Népújság, 2014. augusztus (66. évfolyam, 175-198. szám)
2014-08-01 / 175. szám
2014. augusztus 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Izsák: Románia összekeveri az enklávét az autonómiával Románia egy etnikai enklávé kialakulásának veszélyére hivatkozik a nemzeti régiókról szóló luxembourgi perben — számolt be a Krónika című lapnak az ügyben felperesként fellépő Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. A lap csütörtöki számában közölt interjúból kiderült: az SZNT elnöke érintett félként megkapta az Európai Unió luxembourgi bíróságától azokat a dokumentumokat, amelyeket az Európai Bizottság (EB) ellen indított perében az EB oldalán beszálló államok - közöttük Románia - nyújtottak be. Izsák Balázs szerint a román beadvány nem azzal foglalkozik, hogy uniós hatáskörbe tartozik-e az SZNT európai polgári kezdeményezése, hanem azt taglalja: az SZNT érveinek elfogadása esetén az „enklávizálódás veszélye” fenyegetné a székelységet. „Az enklávé az országon belüli területet jelent, amely nem tartozik az őt körülvevő állam joghatósága alá. Ha a román állam a Székelyföldben egy esetleges enklávét lát, az azt jelenti, hogy még mindig nincs tisztában az autonómia fogalmával” - jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. A kezdeményezők azért perelték be az Európai Bizottságot, mert a testület úgy ítélte meg: a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Magyarország a kezdeményezők, Szlovákia, Görögország és Románia az EB oldalán lépett be a perbe. Az interjúból kiderült: a héten a luxembourgi bíróság iktatta Kovászna megyének az SZNT oldalán való beavatkozását. Izsák Balázs szerint a Kovászna megyei önkormányzat jogászai azzal érveltek, hogy az EU kohéziós politikája nem enyhítette, hanem elmélyítette a szegényebb vidékek lemaradását abban a hat megyét magába foglaló fejlesztési régióban, amelybe a három székelyföldi megye - köztük Kovászna is - tartozik. Nem fogadta el Jacenyuk lemondását az ukrán parlament Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását csütörtöki rendkívüli ülésén az ukrán parlament, és ezzel elhárult a politikai válság veszélye a háború és gazdasági válság sújtotta országban. A kormányfő távozása mellett mindössze 16 képviselő szavazott - 14 független és kettő a Régiók Pártja frakciójából - a 450 fős ukrán törvényhozás 331 jelen lévő tagja közül. A parlament zárt plenáris ülést tartott, csak a miniszterelnök lemondásáról való szavazás volt nyilvános. Jacenyuk múlt csütörtökön nyújtotta be lemondását, amit egyrészről azzal indokolt, hogy feloszlott a parlamentben a kormánykoalíció, másrészről a parlament még csak napirendre sem tűzte a kormánynak a politikai és gazdasági válság megoldását célzó javaslatait. A kormánykoalíció a Petro Porosenko elnök mögött álló Ütés párt kezdeményezésére bomlott fel, amelyhez csatlakozott a nacionalista Szabadságpárt is. Képviselőik szavai szerint azért, hogy így nyújtsanak lehetőséget az államfőnek a parlament feloszlatására és előre hozott parlamenti választások kiírására. A koalíció felbomlását a miniszterelnök pártja, a javarészt liberálisokból és jobboldaliakból álló Haza pártszövetség nem támogatta. Jacenyuk azzal vádolta meg a koalíció pártjainak képviselőit, hogy választási esélyeiket az ország ügyei elé helyezik. Lemondásának bejelentése után viszont Jacenyukot is ugyanez a vád érte. A képviselők végül a csütörtöki zárt ülésen támogatták Jacenyuk kezdeményezéseit a költségvetés bevételeinek növelésére, és ezzel tulajdonképpen rendeződött a kormányfő és a parlament között kialakult konfliktus, amely azzal fenyegetett, hogy politikai válságba sodródik az ország, miközben keleti felében dúlnak a harcok a kormányerők és a Moszkvához húzó szakadár fegyveresek között. A törvényhozás tagjai megszavazták a hadsereg finanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati előterjesztéseket. Ismét elutasította viszont a parlament az ukrán gázvezetékrendszer működtetésének reformjáról szóló kormányjavaslatot. A parlament ratifikálta Ukrajnának Hollandiával, illetve Ausztráliával kötött megállapodásait, amelyek engedélyezik a fegyverviselést és -használatot a Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját vizsgáló holland és ausztrál küldöttség tagjainak a tragédia helyszínén önvédelemből vagy feladatuk elvégzésének biztosítása céljából. Az ülésen jelen volt Porosenko elnök is, aki a szavazások után úgy értékelte a helyzetet, hogy a parlament és a kormány láthatóan kész az együttműködésre egymással. Beszédében a költségvetés módosításával kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna napi 70 millió hrivnyát költ az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására. Az elnök megerősítette, hogy a parlamenti választások előre hozása mellett áll. Hozzátette ugyanakkor, hogy a választások nem mehetnek a parlament, a kormány és az államfő munkájának kárára. Csak korlátozott hatása lehet az argentin államcsődnek Az argentin gazdaság egyébként is nehéz helyzeten tovább ronthat, de a világ pénzpiacain várhatóan csak korlátozottan érezteti hatását a 13 éven belül másodszor bekövetkezett argentin államcsőd. Július 30-án lejárt egy argentin államkötvény 539 millió dolláros kamatának kifizetésére nyitva álló pótlólagos határidő is, ezzel Argentína technikai értelemben államcsődbe jutott, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni adósságait. Az esedékes összeget egy New York-i bírósági ítélet szerint addig nem fizetheti ki az argentin állam, amíg nem állapodik meg két amerikai fedezeti alappal. Az argentin csődhelyzet előzménye, hogy amerikai fedezeti alapok, az NLM Capital Ltd. és az Aurelius Capital Management Ltd. pert indítottak New Yorkban az argentin állam ellen, követelve a 2001-ben általuk nagy tételben beszerzett argentin államkötvények visszavásárlását, összesen 1,33 milliárd dollár értékben. A teljes összeg, amelyet az argentin államnak ki kellene fizetnie, a kamatokkal együtt jelenleg nagyjából 1,5 milliárd dollár. Argentína 2002 elején beszüntette külföldi adósságának törlesztését, és fizetésképtelenséget jelentett. Az egyezkedés során a hitelezők 93 százaléka elfogadta az Argentínának nyújtott hitelek nagy részének a leírását (vagyis az adósságcsökkentést), hogy legalább valamit viszontlásson a pénzéből. A két amerikai fedezeti alapba tömörülő befektetők azonban sem a 2005-ös, sem a 2010-es átütemezésben nem vettek részt. Jóllehet ők csak akkor kezdtek argentin államkötvényeket vásárolni, amikor szakértők már egyre nyíltabban beszéltek Buenos Aires közelgő fizetésképtelenségéről, a perben 100 százalékos árfolyamon követelik az argentin kormánytól a kötvények visszavásárlását. A másodfokú bíróság a felperes fedezeti alapoknak adott igazat és kimondta: Argentína mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem fizeti ki a fedezeti alappal szembeni tartozását. Az argentin állam fellebbezését júniusban elutasította az ügyben a végső szót kimondó amerikai Legfelsőbb Bíróság. Az argentin adósságok ügyében azért jár el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki. Martin Redrado, az argentin központi bank korábbi elnöke szerint az államcsőd akár 1 százalékkal is ronthatja a dél-amerikai ország hazai össztermékének (GDP) idei eredményét. A csődhelyzet két leglátványosabb hatása az lehet, hogy esésnek indul az argentin peso árfolyama, és az egekbe emelkednek az argentin államkötvények hozamai. A peso további elértéktelenedése fölfelé hajthatja az inflációt, amely már így is megközelíti a 40 százalékot. Az elemzők egyetértettek abban: a világ pénzügyi piacaira várhatóan csak korlátozott hatást fog gyakorolni az argentin csőd. Szakértők rámutattak, hogy ellentétben a 2001-es, „valódi” csőddel, ezúttal technikai csődről, egy rendezetlen jogvitáról van szó. Emellett Argentína a 2001-es bukás után szinte teljesen kiszorult a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról. Tizenhárom éve az argentin kötvények még 20 százalékos súllyal szerepeltek a JP Morgan feltörekvő piaci adósságindexében, ma már elenyésző, 1,3 százalékos a részesedésük. NÉPÚJSÁG 3 ORSZÁG - VILÁG Júniusban 700.000 munkanélkülit tartottak nyilván Júniusban a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékos volt, 0,2 százalékponttal kevesebb a májusi értéknél, és 0,3 százalékponttal több, mint a tavalyi év azonos időszakában, összesen 700.000 állástalant tartottak nyilván - közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). A 15 és 74 év közötti munkanélküliek számát júniusra 700 ezerre becsülik, ami csökkenést jelent az előző havi 718 ezerhez, illetve az egy évvel korábbi 739 ezerhez képest. Nemi lebontásban a munkanélküliségi ráta a férfiak körében 1,3 százalékponttal magasabb, mint a nők esetében - 7,7 százalék, illetve 6,4 százalék. A felnőttek körében (25-74 év) a munkanélküliségi rátát 2014 júniusára 5,7 százalékra tették - 6,3 százalék a férfiak körében, 4,9 százalék a nőknél. Dokumentum kötet jelent meg az 1944-es Uz-völgyi szovjet betörésről Túlélők jelenlétében mutatják be ma Sepsiszentgyörgyön az 1944-es Uz-völgyi szovjet betörésről szóló dokumentumkötetet - tájékoztatta Lakatos Mihály, Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központjának igazgatója az MTI-t. A T1224/Uz völgye 1944. augusztus 2-szeptember 19. című kötetet Kisgyörgy Tamás állította össze édesapja naplója alapján. A filmvetítéssel egybekötött rendezvényen részt vesz Pál Sámuel és Szőts Dániel, a katonai akció két túlélője. 1944 augusztusában, a román átállás után az Uz völgyében törtek be először az akkori Magyarország területére a szovjet csapatok. Az Uz völgye kijáratát az úgynevezett Mátyás király-erőd védte, amely részét képezte a Keleti-Kárpátokban kiépült magyar erődrendszernek, az Árpád-vonalnak. A román átállás miatt váratlanul bekövetkezett augusztus 26-i szovjet támadásnak több mint ezer honvéd esett áldozatul. Több mint 100 tonna búza gyűlhetett össze a Magyarok kenyeréhez A tavalyinál is több búza gyűlhetett össze a Magyarok kenyere program keretében az összesítések eddigi adatai alapján - mondta Pécs alpolgármestere csütörtökön Sombereken. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai szervezete által szervezett búzagyűjtő napon Nagy Csaba újságíróknak elmondta, hogy 2013-ban 100 tonna volt a felajánlott mennyiség, idén eddig 87 tonnáról tudnak. Bár a gyűjtés csütörtökön befejeződött, az összesítések még folynak és az összmennyiség az előzetes becslések szerint meghaladja az előző évit - jegyezte meg. Hozzátette: tavaly 800 cég, gazdálkodó és önkormányzat ajánlott fel gabonát, számuk idén ezernél több lesz. Oettinger szerint Oroszország folytatja a gázszállítást az EU-ba Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos szerint Oroszország a gazdasági érdekeltség miatt az új uniós szankciók bevezetése után is folytatja a földgázszállítást az EU-ba. Oroszország érdekelt az Európai Unió tagállamaiba irányuló földgázexportban, mert „kell a bevétel az államháztartásnak”, a földgázvezetékekbe pedig „milliárdokat ruháztak be”, és ezek a befektetések nem térülnek meg, ha „üresen állnak a vezetékek” - mondta az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja csütörtökön az ARD német közszolgálati televíziónak. Ugyanakkor az EU az orosz szállítások esetleges leállása okozta gázkieséssel is meg tud birkózni - tette hozzá a német konzervatív politikus. Kozmetikázott inkompetencia (Folytatás az 1. oldalról) de így is „ elmenők ” vagyunk a régióban a feketegazdaság méretét illetően. Adócsalás a legcivilizáltabb államokban is létezik) még az e szempontból legfegyelmezettebb osztrákoknál is elsinkófálják a nemzeti össztermék közel tizedét az ügyeskedők, így utópia lenne azt elvárni pont e balkáni fertály illetékeseitől, hogy teljesen felszámolják a feketegazdaságot. Azonban ha legalább csak az uniós átlag szintjére szorítanák vissza, hiteles szakértők szerint máris keresnének vele kétszer annyit, mint az oktatási rendszer éves költségvonzata. De amíg a dolgok errefele úgy mennek hogy például az adótörvénykönyv módosításairól egy szakavatott nyilvános vita helyett naponta csepegtetnek hírmorzsákat az adófizetőnek a médiában, vagy a tengerentúlon közpénzügyből diplomázott pénzügyminiszter hetekig képtelen nyilvánosság elé tárni egy járulékcsökkentés anyagi vonzatait szemléltető dokumentumot, addig itt sem pénzügyi fegyelem, sem jobblét nem várható. Hanem továbbra is etetik a választókat az üres sikersztorikkal a politikusok, és közben a gazdagok helyett a koldusok fizetnek. És az különösen szomorú, hogy a politikai piacon sincs olyan államférfi-portéka, aki ebből a helyzetből jó irányba való elmozdulást tudna sejtetni a csapnivaló cirkusz számláit fizető választókban.