséges megtermékenyítés nyomán volt képes kihordani a magzatot, a két korábbi próbálkozás sikertelen volt, ráadásul a második esetben ikreket veszített el. Dániában újra megjelentették a Mohamed-karikatúrákat Dániában csütörtökön újra megjelentették a Jyllands-Posten című lap világszerte vitatott Mohamed-karikatúráit, ezúttal egy könyv illusztrációjaként. A csend zsarnoksága című kötetet, amelynek egyik belső oldalán látható a dán konzervatív lap Mohamed-karikatúrákat közlő egykori címlapja, az újság kulturális rovatának volt szerkesztője, Flemming Rose írta. A Jyllands-Posten Kiadó a bemutatót szándékosan a karikatúrák eredeti, 2005. szeptember 30-i megjelenésének ötödik évfordulójára időzítette. A Mohamed-karikatúrák által kiváltott indulatok máig nem csitultak el teljesen. Dánia és néhány más ország rendőrsége az elmúlt években több, a Jyllands-Posten szerkesztősége ellen irányuló merényletet hiúsított meg. Idén januárban az ügyben világhíressé vált egyik karikaturista, Kurt Westergaard hajszál híján élt túl egy gyilkos szándékú támadást.