Népújság, 2012. november (64. évfolyam, 254-278. szám)
2012-11-01 / 254. szám
2012. november 1., csütörtök HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Regionális nyelvvé tenné a magyart Erdélyben az RMDSZ A Romániai Magyar Demokrata Szövetség olyan alkotmánymódosítást javasol, amely regionális nyelvként ismerné el a magyart Erdélyben - közölte Kelemen Hunor, a szövetség elnöke szerdán, amikor bukaresti sajtóértekezletén az RMDSZ választási programját ismertette. „A programunk egyik része a nemzeti közösségek, a magyar közösség kollektív jogaira vonatkozik, a nyelvhasználattól az autonómiáig. Fontos célkitűzés, hogy a magyar nyelv regionális nyelvként jelenjen meg az alkotmányban, ezt az alkotmánymódosító tervezetünkbe is bevettük” - mondta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a választások után a parlament első teendője lesz az alkotmány módosítása, amelyhez kétharmados többség szükséges. Kelemen Hunor szerint 2013-ban Romániának új fejlesztési régiókat kell kijelölnie, hogy az Európai Unió következő, 2014- 2020 közötti költségvetési időszakában hatékonyabban hívhassa le az európai forrásokat. Rámutatott, a következő időszakban Románia 31 milliárd eurónyi - az éves állami költségvetéssel azonos nagyságrendű - összeget hívhat le uniós forrásokból, de ennek hatékony felhasználásához szerinte koherens fejlesztési régiókat kell kialakítania. Az RMDSZ 13- 16 fejlesztési régiót javasol a jelenlegi hét helyett, amelyeket a belső történelmi, gazdasági, kulturális kötődésekre alapozva rajzolnának meg - magyarázta Kelemen Hunor, azokra a román politikai törekvésekre utalva, amelyek Székelyföldet különböző fejlesztési régiók között osztanák fel. Az RMDSZ választási programjában vázolt gazdasági célkitűzések szerint Romániának legalább két évig meg kell őriznie az egykulcsos adórendszert, csökkentenie kell a tbjárulékokat és 2015-ig vissza kell térnie a 19 százalékos áfára. Kelemen Hunor az 1989 előtt államosított ingatlanok helyzetének rendezését is a következő törvényhozási ciklus fontos teendői közé sorolta. Rámutatott, az RMDSZ a meglévő épületek természetbeni visszaszolgáltatásának a folytatását sürgeti, és elutasítja az olyan megoldási javaslatokat, amelyek az elkobzott ingatlanok értékének 15-20 százalékára korlátoznák a kárpótlást. „Folytatni kell Romániában folytatni kell a reformokat és a korrupcióellenes harcot, hiszen az eredmények még nem kielégítőek ezen a téren - jelentette ki szerdán Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke a román parlament előtt mondott beszédében. Az EP elnöke emlékeztetett arra, hogy éppen szerdán kapta meg a román kormány azokat a leveleket, amelyekben Brüsszel értesíti Bukarestet három romániai ágazati operatív program felfüggesztéséről. Schulz szerint a közbeszerzéseknél tapasztalt súlyos rendellenességek miatt hozott döntés azt mutatja, hogy nem sikerült végigvinni Romániában a reformokat és a korrupcióellenes harcot. Ugyanakkor arról biztosította Romániát, hogy ebben a törekvésében az Európai Unió intézményeinek teljes támogatását élvezi. Kifejtette: az Európai Unió az emberi jogok és értékek olyan közössége, amely valamennyi tagállamától elvárja ezt a közös értékrendet, nem csak Romániától. Emlékeztetett arra, hogy az európai törvényhozásnak éles vitája volt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, így tehát nem csak Románia esetében merültek fel hasonló nézeteltérések. Az EP elnöke arra utalt, hogy az EU vezetői az elmúlt időszakban élesen bírálták Romániát, miután a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök vezette kormányzati többség felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt. Schulz megdicsérte Pontát, aki - mint mondta - nyitott volt a bírálatokra, és alkalmazni kezdte az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatokat. Schulz hangsúlyozta: nem szabad belpolitikai ellentétekkel veszélyeztetni a korrupcióellenes harcban és a korszerű igazságszolgáltatás kiépítésében Románia által elért eddigi eredményeket. Az EP elnöke Traian Basescu államfővel is találkozott szerdán a fővárosban, a reformokat. Új autós biztonsági szabályok Új biztonsági felszerelésekkel kell ellátni a 2012. november 1. után engedélyezett autótípusokat, hogy megfeleljenek a 2009-ben elfogadott úgynevezett általános biztonsági szabályozásnak - tudatta szerdán az Európai Bizottság. A jövőben engedélyezett típusoknál kötelező lesz minden autóba olyan berendezést beépíteni, amely hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a vezetőt, hogy kösse be a biztonsági övét, a jelzés pedig akkor sem szűnhet meg, ha az autó elindul. Az áramütés elkerülése érdekében szigorúbb biztonsági előírásokat határoz meg a jogszabály az elektromos járművek számára. A jövőben az autók hátsó üléseinek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy megakadályozzák, hogy a csomagok egy esetleges ütközéskor betűrjenek az utastérbe. Emellett pedig a hátsó ülésekbe két, úgynevezett ISOFIX rögzítőpontot kell majd beépíteni, amely a jogalkotó szándéka szerint a gyerekülések egyszerűbb és biztonságosabb rögzítését teszi lehetővé. Újfajta matricák figyelmeztetnek majd arra, hogy az első utasülésre nem szabad a menetiránnyal szemben babahordozót elhelyezni, ha a műszerfal jobb oldalán is van légzsák. Kötelező lesz a keréknyomás-figyelő berendezés, amellyel a bizottság reményei szerint sok defektből fakadó súlyos baleset lesz megelőzhető. A november 1. után engedélyezett típusokba mindezeken túlmenően egy olyan kijelzőt is be kell majd építeni, amely a sebességváltás szükségességére figyelmezteti a vezetőt, amivel a bizottság szerint üzemanyag takarítható meg, az autósok vezetési stílusa pedig ezáltal környezetkímélőbb lehet. Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke elmondta: „ezek az újítások lényegesen növelik a biztonságot azáltal, hogy csökkentik a balesetek valószínűségét, továbbá mérséklik a következmények súlyosságát. Ez az Európai Unió egyik nagyon is kézzelfogható eredménye”. A bizottság azt is tudatta, hogy 2014-től az új szabályok minden olyan új autóra vonatkoznak majd, amelyet az Európai Unióban terveznek értékesíteni. A bizottság célja, hogy 2020-ra az Európai Unió útjain bekövetkezett halásos balesetek száma legalább a 2010. évi felére csökkenjen. Kevés a magyar a leggazdagabb romániaiak között Alulreprezentált a romániai magyarság a dúsgazdag romániaiak listáján, ráadásul az itt szereplő romániai magyarok vagyona elmarad a román társaikétól - derül ki a háromszáz leggazdagabb romániai üzletembernek a Capital gazdasági hetilap által közzétett listájából. A listán szereplő 11 magyar kötődésű üzletember vagy család becsült összvagyona meghaladja az egymilliárd eurót. Az elmúlt évekhez hasonlóan Teszári Zoltán nagyváradi üzletember a leggazdagabb romániai magyar. A telekommunikációs piacon Magyarországon is jelen levő üzletember a 750-800 millió eurósra becsült vagyonával a romániai gazdaglista hatodik helyén szerepel, és az ő vagyona teszi ki a listán szereplő magyarok vagyonának a háromnegyedét. Teszárit a gazdaság megannyi területén jelen levő Verestóy Attila követi a rangsorban. Az RMDSZ szenátorát 60-65 millió eurósra becsült vagyonával a kilencvenedik helyre sorolták a Capital munkatársai. Pászkány Árpád, a CFR Kolozsvár futballcsapat tulajdonosa a harmadik leggazdagabb romániai magyar. A rangsorban a 109. helyen feltüntetett üzletember vagyonát 50-51 millió euróra tették. Pászkány azon kevesek közé tartozik, akiknek a gazdasági válság körülményei között is sikerült gyarapítaniuk vagyonukat. A kereskedelemmel és ingatlanberuházásokkal foglalkozó nagyváradi Mudura Sándor és azonos nevű fia 40- 42 millió eurós vagyonnal a 132., a munkavédelmi felszerelések forgalmazásával foglalkozó marosvásárhelyi Szász testvérek, Orlando és Roland 32-33 millió eurós vagyonukkal a 164., az energetikai berendezések gyártásával foglalkozó kolozsvári Péter Pál 30-31 millió euróval pedig a 178. a listán. A 24-27 millió eurós sávban négy erdélyi magyar üzletember is szerepel. A kézdivásárhelyi Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc valamikor együtt kezdtek foglalkozni elektronikai cikkek kereskedelmével. A 203., illetve a 207. helyen szerepelnek a listán. A mobiltelefon-üzletben utazó marosvásárhelyi Fodor házaspárt a 211., a tőke- és ingatlanpiacon tevékenykedő kolozsvári Urási Bélát a 222. helyre sorolta a Capital. A romániai magyar vállalkozók közül Pálfi Miklós került fel még a 300-as listára. A borszéki ásványvízpalackozó kisebbségi tulajdonosa 15- 16 millió eurós vagyonával a lista 292. helyén áll. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Lezárták a transzfogarasi átjárót Szerda éjszaka lezárták a közlekedés előtt az Erdélyt Havasalfölddel összekötő 7C jelzésű országút, azaz a transzfogarasi átjáró Bába vízesés (Szeben megye) és Piscu Negru (Argeș megye) közötti szakaszát. Az utat 2013. június 30-án nyitják meg újra. Az Országutak és Autópályák Országos Vállalatának képviselői szerint a döntést a Transzfogarasi út működési szabályzatában előírtaknak megfelelően hozták meg, figyelembe véve a kedvezőtlen időjárási viszonyokat, melyek veszélyeztethetik a közlekedési biztonságot. Forgalomkorlátozás Magyarország területén A közlekedésrendészet közleménye szerint tegnap este 11 órától tilos Magyarországra behajtani a 7,5 tonnásnál nagyobb gépjárműveknek, a humanitárius segélyt, romlandó árut vagy élő állatokat szállítók kivételével. A tilalom november 4-én 23 óráig érvényes. A közlekedésrendészet azt tanácsolja az érintett járművezetőknek, hogy úgy tervezzék az útjukat vagy a pihenőhelyeket, hogy tiszteletben tarthassák a magyar forgalomkorlátozást. Megemlékezéseket tartanak a nemzeti gyásznapon Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek Magyarország-szerte november 4-én, vasárnap, a nemzeti gyásznapon, a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 56. évfordulóján. A többség nem költözne külföldre A romániai magyarok 80 százaléka sem az életkörülményeinek javítása, sem tanulás vagy munkavégzés miatt nem költözne külföldre - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem egyik intézete és a BellResearch Kft. reprezentatív felméréséből, amelyet Erdély két régiójában végeztek. A legrugalmasabbnak a magyar határ közelében élők tekinthetők, ám az ott megkérdezetteknek is csak a 17 százaléka költözne biztosan Nyugat- Európába. A felmérés több mint 1 800 ember utcai megkérdezése alapján készült augusztus 21. és október 3. között Bihar, Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében. Négyes csillagrendszerhez tartozó bolygó Az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai négyes csillagrendszerhez tartozó bolygót fedeztek fel. Mindössze hat olyan bolygó ismert, amely kettős csillagrendszer körül kering, az úgynevezett cirkumbináris rendszerek ugyanis igen ritkák. A PH1 katalógusjelű bolygó viszont az első planéta, amely egyszerre négy naphoz kötődik. A 3200 fényévnyire lévő bolygóra a Kepler amerikai bolygóvadász űrteleszkóp felvételein elsőként amatőr csillagászok figyeltek fel. Angliába tévedt egy hantmadár Arábia helyett Angliába érkezett Ázsiából egy hantmadár, és ideiglenes otthont épített ki magának egy essexi homokbányában. Ez a madárfajta (Oenanthedeserti) Ázsia nyugati részéről vagy a Közel-Keletről vándorol ősszel Szaúd-Arábiába vagy Kelet-Afrikába. Az angol földre tévedt példány csaknem ötezer kilométerrel repült félre, és vagy nem túl jó földrajzból, vagy nem túl szerencsés: ornitológusok szerint erős keleti szelek téríthették el. A hantmadár kis testű, vörösbegy nagyságú. Nyelvszelídítés (Folytatás az 1. oldalról) délutánjait, kudarcélményeit, az „IS”, azaz az „elégtelen vagyok" érzés megtapasztalását idézi fel, az aligha keresi majd a kapcsolatot az elkövetkező évtizedekben az illető nyelvvel, kultúrával, sőt — mint egyes magyar egyetemisták is bevallották - örül, ha távol maradhat tőle. Ha viszont vidám órák emlékével tapadnak a tudatba a román szavak, bizonyára könnyebben, rugalmasabban állnak szolgálatunkba a későbbiekben is. Ezért jó az, hogy egyre több az iskolába készülő, illetve kisiskolás gyerekek játékos, tantervtől független románnyelv-oktatását biztosító civil kezdeményezés. Milyen szép lenne, ha egyszer arra is lenne igény, hogy a román szülők gyerekei magyar nyelvű játszóházba járjanak. Nem azért, hogy az iskolában megállják a helyüket, csupán abból a meggondolásból, hogy mostani és későbbi „játszótereiken" jobban boldoguljanak.