Népújság, 2013. december (65. évfolyam, 278-301. szám)
2013-12-02 / 278. szám
2 NÉPÚJSÁG A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT 2013. december 2., hétfő beepcrepepei 2., hétfő A Nap kel 7 óra 48 perckor, lenyugszik 16 óra 35 perckor. Az év 336. napja, hátravan 29 nap, ketten eltelte! Ma MELINDA, VIVIEN, holnap FERENC, OLIVIA napja. MELINDA: eredete és jelentése bizonytalan. Katona József nevezte el így az általa olvasott irodalmi művek nyomán Bánk bán feleségét, aki valószínűleg spanyol lehetett. VIVIEN: a Viviána angol változata, jelentése: élő, eleven. IDŐJÁRÁS Változó Hőmérséklet: max. 4°C min.6°C A vasárnapi lottóhúzás nyerőszámai jjor 29,38,36,37,23 + 6 NOR06FU@ 917649 LOTO 38,24,6,22,4,39 4D SUPER DOROG: 076969 lato 26,48,8,2,39,25 DORIC: 5598432 Kétnyelvű feliratok az iskolák homlokzati névtábláján A politikai és civil összefogás, valamint az RMDSZ érdekképviseleti munkájának eredményeként több oktatási intézmény homlokzatára is felkerültek a kétnyelvű névtáblák. „Több iskola vezetőségi tagja is elismerését fejezte ki azért az eredményes és kitartó munkáért, melyet az RMDSZ és a civil szervezetek közösen fejtettek ki az oktatási intézményekben érvényesülő kétnyelvűségért. Tudjuk, bőven van mit tenni azért, hogy a valós kétnyelvűség érvényesüljön az oktatási intézményekben, azonban azt gondolom, hogy az előző évekhez viszonyítva ez mindenképp fontos előrelépés. Remélem, december 1-jéig minden oktatási intézmény homlokzatán kétnyelvű, egységesített névtáblák lesznek. Tanácsoskollégáimmal és civil partnereinkkel folytatjuk az elkezdett munkát” - mondta csütörtökön, november 28-án Peti András alpolgármester, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke. A helyi tanács 2013. január 31-i gyűlésén az RMDSZ-frakció javaslatára határozatba foglalták a marosvásárhelyi oktatási intézmények névtábláinak egységesítését illetve kétnyelvűsítését. Marosvásárhelyen 67 óvoda és iskola van, ahol érvényesíteni kell az intézkedést. Gyergyószentmikós polgármestere válaszol A Marosvásárhelyi Rádió hétfőn délelőtt 10.15-kor kezdődő Miben segíthetünk? című műsorának meghívottja Gyergyószentmiklós polgármestere, Mezei János, aki a városnapokkal, a téli turizmussal- fűtéssel és egyéb, a városgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre válaszol. A műsor idején a hallgatók is bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe. Hívható telefonszámok: 0265/222-022, illetve 0365/424-434, az sms-szám 0740-274-165. Kérdéseiket - a műsort megelőzően is - feltehetik a mibensegithetünk@marosvasarhelyiradio.ro e-mail címen is. Műsorvezető: Agyagási Levente. „Rengett” a föld Marosvásárhelyen Gyakorlatoztak a mentőalakulatok Szombaton a Richter-skálán mért 7,2 fokos erősségű földrengés rázta meg Marosvásárhelyt! Nem kell megijedni, isten ments, nem valódi, csak szimulált földrengés volt, amit a Vészhelyzeti Felügyelőség a gyakorlat kedvéért „idézett elő", hogy kipróbálják, alakulataik, a felelős szervek és a lakosság hogyan viselkedik egy ilyen méretű katasztrófa esetén. Óriási mozgósítással jól megszervezték a szimulációt, az akció mégsem hasonlítható egy igazi földrengéshez. Újságíróként bár sohase kellene földrengésről tudósítani, mert ez a fajta csapás semmihez sem mérhető. Alattomosan, óriási erővel, félelmetes morajlással, megfékezhetetlenül jön, renget alacsony és - jegenyefához hasonlóan, recsegés-ropogás közepette - lenget magas épületet, tör, zúz, senkit sem kímél. A szilárdnak hitt épületeket játékszerként csavarja ide-oda, rázza, s ezek hihetetlen zaj és porfelhő közepette kártyavárként dőlnek össze. Helyükben nem marad más, csak óriási törmelékhalmaz. Pár pillanatnyi csend, s a félelmetes pánikhangulat közepette jön a menekülés, az ordítozás, a mentőszirénázás és az eltűnt hozzátartozók elkeseredett keresése a romok alatt. Csak az tudhatja igazán, milyen érzés, aki átélt olyan erejű földrengést, amely 1977. március 4-én következett be, s pusztított végig Bukaresten, főként ennek régi központján és Románia déli városaiban. Az áldozatok pontos száma ma sem ismert, egyesek több százról, mások több ezerről beszélnek. Mi a teendő ilyenkor? Ki tudja megmondani? Mit kell tennie a civil lakosságnak, s mit kell tenni a mentőalakulatoknak, akik, akárcsak a civilek, ugyanúgy pánikba estek a rengés következtében. Ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a Horea Vészhelyzeti Felügyelőség alakulatai, amelyek egy előzetesen kidolgozott mentési tervet, a Vörös tervet próbálták életbe ültetni. Az akció Marosvásárhely főterén a Grand Szálló előtt zajlott, a forgatókönyv szerint a földrengésben ez az épület és a Romtelecom épülete súlyosan károsult. Számos közfal kidőlt, megszakadt az áruszolgáltatás, és a távközlés megszűnt. Az épületben robbanás és tűz veszélye is fennállt. Az épületekben sebesültek rekedtek benn, egyesek könnyebb, mások súlyos sérüléssel. Mentésükre tűzoltók, elsősegélynyújtók érkeztek. A rohammentősökön kívül a hegyi mentőket is kivezényelték, akik a magas épületből kellő felszereléssel ablakon keresztül mentették a bent rekedt sebesülteket. A lőtérre megszámlálhatatlan mentőst, tűzoltót, rendőrt, katasztrófaelhárító tisztet és katonát vezényeltek, akiket a kidolgozott terv szerint vetettek a mentésbe. A helyszínre helikopter is érkezett (igaz, nem szállt le), de terepszemlét tartott, s a látottakat jelentette a mentést vezető parancsnoknak. Tűzoltókocsikból létrák nyúltak a magasba, s a Grand tetejéről, köztes emeletekről kötélen ereszkedtek le a mentők, sebesülteket szállítva. Ezeket a főtéren felállított mobil orvosi egységben látták el. Miközben folyt a szirénáktól, bemondóktól hangos mentés, a marosvásárhelyiek, főként a kisgyerekesek, érdeklődéssel követték az eseményeket. Látványos hétvégi akció volt, csak a valódi változatra sohase kerüljön sor! Mezey Sarolta Meggyújtották az első gyertyát A hideg ellenére elég sokan elmentek szombaton délután a Keresztelő Szent János-plébániatemplom és a Deus Providebit Tanulmányi Ház udvarára, hogy a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat által készített óriási adventi koszorúba belefonják imáikat, kéréseiket, felajánlásaikat. Talit János, a Máltai Segélyszolgálat vezetője kérdésünkre elmondta, hogy már hatodik alkalommal készítenek adventi koszorút. - Először a Tudor negyedben levő Kozma és Damján templomban készítettünk koszorút. Úgy gondoltuk, hogy sorra vesszük a templomokat, de végül úgy döntöttünk a főesperes úrral, hogy itt maradunk. A gyerekekkel körbeálljuk az asztalt, mindegyikük egy kis fenyőágacskát vesz a kezébe, elmond egy imát vagy egy felajánlást. Ezeket a felajánlásokat, kívánságokat valaki közülünk beköti a kis koszorúba. Ebben is különbözik a máltaiak által árult adventi koszorú az utcasarkon árult koszorúktól: ezek imát és rengeteg kérést foglalnak magukba. Nem grandománia Miután ezt gondolatot egy kicsit kibővítettük, gondoltuk, a városban is meg lehetne csinálni. Ide a lelkiséggel foglalkozó csoportokat hívtuk meg, amelyekben általában negyven-ötven személy vesz részt. Most is ötven fenyőágnyalábot készítettünk. Aki jön, átveszi a nyalábot, és ugyanúgy, mint a gyerekeknél, ha akar, elmond egy imát. Ezeket az egyéni vagy csoportos felajánlásokat itt újra bekötjük ebbe a nagy koszorúba. Tehát nem a grandománia vezetett arra, hogy három és fél méteres átmérőjű adventi koszorút fonjunk, hanem, hogy minél több embert befogadjunk. Talit Viktória elmondta, hogy miután elkészült a koszorú, felkötik az adventi csokrokat, meggyújtják az első gyertyát, majd a következő hetekben a többit, ami azt jelképezi, hogy a karácsony közeledtével mind nagyobb a fény és a világosság a földön. „Kérünk téged, hallgass meg minket!” Az udvaron összegyűlt emberek - nők, férfiak, idősebbek és fiatalok, kisgyermekes szülők - fegyelmezetten álltak a fenyőgalulyakkal, amíg a kéréseiket, felajánlásaikat két máltai fiatalember belefonta a koszorúba. A gyermekekért, a máltai segélyszolgálatért, a tisztítótűzben szenvedő telkekért, az emberek közti megértésért, családjuk egészségéért és boldogulásáért imádkoztak a jelenlevők, miközben felajánlásaikat, kéréseiket máltai ifjak fonták bele a koszorúba. „Kérünk téged, hallgass meg minket!” - mondták egyszerre minden felajánlás után. Mikor az utolsó ág is a helyére került, három lila és egy rózsaszín csokor került rá, majd Talit János, a segélyszolgálat vezetője meggyújtotta az első gyertyát. Radnóti Albert, a Keresztelő Szent János-plébániatemplom segédlelkésze szentelte meg és mondott áldást a koszorúra és a jelenlevőkre. Az adventi koszorú formájában és színeiben a teljességet jelképezi: a zöld a remény színe, maga a fenyő örökzöld, az örök életre emlékeztet. A lila a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé. Krisztus a világra jött, fényt hozott közénk, és mindannyiunk számára megnyitotta az örök élet lehetőségét. A Krisztus-várás időszakában vagyunk, az ünnepvárás következik, amely karácsony éjszakáján kiteljesedik, mondta a lelkész. Az áldást követően a szervezők meleg teával kínálták meg a jelenlevőket. xxx Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik, a soron következő négy hét a várakozás időszaka, a lelki felkészülés ideje karácsonyra. Az advent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg - a római liturgiától eltérő - gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később négy hétre csökkent. Advent kezdete minden évben az Andrásnaphoz (nov. 30) legközelebb eső vasárnap. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap az Úr eljövetelének közelségét ünnepük; e nap liturgikus színe a rózsaszín, ekkor gyújtják meg a rózsaszín gyertyát. Adventkor a 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített, kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. Minden gyertya egy fogalmat jelképez: hit, remény, öröm, szeretet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Mózes Edith Fotó: Mózes Edith