Népújság, 2012. szeptember (64. évfolyam, 202-226. szám)

2012-09-01 / 202. szám

2012. szeptember 1., szombat HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK „Valakinek az volt az érdeke, hogy leállítsa a visszaszolgáltatást” Valakinek az volt az érdeke, hogy leállítsa Romá­niában a kommunizmus idején elkobzott ingatla­nok visszaszolgáltatását - jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán, amelyben egy ro­mán bíróság börtönbüntetésre ítélte a restitúcióról döntő kormányzati bizottság tagjait. Az RMDSZ vezetője a maszol.ro hírportálnak adott interjúban felidézte, hogy tavasszal a Mihai Razvan Ungureanu vezette kor­mány - amelynek akkor még az RMDSZ is tagja volt - megpróbálta korlátoz­ni a tulajdonhoz való jogot. Egyrészt le akarta állítani a természetbeni visszaszolgál­tatást, másrészt a kárpótlá­sok összegét az ingatlanok értékének 15 százalékára akarta korlátozni. Az RMDSZ akkor leszögezte, hogy ezt nem támogatja, ezt követően Ungureanu enge­dett, majd nem sokkal ez után megszületett az ítélet a Mikó-perben. „A politikai véletlenekben nem hiszek. Itt valakinek az volt az érde­ke, hogy a visszaszolgálta­tást leállítsák” - mondta Ke­lemen Hunor. A szombatra tervezett sepsiszentgyörgyi tüntetés kapcsán kifejtette: az a legfontosabb, hogy lé­tezzen közösségi szolidaritás egy olyan ügyben, amely nem csak református, nem csak sepsiszentgyörgyi, ha­nem erdélyi magyar ügy, ugyanakkor a jogállamiság­gal is kapcsolatos. „A cél az, hogy fölmutassuk a közössé­gi szolidaritást, (...) és azt, hogy az erdélyi magyarság úgy érzi, vissza akarják for­dítani a dolgok menetét, leg­alábbis ami a tulajdonjogot illeti” - mondta Kelemen Hunor. Elmondta, hogy a Mikó-perben hozott ítélet egyrészt megkérdőjelezi a tulajdonjogot, másrészt meghurcol ártatlan embere­ket. Korrupció sincs ebben az ügyben - tette hozzá hiszen a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is azt mondja, a várost nem érte semmilyen kár. Szerinte a tüntetés nem tekinthető az igazságszolgál­tatásra gyakorolt nyomás­­gyakorlásnak. Rámutatott: Romániában az igazságszol­gáltatás nem olyan intéz­mény, amely tökéletesen működik, amelyben nem történnek tévedések. A leg­jobb szándék által vezérelt ember is tévedhet, így téved­het az ügyész, a bíró is, mert emberből van. Kelemen sze­rint egy demokratikus társa­dalomban nem szabad min­denkinek lehajtott fővel kus­­solnia, amikor az igazság­szolgáltatás kerül szóba - olvasható az interjúban. Szombaton Sepsiszentgyör­­gyön tüntetést szerveznek az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyek az ellen tiltakoznak, hogy a buzáui bíróság első fokon három év börtönbüntetésre ítélte a ro­mániai restitúciós bizottság tagjait, visszaállamosította az iskola épületét, és jelen­tős kártérítés kifizeté­sére kötelezte az Erdélyi Református Egyházkerüle­tet. TUDJON MEG MINDENT A MIKŐ ÜGYRŐL! 13020-AL BÁRMIT !*«13»!l:ÉuM3« DOSSZIÉ BÁRKIT Eia&raiEUMiia Szeptember végén kerül ismét napirendre a Cozma-ügy Szeptember végén kezdi tárgyalni a Cozma-ügyet a Kúria, a nyilvános ülések 25-26-án és október 1-jén lesznek - közölték a legfelsőbb bírói fóru­mon pénteken az MTI érdeklődésére. A Legfőbb Ügyészség július elején jelentette be, hogy felülvizsgálati kére­lemben kezdeményezi a Győri Ítélőtábla jogerős döntésének hatályon kívül helyezését. Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézi­labda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkol­ták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető sport­társait, a szerb Zarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet pedig életveszélye­sen megsebesítették. A Veszprém Megyei Bíró­ság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki az első- és másodrendű vádlott­ra, Raffael Sándorra és Né­meth Győzőre; a harmadren­dű vádlott, Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetést kapott. A vádlottakat társtettesként, több emberen elkövetett em­berölés kísérletében, vala­mint bűnsegédként elköve­tett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondták ki bűnösnek. A Győri Ítélőtábla 2012 áprilisában kihirdetett má­sodfokú, jogerős ítéletében jelentősen enyhítette a há­rom fővádlott büntetését: Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év, Sztojka Ivánt pedig 8 év börtönre ítélte. A másodfokú bíróság Raffael Sándort egyrendbeli emberölésben, egyrendbeli társtettesként és egyrendbeli bűnsegédként elkövetett tes­ti sértésben mondta ki bű­nösnek, Németh Győzőt egyrendbeli emberölés kí­sérletében és kétrendbeli testi sértésben marasztalta el, Sztojka Iván esetében pedig háromrendbeli testi sértést állapított meg. Nagy Zoltán, a tábla eljáró tanácsának elnöke szóbeli indoklásában kifejtette, hogy nem lehet a vádlottak aka­rategységére következtetni. Raffael Sándor indulatos állapotában rögtön megvaló­sította szúrási szándékát, Németh Győző azonban nem vett részt a Marian Cozma elleni támadásban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Iván a halálos szúráskor tá­madta volna Marian Cozmát, tevékenysége „leg­feljebb fenyegető jelenlét­ként értékelhető”. Büntetőjogászok szerint a másodfokú bíróság által megállapított minősítés ese­tén kiszabható büntetés felső határa 20 év, ehhez képest a jogerős ítéletben szereplő 18-18 év nem tekinthető enyhének. Néhány héttel a jogerős ítélet kihirdetése után Navracsics Tibor közigazga­tási és igazságügyi miniszter a nyilvánosságban és a Kú­ria elnökének írt levelében is foglalkozott az üggyel. Kér­te az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát a legfelsőbb bírói fórum elnökétől, a „nagy visszhangot kiváltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellent­mondásos ítéletek - köztük a Cozma-ügy - miatti” tár­sadalmi felháborodásra hi­vatkozva pedig felvetette, hogy megfelelő-e a bírósági ítéletek szigora és követke­zetessége. A Legfőbb Ügyészség indoklási kötelezettség el­mulasztása és a tényállás ellentmondásai miatt nyúj­tott be felülvizsgálati indít­ványt a Kúriához a Cozma­­gyilkosság ügyében, kérve a másodfokú határozat hatá­lyon kívül helyezését és az eljárás megismétlését. Kártérítésre kötelezték a boszniai Szerb Köztársaságot Szarajevó ostroma miatt Az áldozatok családtagjainak fizetendő kártérí­tésre kötelezte a boszniai Szerb Köztársaság ha­tóságait a hágai székhelyű ENSZ-törvényszék ko­rábbi büntető ítéleteire hivatkozva egy szarajevói bíróság, amiért a múlt század kilencvenes évei­ben pusztító háború idején a szerbek 44 hónapon át ágyúzták és lőtték Szarajevót. A megítélt kártérítési ösz­­szeg - ami valamivel több mint 200 ezer eurónak felel meg - elenyésző ahhoz ké­pest, hogy az ostrom idején becslések szerint Szarajevó 18 ezer lakosa vesztette éle­tét. A mostani ítélet azonban a belgrádi székhelyű Beta hírügynökség beszámolója szerint csak 31 áldozat hoz­zátartozójának kártérítési igényéről szól. Az érvénye­sített jogelv ugyanakkor mindenképpen figyelemre méltó, és túllép a hagyomá­nyos jogi felfogáson: szerb egyének büntetőjogi felelős­ségének egy nemzetközi tör­vényszék által tett megálla­pítására alapozva a bosznia­­hercegovinai bíróság az egyik jelenlegi államalkotó entitás intézményes kártérí­tési felelősségét mondta ki. A hivatkozási alap az volt, hogy az egykori Jugoszlávia területén elkövetett súlyos jogsértések ügyében illeté­kes hágai törvényszék ko­rábban életfogytiglani, illet­ve 29 évi szabadságvesztés­re ítélte Stanislav Galicot és Dragomir Milosevicet. Mindketten a boszniai szerb haderő tábornokai voltak. Esad Hrvacic ügyvéd, aki a hozzátartozók jogi képvi­selője volt a tárgyaláson, azzal érvelt, hogy a mostani, föderációs alapon szervező­dő Bosznia-Hercegovina alkotórészének tekintett Szerb Köztársaság felvállal­ta a jogfolytonosságot az 1992-ben kirobbant, majd három éven át tartó háború előidézőjével, a boszniai szerbek önhatalmúlag kiki­áltott köztársaságával. Azt pedig, hogy a kártérítési igény nem évült el, arra ala­pozta, hogy Galic és Milose­vic ügyében emberiesség elleni bűncselekmény miatt született büntető ítélet, már­pedig az ilyen cselekménye­kért való felelősség az ENSZ-törvényszék statútu­ma szerint nem évül el. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Romney 12 millió új munkahelyet és egységet ígért Amerikának Tizenkét millió új munkahely és a nemzeti egység megteremtését, valamint Amerika vezető szere­pének megerősítését ígérte csütörtök éjjel Mitt Romney a republikánusok tampai konvencióján, a párt elnökjelöltségét elfogadó beszédében. Az eddigi politikai pályafutása csúcspontjának tekin­tett szónoklatban Romney öt pontban összegezte a munkahelyteremtés programját. Ez magában foglalja az Egyesült Államok energiaügyi függet­lenségének 2020-ig történő megteremtését, vala­mint a meglévő, a hagyományos és megújuló energiahordozó-készletek kiaknázását, a jövőbeni munkahelyek igényeinek megfelelő képzést, az új kereskedelempolitikát és új kereskedelmi egyez­ményeket, az államháztartás kiegyensúlyozását, valamint a kisvállalkozásoknak a szabályozások és az adók csökkentése révén történő támogatá­sát. Nagyobb infláció, stabil munkanélküliség az euróövezetben Az euróövezetben nőtt az infláció augusztusban az Eurostat pénteken ismertetett első becslése szerint. Ugyancsak pénteken hozták nyilvános­ságra a munkanélküliségi adatot, amely szerint júliusban nem változott a ráta. Az éves szinten számolt infláció 2,6 százalék volt augusztusban a júliusi 2,4 százalékot követően. A fogyasztói árak növekedési üteme 2,4 százalék volt júniusban és májusban is. A munkanélküliségi ráta a szezoná­lis hatásoktól megtisztítva 11,3 százalék volt júli­usban az euróövezetben, ugyanannyi, mint a megelőző hónapban. Egy évvel korábban 10,1 százalék volt a ráta. A legalacsonyabb munkanél­küliséget Ausztriában (4,5 százalék), a legmaga­sabbat Spanyolországban (25,1 százalék) mér­ték. Bellu lesz az Országos Sporttanács elnöke Octavian Bellu fogja elfoglalni a közeljövőben lét­rehozandó Országos Sporttanács elnöki tisztsé­gét, nyilatkozta a Mediafaxnak pénteken Carmen Tocalá, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság (ANST) elnöke, hozzátéve, hogy a tanács a ható­ság fennhatósága alatt fog állni. Octavian Bellu új tisztsége nem jelenti azt, hogy az edzőnek le kel­lene mondania a női tornászválogatott vezetésé­ről, magyarázta Tocalá, aki szerint a sporttanács­nak több ágazata lesz­ olimpiai sportok számára, nem olimpiai sportok számára stb. Az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság fennhatósága alá tarto­zó sporttanácsot 13 személy fogja alkotni: sportvi­lági személyiségek, közgazdászok, jogászok, de újságírók is. Érkezik az Orient Expressz A híres Orient Expressz vonat, amely egy évben egyszer teszi meg az utat Párizsból Isztambulba, hétfőn érkezik meg Sinaiára, valamint Bukarest­be, tájékoztat a Román Vasúttársaság személy­­szállító vállalata. A kényelmet és luxuskörülmé­nyeket biztosító vagonokból álló szerelvény az idén szeptember 2 és 10 között halad át Románi­án, hétfő reggel megáll Sinaián, ahol utasai meg­látogathatják a Peleș kastélyt, és a város többi tu­risztikai látnivalóját. Hétfő délután pedig a vonat Bukarestbe érkezik. Az interneten közzétett árlis­ta szerint idén 10 540 euróba kerül egy utazás végállomástól végállomásig az Orient Expressz vonaton, 2013-ban pedig az utazás ára megha­ladja majd a 14 000 eurót is. Tervek és illúziók (Folytatás az 1. oldalról) vonatkozó uniós egyezményeket, jelenleg A tápanyag­szennyezés integrált ellenőrzése elnevezésű projekt segít­ségével próbálnak javítani. A cél a talaj és a vizek szeny­­nyezettségének csökkentése, a helyes mezőgazdasági gya­korlat népszerűsítése, az istállótrágya központi tárolásá­nak és kezelésének a megoldása, trágyatároló platformok, szennyvíztisztító telepek építése, erdősávok telepítése stb. Erről tartottak kétnapos munkaülést a projektben részt vevő intézmények (környezetvédelmi felügyelőség és gár­da, s közegészségügyi, mezőgazdasági és állategészség­ügyi szervek képviselőinek­ jelenlétében a Maros vízgyűj­tő területéhez tartozó megyékből Marosvásárhelyen. A Környezetvédelmi és Erdőgazdálkodási Minisztérium, a kormány és a Világbank által támogatott terv kivitelezése során a legszennyezettebb területeken jelentős beruházá­sok történtek, jó minőségű népszerűsítő anyagot nyomtat­tak ki román és magyar nyelven, de az egészet tekintve mindez egyelőre csak csepp a tengerben. Elképzelhető, hogy a jó példa ragadós lesz, s a mintalétesítményeket más települések is lemásolják. De a vidéki lakosság és az önkormányzatok többségének az anyagi lehetőségeit fi­gyelembe véve kétséges, hogy a helyes gyakorlat hamaro­san általánossá válik, s újra a tiszta falusi kútvíz, talaj és a vidéken termelt egészséges élelmiszerek illúziójába rin­gathatjuk magunk.

Next