Népújság, 2011. október (63. évfolyam, 228-253. szám)
2011-10-01 / 228. szám
2011. október 1., szombat Meg kell őrizni a Vajdaság etnikai sokszínűségét (MTI) A vajdasági intézményeknek, a rendőrségnek és a helyi önkormányzatoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy közös erőfeszítéssel megőrizzék a közrendet és a békét, a biztonságot, a nemzetek közötti jó viszonyt és a kölcsönös megbecsülést. Ezt hangsúlyozza a szerb kormánynak az a közleménye, amelyet az Ivica Dacic szerb belügyminiszter és Egeresi Sándor vajdasági képviselőházi elnök között lezajlott tárgyalásokról adtak ki csütörtökön délután Belgrádban. A Temerinben történt legutóbbi eseményekkel kapcsolatban a tárgyalófelek egyetértettek abban: „nem szabad megengedni a szélsőséges nézetek szószólóinak, hogy veszélyeztessék a kölcsönös bizalom alapjait és az együttélést”. „Közös erővel kell törekedni arra, hogy megmaradjon a Vajdaság etnikai sokszínűsége, s hogy mindenki szabadon kinyilváníthassa bárminemű különbözőségét másoktól” - olvasható a közleményben. A dél-bácskai városban az utóbbi néhány hétben több etnikai indíttatású verekedés és bántalmazás történt magyar és szerb fiatalok között. A rendőrség néhány verekedőt őrizetbe vett. Csatlakozni akar a Bayerngas Nabuccóhoz (MTI) Csatlakozni akar a Bayerngas Nabuccóhoz - közölte a gázvezeték-építési projektet lebonyolító Nabucco Gas Pipeline International GmbH pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a jelenlegi hat részvényessel azonnal megkezdődnek a tárgyalások annak érdekében, hogy meghatározzák a részvények jövőbeli elosztását. A Bayerngas kezdeményezéséről pénteken tárgyal Bécsben Reinhold Mitterlehner, osztrák gazdasági miniszter, valamint Martin Zeil, Bajorország gazdasági minisztere. A közlemény idézi Reinhard Mitscheket, a Nabucco ügyvezető igazgatóját, aki szerint a kezdeményezés nagy előrelépés a Nabucco számára. Az erős vásárlói oldal fontos a vezeték számára, így az olyan új részvényes csatlakozása mint a Bayerngas, csak erősíti ezt. A közlemény szerint a Nabucco konzorcium nyitott új részvényesek csatlakozására, amint a projekt újabb, előrehaladottabb szakaszba lép. A tervezett Nabuccogázvezeték közvetlenül kapcsolja majd össze a világ leggazdagabb gázlelőhelyeit - a Kaszpi-tenger térségét és a Közel-Keletet - az európai fogyasztói piacokkal. A gázvezeték Törökország keleti határától az ausztriai Baumgartenig, Közép-Európa egyik legfontosabb gázelosztó-központjáig húzódik majd, átszelve Bulgáriát, Romániát és Magyarországot. A vezeték éves kapacitását 31 milliárd köbméterre tervezik. A 3.300 kilométer hosszú földgázvezeték a legutóbbi, módosított tervek szerint 2017-ben kezdi meg az üzemelést. A finanszírozás kérdései még tisztázatlanok, és kérdés az is, mely országok, illetve cégek a lehetséges földgázbeszállítók. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH 2004 júniusában jött létre a Nabucco-gázvezeték fejlesztése, megépítése és működtetése céljából. A NIC központja Bécsben van. A NIC tulajdonosai a Nabucco részvényesei: az osztrák OMV, a magyar Mol, a román Transgaz, a bolgár Bulgargaz Holding, a török Botas és a német RWE. Minden egyes részvényes egyenlő, 16,67 százalékos részesedéssel rendelkezik. A gázszállítási szerződések tárgyalásának lebonyolítása a részvényesek felelőssége. A tervezett Nabucco gázvezeték Nem bíznak a német újságok a keleti partnerekben (MTI) Erős kételyeket fogalmaztak meg a keleti partnerek együttműködési készsége kapcsán a pénteki német újságok. Az Európai Unió Varsóban zajló keleti partnerségi csúcstalálkozójával összefüggésben több napilap úgy értékelte, hogy meglehetősen nehéz szomszédokról van szó. A Financial Times Deutschland szerint miközben az unió a keleti partnerekkel való együttműködés elmélyítésére törekszik, az érintettek alig tesznek valamit ennek érdekében. A Der Tagesspiegel pedig úgy vélekedett, hogy a szóban forgó országok csak egyet akarnak, mégpedig az EU-hoz való, mielőbbi csatlakozást. A Financial Times Deutschland arra emlékeztetett, hogy a keleti partnerségi program megvalósításában az azt 2009-ben Svédországgal együtt kezdeményező, az uniós elnöki tisztséget betöltő Lengyelország történelmi megbízatást lát. Varsó nem csupán a gazdasági kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, de a demokrácia, illetve az emberi jogok érvényesülésének segítését is a hat egykori szovjet köztársaságban. A valóságnak azonban kevés köze van a lengyel álmokhoz - fogalmazott a német üzleti és egyben politikai napilap, mindenekelőtt Fehéroroszország példáját hozva fel. Az újság szerint a minszki vezetés - Aljakszandr Lukasenka elnökkel az élen - az ellenzék brutális elnyomásával csaknem minden hidat felégetett. De szinte még nagyobb a probléma Ukrajnával, amely egy évvel ezelőtt a régió demokratizálódása szempontjából még egyfajta reménysugárnak számított - vélekedett a lap a volt kormányfő, Julija Timosenko bírósági felelősségre vonására utalva. A lapnak nyilatkozó Alexander Graf Lambsdorff, a német konzervatívokkal közösen kormányzó, liberális Szabaddemokrata Párt európai parlamenti képviselője kifejtette: az Európai Unió súlyos dilemma előtt áll. Értékorientált külpolitikát folytat, és egyik központi célkitűzése a demokrácia erősítése. „Keleti partnereink azonban a demokratikus kultúrával igencsak hadilábon állnak” - hangoztatta Lambsdorff, aki szerint az unió ennek ellenére nem adhatja fel. A liberális politikus értesülése szerint ebből kiindulva napirenden van egy úgynevezett demokráciaalap létrehozása, amellyel az EU a demokratikus mozgalmakat kívánja erősíteni nemcsak Fehéroroszországban és Ukrajnában, de Moldovában, Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban is. (MTI) A német újraegyesülés 21. évfordulójának előestéjén új törvényben bővítette az egykori keletnémet állambiztonsági hatósággal, a Stasival való kapcsolatok miatt megfigyelhető közalkalmazottak körét a Bundestag. A kormánypárti konzervatív és liberális képviselők támogatásával a parlament egyidejűleg úgy határozott, hogy a vizsgálat 2019 végéig, a berlini fal leomlásának 30. évfordulójáig folytatható. Az érvényben lévő törvény ezt az ellenőrzést csupán ez év végéig tette lehetővé. Az ellenzéki szociáldemokrata párt és a Zöldek pártja tartózkodott a szavazástól, míg a reformkommunista, az egykori keletnémet kommunista utódpártot is magában foglaló Baloldal pártja az új törvény ellen szavazott. A kormánypártok szavazataival elfogadott határozat alapján a jövőben a politika, illetve az államigazgatás legmagasabb rangú személyeit érintően a legcsekélyebb gyanú nélkül is vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kiterjedhet az alacsonyabb beosztású személyekre is, ha esetükben bármilyen gyanú merül fel. A törvényi rendelkezés értelmében az esetleges Stasikapcsolatok miatt vizsgálhatók a szövetségi, illetve tartományi miniszterek, a parlamenti képviselők - beleértve a tartományi törvényhozókat -, valamint a bírósági és más államigazgatási alkalmazottak. Alacsonyabb beosztású személyek esetén a vizsgálatot alapos gyanú esetén lehet kezdeményezni. Az új törvény egyik cikkelye rendelkezett azokról a volt Stasi-alkalmazottakról, akik - sokak szerint érthetetlen módon - az egykori Stasi-iratokat kezelő szövetségi hatóság alkalmazásában állnak. A legfrissebb értesülések szerint 45 olyan személyről van szó, aki a jelenlegi hivatalnál dolgozik, többnyire biztonsági őrként. Nekik néhány hónappal ezelőtt a hivatal új elnöke, Roland Jahn üzent hadat, megengedhetetlennek nevezve változatlan alkalmazásukat. Jahn - aki tavasszal váltotta fel Marianne Birthlert a hatóság élén - a többi között azt hangoztatta, hogy további foglalkoztatásuk az egykori Stasi-áldozatok arcul csapását jelenti. HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Európai pénzek Székelyföldnek Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter tegnap Sepsiszentgyörgyön a Regionális Operatív Programhoz (POR) benyújtott hét pályázat finanszírozási szerződését írta alá, összesen 115 millió lej értékben. A szerződések aláírására a Kovászna Megyei Tanács sepsiszentgyörgyi épületében került sor, a helyi hatóságok jelenlétében. Elena Udrea gratulált a helyi és megyei hatóságoknak a POR keretében letett pályázataikhoz. A miniszter kifejtette: Kovászna és Hargita megye, általában Székelyföld esélye a turizmus. Elena Udrea elmondta, a gyógyturizmus prioritás a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumnak, így a Kovászna és Hargita megyei lehetőségek kihasználását is fontosnak tartják. .Amióta Székelyföldre járok elmondhatom, láttam befektetéseink gyümölcsét”, fejtette ki Udrea és hozzáfűzte, az embereknek bízniuk kell abban, hogy a térség a turizmusra alapozva fejlődhet gazdasági szempontból. Vaddisznóval ütközött a Funeriut szállító repülő A Bukarest-raki között közlekedő repülő csütörtökön este a leszálláskor kisebb incidensbe keveredett, azt követően, hogy a gép egyik kereke elütött egy vaddisznót, amely megjelent a leszállópályán. A gép utasai között volt Daniel Funeriu oktatási miniszter is, tájékoztatott a Mediafax tudósítója. Gheorghe Corjanteanu, a iasi-i repülőtér igazgatója elmondta, a Tarom társaság gépe 22.30-kor szállt le és a repülő egyik kereke elütött egy, a leszállópályán megjelenő vaddisznót. A vaddisznó a szögesdrót alatt jutott be. Nincs ahogyan őrizzük. Fémkerítést kellene felállítani a pályák védelmére, ám erre nincs pénz. Európai alapokra lenne szükség ehhez” - nyilatkozta pénteken a sajtónak Gheorghe Cosjauteanu, igazgató. Bemutatkozott Romániában az Afrika-kerülő vitorlásverseny Európában elsőként Romániában mutatkozott be a magyar szervezésű Afrika-kerülő vitorlásverseny, az Africa-Europe Challenge (AEC), amely jövőre rajtol, s kulturális eseménysorozatot, valamint humanitárius programokat is magában foglal. A szervezők pénteki tájékoztatása szerint a projektigazgatók - Gál József földkerülő vitorlázó és Kondricz Péter nemzetközi jogász - csütörtökön a bukaresti magyar nagykövetségen ismertették az eseménysorozat részleteit. Az ABC szakmai körútjának következő állomása jövő kedden Hága lesz, majd azt követően Párizs, Madrid, London és Berlin magyar nagykövetségein folytatódik az országonkénti személyes konzultáció. Az AEC mezőnye a tervek szerint egy éven át tartó útja során vitorlázza körbe Afrikát. A hajók Máltáról vágnak neki az útnak, a Szuezi-csatornán, majd a Vörös-tengeren haladnak végig, aztán Dél-Afrikát megkerülve a nyugati part mentén térnek vissza a Földközi-tengerre. Több mint 150 ezer honosítási kérelem Már több mint 150 ezer honosítási kérelem érkezett, és eddig több mint 55 ezren tettek esküt - tájékoztatta a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-t. Közlésük szerint a legfiatalabb kérelmező háromhetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Az államtitkárság Wetzel Tamás, egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos adatai alapján arról tájékoztatott, hogy hetente közel 4 ezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az előzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak. Egyszerűsített honosítási kérelmet eddig 72 külképviseleten, 1.264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálatán és március 15-től 29 kormányablaknál lehet beadni. A beadványok körülbelül 40-40 százaléka külképviseletekhez és az anyakönyvvezetőkhöz érkezett, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150.107 egyszerűsített honosítási kérelem érkezett meg Budapestre. Magyar kisvállalkozások mutatkoztak be Nagyváradon Huszonkét magyarországi kis- és középvállalkozás mutatkozott be Nagyváradon, TOP Expo kiállításon a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (NKH) támogatásával. A hivatal csütörtöki közleményében emlékeztet arra, hogy a TOP Expo a határ menti régió kiemelt multiszektorális rendezvénye, amely tavaly váltotta fel az 1996 óta megrendezett Varadinum Expót. Az idei rendezvényt szeptember 22-25. között tartották a Nagyváradi Sportcsarnokban 83 cég részvételével, a látogatók száma pedig meghaladta a 8 ezret. Az NHK adatai szerint a 22 magyarországi kiállító cég a vásár ideje alatt közel 600 érdemi tárgyalást folytatott, 11 cég 60.000 euró értékben adott konkrét ajánlatot. A helyszínen közülük heten üzletet is kötöttek, 17.000 euró értékben, a résztvevők összesen 159.000 euró értékű üzletkötésre számítanak egy éven belül.