Népújság, 2012. március (64. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-01 / 51. szám
2012. március 1., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Lusztráció csak kinevezett tisztségviselőkre A törvény áprilisban léphet életbe A képviselőház kedden 167 igen szavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadta a lusztrációs törvényt, amely öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciót töltöttek be. Máté András , RMDSZ-es képviselő javaslatára a jogszabályba bekerült az a rendelkezés is, hogy a lusztráció az egykori kommunista ügyészekre is kiterjed. Ugyanakkor vita tárgyát képezte, hogy a Román Kommunista Párt ifjúsági szervezetének tagjaira is vonatkozzék-e az átvilágítás, de a javaslatot elvetették. Márton Árpád képviselőt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét kérdeztük: - Egyesek - közöttük Ion Iliescu volt államfő is - úgy gondolják, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után nem sok értelme van a törvénynek, hiszen a volt pártaktivisták vagy a rendszer másfajta kiszolgálóinak nagy része azóta nyugdíjba ment vagy meghalt. Részben igaza van Iliescu úrnak. A törvény eredetileg a volt KISZ-vezetőkről is szólt, de a plénumban a Demokrata Párt kérte ennek a résznek a törlését. Amivel mi nem értettünk egyet, pontosan azért, mert a volt KISZ magas rangú vezetői voltak azok, akiket a párthatalmi szervekbe készítettek, és akik még tisztségeket betölthetnek. Való igaz, amit ő mondott, hogy mind az IMSZ, mind pedig az RKP- csúcsvezetők elég féő százaléka lehetett ’89 tájékán 35-40 éves, a mai nyugdíjkorhatár alatt. Nem értettünk egyet és ellene is szavaztunk annak a javaslatnak, hogy a volt KISZ- aktivistákat töröljék. - Mi lesz a törvény további sorsa? - A törvénynek a további sorsa a következő: öt napig tartják a főtitkárságon, ezalatt a képviselők és szenátorok egy csoportja megtámadhatja az Alkotmánybíróságon. Egyesek jelezték is, hogy erre készülnek. Gondolom, ezek a szociáldemokraták lehetnek, hiszen a törvény kezdeményezői közé tartoznak a liberálisok is, és érdekes lenne, ha ők is aláírnák, hogy az általuk kezdeményezett törvény alkotmányellenes. Ha ez nem következik be, akkor elküldik az államelnöknek, akinek van 20 napja arra, hogy a lánya. Ha aláírta és közlik a Hivatalos Közlönyben, három nap múlva hatályba lép. Tehát a hatályba lépés időpontja áprilisra tervezhető. Elméletileg, mert mint mondtam, felmerülhetnek különböző akadályok. Az Alkotmánybíróságon egyszer már megtámadták. Az Alkománybíróság a választott tisztségek esetében mondta ki az alkotmányellenességet. Ezért van az, hogy az államelnöktől, az önkormányzati tisztségviselőkön keresztül, a Legfelsőbb Bírói Tanács tagjaiig a választott tisztségviselőkre ebben a formában már nem vonatkozik. - Ezek szerint a választásokon indulhatnak a volt párttitkárok, a volt szekusok? - Indulhatnak nyugodtan, csak le kell írják, hogy szekusok voltak. Ez eddig is így volt. Ha nem írják le, és valaki tudja róluk, és van bírósági végzés, akkor - mivel saját büntetőjogi felelősségre nyilatkozza azt, hogy nem volt szekus - nyilvánvalóan a hamis nyilatkozat bűncselekményét követi el. Persze, ha az állampolgárok ismerik a jelölteket, és tudják, hogy szekusok voltak, vagy ha egy volt pártvezetőt akarnak megválasztani, ez szívük joga. Mózes Edith Tetszik, nem tetszik: új vezetőtanácsot „kap” a repülőtér! A marosvásárhelyi Transilvania repülőtér vezetése tegnap, a megyei közgyűlés megkezdése előtt írásban figyelmeztette a képviselőket, hogy szabálytalan, amire készülnek: a reptér átszervezését célzó határozattervezet több okból kifolyólag sem törvényes. A testület ennek ellenére megszavazta az igazgatótanácsi tagságra pályázókat kiválasztó bizottság összetételét. A repülőtér vezetősége által szétosztott kétoldalas tájékoztatóban egyrészt eljárásbeli hibákra figyelmeztették a képviselőket (többek közt a napirendre való tűzés módját kifogásolták, valamint azt, hogy a határozattervezetet nem hagyta jóvá mindenik szakbizottság), az ellentmondásos jogszabályi háttérre (szerintük a korporatív vállalati formának a bevezetésére vonatkozó kormányhatározat nem vonatkozik az országos érdekeltségű, különleges jogállású közintézményekre, valamint arra, hogy a reptér szervezésiműködési szabályzatának (SZMSZ) módosítását a vezetőtanácsnak kell jóváhagynia, nem pedig a közgyűlésnek. A tervezet vitája során Lokodi Edit elnök hangsúlyozta, a műszaki szakbizottság jóváhagyása valóban hiányzik, ugyanis annak egyes tagjai hiányoztak a gyűlésről, de volt, aki tartózkodott a szavazásnál. Filimon Vasile PDL-s képviselő felszólalásában bonyolultnak nevezte a repülőtér ügyét, a jogi helyzet tisztázását kérte a tanács jegyzőjétől, Paul Cosmától, aki közölte: a marosvásárhelyi Transilvania repülőtér országos érdekeltségű, különleges jogállású közintézmény, a Közszállítási Minisztérium alárendeltségéből a megyei tanács alárendeltségébe mint helyi érdekeltségű, különleges jogállású közintézmény került, tehát nem vonatkozik rá a 109-es kományrendelet által megszabott kivételezés. A tavalyi 109-es kormányrendelet, amely a korporatív (testületi) vállalati forma bevezetését szabályozza, kivételként az országos érdekeltségű, különleges jogállású közintézményeket nevezi meg. Lokodi Edit kijelentette: ha a repülőtér nem volna helyi érdekeltségű intézmény, nem is pályázhatott volna uniós pénzalapokra beruházások céljából, ugyanakkor nem igaz az, hogy az átszervezéssel elveszíthetik ezt a támogatást, hiszen nem „névfüggő” vissza nem térítendő kölcsönről van szó, hanem „intézményfüggő” hitelről. A határozattervezetet végül két módosító javaslattal fogadták el: egyrészt azzal, hogy az új szabályzatot csak az új vezetőtanács beiktatása után léptetik életbe, másrészt azzal, hogy a versenyvizsgabizottság mellett független szakértő véleményét is figyelembe veszik. A határozattervezet alapján a versenyvizsgabizottság tagja lett Bartha József, a megyei tanács gazdasági igazgatója és Popa Elena osztályvezető. A Pénzügyminisztérium a későbbiekben nevezi meg képviselőjét. A tanácsülést követően Stefan Runcan, a repülőtér vezérigazgatója a sajtónak nyilatkozva szégyenteljesnek nevezte a testület döntését, kijelentve: csalódott, hiszen e döntés mögött személyi érdekek állnak. „Majd meglátjuk, mennyire törvényes, amit tettek a képviselők. Első lépésként értesíteni fogok minden, a repülőtér működésében illetékes hatóságot a történtekről”. Lokodi Edit szerint viszont „Stefan Runcan jobban tenné, ha arra koncentrálna, hogy minél több légitársasággal kössön szerződést, hogy ne hozza a repülőteret hátrányos helyzetbe és ne nyilatkozzon felelőtlenül a sajtónak”. Antalfi Imola Putyin a biztos befutó A március 4-i oroszországi elnökválasztás vitathatatlanul legesélyesebb jelöltje az a Vlagyimir Putyin, aki 2000 és 2008 között két perióduson keresztül betöltötte már az államfői tisztséget, ezt követően pedig négy éven keresztül vezette az orosz kormányt. 1952. október 7-én született Leningrádban, 1975-ben szerzett jogi diplomát a Néva-parti város egyetemén. Az állambiztonsági szolgálathoz, a KGB-hez került, előbb a titkárságon, majd az elhárító részlegnél, később a külföldi hírszerzésnél teljesített szolgálatot. 1985-től az NDK-ban Drezdában dolgozott, s 1990-ben alezredesi rangban tért haza. Szergej Sztyepasin kormányfő menesztése után, 1999. augusztus 16-án az Állami Duma - az államfő ajánlására - Putyint választotta meg miniszterelnöknek. Jelcin már ekkor örököseként emlegette pártfogoltját, s ígéretét beváltotta: amikor 1999. december 31- én lemondott államfői tisztségéről, Putyint bízta meg ügyvezetőként az elnöki teendők ellátásával. A 2000. március 26-i elnökválasztáson Putyin biztos befutó volt, abszolút többséggel, a szavazatok 52,94 százalékával lett államfő. Négy év múlva, 2004. március 14-én Putyin még rá is erősített korábbi sikerére: magabiztosan, nagy fölénnyel, a voksok 71,31 százalékával lett újból Oroszország államfője. Államfőként Putyin azon volt, hogy véget vessen a posztszovjet Oroszországon eluralkodott káosznak, elnöksége idején hosszú felvirágzást élt meg az ország a kőolajár emelkedésének köszönhetően is. Támogatói szerint rendet teremtett és sok ember életkörülményein javított, bírálói a demokrácia visszafejlesztésével és a posztszovjet korszakban tapasztalt szabadság korlátozásával vádolták, valamint azzal, hogy nem tett eleget a korrupció felszámolására. 2008-ban az alkotmány értelmében Putyin már nem pályázhatott sorban harmadik alkalommal is az elnöki tisztségre, ezért korábbi szentpétervári munkatársát, Dmitrij Medvegyevet jelölte maga helyett. Medvegyev beiktatásának másnapján, 2008. május 8-án ő lett a kormányfő, majd átvette a Kreml politikai bázisát képező Egységes Oroszország párt vezetését is. Hivatalosan ugyan a második embernek számított, valójában az elmúlt négy évben is ő mozgatta a szálakat az orosz politika boszorkánykonyhájában. Népszerűségét máig megőrizte, bár annak mértéke kétségtelenül csökkent. Közrejátszik ebben, hogy az ő számlájára írják sokan a demokrácia korlátozását Oroszországban (a putyini „irányított demokráciát”), s nem utolsósorban a tavaly decemberi parlamenti választások során tapasztalt visszaéléseket. A népszerűségvesztés ellenére sokak szerint Putyin már az elnökválasztás március 4-i első fordulója nyomán államfő lesz, a február 28-án nyilvánosságra hozott felmérés szerint a szavazatoknak akár a 60 százalékát is megszerezheti. Ha az immár hat évre kibővített elnöki periódus után 2018-ban újraválasztják, akár egészen 2024- ig ő lehet az államfő, pedig már most is ezrek tüntetnek a nagyvárosokban a Putyin nélküli Oroszországért. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Levonják az ellenzéki honatyák üléspénzét Roberta Anastase, a képviselőház elnöke szerdán bejelentette, hogy levonják azon ellenzéki honatyák üléspénzét, akik nem vettek részt az üléseken, a döntést a képviselőház állandó bizottsága hozta meg kedden. Anastase elmondta, az ellenzéki honatyák juttatásait akkor is megvonják, ha aláírták a jelenléti naplót, de nem vettek részt a plenáris ülésen, amikor a szavazás történt. Arra a kérdésre, hogy a hatalomhoz tartozó honatyák juttatásait is megvonják-e, ha hiányoztak, Anastase azt mondta: ezt a jelenléti listákon fogják ellenőrizni. A képviselőház elnöke megjegyezte: amennyiben a frakcióvezető igazolja a hiányzásokat, a napidíjakat nem fogják levonni. Túrós Loránd lett az új ORT-tag A szenátus és a képviselőház keddi együttes ülésén jóváhagyta Túrós Loránd és Valentin Alexandru Jucan kinevezését az Országos Audiovizuális Tanács (OAT) címzetes tagjává, valamint Mihai Marius Badea kinevezését az OAT póttagjává. Túrós Lorándot az RMDSZ parlamenti csoportjai javasolták az OAT tagjának, kinevezése idén december 19-ig szól (a Szász Attila távozása után hátramaradt mandátum idejére), Valentin Alexandru Jucant és Mihai Marius Badeát a PDL parlamenti csoportjai javasolta, az ő mandátumuk hat évre szól, miként az audiovizuális törvény előírja. Titkos, szavazócédulás voks volt. Szász Attila, aki 2008 májusa óta volt az OAT tagja, azért mond le OAT-mandátumáról, mert úgy döntött, a marosvásárhelyi közszolgálati rádióhoz „igazol’’. Románia parlamentje Szász Attilát 2006-ban a szenátus javaslatára nevezte ki az OAT póttagjává a 2006-2012 közötti időszakra. Szász Attilát Gáspárik Attila helyett nevezték ki, akit a parlament a szenátus javaslatára az OAT címzetes tagjává nevezett ki. 2008 márciusában Gáspárik Attila lemondott OAT-mandátumáról, helyét automatikusan a póttag Szász Attila vette át. Vonzó a vízenergia-befektetés Románia az egyik legvonzóbb európai ország a vízenergia-befektetések területén — jelentette ki Borbély László környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető egy vízenergia témakörben szervezett bukaresti konferencián elmondta, hogy szakemberek szerint Románia akkor tudna maximum 8 ezer megawatt energiát termelni, ha kiaknázná a vízerőművek létesítéséhez szükséges természeti adottságait. Borbély elmondta: a 8 ezer megawatt potenciális energiából a törpe vízerőművek körülbelül több mint 1100 megawatt áramot biztosíthatnának. Jelenleg az üzembe helyezett törpe vízerőművek 400 megawatt áramot termelnek. Romániában 84 ilyen törpe vízerőmű megépítése van folyamatban. Bukarest a környezetvédelmi alapból 2009 óta támogatja azokat a cégeket, amelyek megújuló források felhasználása területén fejtik ki tevékenységüket. Együttműködik a Kodolányi főiskola és a Sapientia Közös oktatási, kutatási és kulturális projekteket indít, oktatási és kutatási céllal cserelátogatásokat s szakmai gyakorlatokat szervez a Kodolányi János Főiskola és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) a szerdán Székesfehérváron aláírt együttműködési megállapodás értelmében. Az ünnepélyes aláírás alkalmából az erdélyi felsőoktatási intézmény rektora elmondta: a Sapientia több mint 10 éve kezdte meg tevékenységét. Jelenleg a tudományegyetemnek három városban - Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - négy kara működik, azokon mintegy kétezer hallgató tanul. Dávid László úgy véli, hogy a két oktatási intézmény együttműködése akkor lesz sikeres, ha az anyaországi és az erdélyi fiatalok igazi tudományos programok keretében fél-egy évet töltenek el egymás társaságában, s ezáltal újra olyan szoros és hosszú távú kapcsolatok alakulhatnak ki, amelyeket „a történelem elvágott valamikor”. 1.200 millió lejes garanciahatár a Kogalniceanu-programra A kormány elfogadta azt a határozatot, mely 1.200 millió lejes garanciaplafont irányoz elő a Kogalniceanu-programra. Az összeg arányos a program 2012-es költségvetésével, azt a Nemzeti Garanciaalap biztosítja, tájékoztatott Borbély Károly gazdasági államtitkár. A program 2012-es költségvetése 70 millió lej, a tavalyi költségvetés (24 millió lej) közel háromszorosa. A 2011. szeptember 7-én indult program keretében tavaly év végéig 222 pályázatot hagytak jóvá 17,3 millió lej értékben. - Remélem, idén sokkal több sikeres pályázatot fogunk jegyezni, és sikerül a program költségvetési keretét kimeríteni - mondta az államtitkár. A Kogalniceanu-program a kis- és középvállalkozások létrehozásának ösztönzését és fejlesztését célozza a 2011-2013-as időszakban,, egy olyan hitelkeret révén, amelynek maximális értéke vállalkozásonként évi 125 ezer lej, részlegesen támogatott kamattal, állami garanciával (melyet a Garanciaalap biztosít).