Népújság, 2011. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2011-02-01 / 25. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! 2. oldal Míg régebben telefonon lehetett riasztani a sintérszolgálatot, ha valaki az utcán kóbor ebet látott, a jelenlegi eljárás szerint írásos bejelentést kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz. (A kóbor kutya megvárja a sintéreket?) 5. oldal Február 17-én kerül a magyar mozikba Elek Judit új filmje, a Visszatérés-Retrace. A magyar-román koprodukcióban, svéd financiális közreműködés mellett készült film 1,73 millió euróba került. (Visszatérés a diktatúrába) Télen minden hajléktalant befogadnak Tudósításunk a 9. oldalon Fotó: Bodolai Gyöngyi Korrupciógyanús belügyisek A Korrupcióellenes Igazgatóság (DGA) 2010-ben több mint 5.600 személy ellen indított vizsgálatot különféle bűncselekmények miatt, ezeknek közel fele a Közigazgatási és Belügyminisztérium alkalmazottja volt, derült ki az intézmény tavalyi mérlegéből. Az egyik legtöbb tevékenység az Ukrajnából, Moldova Köztársaságból származó, vagy a Fekete-tengeri dohánycsempészet megelőzése és visszaszorítása volt. (Folytatás a 4. oldalon) Megnőtt az érdeklődés országunk iránt Egyre több külföldi szeretne letelepedni Bár a jelenlegi gazdasági, társadalmi körülmények miatt Románia nem kínál korlátlan lehetőségeket külföldiek számára, a Maros megyei idegenrendészeti hivatal adatai szerint úgy tűnik, egyre többen keresik fel országunkat különböző - nem turisztikai - célokkal. Vajda György (Folytatás a 9. oldalon) 6. oldal A helyi tanács tavaly határozatban döntött arról, hogy az új tanévtől a más településekről járó pedagógusok bérletét mindössze 15 km-es távolságig téríti meg az önkormányzat. (Fizetnek, hogy taníthassanak) __ Eső után köpönyeg A napokban egy gazdasági rendezvényen hallottuk, hogy az idén számottevő kormányzati alapokat fordítanak mikrovállalkozásokat beindító fiatal vállalkozók támogatására. Első hallásra jól hangzik, és nem csak annak fényében, hogy a tavalyi államháztartási hiánycél IMF-ttkár szerinti sikeres teljesítéséről szóló hír mögötti adatok szerint a reálgazdaság továbbra sem érzi jól magát, hiába optimisták a politikusok. Vállalkozó kedvű fiatalokat támogatni bármilyen megfontolás szerint nemes dolog, azonban ha erre a célra az idén több pénzt szán a kormány, azzal egyben némán beismeri saját korábbi adópolitikájának egyik kudarcát is. Pontosabban, hogy a hírhedt átalányadózás 2009-es bevezetésekor a cégszektor legsérülékenyebb része, a legtöbb kilenc embert foglalkoztató mikrovállalatok gyakorlati ellehetetlenítése finoman fogalmazva amatőr hiba volt. Akkor a legkisebb cégekre vonatkozó adószabályokatígy változtatták meg, hogy húszszázalékos profitráta alatt legálisan nem maradhattak életben ezek a kisvállalkozások, így aki tehette, átvedlett kisiparosnak, aki meg nem, az bezárta a boltot. És szürkén vagy feketén dolgozott tovább, mert amiért megfelelő felkészültség nélkül lehet minisztert ültetni a főfinánci bársonyszékbe, az még nem jelenti azt, hogy a választó hazaszeretetből éhen is köteles halni. Ez is visszaköszön abból, hogy a hivatalosságok sirámai szerint egyre nagyobb gond az adócsalás e szép hazában. Részben tehát ezt a korábbi hibát is igyekeznek helyrehozni a kisvállalkozói ágazatnak jutó nagyobb támogatással. Hogy milyen eredményre vezet, később látjuk meg, mert azt nem lehet vitatni, hogy a reálgazdaságot segítő intézkedésekre óriási szükség van. Jól látszik ez abból is, hogy a minapi bejelentés szerint az államháztartási hiány tavaly ugyan kisebb volt az IMF-egyezmény szerint megengedhetőnél, mert a fogyasztási adók emeléséből származó több állami bevétel pótolta a személyi jövedelemadó és a társasági adó bevételeinek visszaesését. Ez magyarul annyit tesz, hogy mivel a minimális szükségleteknek megfelelő szint alá a fogyasztás nem szorítható vissza, ennek a megadóztatásából szerezhet az államkassza többletet, csakhogy a személyi jövedelmek és a társaságok adótételeinek esése csökkenő bértömegre és zsugorodó tevékenységre utal. Ha a cégek kevesebbet dolgoznak, és az alkalmazottak kevesebbet keresnek, egy idő után a fogyasztási adók emelése sem menti meg az államkasszát a csődtől, legfeljebb olyan állapotokhoz vezethet, amilyenek az utóbbi időben az észak-afrikai államokban láthatók. Benedek István Tolvaj kiált tolvajt Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: Nagy Tibor