Népújság, 2013. december (65. évfolyam, 278-301. szám)

2013-12-02 / 278. szám

2 NÉPÚJSÁG A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT 2013. december 2., hétfő b­eepcrepepei 2., hétfő A Nap kel 7 óra 48 perckor, lenyugszik 16 óra 35 perckor. Az év 336. napja, hátravan 29 nap, ketten eltelte! Ma MELINDA, VIVIEN, holnap FERENC, OLIVIA napja. MELINDA: eredete és jelentése bi­zonytalan. Katona József nevezte el így az általa olvasott irodalmi művek nyomán Bánk bán feleségét, aki való­színűleg spanyol lehetett. VIVIEN: a Viviána angol változata, jelentése: élő, eleven. IDŐJÁRÁS Változó Hőmérséklet: max. 4°C min.­­6°C A vasárnapi lottóhúzás nyerőszámai jjor 29,38,36,37,23 + 6 NOR06FU@ 917649 LOTO 38,24,6,22,4,39 4D SUPER DOROG: 076969 lato 26,48,8,2,39,25 DORIC: 5598432 Kétnyelvű feliratok az iskolák homlokzati névtábláján A politikai és civil összefogás, valamint az RMDSZ érdekképviseleti munkájának eredményeként több oktatási intézmény homlokzatára is felkerültek a kétnyelvű névtáblák. „Több iskola vezetőségi tagja is elismerését fejezte ki azért az ered­ményes és kitartó munkáért, melyet az RMDSZ és a civil szervezetek közösen fejtettek ki az oktatási intézményekben érvényesülő kétnyelvű­ségért. Tudjuk, bőven van mit tenni azért, hogy a valós kétnyelvűség érvényesüljön az oktatási intézményekben, azonban azt gondolom, hogy az előző évekhez viszonyítva ez mindenképp fontos előrelépés. Remélem, december 1-jéig minden oktatási intézmény homlokzatán kétnyelvű, egységesített névtáblák lesznek. Tanácsoskollégáimmal és civil partnereinkkel folytatjuk az elkezdett munkát” - mondta csütörtö­kön, november 28-án Peti András alpolgármester, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. A helyi tanács 2013. január 31-i gyűlésén az RMDSZ-frakció javasla­tára határozatba foglalták a marosvásárhelyi oktatási intézmények név­tábláinak egységesítését illetve kétnyelvűsítését. Marosvásárhelyen 67 óvoda és iskola van, ahol érvényesíteni kell az intézkedést. Gyergyószentmikós polgármestere válaszol A Maros­vásárhelyi Rádió hétfőn délelőtt 10.15-kor kezdődő Miben segíthetünk? című műsorának meghívottja Gyergyószentmiklós polgár­­mestere, Mezei János, aki a városnapokkal, a téli turizmussal- fűtéssel és egyéb, a városgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre válaszol. A műsor idején a hallgatók is bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe. Hívható telefonszámok: 0265/222-022, illetve 0365/424-434, az sms-szám 0740-274-165. Kérdéseiket - a műsort megelőzően is - feltehetik a mibensegithetünk@marosvasarhelyiradio.ro e-mail címen is. Műsorve­zető: Agyagási Levente. „Rengett” a föld Marosvásárhelyen Gyakorlatoztak a mentőalakulatok Szombaton a Richter-skálán mért 7,2 fokos erősségű föld­rengés rázta meg Marosvásárhelyt! Nem kell megijedni, is­ten ments, nem valódi, csak szimulált földrengés volt, amit a Vészhelyzeti Felügyelőség a gyakorlat kedvéért „idézett elő", hogy kipróbálják, alakulataik, a felelős szervek és a la­kosság hogyan viselkedik egy ilyen méretű katasztrófa ese­tén. Óriási mozgósítással jól megszervezték a szimulációt, az akció mégsem hasonlítható egy igazi földrengéshez. Újságíróként bár sohase kellene földrengésről tudósítani, mert ez a fajta csapás semmihez sem mérhető. Alattomosan, óriási erővel, félelme­tes morajlással, megfékezhetetlenül jön, renget alacsony és - jegenyefá­hoz hasonlóan, recsegés-ropogás közepette - lenget magas épületet, tör, zúz, senkit sem kímél. A szilárd­nak hitt épületeket játékszerként csa­varja ide-oda, rázza, s ezek hihetetlen zaj és porfelhő közepette kártyavár­ként dőlnek össze. Helyükben nem marad más, csak óriási törmelékhal­maz. Pár pillanatnyi csend, s a félel­metes pánikhangulat közepette jön a menekülés, az ordítozás, a mentőszi­rénázás és az eltűnt hozzátartozók elkeseredett keresése a romok alatt. Csak az tudhatja igazán, milyen ér­zés, aki átélt olyan erejű földrengést, amely 1977. március 4-én követke­zett be, s pusztított végig Bukaresten, főként ennek régi központján és Ro­mánia déli városaiban. Az áldozatok pontos száma ma sem ismert, egye­sek több százról, mások több ezerről beszélnek. Mi a teendő ilyenkor? Ki tudja megmondani? Mit kell tennie a civil lakosságnak, s mit kell tenni a men­tőalakulatoknak, akik, akárcsak a civilek, ugyanúgy pánikba estek a rengés következtében. Ezekre a kérdésekre próbáltak vá­laszt adni a Horea Vészhelyzeti Fel­ügyelőség alakulatai, amelyek egy előzetesen kidolgozott mentési ter­vet, a Vörös tervet próbálták életbe ültetni. Az akció Marosvásárhely főterén a Grand Szálló előtt zajlott, a forgatókönyv szerint a földrengésben ez az épület és a Romtelecom épülete súlyosan károsult. Számos közfal kidőlt, megszakadt az áruszolgálta­tás, és a távközlés megszűnt. Az épü­letben robbanás és tűz veszélye is fennállt. Az épületekben sebesültek rekedtek benn, egyesek könnyebb, mások súlyos sérüléssel. Mentésükre tűzoltók, elsősegélynyújtók érkeztek. A rohammentősökön kívül a hegyi mentőket is kivezényelték, akik a magas épületből kellő felszereléssel ablakon keresztül mentették a bent rekedt sebesülteket. A lőtérre megszámlálhatatlan mentőst, tűzoltót, rendőrt, katasztró­faelhárító tisztet és katonát vezényel­tek, akiket a kidolgozott terv szerint vetettek a mentésbe. A helyszínre helikopter is érkezett (igaz, nem szállt le), de terepszemlét tartott, s a látottakat jelentette a mentést vezető parancsnoknak. Tűzoltókocsikból létrák nyúltak a magasba, s a Grand tetejéről, köztes emeletekről kötélen ereszkedtek le a mentők, sebesülteket szállítva. Ezeket a főtéren felállított mobil orvosi egységben látták el. Miközben folyt a szirénáktól, be­mondóktól hangos mentés, a maros­vásárhelyiek, főként a kisgyerekesek, érdeklődéssel követték az eseménye­ket. Látványos hétvégi akció volt, csak a valódi változatra sohase kerül­jön sor! Mezey Sarolta Meggyújtották az első gyertyát A hideg ellenére elég sokan elmentek szombaton délután a Keresztelő Szent János-plébániatemplom és a Deus Providebit Tanulmányi Ház udvarára, hogy a marosvásárhe­lyi Máltai Segélyszolgálat által készített óriási adventi koszo­rúba belefonják imáikat, kéréseiket, felajánlásaikat. Talit János, a Máltai Segélyszol­gálat vezetője kérdésünkre el­mondta, hogy már hatodik alka­lommal készítenek adventi koszo­rút. - Először a Tudor negyedben levő Kozma és Damján templom­ban készítettünk koszorút. Úgy gondoltuk, hogy sorra vesszük a templomokat, de végül úgy döntöt­tünk a főesperes úrral, hogy itt ma­radunk. A gyerekekkel körbeálljuk az asztalt, mindegyikük egy kis fenyőágacskát vesz a kezébe, el­mond egy imát vagy egy felaján­lást. Ezeket a felajánlásokat, kíván­ságokat valaki közülünk beköti a kis koszorúba. Ebben is különbö­zik a máltaiak által árult adventi koszorú az utcasarkon árult koszo­rúktól: ezek imát és rengeteg kérést foglalnak magukba. Nem grandománia Miután ezt gondolatot egy kicsit kibővítettük, gondoltuk, a városban is meg lehetne csinálni. Ide a lelki­séggel foglalkozó csoportokat hív­tuk meg, amelyekben általában negyven-ötven személy vesz részt. Most is ötven fenyőágnyalábot ké­szítettünk. Aki jön, átveszi a nyalá­bot, és ugyanúgy, mint a gyerekek­nél, ha akar, elmond egy imát. Eze­ket az egyéni vagy csoportos fel­ajánlásokat itt újra bekötjük ebbe a nagy koszorúba. Tehát nem a grandománia vezetett arra, hogy három és fél méteres átmérőjű ad­venti koszorút fonjunk, hanem, hogy minél több embert befogad­junk. Talit Viktória elmondta, hogy miután elkészült a koszorú, felkö­tik az adventi csokrokat, meggyújt­ják az első gyertyát, majd a követ­kező hetekben a többit, ami azt jelképezi, hogy a karácsony köze­ledtével mind nagyobb a fény és a világosság a földön. „Kérünk téged, hallgass meg minket!” Az udvaron összegyűlt embe­rek - nők, férfiak, idősebbek és fiatalok, kisgyermekes szülők - fegyelmezetten álltak a fenyőgalu­lyakkal, amíg a kéréseiket, felaján­lásaikat két máltai fiatalember be­lefonta a koszorúba. A gyermeke­kért, a máltai segélyszolgálatért, a tisztítótűzben szenvedő telkekért, az emberek közti megértésért, csa­ládjuk egészségéért és boldogulá­sáért imádkoztak a jelenlevők, mi­közben felajánlásaikat, kéréseiket máltai ifjak fonták bele a koszorú­ba. „Kérünk téged, hallgass meg minket!” - mondták egyszerre minden felajánlás után. Mikor az utolsó ág is a helyére került, három lila és egy rózsaszín csokor került rá, majd Talit János, a segélyszolgálat vezetője meg­gyújtotta az első gyertyát. Radnóti Albert, a Keresztelő Szent János-plébániatemplom se­gédlelkésze szentelte meg és mon­dott áldást a koszorúra és a jelenle­vőkre.­­ Az adventi koszorú for­májában és színeiben a teljességet jelképezi: a zöld a remény színe, maga a fenyő örökzöld, az örök életre emlékeztet. A lila a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé. Krisz­tus a világra jött, fényt hozott kö­zénk, és mindannyiunk számára megnyitotta az örök élet lehetősé­gét. A Krisztus-várás időszakában vagyunk, az ünnepvárás követke­zik, amely karácsony éjszakáján kiteljesedik, mondta a lelkész. Az áldást követően a szervezők meleg teával kínálták meg a jelen­levőket. xxx Az egyházi év advent első vasár­napjával kezdődik, a soron követ­kező négy hét a várakozás idősza­ka, a lelki felkészülés ideje kará­csonyra. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyo­mányt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szer­tartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző há­rom hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az adventi idő­szak karácsony elé került, kezdet­ben hat héten át tartott, majd ké­sőbb négy hétre csökkent. Advent kezdete minden évben az András­­naphoz (nov. 30) legközelebb eső vasárnap. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap az Úr eljövetelének közelségét ünnepük; e nap liturgi­kus színe a rózsaszín, ekkor gyújt­ják meg a rózsaszín gyertyát. Ad­ventkor a 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített, kör alakú ko­szorú, melyet négy gyertyával dí­szítenek. A gyertyákat vasárnapon­ként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya egy fogal­mat jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. A világító gyertyák szá­mának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jé­zusban a várakozónak ad kará­csonykor. Mózes Edith Fotó: Mózes Edith

Next