Népújság, 2011. október (63. évfolyam, 228-253. szám)

2011-10-01 / 228. szám

Maros megye legúj­abb napilapja! LXIII. évfolyam 228. (17919.) sz., 2011. október 1., szombat Ára: 1,20 lej (előfizetőknek 0,73 lej) . 2. oldal A Deus Providebit Ház Szent Mihály terme — mint ebben az időszakban minden évben - ezen a szeptember végi délelőt­­tön is zsúfolásig telt ünneplőbe öltözött szépkorúakkal. („Csak a csupasz lelkünkre...”) Megnyitották a Győzelem téri aluljárót Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Vajda György A magyar pártok közösen emlékeznek meg október 6-áról „Ha tőlünk függ, akkor lesz Paunescunak szobra Vásárhelyen, amikor Gubának, vagyis soha ” Benedek István, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, László György, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke és Jakab István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a három ma­gyar politikai alakulat közösen emlékezik meg október 6-án az aradi vértanúkról, illetve a marosvásárhelyi székely vérta­núkról. (Folytatás a 4. oldalon) (mózes) Az IMF lefelé módosít Lassul a növekedés A Neté­z Valutaalap (IMF) mintegy felére csökkenti a­z évi román gazdasági növekedésre vonatkozó prognózi­­s, v­amely s­o­k, újabb becslések serint 2 százalék lesz. (Folytatás a 4. oldalon)­­ Úgy jutott fel A­z a ranglétrán, hogy­­­­ állítólag nincs saját 1­ó véleménye...__/ ■jranglétrÍS smwc­Et Nitronik iHi­nn karit 3. oldal A tervezett Nabucco-gázvezeték közvet­lenül kapcsolja majd össze a világ leg­gazdagabb gázlelőhelyeit - a Kaszpi­­tenger térségét és a Közel-Keletet - az európai fogyasztói piacokkal. (Csatlakozni akar a Bayerngas Nabuccóhoz) Még mindig bűvös szám. De manapság, amikor szinte csak a rendhagyó dolgokra figyelnek az em­berek, talán jobb lenne, ha az ezeregyedik Múzsa megjelenésére hagynák a megemlékezést. (Ezer) Az árvíz nem szárazság! Ki ne ismerné az immár szállóigévé vált elnöki bölcsességet, miszerint a tél nem olyan, mint a nyár. Ehhez hasonló „gyöngyszemeket" meglehetősen gyakran hallani politikusok szájából helyi és központi szinten egyaránt. A szé­lesebb közvélemény azonban inkább a nagyobbak aranymondásait ismeri, gondoskodik erről a televízió. Mi magunk is csokorba kötöttünk néhányszor egy-egy kongresszuson, ilyen-olyan konferencián elhangzott nagyotmondáso­­kat. Az elmúlt napokban tartotta soros havi ülését a prefektúra kollégiuma. Ez egy olyan gyűlés, amelyet maga a kormánybiztos is úgy jellemzett, hogy elég lenne két-három havonként sort keríteni rá, de a szabály az szabály, ezt kí­vánja a kormány, Így aztán havonta „ begyűjtik” a hivatalnak alárendelt igaz­gatóságokat, és két-három intézmény beszámol félévi, évi tevékenységéről, amit kérdéseknek kellene követniük, de az esetek túlnyomó többségében ilyes­mire nem kerül sor. Maguk a beszámolók is hosszú, az intézmény szervezését és működését bemutató bevezetővel indulnak, majd többé-kevésbé részletes tevékenységi beszámolóval folyatódnak. Legutóbb a vízügyi igazgatóság számolt be a 2005-2010 közötti árvizek romániai „tapasztalatairól". Komoly és vaskos téma lehetne, amit ezúttal két és fél oldalba tömörített az előterjesztő. Már a bevezető felkeltette a figyelmünket: „Az árvizek olyan természeti je­lenségek, amelyek öröktől fogva léteztek és mindig létezni fognak, és nekünk, embereknek meg kell tanulnunk mellettük élni. ” Tanulságos és logikus megál­lapítás. Legalább annyira, mint a „iarna mu-i­ca vara”. Ezután az Európai Unió 2007-es, az árvízreszkíz kezeléséről szóló direktíváit sorolta az előter­jesztő, majd a 2010-es román „víztörvényt", illetve az ennek alapján kidolgo­zott, az árvizek megelőzésére és menedzsmentjére vonatkozó nemzeti stratégi­át említette. A stratégia az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Európára vonatkozó prevenciós intézkedéseire alapoz. Az előterjesztő a következő cím­szavakat sorolta fel: „A víz egy egész része", „Gyűjtsetek vizet", „Nagyobb teret a folyóknak ”, azaz hagyjátok szabadon folyni a folyókat, „ Együttélés az árhullámmal" és a többi. Végül arra a logikus következtetésre jutott, hogy nem létezik abszolút védelem az árvizek ellen. Ugyanakkor megállapította: „A problémát a lehetséges védelmi fokozat, ennek a védelemnek a költségei, illetve a társadalom által elfogadott rizikó mértéke ” szempontjából kell meg­közelíteni, illetve abból a szempontból, hogy „ az árvízkárosultaknak is hozzá kell járulniuk az általános védelmi intézkedésekhez”. Ezek után arról is szólt, hogy a klímaváltozás nyomán olyan természeti ese­mények is bekövetkezhetnek pár éven belül, amelyekre normális körülmények között százévente kerülne sor, majd felsorolta a Marostól a Szeresig és a Du­náig az összes, 2005—2010 közötti árvízkárokat. Ennyi. Mindössze egy dolog vált világossá: a tél más, mint a nyár, s az árvíz nem olyan, mint a szárazság. Mózes Edith

Next