Népújság, 2012. február (64. évfolyam, 26-50. szám)

2012-02-01 / 26. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! LXIV. évfolyam 26. (18019.) sz., 2012. február 1., szerda Ára: 1,20 lej (előfizetőknek 0,73 lej) I ** uilfUsil IA luxembourgi székhelyű Európai Bíróság­­ szerdán tárgyalja azt a magyar-szlovák pe­­r rés ügyet, amelyet Sólyom László 2009. au-­­­gusztus 21-ére tervezett szlovákiai látogatá-­­­sának szlovák részről történt meghiúsítása­­ miatt indítottak. I (Ma tárgyalják Sólyom László meghiúsult ■ szlovákiai látogatásának ügyét) 5. oldal Új bemutatóra készülődik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Ez­úttal kortárs darab próbái zajlanak a Kisterem­ben: Háy János magyarországi próza- és dráma­író Gézagyerek című művét Rusznyák Gábor, szintén magyarországi rendező viszi színpadra. (Gézagyerek - bemutató a Nemzetiben) A román részvétellel is létrejött Nemzetközi Kosárlabda­szövetség (FIBA) megalakítása 80. évfordulójának tiszteletére hétfőn a Parlament palotájában jubileumi gálaünnepséget szer­vezett a hazai szövetség (FRB). (Stanescut kitüntették) Dán támogatás a sérült gyerekeknek Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Nagy Tibor „Tovább kell csökkentenünk a bürokráciát” Elsődleges fontosságú a különböző engedélyeztetési proce­dúrákkal kapcsolatos bürokrácia további csökkentése. Prio­ritás a környezetvédelmi törvények betartása, de véget kell vetnünk az intézményekre néha annyira jellemző „papírokkal való betemetkezésnek" és fel kell számolnunk a különböző átfedéseket - nyilatkozta Borbély László környezet­védelmi é­s erdészeti miniszter az országos, regionális és me­gyei környezetvédelmi ügynökségek találkozóján. Egy másik terület, amely a mi­niszter véleménye szerint kiemel­ten fontos, az a környezetvédelmi ügynökségek által kiadott szabá­lyozó okiratok minősége. Oda kell figyelnünk a szabályozó iratok minőségére, a működési és ellen­őrzési kritériumok egyértelműek kell legyenek - hangsúlyozta Bor­bély László. Beszédében a miniszter kitért az európai uniós források nyújtotta lehetőségek fontosságára, és arra kérte a környezetvédelmi operatív program keretén belül pályázó ügynökségeket, hogy tekintsék zéró prioritásnak az uniós pénzek lehívási ütemének felgyorsítását. A találkozón szó volt azokról a közös erőfeszítésekről,­ amelyeket a minisztérium és az Országos Környezetvédelmi Ügynökség szakemberei annak érdekében tesznek, hogy feloldják a Kiotói Egyezmény alkalmazását felügye­lő bizottság Romániára vonatkozó tilalmát. A miniszter véleménye szerint ez irányban már történtek fontos lépések. Az eseményen jelen volt Abos Gábor, a Környezetvédelmi Ügy­nökség elnöke, Balogh Sándor, az Országos Erdészeti Hivatal aligaz­gatója és Szabó Ilona, az Er­dészeti Igazgatóság vezérigazgató­helyettese. _____________________|^pcxSßO© Kiszolgáltatott rendőrség Dicséretes, hogy a Maros megyei önkormányzatok többsége támogat­ja a rendőrök munkáját, természetesen a polgárok biztonsága érdeké­ben. Dicséretes az is, hogy ebben élen járunk az ország többi megyéjé­hez képest. Azonban néhány kérdés felmerül a különféle közintézmé­nyek, hatóságok hatáskörének, feladatainak, költségelszámolásának kapcsán. A tegnapi megyei közgyűlés napirendjén két, a megyei rendőrség te­vékenységével kapcsolatos beszámoló is szerepelt. Eredményekről fő­ként számokban tájékozódhattak a megyei közgyűlési képviselők, és mint minden évben, idén is kiderült, hogy a rend őrei jól teljesítettek. Kiderült, hogy a megyei tanács melletti Rendfenntartó Hatóság (R­TOP) is sikeres évet zárt 2011-ben. Amellett, hogy tucatszámra gyűléseket, beszámolókat tartott, igencsak jól „lobbizott”, hatékonyan közvetített a rendőrség és a polgármesteri hivatalok között. Merthogy leginkább ez­zel volt elfoglalva: „összeboronálni" az önkormányzatokat a helyi rendőrségekkel. Az együttműködés eredménye: a polgármesteri hivata­lok havi 50-100 liternyi üzemanyag megvásárlását, a rendőrségi autók időszakos műszaki ellenőrzésének költségeit, irodai berendezések, bú­torzat megvásárlását, helyenként még a rendőrőrs székhelyének kiala­kítását is „szponzorálták”. Lassan elvesztődünk a rendfenntartással foglalkozó hatóságok szöve­vényében, lásd helyi rendőrség, csendőrség, megyei rendőrség, megyei rendfenntartó hatóság, önkéntes rendőrök, falusi éjszakai őrség. Kér­dés: miért van szükség arra, hogy egymásra épülő struktúrákat hozza­nak létre, ahelyett hogy gazdaságosabban bánnának a közpénzzel? Normális az, hogy olyan szegény rendőrségünk legyen, mint a templom egere, amely a polgármesterek, tanácsosok könyörületességére van utalva? Akik egy kis üzemanyagért stb. lekötelezik magukat a helyi ta­nácsnak, polgármesternek? Normális dolog úgy felvetni az „együttműködés” szempontjait, hogy: vagy biztosítjátok a pénzt, vagy járőrautóink üzemanyag híján a parkolókban rostokolnak, miközben a bűnözők garázdálkodnak? Normális, hogy a rendőrség költségveté­sében nincs elkülönítve pénz a bűnmegelőzési kapmpányok költségeinek fedezésére, erre a célra is „külső forrásokból” kell pénzt szerezni? Se nem normális, se nem etikus. Két évtizednyi demokrácia és jogál­lamiság után sem tartunk ott, hogy a rendőrséget komolyan vegye az állam, megfelelő munkafeltételeket biztosítson számára. Jól megfizetett, jól képzett és munkájukat korrektül végző rendőrökre, egyszerű hatósá­gi struktúrára lenne szükség. Addig, míg kiszolgáltatottak és alulfizetet­tek, elég nehéz a hatékonyságot, megvesztegethetetlenséget, korrektsé­get elvárni. Antalfi Imola Eye­th Day - Ifjúsági nap az iskolákban Munkában a lapszerkesztők Tudósításunk a 4. oldalon Fotó: O.B.

Next