Népújság, 2014. augusztus (66. évfolyam, 175-198. szám)

2014-08-01 / 175. szám

2014. augusztus 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Izsák: Románia összekeveri az enklávét az autonómiával Románia egy etnikai enklávé kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben — számolt be a Krónika cí­mű lapnak az ügyben felperesként fellépő Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A lap csütörtöki számában közölt interjúból kiderült: az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió lu­xembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelye­ket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal fog­lalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT ér­veinek elfogadása esetén az „enklávizálódás veszélye” fe­nyegetné a székelységet. „Az enklávé az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” - jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok kü­lönböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdemé­nyezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Eu­rópai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kezde­ményezés nem tartozik a hatáskörébe. Magyarország a kez­deményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be a perbe. Az interjúból kiderült: a héten a luxembourgi bíróság ik­tatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatko­zását. Izsák Balázs szerint a Kovászna megyei önkormány­zat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye - köztük Kovászna is - tartozik. Nem fogadta el Jacenyuk lemondását az ukrán parlament Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti le­mondását csütörtöki rendkívüli ülésén az ukrán parlament, és­ ezzel elhárult a politikai válság veszélye a háború és gazdasági válság sújtotta országban. A kormányfő távozása mellett mind­össze 16 képviselő szavazott - 14 füg­getlen és kettő a Régiók Pártja frakció­jából - a 450 fős ukrán törvényhozás 331 jelen lévő tagja közül. A parlament zárt plenáris ülést tar­tott, csak a miniszterelnök lemondásá­ról való szavazás volt nyilvános. Jacenyuk múlt csütörtökön nyújtotta be lemondását, amit egyrészről azzal indokolt, hogy feloszlott a parlament­ben a kormánykoalíció, másrészről a parlament még csak napirendre sem tűzte a kormánynak a politikai és gaz­dasági válság megoldását célzó javas­latait. A kormánykoalíció a Petro Porosenko elnök mögött álló Ütés párt kezdeményezésére bomlott fel, amely­hez csatlakozott a nacionalista Szabad­ság­párt is. Képviselőik szavai szerint azért, hogy így nyújtsanak lehetőséget az államfőnek a parlament feloszlatá­sára és előre hozott parlamenti válasz­tások kiírására. A koalíció felbomlását a miniszterelnök pártja, a javarészt li­berálisokból és jobboldaliakból álló Haza pártszövetség nem támogatta. Jacenyuk azzal vádolta meg a koalí­ció pártjainak képviselőit, hogy vá­lasztási esélyeiket az ország ügyei elé helyezik. Lemondásának bejelentése után viszont Jacenyukot is ugyanez a vád érte. A képviselők végül a csütörtöki zárt ülésen támogatták Jacenyuk kezdemé­nyezéseit a költségvetés bevételeinek növelésére, és ezzel tulajdonképpen rendeződött a kormányfő és a parla­ment között kialakult konfliktus, amely azzal fenyegetett, hogy politikai válságba sodródik az ország, miköz­ben keleti felében dúlnak a harcok a kormányerők és a Moszkvához húzó szakadár fegyveresek között. A törvényhozás tagjai megszavazták a hadsereg finanszírozásának biztosítá­sát célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati előterjesztéseket. Ismét elutasította viszont a parlament az uk­rán gázvezetékrendszer működtetésé­nek reformjáról szóló kormányjavasla­tot. A parlament ratifikálta Ukrajnának Hollandiával, illetve Ausztráliával kö­tött megállapodásait, amelyek engedé­lyezik a fegyverviselést és -használatot a Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját vizsgáló holland és ausztrál küldöttség tagjai­nak a tragédia helyszínén önvédelem­ből vagy feladatuk elvégzésének bizto­sítása céljából. Az ülésen jelen volt Porosenko el­nök is, aki a szavazások után úgy érté­kelte a helyzetet, hogy a parlament és a kormány láthatóan kész az együtt­működésre egymással. Beszédében a költségvetés módosításával kapcsola­tosan felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna napi 70 millió hrivnyát költ az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozá­sára. Az elnök megerősítette, hogy a par­lamenti választások előre hozása mel­lett áll. Hozzátette ugyanakkor, hogy a választások nem mehetnek a parla­ment, a kormány és az államfő munká­jának kárára. Csak korlátozott hatása lehet az argentin államcsődnek Az argentin gazdaság egyébként is nehéz helyzeten tovább ronthat, de a világ pénzpiacain várhatóan csak korlátozottan érezteti hatását a 13 éven belül másodszor bekövetkezett ar­gentin államcsőd. Július 30-án lejárt egy argentin ál­lamkötvény 539 millió dolláros kama­tának kifizetésére nyitva álló pótlóla­gos határidő is, ezzel Argentína tech­nikai értelemben államcsődbe jutott, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni adósságait. Az esedékes összeget egy New York-i bírósági ítélet szerint ad­dig nem fizetheti ki az argentin állam, amíg nem állapodik meg két amerikai fedezeti alappal. Az argentin csődhelyzet előzménye, hogy amerikai fedezeti alapok, az NLM Capital Ltd. és az Aurelius Capital Management Ltd. pert indítot­tak New Yorkban az argentin állam ellen, követelve a 2001-ben általuk nagy tételben beszerzett argentin ál­lamkötvények visszavásárlását, össze­sen 1,33 milliárd dollár értékben. A teljes összeg, amelyet az argentin ál­lamnak ki kellene fizetnie, a kamatok­kal együtt jelenleg nagyjából 1,5 milli­árd dollár. Argentína 2002 elején beszüntette külföldi adósságának törlesztését, és fizetésképtelenséget jelentett. Az egyezkedés során a hitelezők 93 száza­léka elfogadta az Argentínának nyúj­tott hitelek nagy részének a leírását (vagyis az adósságcsökkentést), hogy legalább valamit viszontlásson a pén­zéből. A két amerikai fedezeti alapba tö­mörülő befektetők azonban sem a 2005-ös, sem a 2010-es átütemezésben nem vettek részt. Jóllehet ők csak ak­kor kezdtek argentin államkötvényeket vásárolni, amikor szakértők már egyre nyíltabban beszéltek Buenos Aires kö­zelgő fizetésképtelenségéről, a perben 100 százalékos árfolyamon követelik az argentin kormánytól a kötvények visszavásárlását. A másodfokú bíróság a felperes fe­dezeti alapoknak adott igazat és ki­mondta: Argentína mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem fizeti ki a fedezeti alappal szembeni tartozását. Az argentin állam fellebbezését júniusban elutasította az ügyben a végső szót kimondó amerikai Legfelsőbb Bíróság. Az argentin adósságok ügyében azért jár el amerikai bíróság, mert az állam­­kötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki. Martin Redrado, az argentin köz­ponti bank korábbi elnöke szerint az államcsőd akár 1 százalékkal is ront­hatja a dél-amerikai ország hazai össz­termékének (GDP) idei eredményét. A csődhelyzet két leglátványosabb hatá­sa az lehet, hogy esésnek indul az ar­gentin peso árfolyama, és az egekbe emelkednek az argentin államkötvé­nyek hozamai. A peso további elérték­telenedése fölfelé hajthatja az infláci­ót, amely már így is megközelíti a 40 százalékot. Az elemzők egyetértettek abban: a világ pénzügyi piacaira várhatóan csak korlátozott hatást fog gyakorolni az ar­gentin csőd. Szakértők rámutattak, hogy ellentétben a 2001-es, „valódi” csőddel, ezúttal technikai csődről, egy rendezetlen jogvitáról van szó. Emel­lett Argentína a 2001-es bukás után szinte teljesen kiszorult a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról. Tizenhárom éve az argentin kötvények még 20 szá­zalékos súllyal szerepeltek a JP Morgan feltörekvő piaci adósságinde­xében, ma már elenyésző, 1,3 százalé­kos a részesedésük. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Júniusban 700.000 munkanélkülit tartottak nyilván Júniusban a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékos volt, 0,2 százalékponttal kevesebb a májusi értéknél, és 0,3 százalékponttal több, mint a tavalyi év azonos időszakában, összesen 700.000 állástalant tartottak nyilván - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A 15 és 74 év közötti munkanélküliek számát júniusra 700 ezerre becsülik, ami csökkenést jelent az előző havi 718 ezerhez, illetve az egy évvel korábbi 739 ezerhez képest. Nemi lebontásban a munkanél­küliségi ráta a férfiak körében 1,3 százalékponttal ma­gasabb, mint a nők esetében - 7,7 százalék, illetve 6,4 százalék. A felnőttek körében (25-74 év) a mun­kanélküliségi rátát 2014 júniusára 5,7 százalékra tet­ték - 6,3 százalék a férfiak körében, 4,9 százalék a nőknél. Dokumentum kötet jelent meg az 1944-es Uz-völgyi szovjet betörésről Túlélők jelenlétében mutatják be ma Sepsiszentgyör­­gyön az 1944-es Uz-völgyi szovjet betörésről szóló dokumentumkötetet - tájékoztatta Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjá­nak igazgatója az MTI-t. A T1224/Uz völgye 1944. au­gusztus 2-szeptember 19. című kötetet Kisgyörgy Tamás állította össze édesapja naplója alapján. A filmvetítéssel egybekötött rendezvényen részt vesz Pál Sámuel és Szőts Dániel, a katonai akció két túl­élője. 1944 augusztusában, a román átállás után az Uz völgyében törtek be először az akkori Magyaror­szág területére a szovjet csapatok. Az Uz völgye kijá­ratát az úgynevezett Mátyás király-erőd védte, amely részét képezte a Keleti-Kárpátokban kiépült magyar erődrendszernek, az Árpád-vonalnak. A román átál­lás miatt váratlanul bekövetkezett augusztus 26-i szovjet támadásnak több mint ezer honvéd esett ál­dozatul. Több mint 100 tonna búza gyűlhetett össze a Magyarok kenyeréhez A tavalyinál is több búza gyűlhetett össze a Magyarok kenyere program keretében az összesítések eddigi adatai alapján - mondta Pécs alpolgármestere csü­törtökön Sombereken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai szervezete által szervezett búza­gyűjtő napon Nagy Csaba újságíróknak elmondta, hogy 2013-ban 100 tonna volt a felajánlott mennyi­ség, idén eddig 87 tonnáról tudnak. Bár a gyűjtés csü­törtökön befejeződött, az összesítések még folynak és az összmennyiség az előzetes becslések szerint meghaladja az előző évit - jegyezte meg. Hozzátette: tavaly 800 cég, gazdálkodó és önkormányzat ajánlott fel gabonát, számuk idén ezernél több lesz. Oettinger szerint Oroszország folytatja a gázszállítást az EU-ba Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos szerint Oroszország a gazdasági érdekeltség miatt az új uni­ós szankciók bevezetése után is folytatja a földgáz­­szállítást az EU-ba. Oroszország érdekelt az Európai Unió tagállamaiba irányuló földgázexportban, mert „kell a bevétel az államháztartásnak”, a földgázveze­tékekbe pedig „milliárdokat ruháztak be”, és ezek a befektetések nem térülnek meg, ha „üresen állnak a vezetékek” - mondta az Európai Bizottság energia­ügyekért felelős tagja csütörtökön az ARD német köz­­szolgálati televíziónak. Ugyanakkor az EU az orosz szállítások esetleges leállása okozta gázkieséssel is meg tud birkózni - tette hozzá a német konzervatív politikus. Kozmetikázott inkompetencia (Folytatás az 1. oldalról) de így is „ elmenők ” vagyunk a régióban a feketegazdaság méretét illetően. Adócsalás a legcivilizáltabb államokban is létezik) még az e szempontból legfegyelmezettebb osztrákoknál is elsinkó­­fálják a nemzeti össztermék közel tizedét az ügyeskedők, így utópia lenne azt elvárni pont e balkáni fertály illetékeseitől, hogy teljesen felszámolják a feketegazdaságot. Azonban ha legalább csak az uniós átlag szintjére szorítanák vissza, hi­teles szakértők szerint máris keresnének vele kétszer annyit, mint az oktatási rendszer éves költségvonzata. De amíg a dolgok errefele úgy mennek hogy például az adótörvény­könyv módosításairól egy szakavatott nyilvános vita helyett naponta csepegtetnek hírmorzsákat az adófizetőnek a médi­ában, vagy a tengerentúlon közpénzügyből diplomázott pénzügyminiszter hetekig képtelen nyilvánosság elé tárni egy járulékcsökkentés anyagi vonzatait szemléltető doku­mentumot, addig itt sem pénzügyi fegyelem, sem jobb­lét nem várható. Hanem továbbra is etetik a választókat az üres sikersztorikkal a politikusok, és közben a gazdagok helyett a koldusok fizetnek. És az különösen szomorú, hogy a politikai piacon sincs olyan államférfi-portéka, aki ebből a helyzetből jó irányba való elmozdulást tudna sejtetni a csapnivaló cirkusz számláit fizető választókban.

Next