Népújság, 2011. július (63. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-15 / 162. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LXIII. évfolyam 162. (17853) sz., 2011. július 15., péntek Ara: 1,20 lej (előfizetőknek 0,73 lej) KÖZÉLETI NAPILAP 3. oldal Hagyományteremtő céllal a hét végén első alkalommal rendezik meg a Nyeregszemle Kárpát-medencei lovastalálkozót; a kifeje­zetten a lovashagyományokra épülő rendez­vény az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Em­lékparkban várja az érdeklődőket. (Nyeregszemle Ópusztaszeren) Új hőszolgáltató beruházást adtak át Marosvásárhelyen Tudósításunk a 3. oldalon Fotó: Nagy Tibor Cáfol az ügynökség Csütörtöki lapszámunkban írtunk arról, hogy az uniós tá­mogatásokkal kapcsolatban kivizsgálást indított az Euró­pai Bizottság Romániában. Ciprian Dobre, a Nemzeti Li­berális Párt Maros megyei képviselője már 2010-ben je­lezte, hogy a vidékfejlesztést célzó 322-es pályázati ki­írás elbírálásával kapcsolatban rendellenességeket ta­pasztalt. Nyílt levelét, amelyet José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez és Jerzy Buzekhez, az Eu­rópai Parlament akkori elnökéhez címzett, továbbítottuk az érintett romániai vidékfejlesztési ügynökséghez. Mihai Gavril Vadan, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügy­nökség vezérigazgatója tegnap a Népújságnak írásban válaszolt. (vajda) (Folytatás a 4. oldalon) ■■■ Bu­­IPWKi.il.» fc NÉPÚJSÁG Előfizetés postai kézbesítőknél és a postahivatalokban Ha előfizet, jobban jár, biztosan megkapja,olcsóbb és havonta kétszer 30%-os árkedvezményt nyújtunk a személyi jellegű hirdetéseire. -------- in whim—awn­­------------------------------------------------- 4. oldal A Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság jú­lius 14-én kibocsátotta a Kirnyik­­hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot. (Újabb akadály hárult el a verespataki beruházás elől) flrsiiliitildW­ilw­asiwci­száPUi jJkr 9,14,35,34,32+16 N0RQCPI8S: 659107 °í° 35,40,34,24,3737 SUPER R0R8C 079762 £ 32,40,31,16,12,13 N9RGC: 4652673 I +öko méz • házi szörpök | Ittagyo­many^ |^élelmiszerek boltjai ___________fefferSQOo Céhrendszer új köntösben Egy minapi üzleti megbeszélésen elhangzott gondolat szerint a raszterekben, vagyis a több évszázados múltra visszatekintő céh­rendszer modern változatában rejtőzhet mifelénk a gazdasági fel­lendülés lehetősége. Nincs itt szó forradalmian új ötletről, a vén kontinens nyugati felén, ahol a múlt század második felében nem központi irányítású tervgazdaságok léteztek, a régi céhek sem hal­tak ki, csak új formákban éltek tovább. És ott, ahol a választott közéleti szereplők inkább közszolgák mintsem kiskirályok, a politi­kumnak is volt rátermettsége olyan törvényi hátteret alkotni, ami segítette a gazdaságot és a fejlődést. Többek közt ezért is van meg­közelítőleg akkora életszínvonalbeli különbség a nyugati és a keleti fertály között, mint a két térség gazdaságainak fejlettségi szintje közti eltérés. Ha már legalább két évtizeddel a rendszerváltás után az üzleti szféra ráébred arra, hogy valamiféle céhrendszerbe tömörülve sok­kal eredményesebben tud fejlődni és az érdekeit különböző fóru­mok előtt megjeleníteni, mint hogy ha vállalkozóként csak önmaga erejére hagyatkozva száll szembe az élet számtalan kihívásával, az kétségkívül jó jel, aminek időben jelentkeznek a pozitív hatásai is. Azonban ott a kérdés, hogy az állítólag a jólétünkért fáradozó köz­életi szereplőket mi tartotta vissza ez idő alatt attól, hogy olyan törvényeket alkossanak, amelyek elősegítik az ilyen üzleti szervező­déseket? Hiszen ha nyitott szemmel jártak a nyugati országokban, látniuk kellett volna az ottani viszonyokat, és ebből leszűrni a kö­vetkeztetéseket, aztán meghozni a kellő döntéseket. Világos az utóbbi évek láttán, hogy a nyugatról tollba mondott törvények nagy része többé-kevésbé azt célozta, hogy az ottani tőkeerős nagyvál­lalkozásoknak kikövezze erre az utat, és kedvező üzleti környezetet teremtsen számukra. Aligha várható, hogy olyan gazdasági szabá­lyok törvénybe foglalását erőltetnék onnan ránk, amiknek hosszú távú foganatjaként itt a nagymenőknek veszélyes konkurensek te­remhetnének, viszont ha fejlettségi szintben nem kezdünk el közelí­teni a nyugatiakhoz, akkor életszínvonalban sem fogunk tudni fel­zárkózni. Ha ezt már a szakértők látják, az jó jel, ám ahhoz, hogy ebből az adófizető is észrevegyen valamit, legalább távlatilag a mindennapjai alakulásán, a gazdasági fejlődést támogató lépések­kel a politikumnak is kell még bőven adóznia. Benedek István Szerdáig több mint 1700 jelentkező Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Nagy Tibor

Next